János Eifert - Photographer

West Deane Park, Michael Lee-Chin építész kristálypalotája, a Royal Ontario Museum, a Queens Park Road és Bloor St. kereszteződésében, Emilia Skin & Body care, Emilia Maalouf esthetician a Yorkville Avenue-n, Toronto Ontario Canada, 2008. január 24.

 

2008.01.23-Toronto_8534 Toronto-kerékpár_8577 2008.01.23-Tor-Etobicok 2008.01.23-Toronto-Etobicok 

Toronto-park_8581

West Deane Park, Lee-Chin építész kristálypalotája a Bloor St.-en, Emilia Skin & Body care, Emilia Maalouf esthetician a Yorkville Avenue-n, Toronto Ontario Canada, 2008. január 24.

Reggel 9 óra. Reggeli, Ágiék már elmentek. Utána futás a West Deane Park havas dombjain. Egyébként éjjel, ha nem tudok aludni, nekiállok hasizom-erősítő gyakorlatoknak, lábemelésnek.

Hajnalban mindig megszólal a mobilom, otthonról hívnak, s ezekre rögtön reagálok is, SMS-ben.

Futás után – közben gyönyörű napsütés – hólapátolás, majd lefürdöm, borotválkozom, öltönyt veszek.

2008.01.24-Toronto_5972 2008.01.24-Crystal-Lee-Chin Eifert János felvételei

12 körül Ági megérkezik, gyorsan bekapunk valamit és megyünk a városba. Nem a legjobb időszak a városnézésre. Mínusz 6-8 Celsius fok, fázós hideg, pocsék időszak. Először megnézzük a kristályalakú múzeumot, amelyet Michael Lee-Chin építész tervezett (Royal Ontario Museum, Queens Park Road és Bloor St. kereszteződésében).

15 óra – Emilia Skin & Body care, Emilia Maalouf esthetician (70 Yorkville Avenue, Tel.: 416 929 0325)

Kellemes meglepetés: 1985-ben, hogy kiállításunkhoz pénzt keressünk, szépségszalonja kialakításában vállaltunk munkát. Válaszfal, ventillátorszerelés, festés, mázolás, takarítás, egy hosszú nap 140 CAND-t kerestünk akkor Zsenivel. Most gyönyörű szépségszalonja, látszik, hogy ragyogóan csinálja. Vendégköréből már vevőm is akadt, a Vázlatterv egy elektronikus baletthez c. képemre, 250 CAND-ért. Holnap bonyolítjuk. Emília fantasztikus segítőkészsége rögtön megfogta a lelkemet. Elmondtam neki helyzetemet, rögtön megértette. Nem merem leírni, milyen szeretetteljes mondatokat hallottam tőle. Mondtam is neki, az életemet rá merném bízni, nem félnék, hogy visszaélne vele… Este már hívott is kétszer is, bíztatott, hogy hívjam fel Bede Fazekas Zsoltot, a Magyar Ház kulturális irányítóját (Tel.: 416 693 8312). Karácsony katival (Pannónia Kiadó) találkozót beszélt meg részemre, holnap 10-18 között vár a 300 St. Clair West-i boltjában. Egyszóval fantasztikus napom volt! Ági fantasztikusan segít. Este néhány e-mailt megnéztem (Kimlei Kati, Csortos Szabó Sándor, Várhegyi Tibor, Sára és mások), egy-két telefon. Emília még késő este keresett, hosszasan beszélgettünk. Elmesélte… Lefekvés előtt még egy kis torna, hasizom-erősítő gyakorlatokkal. Ezután mintha éber álom következett volna, tiszta, filozofikus gondolkodás, mely során az élet elvetésének egy olyan „csúcsára” jutottam el, ami az élet elvetésének irányában egy kifinomult „eredményre” késztetett. A fájdalom, amit a szakítás, a szeretett társ elvesztése miatt érzek, az élet elvetését „javasolja”, de miután annyira értelmetlen szeretet nélkül élni, hogy értelmetlenné válik az életünk, ezáltal az élet elvetése is értelmét veszti, tehát: éljünk, mert a halál is értelmetlen. Ha pedig a halál is értelmetlen, éljünk inkább, hogy értelmetlen (vagyis az életünket elvető) cselekedetünk elhagyásával, mégiscsak az élet nyer értelmet. Hű, de értelmetlennek tűnő gondolatsor… Viszont megerősít az életben maradásban: hiszen a halál is értelmetlen…

2008.01.24.-Toronto-Napló