Photo: Eifert János

   

    

   

    

    

Az Interneten olvasom a hazai és külföldi híreket: Erősödött a forint. Kora reggel még 242 forint volt egy svájci frank, nem sokkal dél előtt már csak 238 forintért jegyezték a devizát. A pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben kialakult pánikszerű hangulat a múlt hét végén kezdett enyhülni, és a tőzsdék erősödni kezdtek. A forint egyébként az euróval szemben is erősödött; Ókovács Szilveszter az Opera élén; A Moamer Kadhafi uralma ellen fél éve harcoló lázadók elfoglalták a főváros nagy részét és elfogták a vezető két fiát. Az észak-afrikai országot 42 éve irányító Kadhafi hollétéről azonban semmit nem tudni. A lázadók vezetői arra kérték az eufórikus ellenzékieket, ne álljanak bosszút az őket elnyomókon; Egész héten kánikulára számíthatunk, 40 fokos hőmérsékletre is készülhetünk szerdától szombatig.

Amikor csak tehetem, a Fekete-tenger színeváltozásait, aprócseprő élőlényeit, és egy partradobott, összetört csónak kis részleteit figyelem és fényképezem. Mintha ezekben benne lenne az egész világ…

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található. A tágabb értelemben vett mediterrán medence részének, a Földközi-tenger beltengerének is tekinthető. A Földközi-tengerhez a Boszporuszon és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik, az Azovi-tengerhez pedig a Kercsi-szoroson keresztül. A Fekete-tenger a Hét tenger egyike.

Földtörténetileg a Paratethys maradványa.

A Fekete-tenger területe 422 000 km², legmélyebb pontja 2210 m. A Boszporuszon keresztül évi 200 km³ tengervíz áramlik be. A környékről beáramló édesvizek évente 320 km³-t tesznek ki. A legfontosabb belé ömlő folyó a Duna.

A hosszabb tengelye kelet-nyugati irányban 1187 km, legnagyobb szélessége 613 km; legkeskenyebb (270 km) a Szarics-fok és a Kis-Ázsiának Ineboli és Anapa mellett fekvő partja közt. Területe az Azovi-tengerrel együtt Krümmel szerint 382 843 km². Egész kerülete 4914 km, amiből Európára 2866 km, Ázsiára 2048 km esik. Abházia, Bulgária, Grúzia, Oroszország, Románia, Ukrajna és Törökország fogja körül.

Nevének eredetére két komolyabb tudományos igényű magyarázat létezik: Az egyik szerint a tenger vize, és különösen annak üledéke sötét, feketés elszíneződésű az abban élő szulfidogén (szulfát-lebontó) baktériumok miatt. Hasonló módon magyarázzák a Vörös-tenger elnevezését az ott élő vörös algák miatt.

A történelmi magyarázat viszont abból indul ki, hogy az ókorban több nyelvben színekkel is jelölték az égtájakat. A fekete szín az észak jelzésére is szolgált, míg például a sárga a keletet jelölte (lásd sárga rassz, Sárga-tenger).

Akik a Fekete-tengert északinak nevezték, azoknak délre kellett élni a tengertől. Az *Axšaina… = fekete… elnevezést, csakúgy mint a Vörös-tenger elnevezését először az Akhaimenida-dinasztia idején alkalmazták, ezért nagyon valószínű, hogy a perzsák voltak a névadók.

Az ógörög nyelvben a népi etimológia révén lett az *Axšaina-ból Πόντος Ἄξε(ι)νος (Póntos Áxe(i)nos), „nem vendégszerető tenger”. Később ez változott eufemizmus révén Πόντος Εὔξεινος-ra (Pontos Euxeinos), „vendégszerető tenger”. Ismeretes volt azonban a görögben is a „Fekete-tenger“ (Πόντος Mέλας)elnevezés is. Később aztán a többi nyelvben is a Fekete-tenger elnevezés terjedt el. A középkorban azonban egy ideig a környékén élő kazárokról Kazár-tengernek is hívták.

A görög névből terjedt el a „pontuszi” kifejezés is egy sor nyelvben, ami a Fekete-tengerrel kapcsolatos, ahhoz tartozó dolgok jelzője lett.

 Photo: Eifert János

A Fekete-tengerben több mint 660 növényfaj él. A partvonal mentén korallok, barna moszatok, cisztozirok élnek. A cisztozir 20–30 méteres mélységben hozzákötődik a víz alatti lejtők felszínéhez gömbök alakjában, a növényszálak hossza esetenként meghaladja az 1 métert. A felszínhez közel vörös moszatok élnek – ceráriumok, tengeri saláta, enteromorf, zosztera. A homokos, iszapos tengerfenéken 1–10 m mélységben tengeri fű nő, amely sűrű víz alatti réteket alkot.

 A Fekete-tenger állatvilága szegényebb a Földközi-tengerinél — közel 2000 faj (Földközi-tenger: 8 ezer), amelyből több mint 180 a halfaj, amelyek közül ipari jelentőségük van: ajóka, botos kölönte, lepényhal, fattyúmakréla, pérhal, hering, makréla, palamida, tengeri pérhal, sprotni, apróhering stb. Háromféle delfin is megtalálható, a legelterjedtebb a közönséges delfin.

A planktonfélékből elterjedtek a noktilukok, amelyek ősszel nagy mennyiségben találhatók és előidézik a tenger csillogását. Sok kagylófélét találhatunk, medúzákat, rákféléket.

Sok madárfaj él: pelikánok, kárókatonák, sirályok stb.