János Eifert - Photographer

MÉG! Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítása. Tollal.hu, 2011. december 9.

2011.12.09-Tollal.hu

MÉG! Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítása. Tollal.hu, 2011. december 9.

 http://www.tollal.hu/mu/meg!-eifert-janos-fotomuvesz-es-viola-szandra-kolto-kozos-kiallitasa

Elsőként a Szikra egy verskiállításnak ad otthont: Eifert János és Viola Szandra Még! című kiállításának. A fotóművész képei ihlették a költőnőt versírásra, mintegy továbbgondolva, továbbálmodva a képeken megjelent villanásokat. A fotó és a versek témái erős transzcendenciával bírnak, önelemzők, istenkeresők. A versek metaforáikban fotószerűek, fénykép-hasonlatokkal, elmosódó színekkel, a képek expresszív szimbolikájukkal pedig tulajdonképpen sűrített költemények. Teremtő kölcsönhatás és feszültség lép fel e két különböző művészi nyelv, megszólalási forma között.

A kiállítás december 9-ig látogatható.

Bővebb információ: szikra.eu

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 33 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozataiban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.  

Viola Szandra 1987-ben született. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-kommunikáció-filozófia szakos hallgatója. Verseit kezdetben az Új Átlók Művészeti Társaság Antológiáiban publikálták. (Vesztőhely és menedék 2002, Új Átlók Évkönyve, 2004, Toronyzene 2009) Önálló verseskötete 2008-ban jelent meg Léleksztriptíz címmel, melyben a verseken kívül művészi fotók is találhatók. Amelett, hogy költő, színházi, ill. tánckritikákat is ír. A líra a táncművészet és fotó kapcsolatát vizsgálja mind esszéiben, mind performanszaiban. Versei, kritikái a Partuimban, a Dunatükörben, a Napútban, a Szőrös Kőben, a Zene-zene táncban, a Táncéleten valamint a Pannonhalmi Szemlében jelennek meg. Prózáit az Ambroozia áprilisban megjelent, nyitó lapszámában is olvashatjuk.   

    „ Viola Szandra könyve, versbe mentett tavasz, a hétköznapi élmények rögzítése és a spirituális világba tett bátor kirándulások együtt formálják ígéretessé ezt a vékony kötetet. Minden síkon munkál benne az, hogy „látva lássanak”, ez indokolja a fénykép illusztrációkat is. „                      / Gyimesi László/ 

 „ Viola Szandra gyerek még. Sir Joshua Reynolds, az ártatlanság kora, Viola Szandra esetében valami ilyesmit érzünk a torkunkban. A még lenyelhető, ám minduntalan szorító gombócot. Az ártatlanság védelmét. Pedig ő már nem gyerek, felnőtté magamagát teszi, de fiatalság élménye még az övé. Lüktető szépsége, mely telítetten derengő, megszólítja az Istent is.”                   / Koppány Zsolt/

 Szőcs Géza író és politikus 1953-ban született Marosvásárhelyen. Magyar-orosz tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen. Dolgozott, mint kétkezi munkás, irodalmi referens, újságíró, irodalomtanár. Az Ellenpontok szamizdat kiadvány egyik szerkesztője volt, ezért a román hatalom elfogta, bántalmazta, majd kiutasította Romániából. A romániai rendszerváltás után visszatelepült. Erdélybe, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-1991 között az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 1996-2000 között a Hungária Tv Közalapítvány ellenőrző testületének tagja volt. 2007 óta az Irodalmi Jelenfőmunkatársa. 2008 óta a Hungária Tv kuratóriumának elnökségi tagja. 2010-től az Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

Irodalmi munkásságáért többek között József Attila-, Déry Tibor-Füst Milán és a Bécsi Európai Akadémia nagydíját adományozták. A kortárs lírának és prózának összetéveszthetetlen, egyedi alakja. Allegorikus poétikájában az akasztófahumor a gyermeki játékossággal és a fikcionalitással keveredik. Műveinek egyik legfontosabb témája a nemzeti sors és a szabadság. A kulturális államtitkárral és költővel Viola Szandra, költőnő beszélget. A beszélgetés célja, hogy a közönség Szőcs Gézát, mint embert, és mint irodalmárt is jobban megismerhesse, hiszen a politikai szerepvállalás az utóbbi években talán túlságosan is elhomályosítja irodalmi, kulturális jelentőségét.

 

Termés

Gyümölcsérlelő

türelemmel áll a fal.

Nálunk az összes

fal repedezett.

Különben időnk

lassan édessé aszal.

De mi lesz, ha én

csak megkeseredek?

 

                                 Viola Szandra