Eifert János: Lengyel műemlékváros  (Krakkó)

Lengyelország  táji szépségei,  tengerpartja, síparadicsomai sok látogatót vonzanak. Legszívesebben mégis Krakkót keresik fel, az ország második legnagyobb városát, a szellemi élet fontos központját.

Műemlékváros — ez a legtalálóbb jelző Krakkóra. Nem egy-egy templom, lakóház — az egész város őrzi a régmúlt századok hangulatát, Lengyelország történelmének egy-egy darabját. A királyok hajdani koronázó városa — 1918-ig Lengyelország fővárosa — csodálatosan épen maradt. Az Óváros szűk utcáit járva, megállva a Főpiactér, felpillantva a Wawel bástyáira, az ember évszázadokat halad visszafelé, megérinti a rég eltűnt korok levegője.

Az Óváros középpontja a Főpiactér, a Rynek Glowny. Olyan övi, mint maga a város. Közepén emelkedik a Sukienice, a posztócsarnok. A középkorban valóban itt álltak a posztókereskedők bódéi. Az évszázadok során sokszor elpusztult és felépített épület mai formáját 1875-ben nyerte el. Boltíves folyosóján helyezkednek el a népművészeti fafaragásokkal, bőrárukkal megrakott apró boltok, emeletét képtár foglalja el.

Ódon házakkal szegélyezett szűk utcák nyílnak minden irányba a Főpiac-térről. Mindegyik tucatnyi nevezetes épületet őriz. A legszebb és legjelentősebb a XV. századbeli Jagelló Egyetem, melynek boltíves folyosókkal szegélyezett díszudvara reneszánsz harmóniát áraszt. A Florianska utca vezet a Flórián-kapuhoz. Itt helyezkednek el a XIV. századi krakkói városfal épségben maradt bástyái és a Barbakan. Ez a zömök, kör alakú erőditmény a török veszély idején épült. Ritka módon eredeti egységében maradt fenn 470 éven át.

A Barbakan az Óváros legészakibb pontja. Délen, a Visztula melletti dombon magasodik a Wawel, az ősi királyi vár. A Wawel a mi Várhegyünkhöz hasonlítható, csakhogy itt a várfalakon belül nincs egész lakónegyed, hanem csak két domináns épület: a katedrális és a királyi palota. 1320-ban kezdték építeni a székesegyházat, melynek helyén már a X. században templom állott. Királyok nyugvóhelye ez a templom. Monumentális csarnokát márványszarkofágok szegélyezik, mind-egyik egy-egy szobrászremek. Az altemplomban levő kriptában fekszik Báthory István is. Nem ez az egyedüli magyar vonatkozású emlék. A lengyel és a magyar történelem szorosan kapcsolódik: a lengyel trónon gyakran ült magyar származású király, vagy egyszemélyben mindkét országnak közös uralkodója volt, mint például Jagelló Ulászló.

Az első waweli királyi palota a VIII—IX. században épült. Nagy Kázmér — kinek uralkodása alatt fel-virágzott Krakkó — gótikus palotát építtetett. Ennek helyén emelkedik a ma is látható palota, melyet 1536-ban fejeztek be, s amely a város legnagyobb büszkesége. A palota a reneszánsz építészet remeke, belseje múzeum, páratlan értékű műkincseket őriz. Így a világhírű faliszőnyeg-gyűjteményt, Rubens tervezte gobelint, s az egyik legbecsesebb lengyel nemzeti kincset, a koronázó kardot.

A Wawelből belátni az Óvárost, körülötte a mai Krakkót, a félmilliós modern várost. A műemlékvárost ugyanis merész beton- és üvegköltemények zárják gyűrűbe.

E. J.

Képek: A négy emelet magas, 28 méter átmérőjű Barbakan a Flórián-kapun át; Krakkó új filmszínháza. Waweli látkép; A beton és az üveg könnyedsége érvényesül az új szállodában, a Hotel Cracoviában

(A Hazáért, 1968. január 24.)