Magyar Katonaművészek Franciaországban, Lobogó, 1968. május 29.
Magyar katonaművészek Franciaországban
„Ensemble de l’Armée Hongroise” — hirdették a plakátok Párizs, Rouen, Boulogne, Strassbourg utcáin a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vendégfellépését. Katonaművészeink több mint negyven francia városban hatvan előadást tartottak két hónap alatt. Nyolcezer kilométert tettek meg autóbuszon, hatvanötezer néző tapsolt produkcióiknak. A sok élményt, a városok képeit a Notre Dame kőcsipkés tornyait, a Montmartre szelid dombjait, Boulogne halászkikötőjét segítenek felidézni a képek. Ellátogattunk a Louvre-ba is, ahol egy régi „,szépségkirálynő”, a Milói Vénusz tetszett a legjobban. Megcsodáltuk a híres Mona Lisa-t és sok más világhírű festményt, szobrot.
Ellátogattunk a Louvre-ba is, ahol egy régi „szépségkirálynő”, a Milói Vénusz tetszett a legjobban. Megcsodáltuk a híres Mona Lisa-t és sok más világhírű festményt, szobrot…
Franciaországban mintha mindig karnevál lenne, legalábbis erre emlékeztetnek a városok utcáit járó különféle reklám-kocsik, s a hatalmas papírmasé bábuk, amelyek egyaránt ajánlanak sajtot, vagy ruhaneműt.
Jártunk az italáról híres francia városban, Cognac-ban. Látogatást tettünk a világhírű Martell Konyak-gyár pincéiben és raktáraiban. Ez a látogatásunk azért is emlékezetes marad, mert találkozhattunk néhány francia szépségkirálynővel. Megajándékoztuk őket az együttes néhány lemezével.
Poitiers-ben a Notre Dame du Gard nevű templom előtt. A város három mozijának egyetlen tulajdonosa van. Mivel az előadásaink is ugyanabban az időpontban kezdődtek, mint a vetítések, a „tulaj” lefizette a plakátragasztókat, hogy ne ragasszák ki az együttes fellépését hirdető plakátokat. Csupán két-három hirdetmény adta tudtul érkezésünket, mégis zsúfolásig megtelt a terem.
Clermont Fernand-nál, az országúti kanyarban készült ez a csoportkép. Háttérben a város, amelyben oly nagy sikerű előadást tartottunk.
A francia lapok az elragadtatás hangján írtak az együttes műsoráról, és nagyon sok elemző kritika jelent meg otttartózkodásunk során. Kovács Árpádot, a népi zenekar prímását az egyik vidéki lap következetesen ezredesnek titulálta, s egy másik újság azt írta róla „Számára a népi zenekar zongora, amelyen ágy játszik, mist a legkiválóbb pianisták”…Nagy sikert aratott a Pásztorbotoló című számunk…
… és az Üvegestánc. Az utóbbiról hadd mondjunk el egy kis történetet. Az egyik városban a polgármester fogadást adott az együttes tiszteletére. „Nagyon tetszett az üveges táncuk — mondta — de biztosan rögzítették az üvegeket a táncosok fején”. Bizonygattuk az ellenkezőjét, de senki nem hitte el. Végül az egyik táncos feltette a fejére a pezsgős üveget és bemutatta az Üvegestáncot a fogadáson. Osztatlan sikert aratott, s már senki sem kételkedett a produkcióban.
Szöveg: Kárpáti György, Kép: Eifert János
(Lobogó, 1968. május 29.)