János Eifert - Photographer

Látogatás Hefelle tanár úr otthonában, Budapest, 2003. május 31.

  

Látogatás Hefelle tanár úr otthonában, Budapest, 2003. május 31. Az 1938-ban született Dr. Hefelle József – akit sokan nagy tisztelettel tanár úrnak emlegetnek – 2002-ben történt váratlan betegsége miatt a lakásból kimozdulni alig tud. Felesége gondozza, ápolja nagy szeretettel és sok-sok türelemmel. Szerencsére szelleme (és humora) a régi. Naprakészen tájékozott, naplóját és feljegyzéseit, félig kész cikkeit rendezgeti, irányítja a Fotóművészek Szövetsége mesterkurzusát, szakkollégiumát, készül a Lágyrajzú fotográfia története monográfiájának kiadására.

dr. Hefelle József és Eifert János (2003. május 31.) Hefelle Józsefné felvétele  Hefelle Józsefné felvétele

Dr. Hefelle József, a tanár úr.  Az alkotó fotográfusok, a kiállító művészek – legalább is a legjobbak – szinte állandóan az érdeklődés középpontjában állnak. Az elméleti szakemberek – szakírók, tanárok, kritikusok, esztéták, muzeológusok, galériások, kurátorok és a hasonló nagyszerű gondolkodók – legyenek bármennyire fontosak, a fénykörön kívül, csendben végzik dolgukat. Tudásunkat, tapasztalatainkat, szakmai műveltségünket, a nyilvánossághoz vezető utunkat – nekik köszönhetjük. Munkájuk, a tőlük megszerezhető ismeretek nélkül a legnagyobb tehetséggel sem lennénk képesek értékelhető műveket létrehozni, és azokat megfelelő időben és helyen a közönség elé bocsátani.  Az egyén és közösség szakmai-művészi eredményeiben, a kultúra és a társadalom kapcsolatában meghatározó a szerepük.

Hefelle József egy kihuzatos régi fényképezőgéppel (Photo. Eifert János) Hefelle József könyvei (Photo. Eifert János)

Könyvei: Sevcsik Jenő – Hefelle József: Portréfényképezés; Hefelle József – Gloetzer László: Megvilágításmérés és szenzitometria (Műszaki Könyvkiadó); Dr. Sevcsik – Hefelle: Fényképészet (Műszaki Könyvkiadó, 1980); Iczkovits Jenő – Hefelle József: Portréfényképezés (Műszaki Könyvkiadó, 1980 k.)

Hefelle tanár úr szintén a fénykörön kívül dolgozik. A könyvtárban – a cikkemhez szükséges anyaggyűjtés során – alig tudtam adatokat szerezni munkásságáról, az Interneten, amely manapság könnyed kattintással, a keresőprogram segítségével ontja a mindenféle információkat, egyetlen találatot sem kapott. Mégis, a szakmában mindenki ismeri. Számos tanítványa, kollégája szólítja tanár úrnak, és ebben a megszólításban nem a távolságtartás, hanem az elismerés, a megszerzett tudásért járó köszönet fejeződik ki. Az a néhány könyve, amelyet társszerzőként jegyez, ronggyá olvasva, agyonfénymásolt példányok formájában ma is a legkeresettebb szakkönyvek közé tartozik. Beszélgetésünk során Ő maga keveset közölt önmagáról, igaz soha nem tolta személyét előtérbe. Életrajza így szinte tőmondatokban felrajzolható. 1938. február 10-én született Budapesten. Okleveles mérnök tanár, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1982-ben. A fotográfia területén Dobrányi Géza (1921-1990) indította el, aki sok helyen tartott előadást, és egyszer helyettesítésre kérte fel az OPAKI (Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület) szakmai előadásán. A helyettesítés olyannyira jól sikerült, hogy Hefelle tanár úr azóta is egyike a legkeresettebb, legnépszerűbb előadóknak. Közben mérnökként dolgozott a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál, amely Dobrányi Géza igazgatása alatt zárkózott fel a nyugat-európai filmlaborok mellé. Önmagát fotográfiai mérnöknek tartja, 1982-ben készült disszertációjának címe is ezt látszik alátámasztani: „A fotográfiai megvilágítási mérési módszerek kritikája, tekintettel az optimális árnyalat-visszaadásra.” Ebben számos felvetett kérdésre ad választ, közöttük csak a szakember tud igazán eligazodni. Hogy mekkora a képsík megvilágítása, ezen egyszerűnek tűnő kérdésre még elmondja, hogy a látvány fénysűrűségéből a maximum felé közeledve, a képsík megvilágítása lineárisan növekszik, közvetlenül a kiindulási szint (Lmin) eltérő erősségeitől.  Pontosabban – írja – az Ex = LA/f² = Lπd²/4f² = Lπ/4F²… ahol Ex a képsík x részletének megvilágítása minimális képtávolság (végtelen távolság) esetén, 1x; L a tárgyrészlet fénysűrűsége, cd·m-2; f az objektív gyújtótávolsága, F = f/d rekesz-szám; A = d²π/4 az objektív hatásos felülete; d az objektív hatásos átmérője. Az ismertetett veszteségek miatt a képpont megvilágítása átlagosan tehát: Ex ~ q · Lx/Fy + Ea … stb. No nem is folytatom, hiszen még a képlet pontos leírásához, nemhogy megértéséhez az én harmincéves tapasztalatom, az autodidakta módon megszerzett tudásom is kevés. Hefelle tanár úr azonban a legnehezebb képleteket is képes volt a gyakorlat nyelvére átfordítva megértetni diákjaival. Sajnos, soha nem voltam a diákja. Különböző előadássorozatokon, a FŐFOTÓ tanfolyamain, a Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumain, mesterkurzusain – amelynek szervezője, vezető tanára – gyakran dolgoztunk együtt. Olykor, ha órámra korábban érkeztem, belehallgattam előadásaiba, egyiknél-másiknál le is leragadtam. Könnyed eleganciával, humorral vezette le a legbonyolultabb képleteket is. Mindig volt mondanivalója diákjai számára. Tanári pályája jelentős részét a Práter utcában, a 6. sz. Szakmunkásképző Iskolában (ma: Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola) és a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián töltötte. Voltak kitérők is, dolgozott a FŐFOTO-nál, és a Lapkiadó Vállalatnál, a New York-palotában is. A különböző magas beosztásokból azonban mindig visszakanyarodott a tanári pályára, ahol – tanítványai emlékezete szerint – nem száraz tananyagot magoltatott diákjaival, hanem élő, a gyakorlatban is jól hasznosítható tudásanyagot adott át. A Sevcsik Jenő – Hefelle József: Portréfényképezés, a Hefelle József – Gloetzer László: Megvilágításmérés és szenzitometria (Műszaki Könyvkiadó), Dr. Sevcsik – Hefelle: Fényképészet (Műszaki Könyvkiadó, 1980), valamint az Iczkovits Jenő – Hefelle József: Portréfényképezés (Műszaki Könyvkiadó, 1980 k.) nélkülözhetetlen tankönyvei a hazai fotográfusoknak, fényképészettel foglalkozó szakembereknek. Mondjuk meg őszintén, a témában ma is verhetetlenek.

Hefelle tanár úr a közélet feladataiból is jelentős részt vállalt. Majd évtizeden keresztül volt a MAFOSZ szaktanácsadója, kiállításokat, pályázatokat szervezett, zsűritagokat hívott meg. 1982-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1998-2002 között az Elméleti Bizottság vezetőjeként az elnökség tagja, majd alelnök. Nemcsak elméleti szinten értett a fotográfiához, kitűnően fényképezett ugyanis. A nyolcvanas években egy Pentacon Six 6×6-os kamerával dolgozott, majd a lágyrajzú fényképezés kedvéért – amely különösen kedvelt területe volt – más eszközöket is beszerzett. Egy aukción vásárolt Vollensaak Varito objektívjével (valamikor Vadas Ernőé lehetett) készítette ismert portréit (Márkó és Betty, Karolina), amelyek önálló kiállításán is szerepeltek. Tanári tevékenysége, közéleti szerepvállalása miatt a kiállításokon való részvételtől visszahúzódott. Igazán sajnálhatjuk.

Dr. Hefelle József (Photo: Eifert János)  Dr. Hefelle József (Photo: Eifert János)  Dr. Hefelle József felesége támogartásával (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Kiemelkedő elméleti munkásságáért, pedagógiai, szakírói tevékenységéért, a művészeti közélet javára végzett áldozatos munkája elismeréseként, 2003. február 10-én vehette át a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díját. A díjat 65. születésnapja alkalmából kis küldöttség – Szamódy Zsolt elnök, Korniss Péter, Gáti György, Szarka Klára – adta át otthonában. Váratlan betegsége ugyanis leszűkítette mozgásterét, a lakásból kimozdulni nehezen tud. Szerencsére a használható tér csak fizikai értelemben szűkült, szelleme szabadon mozoghat. Rengeteg feladat vár még rá. A lágyrajzú fényképezés történetéről írott monográfiája kiadásra vár. Naplóját és feljegyzéseit kell rendeznie, félig kész cikkeit, tanulmányait befejezni, újabb szakcikkeket írni. Egy hosszú életre kiszabott feladatsor. Reméljük, teljesíti majd…  (Eifert János)

Hefelle József családjával (Photo. Eifert János)

Hefelle József családjával (Eifert János felvételei)