Olvasom a transzparensek feliratait: „Elég volt! Elég! Elég!”, “Szerencsére köztünk nincs fideszes svihák, s rajongva nem nyaljuk mi Orbán popsiját versenyezve hajbókolva és gyors egymásután. Ez nem kormány ülés, Fidesz-klubdélután”, SZEMA, PACE, „Hazám földjén is száműzött vagyok… befogad és kitaszít a világ”, Szolidaritás Zala, OHA, Szolidaritás Újpest, “Reszpublika Rosszija ot Moszkve”, “Kérjük, szállj be a tüntetés költségeibe”,  Demokratikus Koalíció, “Hurray Koking our Brave Despot!”, “Wanted dead or alive”, “Legalább addig várjon a törvény aláírásával Elnök úr, amíg kinyomtatom!”, „Jogállamot!”, „A képviselői pénzed 10%-ból meg tudnék élni!”, „Ne rabold el, amiért megdolgoztunk!”, „Visszajön Ludas Matyi!”, Civil Kontroll EMD, „Tüntetünk Teérted! Te érted?”, „Vitya! Ebben a kócerájban leszerepeltetek! Menjetek gombát szedni!”, „WWW. ESZTERGOM.HU csődhelyzet fidesz vezérkar döntött vagyis én esztergom elveszett pénz elfogyott elvonulok viktor”, „Kordonbontó, nemzetrontó, hazug Orbán takarodj!!!”,  “Fela Várba Szabadítsuk ki S mit tett”

   

   Eifert János felvételei

   

   

Megtelt a Szabad sajtó útja, a Kossuth Lajos utcában pedig a Ferenciek terén álló templomig állnak a szimpatizánsok, a szervezők szerint százezren hallgatták a szónokokat.

 Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) civil szerveződés csütörtöki, ünnepi rendezvényén beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert.

 A rendezvény idejére a Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca.

A tüntetést Juhász Péter, a szerveződés egyik alapítója nyitotta meg, azt mondta: a színpadról úgy látja, százezernél is többen jelentek meg a megmozduláson. Az MTI becslése szerint több tízezernyien hallgatták a szónokokat.

Dopeman beiktatása után kijelentette: Magyarországon “már a köztársaság is csak egy alternatíva”. Az 1848-as forradalom arról szól, hogy a magyarság összefogott egy magasztos célért – emlékeztetett, hozzátéve: a szabadságért megéri meghalni, de élni is.

 A rendezvényen jelképesen kiosztották a Rák Bende-díjakat; ezeket azoknak ítélik oda, akik a szervezők szerint a legtöbbet tették az alkotmányosság lebontásáért. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A “nem Rák Bende”-díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: “nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani”. Mint mondta: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud.

A díjátadás előtt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a “legalantasabb” eszközökkel próbálta megakadályozni a csütörtöki demonstrációt. Véleménye szerint a “szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak”.

 Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája szavai szerint a diákok közül sokan “az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett”, és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak.

 Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a Tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény “tévútra taszítja” az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány “nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban”.

 Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely – fogalmazott – nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a Médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította.

 Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez “a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”.

Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke kijelentette: “Egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni.” Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek.

 A Milla budapesti demonstrációján részt vett mintegy harminc, Franciaországból érkezett fiatal is, akik “Összefogás, Magyarország” feliratú magyar zászlót a kabátjukra tűzve fejezték ki szolidaritásukat a magyar demokrácia ügyével.

 Maxance Barre, a csoport egyik szervezője az MTI-nek azt mondta: “nagyon jó hangulatú volt a tüntetés, és az is jólesett, hogy többen megköszönték, hogy eljöttünk”. Quentin Guillemain, az aktivisták informális szóvivője hozzátette: “jó volt látni, hogy a nehézségek és a provokációk ellenére ennyi magyar ember állt ki a demokráciáért és jött el a tüntetésre”.

 A csoport csütörtök reggel ellátogatott a Magyar Televízió székházához is, találkoztak az ott december közepe óta demonstráló civilekkel és újságírókkal; később pedig a Szolidaritás mozgalom szóvivőjével folytattak megbeszélést. A franciák mindkét szervezettel szeretnének hosszú távú együttműködést kialakítani: a Szolidaritással – más magyar és francia civil szervezeteket bevonva – a közeljövőben szeretnének tető alá hozni egy konferenciát a demokráciáról, míg a Tiszta Kezek Mozgalmat szeretnék összekötni a Riporters sans frontiers nevű, a sajtószabadságért küzdő francia szervezettel.

 A Milla megmozdulást tartott csütörtökön Szegeden is. A Dugonics téren helyi szervezők szólaltak fel, majd Ottlik Géza prózáiból hangzottak el részletek, illetve Galkó Bence színművész – Galkó Balázs színművész öccse – szavalta el József Attila Levegőt! című versét.

A Milla szervezésében Gyulán is ünnepeltek a helyi Kossuth téren, ahol Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő arról beszélt: a hazaszeretet felelősséget és munkát jelent, nem pedig menlevelet, másokat kirekesztő hitbizományt. Bokros Lajos EP-képviselő azt mondta, hogy a kormány sarkalatos törvényei ugyanúgy haladásellenesek, mint az 1848-as forradalmat megelőző másfél évized törvényei; azok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, az állampolgári függetlenséget, akadályozzák a haladást, s a hatalom “a neobarokk világ csonka, tört demokráciáját próbálja visszaállítani”. (Forrás: MTI)