Füleki László felvételei

Eifert János KÍNA, SELYEMÚT c. kiállításának, és KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA c. könyvének bemutatója az V. Gyöngyösi Művészeti Hetek programjában, 2012. március 11 – május 12.

 V. Gyöngyösi Művészeti Hetek 2012 – rendezvénysorozat program – Gyöngyös, 2012. április 11 – május 20.

2012. április 11-én (szerdán) 17 órától a Gyöngyösi Művészeti Hetek és Eifert János fotóművész KÍNA, SELYEMÚT című kiállításának megnyitója az MMK előcsarnokában. A rendezvénysorozatot és a kiállítást megnyitja: Dr. Gajdóczki Zsuzsanna főiskolai tanár. Műsor: Éneklő Poharak – Varga Bence szólaltatja meg

Eifert János: Kína, Selyemút – Gyöngyös, 2012. április 11 – május 12.

„Joggal gondolhatják, hogy a természetfotós, amikor utazása élményeit feldolgozza, az ember és természet viszonyát kutató, faggató „fotográfus tudósként” rendezi, válogatja képeit és mutatja be azokat. A Selyemút, mint ismert, az ősrégi kínai civilizáció Nyugat felé terjesztésének fontos csatornája volt, híd szerepet játszott a kínai-nyugati gazdasági és kulturális cserekapcsolatokban. Képeimből kitűnik talán, hogy nemcsak a közhelyeket vettem észre a természeti szépségekben gazdag, etnikailag sokszínű és különlegesen rokonszenves világukból: az embert környezetében, a maga valóságában. Mindezt a legegyszerűbb, letisztultabb képi megfogalmazásban: elkerülve a szépséges szép képek esztétikai csapdáját, a nyers valóság felmutatása volt a célom.” (Eifert János)

  

   

  Eifert János felvételei

18.30 Vers, együtt! az MMK színpadán

A Költészet Napján egy interaktív programmal várjuk a kedves versbarátokat a gyöngyösi MOZAIK Színkör közreműködésével. A Színkör tagjai műsoruk után előadják a vendégek magukkal hozott kedvenc verseit, illetve ők is előadhatják, ha elég bátrak hozzá.

   

2012. április 13.  (péntek) Quimby koncert

 2012. április 18-án (szerdán) 19 órától Homokmesék – Négykezes billentyűkre és homokszemekre. Szentpéteri Csilla Trió koncertje és Cakó Ferenc élő homokanimációs show-ja az MMK Záborszky József termében

2012. április 26-án (csütörtökön) 19.30-tól Mozart Est a Szent Bertalan-templomban. Közreműködnek: a Cantare Városi Vegyeskar, a Cantus Corvinus Vegyeskar, a Come Prima Énekegyüttes, a Musica Mansueta Kamarazenekar és Butykáné Bágyi Judit                                           

2012. május 2. (szerda) Esztergályos Cecília két arca. 18.00-tól Arcok és maszkok – arcok maszk nélkül c. kiállítás és 19.00-tól „Meddig vagyok?” c. pódiumest az MMK Hanisz Imre termében

A kiállítás a közismert színész képzőművészeti alkotásait mutatja be.  A mintegy ötven groteszk kerámia portrét és festményeket bemutató kamaratárlat remek ízelítőt ad a művésznő sokoldalúságából, melyet május 20-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Esztergályos Cecília rendhagyó módon vall magáról a kiállítást követő műsorában, az elmúlt 50 év legsikeresebb film, színház és TV felvételeivel, sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve. A kiállítást megnyitja: Jónás Ágnes, Közreműködik: Kerek Norbert

   2012. május 5. (szombat) 19.00 ZORÁN – Körtánc-kóló című lemezbemutató koncertje az MMK Záborszky József termében

A március 20-án induló koncertturné utolsó előtti állomása Gyöngyös. Zorán zenéje, dalainak tartalmas szövege révén, joggal szerepel programjaink között. Az idén 70. életévét betöltő zenész a tőle megszokott igényes műsorral, régi és új dalokkal várja rajongóit.

Május 12. (szombat) 9.00-19.00

IV. Országos Digirama Bemutató az MMK Záborszky József termében

A digiráma bemutatóra benevezett pályaműveket szakértő zsűri értékeli, elnöke Eifert János fotográfus.

Program:

9.30 Eifert János: Képírás – Fotóakadémia cím könyvének bemutatója.

A szerzővel beszélget: Füleki László, a Szempont Fotókör vezetője

10.00 – 12.00 Eifert János, Kerekes M. István és Zsila Sándor fotóművészek előadása

14.00 Megnyitó, a pályaművek bemutatása

17.30 Eredményhirdetés

A rendezvény ideje alatt megtekinthető Eifert János Kína, Selyemút c. kiállítása is.

 Május 14. (hétfő) 18.00 Világunk színei címmel a Szempont Fotókör legújabb alkotásait láthatják június 8-ig az MMK Fotógalériáján. A kiállítást megnyitja: Madaras László grafikus. Közreműködnek: a Pátzay János Katolikus Zeneiskola növendékei

 Május 20. (vasárnap) Gyöngyös Város Napja 19.00 Carl Orff: Carmina Burana

Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.
Telefon: 06-37/312-281
06-37/312-282
Fax: 06-37/312-362
e-mail info@gyongyok.com

 A KÍNA, SELYEMÚT c. kiállítás megnyitójának – dr. Gajdóczki Zsuzsanna beszédének – lejegyzett változata:

Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Tisztelettel és barátsággal köszöntök minden megjelentet az immár ötödször megrendezésre kerülő Gyöngyösi Művészeti Hetek alkalmából!

 

Húsvét után vagyunk, a kommunikációt akadályozó sötétség helyett a Fény felé megyünk, mert ez Húsvét üzenete. Húsvét az újjászületés, a feltámadás ünnepe. A keresztre feszítés fájdalma és a feltámadás reménye együtt, az „ÉS—ÉS” világa, amelyre oly nagy szüksége van a világunknak. Legyőzetve győzni!

 A magyar nyelv csodálatos, kész filozófiát jelentenek kötőszavai is, nézzük csak a „vagy…vagy” álláspontján nem állunk, mert az kirekeszt. Az „is…is” sem jó, mert összemossa az értékeket és karakter nélkülivé teszi az embert, az országot, a világot. De az „ÉS…ÉS” az a valami, ahol kopromisszumok  helyett a KONSZENZUS felé   mehet az ember, mert az értékek gyűjtője, az értékek helye. Csodálatos Szinte Gábor színes ablaka, ahogy a Mátra lábánál lévő Gyöngyös történetét a vizualitás formanyelvén láttatja, az együttmunkálkodás fontosságát a megbékélés, a bizalom és a szeretet kultúrájáért kiált. Gyöngyös újjáéledt a tűzvészek után és most is megvan minden paramétere erre, hogy ezt az utat továbbfolytassa.

Bonyolult monologizáló világunkban nehezen tudunk ünnepelni. Most ünnepre gyűltünk össze.

 Mi is az ünnep?

 Hamvas Béla szavait idézem a Láthatatlan történetből: Az ünnep és a közösségről írtakból:

„ Az ünnep az áldozat napja.

 Az áldozat nem egyéb, mint a külön, egyéni, magányos emberi Én levetése. Az ember egyéni Énje megsemmisül az áldozat percében, az út az isteni létbe szabaddá válik.

 Ez az ünnep a közösség.

Az ünnep minden ember közössége, abban az isteni létben, ahová az ember csak Énjének feláldozása árán juthat el. „

 De hogyan lehet mindezt realizálni, élni?

 Válaszom: a művészetek, a kultúra, a műveltség segítségével. S ebben mi magyarok Árpád ivadékai nagyon nagyok vagyunk.

 Mert mi is a kultúra?

Létezik több mint 360 definíció. Ne ijedjenek meg, nem fogom elmondani, csupán  Kornis Gyula legtalálóbb értelmezését jelezem, mert a kultúra nem azt jelenti, hogy színházjegyet, könyvet , mozijegyet  tudok venni és látogatom a múzeumokat . Ez is  része, de nem az egésze.

 

 A KULTÚRA Kornis Gyula alapján:

-a tudomány

– a művészet

-a vallás

-az erkölcs

– a jog

-a gazdaság

-a politika

 

Egyszerűen a kultúra, mindaz, ami élni segít! Az egyetemes emberi egész!

 

Napjainkban az emberek előbb halnak meg lelkileg, mint testileg és ez rettenetes!

Több európai projektben és néhány földrészt magában foglaló pedagógiai teamben volt lehetőségem dolgozni, világkonferenciákon. Továbbá egy strasbourgi alapítású pedagógiai teamnek vagyok a magyarországi képviselője, mely 14 európai ország pedagógusait hálózatban működteti a kultúraköziség, a vallásköziség, nyelvköziség égisze alatt. A kultúrák és a diszciplinák közötti PÁRBESZÉD égetően fontos, ha nem a háborúkban „feljődő” Európát akarjuk építeni…!

 A Lisszaboni Szerződés is két fontos dologra fókuszál_

-az általános műveltség fontosságára

-a dialógus, a párbeszéd fontosságára.

 A 3”T” /tilt-tűr-támogat/világa után a 3”L” világában / longue-life-learning/ főiskolánkon az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán két könyvet is adtunk ki mindezekről / Napútonlét-Életrenevel/őd/és címmel és Párbeszédkultúra címmel/ A kompetencia  alapú neveléstudományban én úgy  fogalmazok, hogy

 A 2x 3”K” + 1”K” világa kell, hogy érvényesüljön. Azaz a

 -kognitivitás,               -kommunikáció

– koherencia                  -kreativitás + 1 „K”  a KONSZENZUS

-koncentráció               -kooperáció

 

 A KONSZENZUS NEM EGYENLŐ KOMPROMISSZUMMAL!

 

De nem folytatom, mert messzire vinne.

Joggal megkérdezhetik, hogy miért mondom ezt itt el!

Azért, mert Gyöngyösön anno 30 évvel ezelőtt megtapasztaltam, amikor itt dolgoztam Szívós József igazgató úr vezetésével, és most is példaértékű, amit Gyöngyös tesz, kínál az ötödik Művészeti Hetek alkalmából. Ez maga a csoda! A művészetek formanyelvén van esélyünk szelídíteni a világot…!

 

 EIFERT JÁNOS fotóművész megtestesíti ezt a művész attitűdöt, amit a fentiekben vázoltam.

 

 

 EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ: SELYEMÚT CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA

 

„ Szörnyű, hogy a TÉNYEKTŐL sohase ismerhetjük meg a VALÓSÁGOT!- írja Rilke, akinek európaiságához kétség nem fér, ahogyan a mai napon, a költészet napján, József Attila születésnapján József Attila sorai is európaiságát igazolják; Thomas Mann üdvözlése című versében írja az alábbiakat:

 „AZ IGAZAT mond, ne csak a VALÓDIT, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”

„ Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt, egy európait.”

 Amennyiben folytatjuk a Kornis Gyula-féle eszmefuttatást, akkor megkérdezhetjük, hogy mi az -az emberi kvintesszencia, ami az embert emberré teszi és megkülönbözteti a többi élőlénytől?

 Eleinte a teoretikusok ezt a munkában látták, majd a játékképességben, azután a beszédben. De mára odáig jutott a tudomány, hogy mindezekre nem kell mondania. Mert az embert az összes többi élőlénytől a PÁRBESZÉD képessége különbözteti meg, tehát a dialógus. De hát hogyan is lehet csak Európában is megvalósítani mindezt, ahol annyiféle kultúra van és annyiféle kulturáltságú ember!?! Gilbert Caffin EU-s képviselő az alábbiakban látja megvalósíthatónak:

-történelmi emlékezet

-harmónia

-nagylelkűség

-szellemiség                             égisze  alatt.

Az „Egyetemes Művelődéstörténet”, mint „Tudománytörténet és Művészettörténet „-et rendhagyó módon tanítjuk csapatommal itthon és külföldön. Kulturantropológiai alapokon, hogy az évszázadok üzeneteit tudjuk dekódolni a mának, hogy az emberi életminőség javítását szolgálhassuk.

 

 Mindezeket megtaláltam Eifert János fotóin, és megnyilatkozásaiban is.. Képeivel lehet beszélgetni. Szeretném is, ha rendhagyó fotókiállítás megnyitó lenne, és a végén beszélgethetünk a művésszel képei és az Önök társaságában.

 „Számomra játék a fotográfia, jelenti a tökéletességet, a tudatosságot és intuíciót, kreativitást, képzelőerőt, harmóniát.”- írja könyvében a művész.

„ A fényképezés a XIX. sz. nagyszerű találmánya, művelői számára SZERTEÁGAZÓ, különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylő ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG.”Elmélet és gyakorlat egységben jelenik meg”.

 

„ Fizika, kémia geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden- bármennyire is meglepő megállapításnak tűnik-, a fotográfiában fókuszál. Akár mesterségként, művészetként, tudományként, hitként vagy a kommunikáció eszközeként használjuk”- a világ, benne önmagunk megismerésének és megörökítésének eszközekét jelenti. Ezt jól kezelni magas szintű ismereteket igényel.”

 

Elmélet és gyakorlat egységben jelenik meg.

Mit?

 Mikor?

Miként?

                             Hármas egységben, tehát emberi magatartásmódot, európai értékrenden alapulót közvetít.

Bárhonnan indulunk

NÉZNI-LÁTNI-LÁTTATNI tanulunk Tőle.

 A „képkészítés” szellemi folyamatára, a gondolati, érzelmi tartalmak fontosságára összpontosít. Miért? Mikor? Miként?

„ A látott dolgok érzelmi és értelmi lényegének koncentrátumát is jelenti, nem csupán a pontos élethű visszaadását.”

 „A valóságos ábrázolás az én szótáramban ezt jelenti”Elvonatkoztató megjelenítését is jelenti:

-A szemünkkel nézünk, az agyunkkal látunk

-Fény nélkül nincs kép

-A színek asszociatív hatása

-Az ember fekete-fehérben megörökítve a legszínesebb / azért is öltöztem fekete-fehérbe/

 

A kertész keze c. Tarnamérán  készült képe 1978-ban  mai is magával ragadó !

 A Három kacsa / Limni Kastorias , Görögország 1991,. FÁK TEMPLOMA /Versailles 1983., Nyáj /Pécsvárad, 1978- ban készült képei világklasszisok!!!

 Könyvében a szerző nemcsak fotótechnikát tanít, ahogyan a bécsi grafika tanszéken is tanította, hanem a teljesség igényével e fotóművészet egészét foglalja össze. Műfajok teljes tármezejét adja. Nem sorolom fel, benne van könyvében.

 EIFERT JÁNOS KÜLÖNLEGES FOTÓMŰVÉSZ és TÁNCMŰVÉSZ együtt! Képes szintézisbe hozni a fotóművészet és táncművészet közös terepét fotóköziséget, táncköziséget , művészetköziséget teremtve, és képes verbálisan is kifejezni magát. Lásd előadásai szakmáról, életről, művészetről.

 Nem mindent markol, hanem egy dologra koncentrál, és azt nagyon alaposan körbejárja. „ A jó fotókat fel is kell építeni egy kiállítás alakalmából.”

 „Ha a tehetségünkkel meggyőzően akarunk képeket létrehozni, ahhoz nem elég a technika és az esztétikai ismeretek tökélete elsajátítása. Kell az élet ismerete is. Nem elég tökéletes fotót készíteni, a kiállítást fel kell építeni, és még akkor is hiányzik valami…. A KÖZELSÉG ! „

 A 3”T” a Kádár – Aczél korszak- kultúrpolitikáját szellemes csavarással átültette saját művészetébe a 3’T” nála a TÁNC- TEST-TERMÉSZET!

 Igen ROKONSZENVES! magam is  ezzel operáltam a neveléstudományban.

 EIFERT JÁNOS mintegy 40 országban fotózott, elismert nemzetközi szinten is a szakmában. Díjainak száma: 168. Azon kevés hazai fotósok egyike, akire India, Kína nagy hatással voltak, mégis Magyarországot tartja a legizgalmasabbnak.

 Eifert:” Elengedhetetlen az, hogy ha felmutatok egy képet, akkor az a kép beszéljen. Egy kiállítási kép, mint forma, számtalan olyan dolgot tud elmondani, amit nem csak maga a téma- például a táncos mozdulatainak a rögzítése-, hanem azaz elegancia, amivel egy képet megjeleníthetünk.”

 „Ha az ember hisz abban, hogy egy tájnak lelke van, akkor úgy érzi, hogy az istenek a tenyerükön hordják.”

 De nemcsak a tájnak van lelke, hanem a tárgyaknak is!

Vannak fotók, ahol a képen nincs sok információ. Azonban a fotón esztétikai alkotóelemként a SEMMINEK is nagy szerepe van: olyan, mint a zenében a szünet. „

Mert a SEMMI az nem SEMMI, mert az a VALAMI. Hírneves Nobel-díjasok társaságában is lehet jól beszélgetni erről.

 Az európai kultúrák legmagasabb foka: csendben kimutatni érzelmeinket. Ma az agykutatók bebizonyították, hogy mindkét agyféltekét; értelmi érzelmi életért egyformán felelősek vagyunk, kell, ha nem akarjuk, hogy elembertelenedjen a világ.

 Itt vagyunk a Mátra lábánál, Gyöngyösön. Nem hagyható ki az alábbi költemény részlet ebben a témában.

 

 Sík Sándor: Mint a Mátra

 

 „ Nem nézni előre, se hátra,

Nem erőlködni befelé sem,

Csak bámulni a létezésen,

 A parttalanban alámerülni,

És úszni benne és örülni

Az egyetlen csodának: annak,

Hogy valamik, valakik vannak…”

 

EIFERT JÁNOS a digirámáról és a diaporámáról: „ A diaporáma és a digiráma, a kép és a hang együttes  építkezésében olyan, mint a video, csak állóképekre építkezik. A diaporámát azért szeretem, mert ott a kép és a hang egy síkban jelenik meg. Én a képeimmel is úgy vagyok, hogy érzem hozzá a zenét, aminek része a ritmus. Valószínűleg a táncos foglalkozásom miatt mehet ez nekem jól, hiszen, a kép, a ritmus, a zene nagyon pontosan együtt kell, hogy legyenek. A táncból hozott dolgokat építettem be a képeimbe..”

 

 A kínai SELYEMÚT-on folytatott kereskedelem fontos  szerepet játszott olyan civilizációk fejlődésében, mint a Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma, Bizánc . A Selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-Dél-és Nyugat-Ázsiát, Észak-Afrikával kötötte össze , Kínából-Anatólián területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A Selyemút nem volt kijelölt út, elhelyezkedése attól függött, hogy merre voltak ellenséges törzsek, hol volt éhínség.

 Több mint 2000 évvel ezelőtt létesült.

 A Selyemút előmozdította a kelet és nyugat közötti gazdasági kapcsolat fejlődését. A Selyemút hozzájárult a kelet és a nyugat kulturális, művészeti stb. életének gazdagodásához. Amikor Kína, a hun király Atilla támadásai miatt épített Nagyfallal vette magát

 

 EIFERT JÁNOS SELYEMÚT kiállítása hidat épít Ázsia és Európa között a művészetek formanyelvén, megelőzve korunkat sok szempontból.

 Titokzatos atmoszférát teremtett a fotóművész. A SELYEMUTAT végigjárva megismerkedett a főként öntözéses földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ujgurok lakta vidék természeti életmódjával, mintegy nagyszámú portréban is érzékeltetve a számunkra egzotikus örökséget. Fotóin a rendezés éppen a rendezetlenség. Azt mondja, hogy az „izgatott válogatás folyamatát és állapotát „akarta visszaadni. „Azt, ahogyan éppen megismerjük az ottani élet egy szeletét.” Ez egy kicsiny szelet ez a tárlat Eifert János munkásságából, amit nem lehet egységes stíluskategóriába rendezni.

 Kínának lenyűgöző természeti szépségei vannak, de képein most az emberek, tekintetek, kifejezések dominálnak. Kínai útjai során 6000 km tett meg buszon, 12000 km repülőgépen. Közel tudott kerülni a mohamedán, természet közeli népekhez, meséli a fotográfus. Az élet pillanatait nem lehet megtervezni, mondja. Mesél fényekről-árnyékokról, a Thien –Shan hegységről, a szőlővölgyről, az oázisról, a homoksivatagról. Fontos, hogy ki áll a fényképezőgép mögött. Nem a gép márkája a fontos. Mindegy, hogy kinek milyen gépe van, a fontos, az ember, aki a gép mögött áll, át tudja-e adni azt, amit lát, vagy láttatni akar. Eifert kínai útjai során 20 000 képet készített. Ha megálmodta a pillanatot, ha már rákészült, amikor a fejében összeállt a kép, akkor tudja azt megörökíteni. Van olyan képe, ami 10 évig „benne élt a tudatában „Nem a nyomort fotózta Kínában, erről sikerült meggyőznie az alanyait, hanem a ma már egyedinek számító természet közeli életmódot jeleníti meg. Selyemútja fénylik, természetes mágiával. A mágiában együtt volt még a tudomány, a művészet, a vallás, az erkölcs. Ma ennek reneszánsza kellene. Jó úton jár Eifert János, aki a magyar fotográfia emblematikus alakja. Nemcsak fényképezni tud, nemcsak táncolni tudja, táncos múltja mozgékonyságával, és klarinétos, fuvolás zenészmúltja legszebb pillanatait hozza fotográfiáiban avagy pantomimmal. Előadni is tud róla. Sokoldalú, folyamatosan megújuló kísérletező alkat. Tanárként a bécsi egyetemen, avagy itthon, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. Önálló kiállításainak száma: 180, csoportos kiállítások száma: 650.

Eifert János reméli, hogy albumba tudja rendezni a közeljövőben a Selyemúton készült képeit is. Szívből kívánom én is!

Mágikus világklasszis a különböző művészeti ágak párbeszédét műveli, míves igényességgel.

Köszönet érte!

A kiállítást ezennel megnyitom!

 

 Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ, 2012.április 11.

 

                                                                                                     Dr. Gajdóczki Zsuzsanna PhD.