János Eifert - Photographer

Otto Wagner épületei Bécsben: Steinhofi Leopoldskirche, Ernst Fuchs Privat Museum. Wien, Austria, 2012. május 7.

Wien-Ernst-Fuchs-Privat-Museum-01

Otto Wagner épületei Bécsben: Steinhofi Leopoldskirche, Ernst Fuchs Privat Museum. Wien, Austria, 2012. május 7.

Otto Wagner (teljes nevén: Otto Koloman Wagner) (Penzing, 1841. július 13.Bécs, 1918. április 11.) osztrák építész, a századforduló bécsi akadémikus építőművészetének egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója. A Loos, Hoffmann, Olbrich nevével fémjelzett bécsi iskola vezető egyénisége.

Tanulmányait a bécsi Polytechnikumban, a berlini Építészeti Akadémián és a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte.

Építészeti tevékenységének első három évtizedében – mintegy 1894-ig – a kor ízlésének megfelelően a historizmus és eklektika díszítőelemeit felhasználva tervezett, épített. Hasenauer utódaként kinevezték a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanárává. Szinte egyidejűleg Bécs város nagyszabású közlekedési- és vízépítési munkáinak építészeti tervezésével is megbízták: az egész Bécset áthálózó Stadtbahn (városi vasút) állomásépületei és a városképben mutatkozó támfalai új formavilággal ismertették meg a már megszokott eklektikát kedvelő várost. Ennek kapcsán – építőművészként – legnagyobb érdeme az volt, hogy kész alkotásaival demonstrálva lépett fel a bécsi eklektikával (historizmussal) szemben.

Nem sokkal az után, hogy a kultuszminisztérium művészeti bizottságának és tanácsának tagjává nevezték ki – megbízói számára meglepetésként – csatlakozott a bécsi szecesszióhoz.

Ezután, valószínűleg tanítványai – nevezetesen Olbrich hatása alatt – a Jugendstil szellemében alkotott. 1899-től a Wiener Sezession egyik vezető egyéniségévé vált, kiállításaikon iparművészeti alkotásokkal (bútorokkal, textilekkel, kerámiákkal, üvegtárgyakkal stb.) rendszeresen szerepelt, amelyek jelentős hatással voltak az osztrák iparművészet szecessziós stílusának alakulására.

A századfordulón épülő bécsi bérházai (Wienzeile 38. és 40., Köstlergasse 3., 1898) a bécsi szecesszió karakteres példái. Több bécsi és budapesti bérházat is tervezett.

Intenzív építészi tevékenysége során építészete fokozatosan tisztult. Életművének ekkor keletkezett jelentősebb alkotásaival azonban továbbra is meg-meg botránkoztatta a bécsieket. Ezért több értékes tervének megvalósulását elgáncsolták (Műv. Lex.716.).

1900 utáni megbízatásai közül jelentőségben különösen a steinhofi elmegyógyintézet monumentális temploma (1903-1907) és a Bécsi Posta-takarékpénztár épülete (1903-1907) emelkedik ki. (Ez utóbbit – alumínium-acél-üveg-márvány burkolatával, mesteri térkezelésével és logikus, gyakorlatias formáival – a huszadik századi építészet egyik kiemelkedő alkotásának, a modern építészet előfutárának tekintjük).

Bécs-ottakringeni szanatóriuma (1908-1909) és Döblergasse 4. sz. alatti bérháza már a modern építészethez való áttörést mutatják. Utolsó alkotásainál a dísztelen homlokzatképzésig jutott el, de az eklektika néhány bélyegét – szimmetria, monumentalitás – azonban sohasem tudta levetni. Épületein kívül ezt városrendezési elveinek illusztrációi (Bécs, XXII. kerület eszmei terve 1910-1911) és szinte minden fennmaradt vázlata és terve is tükrözi.

Otto Wagner templom (Photo: Eifert János) Otto Wagner-templom, Leopoldskirce (Photo: Eifert János) Wagner egyik “magyar vonatkozású” egyházi épülete, az 1907-ből származó steinhofi Leopoldskirche. A szomszédos Steinhof Szanatóriumot kereste fel valamikor jószántából Széchenyi István gróf, hogy idegbaját gyógyítsák, és innen nem volt menekvése Metternich gyűlöletétől. (Széchenyi korában persze még nem állt sem az Otto Wagner által épített aranyozott kupolájú templom, sem az azt körülvevő mintegy hatvan szanatóriumépület, csak az első Steinhof-alapítvány működött, mely már akkor is kizárólag exkluzív pácienseket fogadott.) A vallás kérdése furcsa jelentőséget kapott itt, mely kihatással volt magára az épületre is. Az ablakok és mozaikok készítésével megbízott Koloman Moser, a szecesszió másik neves alakja éppen házasságot kötött az eredetileg zsidó családból származó Elisabeth Mauthner-Markhoffal, ezért eltiltották munkája befejezésétől. A feladatot Remigius Geyling kapta meg, aki a Burgtheaterben és a bécsi Operában mintegy négyszáz színpadképpel tette hallhatatlanná nevét…

Steinhofi Leopoldskirche, Otto Wagner templom (Wien) Photo: Eifert János

A legszebb wagneri emlékművek egyike a mai Ernst Fuchs magánmúzeum. A Bécsi-erdő szélén kariatidaszerű masszív oszlopokon emelkedik a könnyedén lebegő lapos tetejű villa aranyozott fekete istennő szoborral és kecses épületszárnyakkal. A villát Wagner nyaralónak építette, majd néhány évvel később Ben Tibernek, a Ronacher varieté tulajdonosának adta el. A szépséges jugendstil épületet századik születésnapján a festő-építész-designer, Ernst Fuchs, Ausztria Monte Carlóban élő reprezentáns művésze mentette meg a pusztulástól. Nemcsak helyreállította wagneri szellemben a pompás termeket, a szalont, hálószobát, zeneszobát (ahol gyakori vendég Edita Gruberova), az Adolf Böhm üvegmozaik ablakaival ellátott fogadót, a Rosenthal griffmadár-gyertyatartókkal és gizehi szfinxszel díszített ebédlőt, és saját tervezésű bútorokkal tette azokat újra lakályossá, hanem saját mitológiai festményeivel, Bibliát, liturgiát, intuíciót, fantáziát ötvöző figuráival töltötte meg azokat. A jugendstil szellemben fogant szobrait, dekorjait hihetetlen összhangban egyeztette az épület szépségével. Az épületet a nagyvonalú kertben díszes kerámiából épített Mózes-kút egészíti ki a XXI. századot szimbolizáló aranyozott relieffel. Mindez olyan, mint egy sajátságos mítosz, egy ismeretlen világ, melyben Fuchs otthonosan mozog, és néhány morzsáját a külvilág számára is hozzáférhetővé teszi. (Szöveg: Reviczky Katalin /Bécs/ és Wikipedia)

Wien-Ernst-Fuchs-Privat-Museum-00 Otto Wagner Villa, Ernst Fuchs Privat Museum, Wien(Photo: Eifert János)