Kardos József kertész, kistermelő kertjében. Öreg-Kishomok, Hódmezővásárhely, 2012. június 20.
Tanítványaimmal, kis csapatommal – Till Pannival, Pocsaji Tircával, Varga-Tóth Ádámmal és Kis Péterel – kora reggel kikarikázunk Kardos József kertjébe, az Öreg-Kishomok felé, a Csomorkányi úti kiskertek egyikébe. A szorgos kezek (lásd a képeken) példaszerűen gondozott zöldség-gyümölcs kertet varázsolnak elénk. Az idős házaspár kedvesen fogad bennünket, van idő egy kis beszélgetésre is. Megtudjuk, hogy rengetek munkával és hozzáértéssel Józsi bácsi gondozza a kertet, mert felesége, Zsuzsa néni szívbetegsége miatt munkát nem, csak a szeretetét adja mindehhez. Elnézem őket, ahogy egymás kezét fogva beszélnek egymásról, gyerekeikről és unokáikról, no meg a kertről. Tele szeretettel és törődéssel, olykor aggodalommal…
Ahogyan most Józsi bácsi kérges, repedezett kezét fényképezem, az a tarnamérai öreg kertész kezét idézi (Lásd: A kertész keze, 1978). Bármennyire is törekszem, hogy ne ismételjem magamat, nem tudok kitérni előle: az élet ismétli önmagát…