János Eifert - Photographer

Henrik Ibsen: Peer Gynt, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a budapesti Forte Társulattal közös előadásban, Horváth Csaba rendezésében. Thália Színház, Budapest, 2012. október 14.

Henrik Ibsen: Peer Gynt, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a budapesti Forte Társulattal közös előadásban, Horváth Csaba rendezésében. Thália Színház, Budapest, 2012. október 14.

Ibsen: Peer Gynt, Horváth Csaba rendezésében (Photo: Eifert János)

Henrik Ibsen, norvég drámaíró 1867-ben írta meg mára klasszikussá vált verses drámáját, Peer Gynt címmel. Főhőse Peer, eredetileg norvég mesehős volt. Alakjában a nyughatatlan, saját lehetőségeit kutató, felfedezni vágyó, esendő embert fogalmazza színpadra Ibsen. Peer Gynt az álmok és a valóság, a mesék és a realitás mezsgyéjén járja útját, hogy minél messzebbre jusson az élet teljességének megélésében, és ily módon közelebb kerülhessen önmagához. Útja során váratlan és hihetetlen kalandokba, magasságokba és mélységekbe kerül. Az emberi sors alapvető kérdéseire választ kereső színművet a budapesti Forte Társulattal közös előadásban mutatta be a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Peer Gynt szerepében az első bemutatón Balázs Attilát, a másodikon pedig a Forte Társulat színészét, Krisztik Csabát tekinthette meg a közönség. Az előadás látványvilágáért Milorad Krstić festő- és multimédiaművész, valamint Benedek Mari jelmeztervező felel.

Ibsen: Peer Gynt, Horváth Csaba rendezésében (Photo: Eifert János) Ibsen: Peer Gynt, Horváth Csaba rendezésében (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Horváth Csaba rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A színészekből és táncosokból álló független csapat számos hazai és külföldi elismerésben részesült. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik.

Ibsen filozofikusan költői világa ezúttal tehát a szöveg, a tánc és a zene egységéből születik újjá. Az álom és a valóság határán egyensúlyozó mese, expresszív képekben a testek, a hangok, a mozgás és a színészi játék összhangja által ígér szokatlanul izgalmas színházi élményt. Peer Gynt szerepében az első előadáson Balázs Attilát, a másodikon pedig a Forte Társulat színészét, Krisztik Csabát tekinthette meg a közönség.

A temesvári állandó magyar hivatásos színtársulat minisztériumi rendelettel 1953-ban alakult meg a helyi Állami Román Színház tagozataként, önálló színházi intézménnyé 1957-ben vált, Csiky Gergely drámaíró nevét pedig 1990-ben vette fel. Bár sokan 1953-ból datálják a magyar színjátszás állandósítását Temesvárott, az több évszázados hagyománnyal büszkélkedhet, díszes kőszínháza is volt a bánsági magyarságnak, a színjátszás folyamatosságáról pedig a mostoha körülmények közt is Tháliát elkötelezetten szolgáló hivatásos, szükség esetén félig-meddig amatőr társulatok gondoskodtak.

2012.10.14-Thália-Színház-Peer-Gynt-04

Peer Gynt: Balázs Attila / Krisztik Csaba; Åse: Zarnóczai Gizella; Solvejg: Simkó Katalin; Zöldruhás nő: Borbély B. Emília; Helga, Pásztorlány / Husszein: Magyari Etelka; Anitra, a vőlegény anyja / Pásztorlány / Kari: Éder Enikő; Ingrid: Tasnádi-Sáhy Noémi; Pásztorlány / Huhu: Tar Mónika; A vőlegény / Von Eberkopf / Szfinx / Begriffenfeldt / Utas / Sovány ember: Andrássy Máté; Aslak kovács / Trumpeterstále / Fellah: Aszalos Géza; Dovre papa / Csúnya fiú: Fehér László e. h.; Gomböntő / A vőlegény apja / Monsieur Ballon: Nagy Norbert e. h.; Solvejg apja / Master Cotton / Hajószakács: Kiss Attila; Pap / Görbe: Vati Tamás; Rabszolganő / Táncoló lány / Őrült: Baczó Tünde;

Rendező, koreográfus: Horváth Csaba; Díszlet: Milorad Krstić; Jelmez: Benedek Mari; Fény: Payer Ferenc; Zenei munkatárs: Cári Tibor