Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Művészeti Akadémia tisztelettel meghívja Önt a Filmgyári capriccio c. fotókiállításra 2013. február 20-án szerdán 16 órára (Budapest, I. ker. Budavári Palota F épület VI. emelet)

Köszöntőt mond: Dr. Sajó Andrea az OSZK főigazgatója, A kiállítást megnyitja: Törőcsik Mari hangja és Koltai Lajos Oscar díjas filmoperatőr – A kiállítást rendezte: B. Müller Magda – A kiállítás fotósai: Bakos Zoltán, Bartók István, Buray Zsuzsanna, Csépány Sándor, Csicsai Claudia, Csoszó Gabriella, Demeter Miklós, Domonkos Sándor, Endrényi Egon, Gáspár Miklós, Gothár Péter, Grunwalsky Ferenc, Halász Gábor, Hegyi Gábor, Inkey Alice, Inkey Tibor, Jávor István, Kalászi György, Kende Tamás, Kiss Julianna, Klotz Miklós, Kristóf Éva, Markovics Ferenc, Mohos Angéla, Morvay Pálma, Pap Ferenc, Réger Endre, Szabó Róbert, Szaladják István, Szilágyi Lenke, Szomszéd András, Szóvári Gyula, Zaránd András

Filmgyári capriccio címmel több mint négyszáz standfotóból nyílt kiállítás szerda délután az Országos Széchényi Könyvtárban. Az április 30-ig látható tárlat a magyar rendezőket, operatőröket mutatja be munka közben fel-felvillantva a leghíresebb magyar filmek képkockáit is.

A tárlat képeit B. Müller Magda fotográfus, az OSZK munkatársa válogatta ki, a kiállított fényképek mintegy felét ő készítette. A legismertebb magyar standfotós az MTI-nek elmondta: a mintegy tízezer fotóból válogatott kiállítás témakörönként mutatja be a magyar filmművészetet az 1960-as évektől a 2000-es évek elejéig. Külön falakat szentelt például Szabó Istvánnak, Sára Sándornak, Jancsó Miklósnak, – mint fogalmazott – “a legjobbaknak”, akikkel együtt dolgozott.

Felidézte, hogy a válogatás egy teljes évet vett igénybe. Azt szerette volna, hogy minden rendező, operatőr és a fotósok zöme szerepeljen a kiállításon. “Gyönyörű munka volt, könyv lenne belőle a legszebb” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért nincsenek fotók az utóbbi években készült filmekből, azt felelte, hogy azért, mert csaknem megszűnt a standfotózás.

    Eifert János felvételei

“Nincsenek fotósok, a filmesek megspórolják a fotózást” – vélekedett B. Müller Magda, aki szerint ennek az a veszélye, hogy ezek az alkotások “kikerülnek a történelemből”. “A filmekből ugyan ki lehet szedni utólag kockákat, de a rendezőkről, operatőrökről nem lesznek képek” – magyarázta. Felidézte, hogy a korábban a képeket gondozó Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány 2011 nyarán került az OSZK-ba. Tervei között szerepel jövőre egy hasonló méretű tárlat a magyar színészekről, színésznőkről, de mint fogalmazott, a további munkát a nyugdíjazása nehezíti.
  
A kiállítást megnyitó Koltai Lajos rendező-operatőr kiemelte: a tárlat túlmutat a standfotózáson és a werkfotózáson, hiszen a képek a filmcsinálás magányos, legintimebb pillanatait is megmutatják. A Kossuth-díjas alkotó Törőcsik Mari színésznőt idézve úgy vélte, hogy a bemutatott képek “időt megállító, varázslatos pillanatokat” ábrázolnak. “A filmcsinálás ma kompromisszumok sorozata, hogy meglegyen a film, a nap, a jelenet, hogy el tudunk-e jutni a színész szívéig” – vélekedett Koltai Lajos, aki szerint a tárlat a filmkészítés közben érzett kétségeket is megragadja.
 
Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy a tárlat a Magyar Művészeti Akadémia társrendezésében jött létre. A képek a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjteményből származnak, szerinte a tárlat “a magyar filmes világ nagyjai előtt kíván tisztelegni”. Megjegyezte, a fotók révén a nézők “bepillanthatnak az alkotás folyamatába”, de megismerhetnek “kulisszatitkokat” is. Hozzátette, hogy a kiállításhoz kapcsolódik A fiatal magyar film útjai című, csütörtökön délelőtt kezdődő konferencia. (Magyar Hírlap Online)