Székely Ágnes: Eifert János, a „három t” fotósa, Magyar Termék rajongói oldal (MTRO), 2013. március 19. – http://mtro.hu/ember/eifert-janos-a-harom-t-fotosa/

Eifert János, a „három t” fotósa

Lehetséges a világot belesűríteni egy másodperc töredékébe? Igen! Eifert Jánosnak legalábbis sikerült. A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb képviselője és meghatározó egyénisége immár több mint 40 éve kápráztat el minket képeivel.

Eifert János 17 éven át táncolt a Honvéd Művészegyüttesben, a külföldi turnék során kezdett el fotózni. Mégpedig nem is akárhogy. Olyan pillanatokat örökített meg a táncosokról, amelyet csak az érezhet meg, aki maga is belülről átéli a mozdulatok ritmusát. Egy idő után azt vette észre, hogy többet mozog a mutatóujja az exponáló gombon, mint a lába a színpadon. A táncművészből így lett végül fotóművész, aki a világot bele tudja sűríteni a másodperc töredékébe, megmutatva ebben az előzményeket és a következményeket is. Alkotásait itthon és külföldön egyaránt csodálják, számos különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon és különdíjon van túl.

Tánc, test, természet

Habár a tánc élete meghatározó témájává vált, munkássága ennél jóval sokoldalúbb. A három T fotósaként is emlegetik a hódmezővásárhelyi születésű alkotót. Nála a három T nem a tiltott, tűrt és a támogatott kategóriát jelenti, hanem a táncot, a testet és a természetet. A tánc mellett ugyanis aktfotói és természetfelvételei tették ismertté. Aktképeiben nemcsak a női test szépségét és az alak finom rajzolatát érzékelteti, hanem a nőben feszülő energiát is, amely szinte mindig mozgásban tartja.

Egy új világ teremtése

Igazi művésszé akkor válik az ember, ha alkotásából olyan új világot, dimenziót, fogalmat vagy értékrendet tud teremteni, amely egyedi, korábban nem ismert. Eifert János ezt a feltételt maradéktalanul teljesíti. „Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése.”- vallja. Diaporámaival és digirámáival is erre törekszik. Ezek a képsorok és a hang egybefűzésével akár filmnek is tekinthetők, így a magyar fotóművész táncos múltja mellett klarinétos és fuvolás zenészmúltja is felvillan. Példaképei – Dozvald János, Sdrjan Plavsa, Jacques Muller diaporámaalkotók, dr. Végvári Lajos művészettörténész – jelentősen hatottak stílusára. Ezekkel a művekkel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos díjat, FIAP-aranyérmet, különdíjat, Grand prix-t nyert. „Világszínvonalon alkotó művészek élnek mellettünk, és mi észre sem vesszük őket” – véli a magyar alkotó, aki több mint 40 országban fotózott, mégis Magyarországot tartja a legizgalmasabbnak.

Székely Ágnes