Miért ma van a Magyar Fotográfia Napja? 2003 óta minden évben ezen a napon, augusztus 29-én rendezik meg a Magyar Fotográfia Napját és ennek kapcsán még szeptember közepéig tartanak az ezzel összefüggésben lévő események. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége ezt a napot választotta, de miért is döntött így? Tudjuk, hogy mi történt 1840. augusztus 29-én? Az események kronológiáját is érdemes sorra venni: 1839. január 7-én mutatják be Louis-Jacques-Mandé Daguerre és Nicéphore Nièpce találmányát a Francia Tudományos Akadémia előtt. Mivel Níèpce meghalt már a találmány elkészülése előtt, ezért Daguerre magáról nevezi el az eljárást dagerrotípiának. Ez az első fotográfiai eljárás a világon, ez pedig nagy port kavart. A francia állam megvásárolja a szabadalmi jogokat és szabaddá teszi azt az egész világ számára. Néhány hónappal később, 1839. február 2-án jelenik meg az első írott hír a csodálatos új találmányról a Hasznos Mulatságok című lapban. Ők így írnak róla: „Daguerre úr mindenekfölött igen érdekes fölfedezést tett, ti. azon módot találta ki, mely szerint a fényes sugarak hatását a tárgyakra, például a papírosra állandóvá teheti, ami nem kevesebbet jelent, minthogy a fényes sugarak által lerajzoltatja a tárgyakat a legnagyobb pontossággal és a rajzolatot híven megtartja — s az nagyító üvegen nézve nemhogy veszítene, de nyer hűségben és szépségben.” 1839. augusztusi 9-én a párizsi Institute de France ülésén a publikum elé tárják a Daguerre és Nièpce által feltalált fotográfiai eljárás minden részletét. Innentől kezdve nem a francia állam titka a találmány, bárki a világon készthet dagerrotípiát. 1839. augusztus 23-án, csupán négy nappal az Institute de France-ban tartott ülést követően már megjelent az első hirdetés, mely fotótermékeket reklámozott. A Susse és fivére cég a Le Gazette de France lapban hirdetette a dagerrotípiához szükséges eszközeit. 1839. szeptember 4-én a Hasznos Mulatságok ismét ír magyar nyelven a találmányról. Ezúttal már közli (igaz elég vázlatosan) az eljárás mikéntjét, így a vállalkozó szellemű olvasók maguk is nekiállhatnak kipróbálni a fényképezést, feltéve, ha van elég pénzük kifizetni az igen borsos árat az alapanyagokért. Még ugyan ebben az évben Nagy Károly vásárol egy teljes felszerelést Párizsban a bicskei csillagvizsgáló számára. 1840-ben megjelenik a Dagerrotípia műhelytitkait leíró zsebkönyv magyar fordítása Zimmermann Jakab jóvoltából. Ez gyakorlatilag az első kézikönyv volt, melyet az első fényképezőgépek tulajdonosai számára írtak, hogy helyesen tudjanak exponálni. 1840. július 1-én a Pesti Kiállításon bemutatnak több dagerrotípiát is. Ez volt az első alkalom, hogy magyar közönség fotókat láthatott saját szemével is. 1840. augusztus 29-én, azaz ezen a napon, 173 évvel ezelőtt Vállas Antal a Magyar Tudományos Társaság ülésén bemutatja a dagerrotip fotográfiai eljárás teljes folyamatát, az előkészülettől az exponáláson át egészen az utómunkálatokig. A prezentációhoz a Nagy Károly által Párizsban vásárolt felszerelést használta. A dagerrotípia a Dunát és a Budai várat ábrázolta és ez volt az első feljegyzett alkalom, hogy Magyarországon fényképfelvételt készítettek (ekkor még a Habsburg-birodalom részeként). Fotó és design: Barabás Ferenc