Szász Lillával a Fedél Nélkül Művészeti Pályázatra érkezett képzőművészeti alkotásokat értékeljük, Budapest, 2014. március 6.

Szenográdi Réka felkérésére, Szász Lillával zsűrizzük a képzőművészeti alkotásokat, amelyek a Fedél Nélkül Művészeti Pályázatra érkeztek. Feladatunk, hogy kiválasszuk a 2013-as Év Alkotását, és a különdíjas műveket. A helyszín a Fedél Nélkül szerkesztősége (Budatest VII. Kürt u. 4.), ahol az alagsori étterem asztalaira fektetjük a képeket és úgy válogatunk. Hamar eredményre jutunk, de ez egyenlőre még nem publikus. A március 28-ai Díjátadón néhány mondatban értékeljük majd a díjazott munkákat, a vers-próza zsűriből Kukorelly Endre fogja a területét képviselni.

Szász Lilla írja: “Idén is elismerő szavakat tudok csak írni, valóban évről évre jobb, erősebb képeket küldenek be a pályázók. Többen közülük a profikat is megszégyenítő tehetséggel és felkészültséggel festenek, rajzolnak. Gratulálok! A Fedél Nélkül csapatának is szeretnék gratulálni, hogy ilyen következetesen támogatja a művészet iránti szeretetet és értékeli a pályázók tehetségét.

Idén is, mint tavaly, egy fődíjat és két különdíjat osztottunk ki. A szempontok, amik szerint a javaslataimat megtettem: képi megoldások; technika és kompozíció, a téma fontossága; a kiemelések tudatos használata (fény-árnyék hatás, mélységélesség, kontrasztok…); pontosság; újszerűség; mennyire volt „meglepő” számomra a kép…”

Egyetértettünk…

Az alagsori helységekben, a napi 350 hajléktalan ember étkeztetéséről gondoskodó étterem asztalaira pakoljuk szét a képeket. A zsűrizéssel hamar végzünk, hiszen viszonylag kevés kép érkezett a pályázatra, no meg a képek megítélésében “egy húron pendülünk”. Közben egy kis kávé, aprósütemény, beszélgetés. Szenográdi Réka az alkotókról beszél, pontosabban emberi sorsokról, drámai küzdelmekről. Közben az emberek  be-benéznek, az asztalokra szétterített képeket nézve rögtön reagálnak, véleményüket el is mondják: ez tetszik, azok az arcok túl szomorúak, emez milyen derűs, tavaszias hangulatú tájkép, hogy ott milyen jó az a rajz…   Már kezdődik az étkeztetés, amikor kilépek a hajléktalan szálló kapuján, odakint az Erzsébetváros utcáin rögtön másféle kép fogad. Másféle kép? A szép tavaszias napsütésben, a Kürt utca, Wesselényi utca, Erzsébet körút vonalán sétálva az Oktogon felé a mocsokkal, elhanyagoltsággal, az ízléstelenséggel találkozom. Elszomorító kép. Az üzletek kínálatára, a portálokra és a reklámfeliratokra a “gagyi” szó a legkifejezőbb, no meg a drága olcsóság… Szerencse, hogy feltűnik egy-egy szín (szellemi értelemben persze), mint például a Budapest Táncfesztivál, vagy a MÜPA koncertjeinek a plakátja.

Eifert János felvételei