Durby az Év Fotográfusa, a díjat kiállításának megnyitóján vehette át az Aranytízben, Budapest, 2014. március 22.
Durbák Zsolt (Durby) a lovak fotózásának mestere. Képei a szilvásváradi Ménesgazdaságban készültek. Az Aranytízben látható kiállítását a barátai szervezték, titokban.
A kiállítást Lajkó Félix hegedűművész nyitotta meg zenével, köszöntőt mondott Eifert János fotóművész. A megnyitó alkalmat adott arra, hogy Durbák Zsolt átvehesse az Év Fotográfusa díjat, amelyet a szilvásváradiak alapítottak a lovak legjobb fényképezőjének elismerésére.
„Durbák Zsolt 1970-ben született Miskolcon és a közeli Sajóládon nevelkedett. A középiskolát a borsodi megyeszékhelyen végezte, majd Budapesten, a katonai műszaki főiskolán szerzett diplomát híradástechnikai üzemmérnökként. Magától értetődően vezetett ezután útja a Magyar Honvédséghez, ahol közel tíz éven át teljesített szolgálatot.
2001. óta dolgozik főállásban, a versenyszférában, az elektronikai gyártás területén mérnökként. Otthona immár több mint húsz éve Balatonföldvár. Két gyermek, Márton és Eszter büszke édesapja.
Első meghatározó hobbija a vitorlázás, a fotózással a főiskolai évek alatt került közelebbi kapcsolatba, a honvédség fotóklubjában. A magával ragadó képi világban első hűséges társa egy Praktica Mat volt. A honvédségnél már úgy kezdte a munkát, hogy magától értetődően bízták rá a fotólabort. Egyre magszállottabban fotózott szabadidejében is, a kedvtelésből elkészült munkákból lakóhelyén, Balatonföldváron nyílt kiállítás 1999-ben.
– Ahogy kezembe veszem a kamerát, egy másik világba csöppenek – fogalmazza meg roppant egyszerűen, hiszen alapvetően nem a szavak között érzi jól magát, s úgy gondolja, addig jó, amíg nem tud szépen hangzó választ a „Miért fotózol?” kérdésre.
Könnyen lehet, ebben a néhány sorban rejlik a válasz arra is, hogy honnan a gyermekkora óta meglévő vonzódása a lovakhoz. A természet tökéletes összhangját, szépségét látja bennük. Ennek ellenére életében egyetlen egyszer ült lóháton, nagyapja Szellőjén.
Érdekes a párhuzam, melyet állít, amikor azt mondja: a ló és lovas közti kapcsolat számára olyan, mint a zenész és hangszere összhangja. S ahogy a zenét inkább hallgatni szereti lovakat, a lovaglás művészetét is nézőként tiszteli, csodálja.
Nem hiába, az ő hangszere a kamera.” (Füleki Tímea)
Durbák Zsolt, Eifert János és Gergely Beatrix felvételei
Csoportkép a tetőről: Gergely János, Mányok Dorina, Lajkó Félix és lánya, Papp Zoltán, Szala Péter, Durbák Zsolt (Durby), Gergely Beatrix, Zsilinszky László, Rózsa Zoltánné Tót, Pataki Gergely, Füleki Tímea, Mányok Rita és mások az Aranytízben (Eifert János felvétele)