Terasz.hu Online Kulturális Magazin, Budapest, 2014. március 25. 10:00

http://www.terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16452&rovat_id=116

Kerekes Zsuzsa – Apró örömök a Kerengő Galéria 135. kiállítása, amelyet Chochol Károly fotóművész, a MAOE alelnöke és Biczó Zsolt fotográfus nyitottak meg. A kiállítás megtekinthető 2014. április 6-ig, hétköznap 11-18 óráig, hétvégén 13-18 óra között, előadás napokon 21 óráig. (Nemzeti Táncszínház, 1014 Budapest, Színház u. 1-3.)

Kerekes Zsuzsa: „2004 óta foglalkozom fotográfiával, harmadik önálló kiállításomon a szívemhez legközelebb álló témákból – zsánerképeimből – válogattam tárlatom anyagát. Az egyszerű, szemvillanás alatt elmúló, törékeny pillanatokat örökítem meg a nagyváros utcáin, annak olykor nagy ívű vonalai, néha romlásnak indult díszleteiben az apró, hétköznapi eseményeket, véletlenül ellesett momentumokat mutatom meg. Szinte észrevétlen helyzetből fényképezve a város nyüzsgését, fényjátékait és vidám pillanatait, fesztelenül viselkedő, tipikus alakok jelennek meg a keresőben. Pillanatnyi jellemrajzok ezek, melyek az élet humorát, mozgalmas, élettel és szeretettel teli vonásait hangsúlyozzák.

Képeimen – az észrevétlen nézőpontnak köszönhetően – őszinte kitárulkozással jelennek meg a fesztelenül viselkedő, karakteres alakok. Portrék? Zsánerképek? Pillanatnyi jellemrajzok ezek, melyek az élet humorát, mozgalmas, élettel és szeretettel teli vonásait mutatják be.”

Chochol Károly: ”Örülök, hogy Kerekes Zsuzsa Apró örömök című kiállításán néhány gondolatomat megoszthatom Önökkel. Talán sorolnám, örülünk annak, hogy láthatjuk ezeket a képeket. Én kiemelten annak, hogy itt a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában. Itt kiállítani rangot jelent, hisz a hasonló intézmények közül talán ez a legszínvonalasabb kiállítások helyszíne. Magán viseli a méltán világhírű Eifert János fotóművész szemléletét, ízlésvilágát, kultúráját. Tegyük még hozzá, a munkatársak ügyszeretetét is. Ez a kiállítás ide illik, hiszen a képek egyik másik szereplője szinte táncot jár örömében, vagyis nem nehéz ezt asszociálnunk. Ha létezik és van örömzene, akkor itt és most csodálhatjuk Kerekes Zsuzsa fotóművésznő örömfotográfiáit.”

Biczó József: „Manapság a fotográfia egyszerre csendes, de ugyanakkor zajos forradalma zajlik. Szemben a digitális korszakot megelőző időkkel, manapság mindenkinek van fényképezőgépe, és mindenki használja is. Míg a filmes korszakban az ember kétszer is meggondolta, mikor is nyomja meg az exponáló gombot, manapság mindenki, ahogy gyakran halljuk, „kattogtat”. Több fotográfia készül, mint előtte bármikor. Hallottam már olyan hangokat, amelyek kárhoztatták ezt, de én a magam részéről örülök neki. Többek között azért, mert ennek is köszönhetően bukkanhatnak elő és mutathatják meg magukat olyan tehetséges fotográfusok, mint amilyen Zsuzsi is.

Az általa képviselt zsáner vagy manapság divatos szóval élve a „street” fotográfia látszólag könnyű műfaj. Nincs más dolog – gondolhatják sokan –, mint sétálni és időnként kattintani. De többek között éppen mi fotográfusok tudjuk, micsoda különbség van kattintás és fotografálás, fotó és kép között. A kiállításon szereplő képek választ adnak arra, hogyan kell ehhez a műfajhoz közelíteni, és milyen fotográfusi hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy emlékezetes képet készítsünk. Én első helyen az alázatot és tiszteletet említeném. Alázat a fotográfia és tisztelet a fotóm tárgya iránt, kiváltképp, ha embert fotografálunk. A fotózást egy közös munkának, feladatnak, alkotási folyamatnak tekintsük még akkor is, ha a képem alanya nincs feltétlen tudatában a kép elkészültének. Kíváncsiság és nyitottság, érzékenység. A fotográfusnak a megértés iránti igénnyel kell közelíteni a témájához.”

(-ej-)