Bánk, 2014. június 27 – 29.

Az idén 10. alkalommal megrendezett Louis Armstrong Jazzfesztivál különleges zenei programja miatt volt érdemes felkeresni a festői völgyben megbújó Nógrád megyei települést. A Bánki-tó víziszínpadán és Louis Armstrong szobránál, a Tó Wellnes Hotel kertjében és más „játszóhelyeken” – Karacs Ferencnek és a Swing Jazz Kultúráért Alapítványnak köszönhetően – a hazai és nemzetközi jazzvilág krémjével találkozhattunk. A gondosan megtervezett előadásokat meglepetéskoncertek „színezték”, és a hétvége minden napját késő éjszakába nyúló örömzene – jam session – zárta.

Scott Robinson és Rókusfaly Pál, mint a fesztivál házigazdái, valamint Kukucska Csilla igencsak változatos műsort konferálhatott: Joe Murányi (1928-2012) szobrának avatása a Bánki-tó víziszínpadánál; Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra (big band zenekar); Antti Sarpilla Swing Band – Marian Petrescu (SWE), Mihai Petrescu (FI), Keith Hall (GB), Antti Sarpila (FI); A 70 éves Gustav Brom Czech Radio Big Band (CZ); Jam Session és meglepetéskoncertek a Louis Armstrong szobornál a Tó Wellness Hotel kertjében; Pátkai Rozina Quintet; Vince Bartels’ American All-Stars – Alan Vaché (USA), Dan Barrett (USA), Russ Phillips (USA), Jennifer Leitham (USA), Jason Wanner (USA), Vince Bartels (USA); Csík Gusztáv Trió – Csík Gusztáv (H), Alvin Queen (USA), Reggie Johnson (USA), vendégművészek: Joan Faulkner (USA), Scott Robinson (USA); Gospel koncert a balassagyarmati Szentháromság Plébánia Templomban: Sing’n Swing’n Sista’s – Joan Faulkner (USA), Harriet Lewis (USA), Joanne Bell (USA), valamint Reggie Johnson (USA) és Csík Gusztáv (H).

A fesztivált kiötlő néhai Joe Murányi (1928-2012) emlékére szobrot avattak, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását. Bizonyára sokan tudják, hogy „Joe bácsi” magyar származású amerikai jazz-klarinétos, zeneszerző és kritikus, Louis Armstrong utolsó, s egyetlen fehér klarinétosa volt. Kortársa volt a jazztörténet nagy klasszikusainak és nemcsak hallgatta őket, hanem személyesen is ismerte a legtöbbjüket és játszott is szinte mindenkivel, aki a műfaj klasszikusai közül számított. Tizenhét évet játszott Roy Eldridge bandájában. “Eldridge és big bandje hosszú időn át, stabilan tartotta a második helyet Armstrong mögött. Rengeteget tanultam mellette, kitűnő iskola volt ez az Armstronggal töltött évekhez.” Aztán 1967-ben az akkor már világhírű Louis Armstrong – akit Joe bácsi egyszerűen csak „Lajosként” emlegetett – klarinétost keresett zenekarába, és választása Joe-ra, a magyar származású, harmincas évei végén járó zenészre esett: ő lett Armstrong bandájának egyetlen és utolsó fehér klarinétosa, egészen Armstrong 1971-es haláláig.

A kilencvenes évektől gyakran járt Magyarországon, játszott szinte az összes magyar tradicionális dzsessz-zenekarral. A többi között televíziós szereplések, CD-k és a bánki Louis Armstrong Jazzfesztivál őrzi magyarországi tevékenységének nyomait. Utóbbi rendezvénynek házigazdája is volt, s ő avatta fel a Tó Hotel kertjében felállított Louis Armstrong-szobrot, amely az egyetlen Armstrong-emlék hazánkban.

[Eifert János]