„A színházhoz nem kell más, mint három deszka, két színész, és egy közös szenvedély.”

Lope de Vega (1562-1635)

Rögtön bevezetőként néhány gondolat a spanyolországi fesztiválról. A Fira Tàrrega egy katalóniai városka helyi fesztiváljából – Eugeni Nadal egykori polgármester ötletéből – kinőtt nemzetközi előadó-művészeti fesztivál, amely 1981 óta létezik. Xavier Fàbregas, a Katalóniai Színház- és Filmművészeti Társaság igazgatója és Joan Font intendáns jóvoltából évről-évre, szeptember második hetének hétvégén az avant-garde előadóművészek legjobbjainak ad bemutatkozási lehetőséget. Utcákon és tereken, a színháztermekben a nap minden órájában sok-sok ezren láthatják és hallhatják, élvezhetik a különleges produkciókat, amelyek a világ sok-sok országából érkeztek. Az idei műsor-választékból néhány nagy név, vagy éppen majd akik naggyá lesznek: NYi-HA Dance Theater, Teatr KTO, Kamchàtka, Luis Biasotto, Agrupación Señor, Markeliñe, Collectiu Big Bouncers, Cia La Pulpe, Animal Religion, STEREO Akt, Fundación Collado – Van Hoestenberghe i Piero Steiner, VerTeDance & Jirí Havelka & Clarinet Factory, Pepa Plana & Toti Toronell, Titzina Teatre, ESPAI ADGAE, ESPAI LA MALETA, 15feet6, Foradelugar, Companyia Obskené, Kamchàtka, Kukai Dantza Konpainia, Bohemia’s, Arsènic Creació, La Troba Kung-Fú,  Compañía Teatro de Arena, La Rueda Teatro Social, Guillem Albà & The All In Orchestra, Marco Vargas & Chloé Brûlé, Dr. Batonga! (Colectivo Cautivo dj set), Manolo Alcántara, Moxie Brawl, Les Filles Föllen amb Barbara Wysoczanska – köztük az EDGE társulata, a SERGEANT TEJNOROVÁ & THE COMMANDO…

  Eifert János felvételei

Beszéljünk arról is, hogy milyen az a nemzetközi színházi produkció, amelynek a magyar résztvevője, Móger Ildikó is részt vett a spanyolországi nemzetközi színházi fesztiválon:

Az EDGE projekt – amely nemzetközi együttműködéssel jött létre, és az ötven év feletti művészek életéről, problémáiról szól – különös és különleges színházi előadás. Egyesíti a modern táncszínház sokoldalú lehetőségeit, használva a mozgást, videót, szöveget és a zenét.

Az ötlet a szlovák Lucia Kašiarová koreográfustól származik, és a cseh Petra Tejnorová rendező, valamint Lukáš Jiřička dramaturg formálta darabbá a sok-sok beszélgetésből, szociológiai kutatásból, mélylélektani faggatásból és Tomáš Vtípil zenéjéből összegyúrt anyagot, amelyhez a szereplők maguk szolgáltatták az alapanyagot: Ján Sedal (CZ), Krzysztof Raczkowski (PL, DE), Móger Ildikó (H), Beatrice Cordua (DE), Alois Bilek (CZ), Mária Zagátová (SK) és Martin Bálik (SK) saját magukat alakítják, és nemcsak táncolnak, mozognak, báboznak, szteppelnek, hanem szöveget mondanak, énekelnek, játszanak úgy,  ahogyan egy igazi avant-garde prózai-zenés-táncos színházban szoktak. Az EDGE olyan előadás tehát, ami a halandóságról szól, a szó gyomorszájon vágó, szívszorító, boldog, szép, könnyeket kicsaló, elfojthatatlan és zavarba ejtően banális röhögést kiváltó értelmében.

    A premier 2012. októberében a prágai Nemzeti Színházban volt, amelyet Žilina, Banská Bystrica, Košice, Bratislava, Budapest, Bonn, Plzeň, Olomouc Jihlava és Ostrava helyszínekkel további előadások követtek. Most Spanyolországban, a FIRATÀRREGA 2014 – STREET ARTS nemzetközi fesztivál keretében lépett fel a társulat, amit így hirdettek: SERGEANT TEJNOROVÁ & THE COMMANDO (Az én fordításomban: TEJNEROVÁ ŐRMESTER ÉS ROHAMCSAPATA). Az őrmester természetesen a rendezőt, és a rohamcsapat pedig a korábban név szerint felsorolt, 52-86 év közötti művészeket jelenti. Szeptember 14-én két előadásuk volt, amit a közönség a végén állva ünnepelt.

“Örülök, hogy az EDGE társulatának hivatalos fotósaként tanúja és krónikása lehettem ennek a nagy sikernek, amelynek előzménye a gondolat, a tehetség és a kemény munka volt. Végigkísértem – és fényképeztem – a szereplőválogatást és a darab megszületését, amely hosszú pszichológiai beszélgetésekkel, a szöveg megírásával, dramaturgiájának kialakításával kezdődött, majd a szerepformálás gyötrő-kemény munkájával, a végszavak, zenei és mozgás-pontok összehangolásával, a sok-sok próbával folytatódott, ami nélkül a könnyedség, természetesség meg sem jelenhetne a színpadon. A prágai főpróba nagyszerűen sikerült. Az igazi erőpróba azonban a közönséggel való folyamatos találkozás: itt dől el, hogy van-e aktualitása, érvényes mondanivalója, hatása az emberekre, akik a színházi élmény keresztül eljutnak a katarzisig. Mert a színház tükre a világnak, amelyben önmagunkra ismerhetünk.”

 Az EDGE hivatalos fotósa Eifert János. Komoly barátság fűzi a művészekhez, akik nagyra értékelik a róluk készült fotókat. Most éppen Jan Sedal és Martin Balik társaságában, a tárregai előadás után, amikor is az idős művészt 85. születésnapja alkalmával köszöntötte a társulat (Móger Ildikó felvétele)