Az Ars Sacra Fesztivál a 2007-es nemzetközi Városmissziós rendezvénysorozat gyümölcse. A cél a remény jeleinek felmutatása a kultúrában, a művészet különböző műfajain nemzeti kultúránk meghatározó értékein keresztül. Az Ars Sacra Fesztiválhoz évről évre önkéntesen csatlakoznak Magyarország legnagyobb múzeumai, kulturális központjai, számos galéria és művész. A fesztivál programjait – képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi, irodalmi előadásokat, tárlatvezetéseket, gyerekprogramokat – ingyenesen látogathatja a nagyközönség.

Az Ars Sacra Fesztivál nyolcadik éve van jelen a magyar fesztiválpalettán. A zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozó művészeti alkotásokkal, a művészetek nyelvén igyekszik az evilági életen túlmutató, a világban jelenlévő szakralitást bemutatni. Rendhagyó, mert küldetése van: közösségteremtés, közös pontok keresése, a párbeszéd megindítása vallások, világnézetek között. Rendhagyó, mert a rendkívül színvonalas programokat a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a koncertektől a színház-, irodalmi előadásokig kezdettől fogva ingyenesen látogathatja a nagyközönség.

A Kulturális Örökség Napjain belül hagyományosan szombaton rendezik meg a Nyitott Templomok Napját. Idén szeptember 20-án nyíltak meg a különböző felekezetek templomai országszerte és a határokon túl. Változatos programjaikkal közel 100 helyszínen várták a látogatókat.

Az Ars Sacra Fesztivál vendégei – többek között – az Anima Musicae Kamarazenekar, Baráti Kristóf hegedűművész, Bogányi Gergely zongoraművész, Devich Gergely csellista, Dresch Mihály jazz zenész, Eifert János fotóművész, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Gryllus Dániel muzsikus, Fekete László, a zsinagóga főkántora, Konok Tamás festőművész, Lackfi János író-költő, Majoros Áron szobrászművész, Malcolm Bilson amerikai fortepiano művész, a Misztrál Együttes, Kéri Kitty, Oberfrank Pál színművészek, a Nyíregyházi Pro Musica Leánykar Szabó Dénes karnagy vezetésével, Sebestyén Aba marosvásárhelyi színművész, Snétberger Ferenc gitárművész, a Szent Efrém Férfikar Bubnó Tamás karnagy vezetésével, Zoltán Péter Bessenyei Ferenc Művészeti-díjjal kitüntetett klarinét-művész, tanár.

Ismételten bekapcsolódtak az ország legnagyobb múzeumai és intézményei, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Pécs, Kaposvár, Debrecen, Hódmezővásárhely intézményei – egy-egy szakrális témájú kiállítással, előadással, tárlatvezetéssel, koncerttel. (Ars Sacra Fesztivál programfüzetéből)

A FÉNY GALÉRIA szeretettel meghívja Önt és barátait az ARS SACRA FESZTIVÁL alkalmából 2014. szeptember 25-én, csütörtökön 18 órára SZERETET című fotókiállítás megnyitójára

Kiállító művészek: EIFERT JÁNOS, LELKES LÁSZLÓ, MACZKÓ ERZSÉBET, RAINER PÉTER, SZÉL ÁGNES, SZENTIVÁNI JÁNOS

Köszöntőt mond: TŐKÉS JÚLIA galériavezető, A kiállítást megnyitják az ALKOTÓK, Zenél: HEIDRICH ROLAND gitárművész, Rendezte: RAINER PÉTER építész-belső építész

FÉNY GALÉRIA 1024. Budapest, Széll Kálmán tér 3. I. em. (Dékán u. sarok) – Támogatók: Ars Sacra Alapítvány, Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány

Móger Ildikó és Eifert János felvételei

A kiállítóművészek – Eifert János, Lelkes László, Maczkó Erzsébet, Rainer Péter, Szentiváni János és Szél Ágnes – célja a három isteni erény: a hit, a remény és a szeretet, ezek közül is a legkiválóbb adomány a szeretet megjelenítése a fotóművészet eszközeivel.

„A szeretet türelmes, nyájas; a szeretet nem féltékeny, nem cselekszik rosszat, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat, nem örvend a gonoszságnak, de együtt örvend az igazsággal; mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha meg nem szűnik;” (1 Kor 13,1-13)

Eifert János „Anyám keze, Katáéval” című képe Hódmezővásárhelyen készült, és – a művész elmondása szerint – családi képnek szánta: édesanyját és lányát fényképezte a kertben, és esze ágában sem volt „művészkedni”. Sok évnek kellett eltelnie, hogy ez a fénykép kilépjen a családi albumból. Édesanyja halála után – a régi emlékeket felidézve – döbbent rá, hogy a nagymama és az unoka összesimuló, egymásba kulcsolódó kezeiről készült felvétel a fotográfia nyelvén artisztikusan fogalmazza meg a szeretetet, amely most ennek a közös kiállításnak a címadó vezérgondolata.