János Eifert - Photographer

A Magyar Fotóművészek Szövetsége tisztújító közgyűlése az Országos Szécsényi Könyvtár dísztermében, Budapest, 2014. január 24.

Az estig tartó, vitákkal és indulatos felszólalásokkal “színezett” közgyűlésen a tagság szavazatai alapján az MFSZ új elnöke Mucsy Szilvia. Az Elnökség tagjai: Baki Péter, Bánkuti András, Féner Tamás, Kiss-Kuntler Árpád, Uhl Gabriella, Urbán Ádám.

Mucsy Szilvia, a Magyar Fotóművészek Szövetsége új elnöke (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlése (Eifert János felvétele)

A tízórás, vitákkal és indulatos felszólalásokkal “színezett” tisztújító közgyűlés – a leadott szavazatok alapján – Mucsy Szilviát választotta meg az MFSZ új elnökévé. Az Elnökség tagjai: Baki Péter, Bánkuti András, Féner Tamás, Kiss-Kuntler Árpád, Uhl Gabriella, Urbán Ádám.
Az elhúzódó procedúra során – ízlésem és erkölcsi megítélésem szerint – szégyellnivaló megnyilatkozásokkal, megszólalásokkal és reagálásokkal találkoztam. Zavart például az, hogy a leköszönő elnök, Szamódy Zsolt újra jelöltette magát. 12 év után, szerintem minden jóérzésű embernek át kellene adni a hatalmat. Obama elnök (más minőség! összehasonlíthahatlan persze) sem jelölteti magát a következő választásokon. Nem is jelöltethetné, hiszen ezt a törvény sem engedi meg. A Magyar Fotóművészek Szövetsége alapszabályában korábban és a most újonnan elfogadottban szerepelt/szerepel, hogy az elnök személyét harmadszor már nem lehet megválasztani. Nem is értem, hogy jutott eszébe újra indulni az elnöki posztért? A hazai fotóművészet, és az azt képviselő Magyar Fotóművészek Szövetsége erősen megroppant tekintéllyel került szinte az utolsó helyre, a többi művészeti ág viszonylatában. Annyi buta döntéssel, ízléstelen és erkölcstelen hozzáállással, tehetetlenséggel és korrupt elfogultsággal – vélhetően – egyik más szövetségnél sem találkozni. Természetesen lehetnek sokan, akik véleményemmel nem értenek egyet. Ők is értsék meg, ezeket nem elfogultságból, hanem tapasztalatból és egy kicsit nagyobb rálátásból ítélem meg: soha a magyar fotóművészet ennyire rossz helyzetben nem volt. A fotóművészek, fotóriporterek, fényképészek – bárhogy nevezzük is magukat – ilyen kilátástalan helyzetben, mint most még a legnehezebb történelmi helyzetekben sem voltak Vannak persze kivételek, gondolom, az a sok tehetségtelen, vagy nem igazán kvalitásos figura, akik élvezik a mai politikai helyzetből “kiszedhető” előnyöket, bizonyára nem értenek egyet velem. De kérdem én? Az elnöki beszámolóban, vagy a felszólalásokban hallottunk valamit a minket érintő leglényegesebb problémákról? A Fotográfiai Múzeumon helyzetén kívül (Baki Péter okosan és elegánsan válaszolt a felolvasott Szebeni-levélre) kaptunk őszinte helyzetértékelést más fontos területekről? Vélte valaki hallani, hogy kollégáink közül – ráadásul a legtehetségesebbek közé tartozók – a létminimum alatt élnek? Napi gondjaik vannak, és nemhogy az alkotói munkához szükséges eszközöket és anyagokat nem képesek megvásárolniuk, hanem a napi élet, pl. a csekkek befizetése, a kenyérre való is gondot jelent nekik? Az MMA tagjai tisztességes apanázst kapnak havonta, és más támogatási lehetőség is nyitott számukra. Hallott valaki a beszámolókban akár egy félmondatot is arról, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a fotóművészek hogyan kerülnek oda, hogyan választódnak ki? Egyébként is: akik elismerést, kitüntetést, támogatást kaptak ettől a politikai rendszertől, vajon minden esetben megérdemelten kapták? Ez nem csak a mi területünkről szól, hanem más művészeti ágakról is: látjuk, egy részük máris felejthető, szinte műveiket sem tudjuk felidézni, nemhogy a hazai és nemzetközi művészeti közegben a műveik, munkásságuk alapján szerezett rangjukat, elismerésüket. Életmű-díjat adni olyan kollégáknak, akiknek sem számításba jöhető életművük, sem elismerésre méltó munkásságuk nincs? Nem restellték átvenni a díjakat? Kiállításokat szervezni zárt körben, komoly támogatással segítve, a részvételre való jelentkezés, a megmérettetés lehetősége nélkül? Embereket lejáratni, mert éppen nem szeretjük őket? Úgy ítélni, dönteni, javasolni anélkül, hogy elfogadható ismeretekkel, tudással, tapasztalattal és tisztességgel rendelkeznének? Jelentkezzen az, akinek a tevékenységére, munkásságára és emberségére bárki a hatalomban levők közül odafigyelt. Hogy megismerje, összehasonlítsa és elismerje értékeit? Ha már egy tisztújító közgyűlés zajlik, hogyan fordulhat elő, hogy egyes művészek a politikai gyakorlatból átvett, tisztességtelen lejárató eszközöket (pl. karaktergyilkosság) megengedjenek maguknak? Hogy merészelt Katkó Tamás egy olyan levelet közreadni, ami abban a pillanatba nem megvitatásra, hanem lejáratásra volt alkalmas? Hiszen tudjuk – személy szerint ismereteim alapján én is tudnék – ilyen levelet, vagy információt bevetni. Hogyan lehet egy felvetéssel – Szebeni András levelének a felolvasásával – lefárasztani és tönkre vágni a közgyűlést, hiszen mire a napirend elfogadására sor került, több mint három óra telt el. Nem beszélve a választásról! Mire sor került a tisztújító közgyűlés ezen legfontosabb feladatára, a tagság meghatározó része – főleg a vidékiek és az idősebbek – már elment? De ha már a szavazás, és a szavazatszámlálás felelősen megtörtént, és a levezető elnök hivatalosan kihirdette azt, hogyan lehet újabb trükköket bevetni, hogy annak eredménye kétségbevonható legyen? Még egyszer kérdezem: miért kell a hatalomhoz ennyire ragaszkodni? A körülöttem ülők dörmögték a fülembe, hogy “Miből gondoljátok Ti, a hatalom korábbi birtoklói, hogy ha újraválasztás történne, maradnátok? Nem érezitek, hogy a levegőben lóg a kimondatlan ítélet: Takarodjatok! A szemetet majd eltakarítjuk utánatok…” Vitatkozhatunk ezen, hogy túlzás talán, de tény, hogy izzott a hangulat.

A tagság egy része újraválasztást követel. Azt mondom én is: legyen! Egy tisztázott helyzet segíthetné az új elnök és elnökség munkáját, és nagyobb támogatással bírna.

Akik abban reménykednek, hogy egy újraválasztás a régiek hatalmát erősítené, azok tévednek. Ha megtörténik, meglátják majd, hogy nem egy szavazaton múlik a végeredmény.

Ennyi elpazarolt év után, megérdemelnénk egy szebb jövőt. Lózungnak tűnik talán, de higgyétek el, tényleg jobbat érdemlünk. (Eifert János)

2015.01.24.-Szamódy-Zsolt,-az-MFSZ-volt-elnöke 2015.01.24.-Tímár-Péter-Mucsy-Szilvia (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Szami-Art felszólalása (Herbst Rudolf felvétele) 2015.01.24.-Tarjáni-Antal-PhotoHerbst

2015.01.24.-Zsila-Sándor 2015.01.24.-Urbán-Tamás fiával-PhotoHerbst 2015.01.24.-Szamódy-Zsolt,-Apáti-Tóth-Sándor (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Pettendi-Szabó (Eifert János felvétele)

2015.01.24.-Pető-Zsuzsa-Eifert-János-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlése-02 (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-MFSZ-tísztújító-közgyűlésén-PhotoHerbst 2015.01.24.-Albertini-Béla-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-közgyűlés-Herbst-Rudi-felv

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-02-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-04-PhotoHerbst 2015.01.24.-Szamódy-Zsolt-távozó-elnök-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-03-PhotoHerbst

Herbst Rudolf és Eifert János felvételei

2015.01.24.-Mandur-László-Féner-Tamás-PhotoHerbst 2015.01.24.-Korniss-Péter-Pettendi-Szabó-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tísztújító-közgyűlésén-01-PhotoHerbst 2015.01.24.-Kiss-Kuntler-Árpád-PhotoHerbst

2015.01.24.-Fáth-Péter-PhotoHerbst 2015.01.24.-Féner-Tamás és Mandur László (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Markovics-Ferenc-PhotoHerbst 2015.01.24.-Benkő-Imre-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-07-PhotoHerbst 2015.01.24.-Gáti-Gyuri-PhotoHerbst 2015.01.24.-Bánkuti-András-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-05-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-06-PhotoHerbst


Az elnökválasztás eredményének kihirdetésekor (Herbst Rudolf felvétele)