AKT – CSENDÉLET – TÁNC
MESTERHÁRMAS WORKSHOPOK EIFERT JÁNOSSAL

néven októberben és novemberben újabb workshopokat indítunk a FotoXLstúdióban.

Közkívánatra megismételjük az “Aktfotográfia Eifert Jánossal” kurzust, újdonságként pedig két további alkalommal, a jelentkezők betekinthetnek a Csendélet fotográfia és a Táncfotográfia műhelytitkaiba.
Mindhárom workshopra külön kell regisztrálni, viszont az egynél több rendezvényen részt vevők öt, illetve tíz százalék kedvezményben részesülnek.

Jelentkezés: Gross Júliánál a telemarketing@adeko.hu  e-mail címen vagy telefonon a
30/635-61-78-as telefonszámon.

A workshopokról bővebben az alábbiakban olvashat. Kérjük, vegye figyelemben a jelentkezési határidőket.

Aktfotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 október 31. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 20.000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: október 26.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

Az aktfotográfia nemcsak “megfogható” testábrázolás, hanem költészet és álom: az ösztönök, a vágyak, a látomások világa. A fényképezésnek ez a területe, amelyben a művészet, az erotika és a pornográfia szálai finoman egybefonódnak, tág lehetőséget ad tehetségünk, ízlésünk, mesterségbeli tudásunk bizonyítására. Gyakorlása során olyan készségek, képességek fejleszthetők, amelyek a fotóművészet más műfajaiban is kamatoztathatók.
Megtanulható-e az aktfényképezés? Eifert János – aki nemzetközi elismertséggel műveli e műfajt – nem vágja rá könnyen az igent. A több évtizedes tapasztalat mondatja vele: a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy minőséget hozzunk létre – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat, – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni: modell és beállítás, hátterek és kellékek; természetes és mesterséges fények, stúdióvilágítás; analóg és digitális gépek és objektívek, eszközök; technika és esztétika: forma és kompozíció, a mozgás, a tér és idő szerepe; képkidolgozás, közreadás; fotótörténet, fotótechnika, etika, szerzői jogok. Mindezt a legjobb hazai és nemzetközi példákon keresztül.

Ajánlott irodalom: Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó)

 

Csendélet fotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 november 7. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 18000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: november 2.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

A csendélet a fotográfia egyik leggazdagabb műfaja
A csendélet – bármennyire is “holt” tárgyak elrendezésén alapul – életteli műfaj, a fotográfia egyik leggazdagabb, legsokoldalúbb területe. Mondhatjuk, a 19. században festészeti örökségként született, és feldolgozta annak szinte valamennyi témáját, a virágtól az élettelen tárgyakig, a természet egyes elemeinek, részleteinek spontán, vagy megrendezett formavilágától az apró részletek, belső szerkezetek ábrázolásáig. Ilyen részleteket,belső szerkezeteket fényképezett a 19. század végén a francia Eugene Atget (1856-1927), akit 20. századi társai – a műfaj továbbfejlesztésében úttörő szerepet játszó Albert Renger-Patzsch (1897-1966) és Edward Weston (1886-1958) – követtek. A pictorializmust felváltotta a modern eszközhasználatú látásmód, a fotográfia történetének második generációjától kezdve a fényképek kezdtek “fényképszerűvé” válni, és nem a festményekhez hasonlítani. Megszületett tehát a fotóművészeti csendélet, amelynek eredményei a társadalmi gyakorlatban is jelentőssé tették a fotográfia művészetként való elfogadtatását. A fényképezés új ágazatában, a reklámfényképezésben is megjelent a csendélet, a művészi hatás gyakorlati célok érdekében történő felhasználásaként. Ebben a magyarok – köztük: Pécsi József (1889-1956) – “világelsők” voltak. A fotóművészeti csendélet reklámértékének felismerésében, az ízléses reklámművészet megteremtésén olyan eredményesen fáradozott, hogy a témakörben elméleti esztétikai fejtegetéseit tartalmazó könyveit német (Photo und Publizität) és angol nyelven is kiadták. A csendélet más hangsúllyal, másfajta értelmezéssel is megjelent. A Kassák-kör szellemi vérkeringésébe kapcsolódó fotográfus, Tabák Lajos (1904-) a Csendélet trágyadombon, 1932-ben készült képe erős társadalomkritikát, szociográfiai gondolkodásmódot hordoz. Ezt a szociofotót – bár címében van utalás erre – nem igazán mondhatjuk csendéletnek, ám kompozíciójában, a kép elemeinek elrendezésében van valamiféle “csendéletes”. A fotográfiában talán éppen az a legizgalmasabb, hogy a műfaji határok kevésbé merevek: áthallások, egyikből a másikba történő “átcsúszások” gyakran előfordulnak.

Eifert János

 

Táncfotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 november 14. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 20.000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: november 9.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

Testből font jelbeszéd
A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés

Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt.

A tánc-, a mozdulat-élmény megőrzésének, rögzítésének, ha úgy tetszik dokumentálásának igénye – ősidőktől fogva ismert. Legkorábbról az őskőkorszakból származó barlangi, valamint a bronzkori sziklarajzok maradtak ránk, későbbről pedig rajzok, festmények, szobrok, és a jelen időben a fénykép, a film és videó őrzi meg ennek az illékony művészetnek a jelenlétét. Nehéz meghatározni valamelyik művészeti ág elsőbbségét, de kétségtelen, a táncosok a fotográfiát különösen előnyben részesítik. Gyakran előfordul, hogy az ábrázolt koreográfia, vagy táncos már rég elfelejtődött volna, ha a róla készült fénykép kiállításokon, fotóalbumokban, valamint újságok, folyóiratok lapjain nem éltetné tovább.

Milyen technikával?
Balett, néptánc, klasszikus balett, modern balett, jazz-tánc, kifejező tánc, mozgásművészet, szabadtánc, varietétánc, hastánc, sztepptánc, ukrán tánc, kanász-tánc, színpadi tánc, menyasszony-tánc, üveges-tánc, akrobatikus tánc, autentikus tánc, mozdulatművészet… Nehéz eligazodni a tánc sokféleségében. Vajon a különböző stílusok, irányzatok, korok táncai különböző technikát igényelnek? Egyáltalán nem. A különbözőségek a beállításban, a kép kompozíciójában és stílusában lehetnek.
Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlokegyenesen különbözhetnek. A műtermi fényképezés – a táncos közreműködésével – tökéletesen reprodukálja a tánc varázslatos pillanatait. Beállíthatjuk a pózokat, megismételtethetjük a mozdulatokat, hátteret választhatunk, a fényeket beállíthatjuk, kísérletezhetünk kreatív megoldásokkal. Aztán már csak klikk! És életre kelhetnek fényképeinken a tánc, a mozgás, a mozdulat varázslatos pillanatai. Testből font jelbeszéd…

Eifert János