Korla (Kuerle), You Ma Hotel. Ma korán reggel indulunk a Barinburuk Swan Lake irányába. A Bayanbulak füvespusztán át utazunk, Claudio Calosi barátom órája szerint – méri a tengerszint feletti magasságot is – 2000 méter magasságban járunk. Hosszú és fárasztó utazás során érjük el a buddhista kolostort, ahol a “legfelsőbb szinten” fogadnak bennünket, és kivételezetten hosszú időt tölthettünk el. Baluntai Buddhist Temple. Életem egyik legnagyobb élménye. Nemcsak fényképezek… Gondolkodom… Érzek… Megtisztulok…

Jegyzeteimből: „A buddhizmus körülbelül az első évszázadban érkezett Kínába, a negyedik évszázad után már széles körben elterjed[ és fokozatosan a legbefolyásosabb vallás lett Kínában. A kínai buddhizmus három részből áll, a kínai, a tibeti, és a páli buddhizmus (dél- ázsiai buddhizmusnak is nevezik). Összesen 200 ezer buddhista szerzetes és több mint 13 ezer buddhista templom van Kínában, továbbá 33 buddhista iskola és körülbelül 50 kiadvány. A tibeti buddhizmus a kínai buddhizmus egyik ága és főleg a Tibeti Autonóm Területen, a Belső-Mongólia Autonóm Területen és Qinghai tartományban található meg. A tibeti, a mongol, a yu-ku, a men-ba, a luo-ba, a tu nemzetiség általában a tibeti buddhizmust követi. A hívők száma körülbelül 7 millió. Az ún. dél-ázsiai buddhizmus főleg Kína délnyugati részén terjedt el, azaz Yunnan tartomány Xi Shuang Ban Na Dai nemzetiségi autonóm megyében, a De-hong Dai és Jin-po nemzetiség autonóm megyében és Si-mao területen. A dai, a bu-lang, az a-chang, a ura nemzetiség többsége a dél-ázsiai buddhizmust követi és jelenleg több mint egymillió hívőjük van. A kólai buddhista hívők főleg hallok és egész Kínában megtalálhatóak.”

Közben fényképezek. A díszes, faragott kapu képe megjelenik a LED kijelzőmön, exponálok, közben a hallottakon jár az agyam. Ahogy nyitják a templom kapuját, a beáradó fényben földöntúliként tűnnek fel a belépő boncok alakjai. Mit is olvastam? A buddhizmus Gautama Buddha (Sákjamuni) által az i.e. VI. században alapított világvallás, amely Ázsia nagy részében (India, Kína, japán, stb.) elterjedt. Kezdődik a szertartás, a boncok a bejárati oldalon foglalnak helyet, és az ősöket idézik. A buddhizmus körülbelül az első évszázadban érkezett Kínába, a negyedik évszázad után már széles körben elterjedt és fokozatosan a legbefolyásosabb vallás lett Kínában. A kínai buddhizmus három részből áll: a kínai, a tibeti, és a páli buddhizmus (dél- ázsiai buddhizmusnak is nevezik). Halkan fülembe suttogják a fordítást. A nagytekintélyű buddhista főpap a bölcsességről, békéről beszél, kántálva, természetesen. Összesen 200 ezer buddhista szerzetes és több mint 13 ezer buddhista templom van Kínában, továbbá 33 buddhista iskola és körülbelül 50 kiadvány. A tibeti buddhizmus a kínai buddhizmus egyik ága és főleg a Tibeti Autonóm Területen, a Belső-Mongólia Autonóm Területen és Qinghai tartományban található meg. A Baluntai templom a tibeti buddhizmus híveinek szolgál. Ütős- és fúvós hangszerek kísérik a mormolás szerű éneket a buddhista tanítás lényegéről, amelyet négy nemes igazság fejezi ki: A Földön minden szenvedéssel teli; valamennyi lény életét átjárja és meghatározza a szenvedés. Sem Isten, sem felsőbb életelv nem létezik, csak összetett világok, melyekre természetüknél fogva a megsemmisülés vár. A szertartás ritmikus szövegmondással folytatódik: A szenvedés oka a szomjúság, (trisná) a vágy, amely a Buddha által kinyilatkoztatott valóság nem-ismeréséből fakad; a valóság: az üresség, az állandóság hiánya   A kórus folytatja: A harmadik igazság a vágy elfojtása, azaz a szenvedés megszüntetése (nirvána). A negyedik igazság az út, amely a szenvedés megszűnéséhez vezet: szigorú és mértékletes élet, hogy hozzásegítsen a szellemi koncentráláshoz, amelynek célja: eljutni a megvilágosodáshoz.