János Eifert - Photographer

Mucsy Szilvia: Mediterrano – Promenad.hu, Nagylátószög, Terasz.hu 2016. január 25, 28, 29.

2016.01.25.-Promenad.hu_Mucsy-Szilvia-Mediterrano 2016.01.28.-Nagylátószög_Mucsy-Szilvia-Mediterrano 2016.01.29.-Terasz.hu_Mucsy-Szilvia-Mediterrano

Terasz.hu  -  http://terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16931

Nagylátószög  -  http://nagylatoszog.hu/2016/01/28/mucsy-szilvia-mediterrano-artphoto-galeria-2016-januar-18-2016-februar-20/

Promenad.hu  -  http://promenad.hu/cikk/mucsy-szilvia-mediterrano-162497

Terasz.hu
http://terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16931
Nagylátószög
http://nagylatoszog.hu/2016/01/28/mucsy-szilvia-mediterrano-artphoto-galeria-2016-januar-18-2016-februar-20/
Promenad.hu
http://promenad.hu/cikk/mucsy-szilvia-mediterrano-162497

Két fotós – Két látásmód – Két szín . Kőműves Kata és Lang Nándor kiállítása. TERASZ.HU, 2015. december 22. 16:40:00

2015.12.22. Terasz.hu Két fotós - Két látásmód - Két szín

TERASZ.HU, 2015-12-22 16:40:00

http://terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16915

Két fotós – Két látásmód – Két szín

Kőműves Kata és Lang Nándor kiállítása

A két fotós, Kőműves Kata és Lang Nándor kétféle látásmóddal ugyan, de egyfelé figyelnek: a természetre. A fényképek két színét azonban – a feketét és a fehéret – a szürke ezer árnyalata gazdagítja, szellemi értelemben pedig százezernyi árnyalatra számíthat az, aki a KETTŐ című kiállítást megtekinti a Hadik Irodalmi Kávéházban (Budapest XI. Bartók Béla út 36.)

A kettős kiállítás címe – főleg bináris körökben – igencsak jól hangzik. A két fotós, Kőműves Kata és Lang Nándor kétféle látásmóddal ugyan, de egyfelé figyelnek: a természetre. Az ember, bár a természet része, ezen a kiállításon nem ábrázoltatik. Hegyeket, völgyeket, lovakat és fákat, a holdat és a csillagokat láthatunk a fekete-fehér fotográfiákon. A fényképek két színét azonban – a feketét és a fehéret – a szürke ezer árnyalata gazdagítja, szellemi értelemben pedig százezernyi árnyalatra számíthat az, aki a KETTŐ című kiállítást megtekinti a Hadik Irodalmi Kávéházban.

Hogy kik ők, majd a képeikből derül ki igazán. Előzetesen azonban néhány mondat róluk:

KŐMŰVES KATA

„Érzékenység, harmónia, kíváncsiság és vibráló szenvedély.

Talán e négy tulajdonság az, ami Kőműves Katában egyesül az ötödik „őselemmel”: a tökéletességre való elszánt törekvéssel. Ez az az elegy, ami teljessé teszi a munkája gyümölcsét, bármibe fogjon is. És ezek azok a tulajdonságok, amelyek egy nőben felnyitják azt a szemet, amelyen keresztül nemcsak látni, de láttatni is tudják a világot. Észrevetetni velünk, hétköznapi emberekkel a természet, az ember, a mesterséges világ apróbb vagy épp egészen hatalmas szépségeit.

A digitális fotósgeneráció szülötte ő: akkor kezdett komolyan foglalkozni a fényképezéssel, amikor már nem kellett filmekkel, előhívó tankokkal, nagyítókkal és papírokkal bíbelődni. Rengeteg dolgot kell még megmutatnia. S mivel – túl azon, hogy végtelenül szorgalmas – szerencsére széles e Kozmoszban minden érdekli, amiben benne rejlik a szépség, a harmónia, az érzéki szenvedély egy szikrája, az ő szemén, lelkén és optikáján keresztül mi is láthatjuk, milyen gyönyörű is a világ, amiben élünk.” (Horváth Árpád)

LANG NÁNDOR

„1973. szeptember 5-én születtem Zomborban, az akkori Jugoszláviában. Gyermekkoromban szüleimmel sok időt töltöttem a Dunaparti nyaralónkban, a természet és víz közelében, talán ennek köszönhetően töltöm ma is szabadidőm nagy részét a szabadban, családommal.

Anyai ágról nagyszüleim hivatásos fotográfusok voltak. Sajnos korán távoztak, de a nagyapám stúdiójában töltött pillanatokat a mai napig magam előtt látom, ahogy a fényeket türelmesen tökéletesre állítja, nagyanyám, aki pislogó lámpafényben ceruzával portrékat retusál. A sötétkamrában csiptetővel madzagra akasztott millió fekete-fehér kép, a vegyszerek illata, és magas polcokon bevetésre várakozó hatalmas papírtekercsek, titokzatos porosodó képek, amelyekért gazdájuk sosem jött el.

Első fényképezőgépemet gyógyszerész nagyapámtól kaptam, aki világjáró volt, hat nyelven beszélt és mindig volt számomra egy izgalmas története, amit még nem hallottam. Befűzött a gépbe egy tekercs fekete-fehér filmet és így indult utam, immár 35 éve. Legelső fotóm Róla készült.

Otthoni tanulmányaim után 1999-ben Budapestre költöztem, ahol új távlatok nyíltak, olyan fotográfusoktól tanulhattam, mint Eifert János, Forrásy Csaba, Radisics Milán, Vajda János, Vizúr János. Nekik ezútom is köszönöm a sok támogatást, türelmet és barátságot.
Tagja lettem a Magyar Természetfotósok Szövetségének és a Fényecset fotóklubnak.

Kedvenc témáim a természetfotózás, a város hangulatának megörökítése és az emberábrázolás. Amikor a téma engedi, igyekszem túllépni a dokumentarista ábrázolásmódon, esztétikus és művészi oldaláról bemutatni a pillanatot, érzelmeket és gondolatokat ébreszteni.

Négy éve saját műtermem lett, ahol már akkor is fényképezhetek, ha nincs elegendő időm kimenni a természetbe. Előszeretettel töltök időt a témához leginkább illő papír megválasztásával és képek nyomtatásával.” (Lang Nándor)

( Fot? Eifert János )

[ Eifert János ]                                 2015-12-22 16:40:00

Mécses Éva Hilda: Eifert János kiállítása a Rondella Galériában – Terasz.hu, 2015. augusztus 3. 08:10

2015.08.03.-Terasz.hu_Eifert-János-kiállítása-a-Rondella-Galériában TERASZ.HU | 2015.08.03. | 08:10

http://www.terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16817

Eifert János kiállítása a Rondella Galériában

Eifert János fotóművész kiállítása nyílt meg 2015. július 24-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, Hármasképek/Triptichons címmel.

A kiállítás nagyon sikeresnek tekinthető, sokan keresik fel a galériát, hogy megnézzék Eifert János fotóit. Sok külföldi látogató fordul meg Esztergomban, akik közül rengetegen érdeklődnek a kiállított munkák iránt. Eifert János munkássága során nemzetközi elismertségre tett szert, számos országban állította ki fotóit, ezért kiállításait nagy érdeklődés övezi. Nem csak a bemutatásra került anyag érdekes, már a kiállítás megnyitója is nagyon izgalmasra sikerült, mivel a galériában áramszünet volt, így egy spontán ötlet nyomán minden vendég leakasztott egy képet a falról és kivitte a vár udvarára. Az inspiráló történelmi környezet igazán hangulatossá tette a megnyitót, különleges hátteret adva az önmagukban is lenyűgöző fotóknak. Ebben a környezetben igazán tudnak érvényesülni Eifert János alkotásai, melyekben a természet, az emberi test ábrázolása és a mozdulatok harmóniái sűrűsödnek egységes egésszé. Eifert János kiállítása 2015. augusztus 16-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 16:00 óra között.

A művész megfogalmazása szerint az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkezik ez a kiállítás. Az emberi érzelmek, gondolatok és a képzelet szövevénye maga az élet, ami túlmutat a valóságon, de az emberekben benne él. A képek magát az embert tárják a nézők elé, erős érzelmeket keltve a szemlélőben, színekkel, formákkal, egyéni képkivágásokkal. A címből is kiderül, a kiállításon látható alkotások triptichonok, vagyis három képből állnak, melyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók egymással. A hármas tagolás segíti a nézőt elmélyülni abban, amit a képeken lát, különféle nézőpontból megvilágítva ugyanazt a gondolatot. Néhány képet az erős színhatás tesz sokkolóvá, máshol a modellek különleges pozíciói szegezik a látogatók tekintetét a képre. Nehéz elsétálni ezek mellett az alkotások mellett úgy, hogy ne állnánk meg percekre, befogadni a képek mondanivalóját, szemlélni a különleges formákat, a színeket és mozdulatokat. A modellek szinte beszélnek hozzánk a képekről, mozdulataikon, arckifejezéseiken keresztül. Nem is csoda, mivel Eifert János ezeknek a mozdulatoknak a mestere, táncművészeti ismeretei megjelennek fotóin is. Az ember nem csak szavakban kommunikál, a testbeszéd többet árul el a szavaknál, a szemlélő ugyanúgy megpróbálja őket értelmezni, ahogyan egészében a képet is. Nagyon izgalmas végigjárni a kiállítást, elidőzni a képek előtt, hiszen igazi élményt nyújtanak, kalandozást a képzelet világában …

Mécses Éva Hilda, művészettörténész (MNM Rondella Galéria)

Fotók: Pivonka Kriszta, Olasz Ágnes, Mécses Éva Hilda és Molnár László felvételei

Előadást tartok a Márvány Fotóműhely tagjainak a Lencsési Közösségi Házban, Békéscsaba, 2012. március 3.

2012.03.03-Békéscsaba_6526 2012.03.03-Békéscsaba_6522 Katona Péter felvételei

2012.03.03-Békéscsaba_6535 2012.03.03-Békéscsaba_6540

Kedves János!
 
Még egyszer szeretném megköszönni a szombati találkozást a Lencsési Közösségi Házban tartott előadásodat. Nagyon jól éreztük magunkat.
 
Üdvözlettel: Katona Péter klub titkár
 www.katonapeter.hu

Napló, Békéscsaba, 2009. március 15.

bekescsaba_3594 bekescsaba-photo-eifert-3615 bekescsaba-photo-eifert-3606  A 67 968 lakosú Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Read more

Dr. Gellért Géza: Emlékeim – Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1999. szeptember 9-30.

1999.09.09-Gellért-Géza-kiáll.megnyitó-01

Dr. Gellért Géza: Emlékeim Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1999. szeptember 9-30. Bevezetőt mond Dr. Ambrus Zoltán, a könyvtár igazgatója, a kiállítást megnyitja Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke

1999.09.09-Dr.-Gellért-Géza-kiáll.megnyitó 1999.09.09-Dr.-Gellért-Géza_Emlékeim

Dr Gellért Géza 1923-ban született Békéscsabán. A helyi Evangélikus Gimnáziumban érettségizik, majd a budapesti ELTE jogi karán diplomázik. 14 éves, amikor első box-gépével fényképezni kezd. Idővel a békéscsabai Mirál Fotó-nál szerez professzionális ismereteket. 1945 óta vesz részt nemzetközi fotóművészeti kiállításokon. Közel 100 hazai és 80 nemzetközi kiállításon mutatták be műveit, többek között Portugáliában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztráliában kapott díjakat. Fotói megjelentek hazai és külföldi katalógusokban is. Alkotó energiáját megosztja a jogászi és a fotóművészeti tevékenysége között. Munkássága elején a „magyaros stílus” képviselője. Megközelítésmódjában és témaválasztásában is az irányzat sajátos jegyei fedezhetők fel képein. 1950-es években már rendszeresen dolgozik nagyformátumú színes nyersanyagra. Budapestről készült felvételei fotóművészeti értékük mellett, várostörténeti jelentőségűek. Az utcán ellesett mindennapi pillanatok és a beállított jelenetek, jól megférnek abban a kifinomult stiláris egységben, amely alkotói módszerét jellemzik. Életművében a legváltozatosabb fényképészeti műfajok találhatók meg az emberábrázolástól a csendéletig.

1999.09.10-Békéscsabai-Napló 1999.09.10-Békésmegyei-Hírlap