János Eifert - Photographer

Bahget Iskander Kecskeméten élő szír származású fotóművész “Íróbarátaim” című kiállítását Eifert János nyitotta meg. GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Ház, Gyöngyös, 2017. január 6.

2017.01.06.Iskander_Eifert-01 (Kalácsi-René-felvétele)

Bahget-Iskander_JUHÁSZ-FERENC_resize Bahget-Iskander_ILLYÉS-ÉS-FLORANÉNI-1979-LAKITELEK

2017.01.06.-B.-Pintér-Mária-igazgatónő (Kalácsi-René-felvétele) 2017.01.06.Iskander_Eifert-04 (Kalácsi-René-felvétele) 2017.01.06.Iskander_Eifert-05 (Kalácsi-René-felvétele) 2017.01.06.-Bahget-Iskander-kiáll.-polgármester-köszönti-Eifertet (Herbst-Rudolf-felvétele)

Bahget-Iskander_FEJTÖ-FERENC Bahget-IskanderFALUDY-PORTRÉ

2017.01.06.Iskander_Eifert-ugranak-01_(Kalácsi-René-felvétele)

Bahget-Iskander_ESTERHÁY-PÉTER Bahget-Iskander_BUDA-FERENC

Iskander blogbejegyzéséből:

“Amikor a fotográfusok találkoznak – Nagy siker és baráti hangulat a megnyitón

A Gyöngyök Mátra Művelődési Központban 2017. január 6.-án 17 órakor nyitották meg Bahget Iskander Kecskeméten élő szír származású fotóművész “Íróbarátaim” című kiállítását.

A kiállítást Eifert János fotóművész nyitotta meg, köszöntőt mondott Hiesz György Polgármester, Az esemény színvonalához méltón járult hozzá Márkus Liza éneke és Kerek Norbert zongora játéka.
A tárlaton 24db 70×100 és 70X50 méretű kép tekinthető meg, melyek a magyar irodalom jeles alakjait ábrázolják. Ritka és nagyon különleges kiállítást tekinthet meg a látogató.
Az eseményről a fényképeket Jakab Tibor, Herbst Rudolf, Erdélyi József, Kalács René és Szántó Edit készítette. Nagy köszönet érte!
A kiállítás 2017. január 26-ig tekinthető meg Gyöngyösön, a Gyöngyök Márta Művelődési Központban.

2017.01.06.-Bahget-Iskander-kiállítását-Eifert-János-nyitja-meg (Jakab-Tibor-felvétele)

Bahget-Iskander_ADONISBahget-Iskander_LAKITELEKI-FIATAL-IRÓK-TALÁKÓZÓJA-1979

نجاحا كبيرا ومميز عندما يلتقي الفنانين الأصدقاء , في جو عائلي ملىء بالسعادة القلبية والاخلاص
تم افتتاح معرض الفنان العالمي بهجت اسكندر السوري الاصل والمقيم في مدينة كشكميت الهنغارية منذ خمسين عاما وذللك في الؤلؤة مركز ماترا الثقافي لمدينت جونجوش القريبة من بودابست في يم السادس من شهر يناير 2017 على الساعة 17 تحت عنوان اصدقائي اللكتاب والادباء حيث تم تقديم وتكريم الفنان بهجت اسكندر من قبل عمدة مدينة جونجوش السيد هييس جورج وافتتح المعرض من قبل الفنان العالمي ايفرت يانوش وبمشاركة المغنية االفنانة الشابة ليزا ماركوس وعازف البيانو كرك نوربرت
وتضمن المعرض 24 لوحة بحجم 70100 وو7050
وكما حضر المعرض ابناء الجالية العربية المقيمين في المدينة

تصوير: جيمس تيبور، رودولف هربست، ترانسيلفانيا يوسف رينيه كعكة كا لاتش، / شكرا جزيلا لهم!

ويمكن رؤية المعرض حتى 26 يناير 2017.”

2017.01.06.-Márkus-Liza-énekel (Kalácsi-René-felvétele) 2017.01.06.-Bahget-Iskander-Eifert-János-03 (Jakab-Tibor-felvétele) 2017.01.06.-Bahget-Iskander-Eifert-János-Pintér-Mária-igazgatónő (Jakab-Tibor-felvétele) 2017.01.06.-Eifert-Gyöngyösi-TV (Kalácsi-René-felvétele)

2017.01.06.-Bahget-Iskander-Eifert-János-01 (Jakab-Tibor-felvétele) 2017.01.06.-Bahget-Iskander-Eifert-János (Jakab-Tibor-felvétele) 2017.01.06.-Bahget-Iskander-kiáll.-vendégkönyv 2017.01.06.-Bahget-Iskander-kiáll.-Eifert-nyitja-meg-01 (Herbst-Rudolf-felvétele)

Jakab Tibor, Herbst Rudolf, Erdélyi József, Kalácsi René és Szántó Edit felvételei

Bahget-Iskander_NÁDAS-PÉTER

A Gyöngyök Mátra Művelődési Központban 2017. január 6.-án 17 órakor nyitották meg Bahget Iskander Kecskeméten élő szír származású fotóművész “Íróbarátaim” című kiállítását.

A kiállítást Eifert János fotóművész nyitotta meg, köszöntőt mondott Hiesz György Polgármester, közreműködött Márkus Liza (ének) és Kerek Norbert (zongora).

A tárlaton 24db 70×100 és 70X50 méretű kép tekinthető meg, melyek a magyar irodalom jeles alakjait ábrázolják. A ritka és nagyon különleges kiállítás 2017. január 26-ig tekinthető meg Gyöngyösön, a Gyöngyök Mátra Művelődési Központban.

Eifert János megnyitóbeszédében elmondta, hogy Bahget Iskander különös és különleges pályaívet rajzolt fotográfiai tevékenységével. 1943. augusztus 14-én született El-Barazinban, Szíriában. 1967 óta él Magyarországon. 1968 óta foglalkozik fényképezéssel, szerepel országos csoportos és egyéni kiállításokon. Több mint 250 alkalommal állította ki képeit egyéni tárlatokon.

1990 óta saját műtermében reklám- és divatfotókat készít, szórólapokat és prospektusokat, illetve katalógusokat tervez. Főként fekete-fehér szociofotói, portréi, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképei, a magyar irodalom és a képzőművészet több jeles képviselőjéről készült fotográfiái ismertek.

Szorosan kötődik a kecskeméti FORRÁS című irodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirathoz. Alapításától a megszűnéséig a Nagybaracskai Alkotótelep résztvevője, kiállítója. Rendszeres résztvevője a Veránkai Írótábornak és a Vásárhelyi Fotóművészeti Szimpóziumoknak.

A többször irodalmi Nobel-díjra jelölt szíriai költő, Adonis így jellemezte munkásságát:

„Bahget Iskander a fotóművészetben nemcsak egyszerűen a látás, hanem a tudás képviselője is. Kíváncsiság jellemzi, mely megmutatja a megszokott dolgok újszerű elemeit. A közelségből a távolságot emeli ki, a vízszintesből következtet a merőlegesre.

Amikor egy-egy alkotását nézzük, azon tűnődünk, hogy talán álmot látunk.

Hol kezdődik a képzelet? és hol fejeződik be a valóság? – kérdezzük. A láthatót dédelgetve leplezi le a rejtőzködő dolgokat. Munkái az idő szívével együtt dobbannak az örökkévalóságban.”

Ezen a kiállításán többek között Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Faludy György, Buda Ferenc, Kányádi Sándor, Sütő András, Gion Nándor, Esterházy Péter, Diószegi Balázs, Tóth Menyhért, Szőcs Géza, Szabó Magda, Szentmártoni János, Zalán Tibor, portréit láthatjuk, de szerepelnek az 1978-as lakiteleki fiatal írók találkozóján készült képek is. Ezek a fotók – idézve a szír költő szavait – az idő szívével együtt dobbannak az örökkévalóságban.

Forrás: GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ

Jakab Tibor, Herbst Rudolf, Erdélyi József, Kalács René és Szántó Edit megnyitón készült felvételei

V. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ, 2013. április 20. 14:00

Gyöngyösi-Digiráma-Bemutató, 2013.04.20. Füleki László főszervező, a Szempont fotókör vezetője (Photo: Eifert János)

V. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ, 2013. április 20.  14:00 óra – A zsűri tagjai: Eifert János AFIAP, AsFIAP), Imre Anikó (AFIAP), Imre Tamás (AFIAP) – A programot a Fotoklikk.hu közvetíti. A rendezvény weboldala: www.szempontfoto.hu/digirama

Zakkar Antónia, Csicseriné Papp Mária, Baloghné dr. Kovács Matild (Zsila Sándor felvétele) A gyöngyösi Digiráma Bemutató zsűrije: Imre Anikó, Imre Tamás, Eifert János (Zsila Sándor felvétele) Budai József, Petrovai Edit (Zsila Sándor felvétele)

Zsila Sándor és az igazgató (Eifert János felvétele) Gyöngyösi TV interjút készít Eifert Jánossal (Zsila Sándor felvétele) 2013.04.20. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, a zsűri értékel (Zsila Sándor felvétele) Eifert János a Gyöngyösi Digiráma Bemutató zsűrielnöke (Zsila Sándor felvétele)

Füleki László kiállításán (Photo: Eifert János)

Eifert János és Zsila Sándor felvételei

IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató és Eifert János KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA c. könyvének bemutatója, GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ, Gyönygyös, 2012. május 12.

gyöngyös-Könyvbemutató_0429 Gyöngyös-Könyvbemutató_0434 2012.05.12-Gyöngyös-könyvbemutató-Eifert-Füleki-László

Gyöngyös-Dobóczky-Zsolt-kedvesével_0432 Eifert-könyvéről-beszél Gyöngyös-Könyvbemutató-dedikálás_0469 Zsila Sándor feleségével és a dedikált "Képírás - fotóakadémia" c. könyvvel

Gyöngyös-Könyvbemutató_0457

Gyöngyös-Könyvbemutató_0430 2012.05.12-Gyöngyös-TV-interjú Zsila Sándor zsűritag TV-interjúja, IV. Gyöngyösi Digiráma bemutató Gyöngyös-Dobóczky-Zsolt-TV-interjúja

Díjazottak-Zsűri-Digirama-Bemutató

2012.05.12-Digiráma_Gyöngyös_2012_plakát „Május 12-én a Fotókörünk szervezésében megtartottuk a negyedik országos Digiráma Bemutatót. A szervezési munkákat négyen vállaltuk fel és elmondhatom, hogy töretlen lelkesedéssel dolgoztunk a rendezvény sikeréért és hihetetlen lelki energiákat mozgósítottunk, hogy minél több fotót szerető emberhez eljuttassuk a vizuális kultúra eme vékonyka szeletét. A szervezési előkészítő munkák egy jelentős részét Füleki Laci a fotókörünk vezetője vállalta magára. Ő tartotta a kapcsolatot a neves zsűrivel, és Ő koordinálta a rendezvényt propagáló honlapot. Budai Jocó barátom volt a technikai “guru”, aki a vetítésekért és minden egyéb technikai kérdésért felelt. Koren Peti az a grafikus srác, aki jobbnál jobb plakátokkal és grafikai megoldásokkal lep meg minket. Nélküle, az Ő zseniális látásmódja nélkül kevesebb lenne a látvány, az élmény. És szerénytelenül felsorolom magam, aki az alkotókkal való kapcsolattartásért feleltem. Bízva abban, hogy sikerülhet hosszútávon is egy jó közösséget teremtenünk a fotózás és a digiráma készítés oldalvizén.

Nos, a szorgos előkészületek meghozták a gyümölcsüket, mert 21 alkotó összesen 31 pályaművet nevezett be a “viadalra”. A szigorú, de igazságos zsűrinek nem volt egyszerű dolga, mert igencsak eltérő hangulatú, indíttatású és minőségű anyagokat kellett összehasonlítania. Szerencsénk volt, mert a tavaly megismert és megszeretett fotóművész csapat ismét elvállalta a döntnöki szerepet. Aki a fotózásban jártas, annak a következő nevek bizton sokat jelentenek: Eifert János, Zsila Sándor, Dobóczky Zsolt.

2012.05.12-Gyöngyösi-Digiráma-bemutató-zsűri-01 2012.05.12-Gyöngyös-Eifert-előadása 2012.05.12-Gyöngyösi-Digiráma-bemutató-Dobóczky-zsolt

A szombati nap délelőttjén a zsűri tagjai egy-egy előadással lepték meg a közönséget. Sokat lehetett tanulni Tőlük, mivel önzetlenül és lelkesen adták át a tudásukat, tapasztalataikat. Délután pedig maga a verseny zajlott. A sok vizuális és hang élménytől szinte “zengett” a ház. A művek kiben-kiben más és más hatást, hangulatot keltettek. Az egészen nyugodt, melankolikus hangvételű daraboktól a pergős lendületes darabokig szinte a teljes spektrum felvillant egy időre. Izgalmas volt. Úgy gondolom, hogy megint jól járt, aki eljött és velünk töltötte ezt a mai napot. A zsűri a rendezvény végén részletesen értékelt minden produktumot, és ez nagy segítség volt az alkotóknak, mert az ott elhangzott gondolatokból lehet igazán tovább építkezni és fejlődni.

Én is vettem magamnak a bátorságot, hogy egy művet elkészítsek, és azzal benevezzek. A sok-sok befektetett munka meghozta a gyümölcsét, mert a tisztelt zsűri a B kategóriában a harmadik díjat ítélte oda a “Tánc öröme” című digirámámnak. Jól esett a díjazás általi megtiszteltetés még akkor is, ha nyilvánvaló hibái és kiforratlanságai is vannak a műnek.

Nagyon büszke vagyok a csapatunkra. És kiemelten büszke vagyok Budai Jocó barátomra, aki az “A” kategóriában olyan mértékig elnyerte a zsűri lelkesedését, hogy az első díjat Neki ítélték oda. Ezúton is tiszta szívemből gratulálok Jocónak!!!” (Kalács René, http://kalacsirene.blogspot.com)

A IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató díjazottjai – az Eifert János, Dobóczky Zsolt, Zsila Sándor összetételű zsűri döntése alapján:

A kategória: 1. díj Budai József: A 101-es szoba, 2. díj Zakkar Antónia: Szerelmet találtak, 3. díj Kele János: Így (is) élünk Budapesten

B kategória: 1. díj Kocsis István Tamás: Lépcsők, 2. díj Bartha Zoltán: Zaragosa, 3. díj Kalácsi René: A tánc öröme, Különdíj Kocsis István Tamás: Lépcsők

A díjazottak a Mekkoraprint kft 25ezer, 15ezer, 10ezer Ft értékű fotónyomtatási lehetőségét kapták, a különdíj Eifert János Képírás-Fotoakadémia című könyve.

Különdíj-átadása-Digirama-Bemutató-1.-díjasának IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató-csoportkép a résztvevőkkel, szervezőkkel

Kalácsi René, Füleki László és Eifert János felvételei

Quimby, Zorán, Szentpéteri Csilla Trió koncertje, Mozart est, Carl Orff: Carmina Burana, Esztergályos Cecília, IV- Országos Digiráma Bemutató, Eifert János “KÍNA, SELYEMÚT” c. kiállítása, és “KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA” c. könyvének bemutatója az V. Gyöngyösi Művészeti Hetek programjában, 2012. március 11 – május 20.

Gyönygyösi-Művészeti-Hetek-2012

Dr. Gajdóczki Zsuzsanna megnyitja a kiállítást, Gyöngyös, 2012.04.11. (Photo: Eifert János)

2012.04.11-Gyöngyös-kiáll.megnyitó-2 2012.04.11-Gyöngyös-TV-interjú-2 Gajdóczki-Zsuzsanna-családjával 2012.04.11-Gyöngyös-TV-interjú Füleki László felvételei

2012.04.11-Gyöngyös-kiáll.megnyitó-1

Eifert János KÍNA, SELYEMÚT c. kiállításának, és KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA c. könyvének bemutatója az V. Gyöngyösi Művészeti Hetek programjában, 2012. március 11 – május 12.

 V. Gyöngyösi Művészeti Hetek 2012 – rendezvénysorozat program – Gyöngyös, 2012. április 11 – május 20.

2012. április 11-én (szerdán) 17 órától a Gyöngyösi Művészeti Hetek és Eifert János fotóművész KÍNA, SELYEMÚT című kiállításának megnyitója az MMK előcsarnokában. A rendezvénysorozatot és a kiállítást megnyitja: Dr. Gajdóczki Zsuzsanna főiskolai tanár. Műsor: Éneklő PoharakVarga Bence szólaltatja meg

Gaotai (Kashgar, Xinjiang, China, 2006.08.05.)

Eifert János: Kína, Selyemút – Gyöngyös, 2012. április 11 – május 12.

„Joggal gondolhatják, hogy a természetfotós, amikor utazása élményeit feldolgozza, az ember és természet viszonyát kutató, faggató „fotográfus tudósként” rendezi, válogatja képeit és mutatja be azokat. A Selyemút, mint ismert, az ősrégi kínai civilizáció Nyugat felé terjesztésének fontos csatornája volt, híd szerepet játszott a kínai-nyugati gazdasági és kulturális cserekapcsolatokban. Képeimből kitűnik talán, hogy nemcsak a közhelyeket vettem észre a természeti szépségekben gazdag, etnikailag sokszínű és különlegesen rokonszenves világukból: az embert környezetében, a maga valóságában. Mindezt a legegyszerűbb, letisztultabb képi megfogalmazásban: elkerülve a szépséges szép képek esztétikai csapdáját, a nyers valóság felmutatása volt a célom.” (Eifert János)

Fazekasmûhely udvarán (China, Xinjiang, 2006.08.11.) CRW_1134 CRW_0745

CRW_3520 CRW_3399 CRW_2053 

CRW_0782 CRW_3129 Eifert János felvételei

18.30 Vers, együtt! az MMK színpadán

A Költészet Napján egy interaktív programmal várjuk a kedves versbarátokat a gyöngyösi MOZAIK Színkör közreműködésével. A Színkör tagjai műsoruk után előadják a vendégek magukkal hozott kedvenc verseit, illetve ők is előadhatják, ha elég bátrak hozzá.

Quimby  Szentpéteri-Csilla-Trió Zorán-Körtánc

2012. április 13.  (péntek) Quimby koncert

 2012. április 18-án (szerdán) 19 órától Homokmesék – Négykezes billentyűkre és homokszemekre. Szentpéteri Csilla Trió koncertje és Cakó Ferenc élő homokanimációs show-ja az MMK Záborszky József termében

2012. április 26-án (csütörtökön) 19.30-tól Mozart Est a Szent Bertalan-templomban. Közreműködnek: a Cantare Városi Vegyeskar, a Cantus Corvinus Vegyeskar, a Come Prima Énekegyüttes, a Musica Mansueta Kamarazenekar és Butykáné Bágyi Judit                                           

2012. május 2. (szerda) Esztergályos Cecília két arca. 18.00-tól Arcok és maszkok – arcok maszk nélkül c. kiállítás és 19.00-tól „Meddig vagyok?” c. pódiumest az MMK Hanisz Imre termében

A kiállítás a közismert színész képzőművészeti alkotásait mutatja be.  A mintegy ötven groteszk kerámia portrét és festményeket bemutató kamaratárlat remek ízelítőt ad a művésznő sokoldalúságából, melyet május 20-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Esztergályos Cecília rendhagyó módon vall magáról a kiállítást követő műsorában, az elmúlt 50 év legsikeresebb film, színház és TV felvételeivel, sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve. A kiállítást megnyitja: Jónás Ágnes, Közreműködik: Kerek Norbert

   2012. május 5. (szombat) 19.00 ZORÁN – Körtánc-kóló című lemezbemutató koncertje az MMK Záborszky József termében

A március 20-án induló koncertturné utolsó előtti állomása Gyöngyös. Zorán zenéje, dalainak tartalmas szövege révén, joggal szerepel programjaink között. Az idén 70. életévét betöltő zenész a tőle megszokott igényes műsorral, régi és új dalokkal várja rajongóit.

Május 12. (szombat) 9.00-19.00

IV. Országos Digirama Bemutató az MMK Záborszky József termében

A digiráma bemutatóra benevezett pályaműveket szakértő zsűri értékeli, elnöke Eifert János fotográfus.

Program:

9.30 Eifert János: Képírás – Fotóakadémia cím könyvének bemutatója.

A szerzővel beszélget: Füleki László, a Szempont Fotókör vezetője

Képírás-táblaborító

10.00 – 12.00 Eifert János, Kerekes M. István és Zsila Sándor fotóművészek előadása

14.00 Megnyitó, a pályaművek bemutatása

17.30 Eredményhirdetés

A rendezvény ideje alatt megtekinthető Eifert János Kína, Selyemút c. kiállítása is.

 Május 14. (hétfő) 18.00 Világunk színei címmel a Szempont Fotókör legújabb alkotásait láthatják június 8-ig az MMK Fotógalériáján. A kiállítást megnyitja: Madaras László grafikus. Közreműködnek: a Pátzay János Katolikus Zeneiskola növendékei

 Május 20. (vasárnap) Gyöngyös Város Napja 19.00 Carl Orff: Carmina Burana

Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.
Telefon: 06-37/312-281
06-37/312-282
Fax: 06-37/312-362
e-mail info@gyongyok.com

2012.04.11-Gajdóczki-Zsuzsanna-megnyit A KÍNA, SELYEMÚT c. kiállítás megnyitójának – dr. Gajdóczki Zsuzsanna beszédének – lejegyzett változata:

Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Tisztelettel és barátsággal köszöntök minden megjelentet az immár ötödször megrendezésre kerülő Gyöngyösi Művészeti Hetek alkalmából!

 

Húsvét után vagyunk, a kommunikációt akadályozó sötétség helyett a Fény felé megyünk, mert ez Húsvét üzenete. Húsvét az újjászületés, a feltámadás ünnepe. A keresztre feszítés fájdalma és a feltámadás reménye együtt, az „ÉS—ÉS” világa, amelyre oly nagy szüksége van a világunknak. Legyőzetve győzni!

 A magyar nyelv csodálatos, kész filozófiát jelentenek kötőszavai is, nézzük csak a „vagy…vagy” álláspontján nem állunk, mert az kirekeszt. Az „is…is” sem jó, mert összemossa az értékeket és karakter nélkülivé teszi az embert, az országot, a világot. De az „ÉS…ÉS” az a valami, ahol kopromisszumok  helyett a KONSZENZUS felé   mehet az ember, mert az értékek gyűjtője, az értékek helye. Csodálatos Szinte Gábor színes ablaka, ahogy a Mátra lábánál lévő Gyöngyös történetét a vizualitás formanyelvén láttatja, az együttmunkálkodás fontosságát a megbékélés, a bizalom és a szeretet kultúrájáért kiált. Gyöngyös újjáéledt a tűzvészek után és most is megvan minden paramétere erre, hogy ezt az utat továbbfolytassa.

Bonyolult monologizáló világunkban nehezen tudunk ünnepelni. Most ünnepre gyűltünk össze.

 Mi is az ünnep?

 Hamvas Béla szavait idézem a Láthatatlan történetből: Az ünnep és a közösségről írtakból:

„ Az ünnep az áldozat napja.

 Az áldozat nem egyéb, mint a külön, egyéni, magányos emberi Én levetése. Az ember egyéni Énje megsemmisül az áldozat percében, az út az isteni létbe szabaddá válik.

 Ez az ünnep a közösség.

Az ünnep minden ember közössége, abban az isteni létben, ahová az ember csak Énjének feláldozása árán juthat el. „

 De hogyan lehet mindezt realizálni, élni?

 Válaszom: a művészetek, a kultúra, a műveltség segítségével. S ebben mi magyarok Árpád ivadékai nagyon nagyok vagyunk.

 Mert mi is a kultúra?

Létezik több mint 360 definíció. Ne ijedjenek meg, nem fogom elmondani, csupán  Kornis Gyula legtalálóbb értelmezését jelezem, mert a kultúra nem azt jelenti, hogy színházjegyet, könyvet , mozijegyet  tudok venni és látogatom a múzeumokat . Ez is  része, de nem az egésze.

 

 A KULTÚRA Kornis Gyula alapján:

-a tudomány

- a művészet

-a vallás

-az erkölcs

- a jog

-a gazdaság

-a politika

 

Egyszerűen a kultúra, mindaz, ami élni segít! Az egyetemes emberi egész!

 

Napjainkban az emberek előbb halnak meg lelkileg, mint testileg és ez rettenetes!

Több európai projektben és néhány földrészt magában foglaló pedagógiai teamben volt lehetőségem dolgozni, világkonferenciákon. Továbbá egy strasbourgi alapítású pedagógiai teamnek vagyok a magyarországi képviselője, mely 14 európai ország pedagógusait hálózatban működteti a kultúraköziség, a vallásköziség, nyelvköziség égisze alatt. A kultúrák és a diszciplinák közötti PÁRBESZÉD égetően fontos, ha nem a háborúkban „feljődő” Európát akarjuk építeni…!

 A Lisszaboni Szerződés is két fontos dologra fókuszál_

-az általános műveltség fontosságára

-a dialógus, a párbeszéd fontosságára.

 A 3”T” /tilt-tűr-támogat/világa után a 3”L” világában / longue-life-learning/ főiskolánkon az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán két könyvet is adtunk ki mindezekről / Napútonlét-Életrenevel/őd/és címmel és Párbeszédkultúra címmel/ A kompetencia  alapú neveléstudományban én úgy  fogalmazok, hogy

 A 2x 3”K” + 1”K” világa kell, hogy érvényesüljön. Azaz a

 -kognitivitás,               -kommunikáció

- koherencia                  -kreativitás + 1 „K”  a KONSZENZUS

-koncentráció               -kooperáció

 

 A KONSZENZUS NEM EGYENLŐ KOMPROMISSZUMMAL!

 

De nem folytatom, mert messzire vinne.

Joggal megkérdezhetik, hogy miért mondom ezt itt el!

Azért, mert Gyöngyösön anno 30 évvel ezelőtt megtapasztaltam, amikor itt dolgoztam Szívós József igazgató úr vezetésével, és most is példaértékű, amit Gyöngyös tesz, kínál az ötödik Művészeti Hetek alkalmából. Ez maga a csoda! A művészetek formanyelvén van esélyünk szelídíteni a világot…!

 

 EIFERT JÁNOS fotóművész megtestesíti ezt a művész attitűdöt, amit a fentiekben vázoltam.

 

 

 EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ: SELYEMÚT CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA

 

„ Szörnyű, hogy a TÉNYEKTŐL sohase ismerhetjük meg a VALÓSÁGOT!- írja Rilke, akinek európaiságához kétség nem fér, ahogyan a mai napon, a költészet napján, József Attila születésnapján József Attila sorai is európaiságát igazolják; Thomas Mann üdvözlése című versében írja az alábbiakat:

 „AZ IGAZAT mond, ne csak a VALÓDIT, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”

„ Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt, egy európait.”

 Amennyiben folytatjuk a Kornis Gyula-féle eszmefuttatást, akkor megkérdezhetjük, hogy mi az -az emberi kvintesszencia, ami az embert emberré teszi és megkülönbözteti a többi élőlénytől?

 Eleinte a teoretikusok ezt a munkában látták, majd a játékképességben, azután a beszédben. De mára odáig jutott a tudomány, hogy mindezekre nem kell mondania. Mert az embert az összes többi élőlénytől a PÁRBESZÉD képessége különbözteti meg, tehát a dialógus. De hát hogyan is lehet csak Európában is megvalósítani mindezt, ahol annyiféle kultúra van és annyiféle kulturáltságú ember!?! Gilbert Caffin EU-s képviselő az alábbiakban látja megvalósíthatónak:

-történelmi emlékezet

-harmónia

-nagylelkűség

-szellemiség                             égisze  alatt.

Az „Egyetemes Művelődéstörténet”, mint „Tudománytörténet és Művészettörténet „-et rendhagyó módon tanítjuk csapatommal itthon és külföldön. Kulturantropológiai alapokon, hogy az évszázadok üzeneteit tudjuk dekódolni a mának, hogy az emberi életminőség javítását szolgálhassuk.

 

 Mindezeket megtaláltam Eifert János fotóin, és megnyilatkozásaiban is.. Képeivel lehet beszélgetni. Szeretném is, ha rendhagyó fotókiállítás megnyitó lenne, és a végén beszélgethetünk a művésszel képei és az Önök társaságában.

 „Számomra játék a fotográfia, jelenti a tökéletességet, a tudatosságot és intuíciót, kreativitást, képzelőerőt, harmóniát.”- írja könyvében a művész.

„ A fényképezés a XIX. sz. nagyszerű találmánya, művelői számára SZERTEÁGAZÓ, különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylő ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG.”Elmélet és gyakorlat egységben jelenik meg”.

 

„ Fizika, kémia geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden- bármennyire is meglepő megállapításnak tűnik-, a fotográfiában fókuszál. Akár mesterségként, művészetként, tudományként, hitként vagy a kommunikáció eszközeként használjuk”- a világ, benne önmagunk megismerésének és megörökítésének eszközekét jelenti. Ezt jól kezelni magas szintű ismereteket igényel.”

 

Elmélet és gyakorlat egységben jelenik meg.

Mit?

 Mikor?

Miként?

                             Hármas egységben, tehát emberi magatartásmódot, európai értékrenden alapulót közvetít.

Bárhonnan indulunk

NÉZNI-LÁTNI-LÁTTATNI tanulunk Tőle.

 A „képkészítés” szellemi folyamatára, a gondolati, érzelmi tartalmak fontosságára összpontosít. Miért? Mikor? Miként?

„ A látott dolgok érzelmi és értelmi lényegének koncentrátumát is jelenti, nem csupán a pontos élethű visszaadását.”

 „A valóságos ábrázolás az én szótáramban ezt jelenti”Elvonatkoztató megjelenítését is jelenti:

-A szemünkkel nézünk, az agyunkkal látunk

-Fény nélkül nincs kép

-A színek asszociatív hatása

-Az ember fekete-fehérben megörökítve a legszínesebb / azért is öltöztem fekete-fehérbe/

 

A kertész keze c. Tarnamérán  készült képe 1978-ban  mai is magával ragadó !

 A Három kacsa / Limni Kastorias , Görögország 1991,. FÁK TEMPLOMA /Versailles 1983., Nyáj /Pécsvárad, 1978- ban készült képei világklasszisok!!!

 Könyvében a szerző nemcsak fotótechnikát tanít, ahogyan a bécsi grafika tanszéken is tanította, hanem a teljesség igényével e fotóművészet egészét foglalja össze. Műfajok teljes tármezejét adja. Nem sorolom fel, benne van könyvében.

 EIFERT JÁNOS KÜLÖNLEGES FOTÓMŰVÉSZ és TÁNCMŰVÉSZ együtt! Képes szintézisbe hozni a fotóművészet és táncművészet közös terepét fotóköziséget, táncköziséget , művészetköziséget teremtve, és képes verbálisan is kifejezni magát. Lásd előadásai szakmáról, életről, művészetről.

 Nem mindent markol, hanem egy dologra koncentrál, és azt nagyon alaposan körbejárja. „ A jó fotókat fel is kell építeni egy kiállítás alakalmából.”

 „Ha a tehetségünkkel meggyőzően akarunk képeket létrehozni, ahhoz nem elég a technika és az esztétikai ismeretek tökélete elsajátítása. Kell az élet ismerete is. Nem elég tökéletes fotót készíteni, a kiállítást fel kell építeni, és még akkor is hiányzik valami…. A KÖZELSÉG ! „

 A 3”T” a Kádár – Aczél korszak- kultúrpolitikáját szellemes csavarással átültette saját művészetébe a 3’T” nála a TÁNC- TEST-TERMÉSZET!

 Igen ROKONSZENVES! magam is  ezzel operáltam a neveléstudományban.

 EIFERT JÁNOS mintegy 40 országban fotózott, elismert nemzetközi szinten is a szakmában. Díjainak száma: 168. Azon kevés hazai fotósok egyike, akire India, Kína nagy hatással voltak, mégis Magyarországot tartja a legizgalmasabbnak.

 Eifert:” Elengedhetetlen az, hogy ha felmutatok egy képet, akkor az a kép beszéljen. Egy kiállítási kép, mint forma, számtalan olyan dolgot tud elmondani, amit nem csak maga a téma- például a táncos mozdulatainak a rögzítése-, hanem azaz elegancia, amivel egy képet megjeleníthetünk.”

 „Ha az ember hisz abban, hogy egy tájnak lelke van, akkor úgy érzi, hogy az istenek a tenyerükön hordják.”

 De nemcsak a tájnak van lelke, hanem a tárgyaknak is!

Vannak fotók, ahol a képen nincs sok információ. Azonban a fotón esztétikai alkotóelemként a SEMMINEK is nagy szerepe van: olyan, mint a zenében a szünet. „

Mert a SEMMI az nem SEMMI, mert az a VALAMI. Hírneves Nobel-díjasok társaságában is lehet jól beszélgetni erről.

 Az európai kultúrák legmagasabb foka: csendben kimutatni érzelmeinket. Ma az agykutatók bebizonyították, hogy mindkét agyféltekét; értelmi érzelmi életért egyformán felelősek vagyunk, kell, ha nem akarjuk, hogy elembertelenedjen a világ.

 Itt vagyunk a Mátra lábánál, Gyöngyösön. Nem hagyható ki az alábbi költemény részlet ebben a témában.

 

 Sík Sándor: Mint a Mátra

 

 „ Nem nézni előre, se hátra,

Nem erőlködni befelé sem,

Csak bámulni a létezésen,

 A parttalanban alámerülni,

És úszni benne és örülni

Az egyetlen csodának: annak,

Hogy valamik, valakik vannak…”

 

EIFERT JÁNOS a digirámáról és a diaporámáról: „ A diaporáma és a digiráma, a kép és a hang együttes  építkezésében olyan, mint a video, csak állóképekre építkezik. A diaporámát azért szeretem, mert ott a kép és a hang egy síkban jelenik meg. Én a képeimmel is úgy vagyok, hogy érzem hozzá a zenét, aminek része a ritmus. Valószínűleg a táncos foglalkozásom miatt mehet ez nekem jól, hiszen, a kép, a ritmus, a zene nagyon pontosan együtt kell, hogy legyenek. A táncból hozott dolgokat építettem be a képeimbe..”

 

 A kínai SELYEMÚT-on folytatott kereskedelem fontos  szerepet játszott olyan civilizációk fejlődésében, mint a Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma, Bizánc . A Selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-Dél-és Nyugat-Ázsiát, Észak-Afrikával kötötte össze , Kínából-Anatólián területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A Selyemút nem volt kijelölt út, elhelyezkedése attól függött, hogy merre voltak ellenséges törzsek, hol volt éhínség.

 Több mint 2000 évvel ezelőtt létesült.

 A Selyemút előmozdította a kelet és nyugat közötti gazdasági kapcsolat fejlődését. A Selyemút hozzájárult a kelet és a nyugat kulturális, művészeti stb. életének gazdagodásához. Amikor Kína, a hun király Atilla támadásai miatt épített Nagyfallal vette magát

 

 EIFERT JÁNOS SELYEMÚT kiállítása hidat épít Ázsia és Európa között a művészetek formanyelvén, megelőzve korunkat sok szempontból.

 Titokzatos atmoszférát teremtett a fotóművész. A SELYEMUTAT végigjárva megismerkedett a főként öntözéses földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ujgurok lakta vidék természeti életmódjával, mintegy nagyszámú portréban is érzékeltetve a számunkra egzotikus örökséget. Fotóin a rendezés éppen a rendezetlenség. Azt mondja, hogy az „izgatott válogatás folyamatát és állapotát „akarta visszaadni. „Azt, ahogyan éppen megismerjük az ottani élet egy szeletét.” Ez egy kicsiny szelet ez a tárlat Eifert János munkásságából, amit nem lehet egységes stíluskategóriába rendezni.

 Kínának lenyűgöző természeti szépségei vannak, de képein most az emberek, tekintetek, kifejezések dominálnak. Kínai útjai során 6000 km tett meg buszon, 12000 km repülőgépen. Közel tudott kerülni a mohamedán, természet közeli népekhez, meséli a fotográfus. Az élet pillanatait nem lehet megtervezni, mondja. Mesél fényekről-árnyékokról, a Thien –Shan hegységről, a szőlővölgyről, az oázisról, a homoksivatagról. Fontos, hogy ki áll a fényképezőgép mögött. Nem a gép márkája a fontos. Mindegy, hogy kinek milyen gépe van, a fontos, az ember, aki a gép mögött áll, át tudja-e adni azt, amit lát, vagy láttatni akar. Eifert kínai útjai során 20 000 képet készített. Ha megálmodta a pillanatot, ha már rákészült, amikor a fejében összeállt a kép, akkor tudja azt megörökíteni. Van olyan képe, ami 10 évig „benne élt a tudatában „Nem a nyomort fotózta Kínában, erről sikerült meggyőznie az alanyait, hanem a ma már egyedinek számító természet közeli életmódot jeleníti meg. Selyemútja fénylik, természetes mágiával. A mágiában együtt volt még a tudomány, a művészet, a vallás, az erkölcs. Ma ennek reneszánsza kellene. Jó úton jár Eifert János, aki a magyar fotográfia emblematikus alakja. Nemcsak fényképezni tud, nemcsak táncolni tudja, táncos múltja mozgékonyságával, és klarinétos, fuvolás zenészmúltja legszebb pillanatait hozza fotográfiáiban avagy pantomimmal. Előadni is tud róla. Sokoldalú, folyamatosan megújuló kísérletező alkat. Tanárként a bécsi egyetemen, avagy itthon, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. Önálló kiállításainak száma: 180, csoportos kiállítások száma: 650.

Eifert János reméli, hogy albumba tudja rendezni a közeljövőben a Selyemúton készült képeit is. Szívből kívánom én is!

Mágikus világklasszis a különböző művészeti ágak párbeszédét műveli, míves igényességgel.

Köszönet érte!

A kiállítást ezennel megnyitom!

 

 Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ, 2012.április 11.

 

                                                                                                     Dr. Gajdóczki Zsuzsanna PhD.

III. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ, 2011. május 20-21.

2011.05.21-Gyöngyös-Füleki-

2011.05.21-Gyöngyös-Eifert- 2011.05.21.-Zsila-Eifert 2011.05.21-Gyöngyös-Plakát2011.05.21-Gyöngyös-zsűri

III. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, 2011. május 20-21.

A pályázatra 29 alkotó 41 pályaműve érkezett be. A péntek esti előválogatáson a zsűri – Eifert János, Zsila Sándor és Dobóczky Zsolt – 21 művet javasolt a közönség előtti vetítésre. Szombaton délelőtt előadások voltak, majd délután – közönség előtt – a digiráma verseny. A zsűri döntése alapján a díjazottak:

“A” – “art” kategória:
I. díj :    Puskel Zsolt : Nagy – Vagányok 
II. díj:    Nagy Katalin : Más-világ
III. díj :  Kőműves Kata : Test

Különdíj :    Köllő Károly : Védőbeszéd a szépségért
Különdíj :    Zakkar Antónia : Játék az egész!
Különdíj :    Pucz Károly : Amit reggel raktak, estére leomlott

“B” – “bemutató” kategória:
I. díj :    Csicseriné Papp Mária : Modern idők
II. díj :   Zelkó Csilla : Távol Afrikától
III. díj :  Kele János : A Dreschler palota

2011.05.21-Gyöngyös-Csoport

A résztvevők, a zsűri és a díjazottak csoportja (Kalácsi René felvételei)

A Digiráma Bemutató szervezői: Füleki László, Budai József, Nyilas Réka, Koren Péter, Kalácsi René

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, Gyöngyös, 2010. április 24.

Gyöngyös-digirama-plakat

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató és eredményhirdetés  -  online közvetítve, Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ, 2010. április 24.

A Gyöngyösi Művészeti Hetek egyik eseményeként a GYÖNGYÖK – Mátra Művelődési Központ 2010. április 24-ére II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató néven digiráma (digitális diaporáma) pályázatot hirdetett. A MMK a rendezvény lebonyolítására és szakmai támogatására a gyöngyösi Szempont Fotókört kérte fel.

A zsűri tagjai : Eifert János , Tám László , Radisics Milán

Gyöngyös-technikus Gyöngyös-Radisics-Milán-előad Gyöngyös-Tám-László-előad Gyöngyös-TV-stáb

Gyöngyös-fiatal-résztvevők   Gyöngyös-Tám-László Gyöngyös-Darányi-Zsolt Gyöngyös-Eifert

Gyöngyös-digirama-díjátadás Gyöngyös-digirama-oklevél Gyöngyös-digirama-résztvevők Gyöngyös-digirama-résztvevők-02

  Program:

9:00 Köszöntő
9:05 Eifert János előadása „Diaporáma, digiráma – hogyan készül?” címmel
10:00 Radisics Milán előadása „Hazai és nemzetközi projektek” címmel
11:00 Tám László előadása „Montázsok” címmel
12:00 Ebédszünet
13:00 A 2009. évi Digiráma Bemutató díjazott műveinek vetítése az aulában
14:00 Digiráma Bemutató 2010 megnyitó
14:15 Pályaművek vetítése I. rész, 16:00 Pályaművek vetítése II. rész

Gyöngyös-digirama-közönség

17.30 A zsüri döntésre visszavonul

Díjazásra javasoltak:

“A” kategória: Első díj – Nagy Katalin: Tükörvarázs, Csomor Imre: Human tangó, Kertész Attila: Tükröződések, Különdíj – Baloghné dr. Kovács Matild: Virágszirmok, Különdíj – Németh Mihály: Táncvarázs

 ”B” kategória: Első díj – Szabó Endre: Jégvilág, A nehézfiúk. Második díj – Kőműves Kata: Darvak oly távol, mégis közel. Harmadik díj – Schmidt György: Villaportrék. Különdíj – Dr. Jantyik Tibor: A természet apró csodái. Különdíj – Zakkar Antónia: Az én szememmel

18:15 Eredményhirdetés, oklevelek, díjak kiosztása, értékelés
18:45 Rendezvény zárása

Előadásom vázlata:

Diaporáma

A vetített kép művészete 1.

A diaporáma

Az egykoron népszerű audiovizuális műfaj – amely ma Magyarországon szinte halottnak tekinthető – a franciáktól és az angoloktól indult el világhódító útjára, megérintve sok „képpel író” fotográfust is. Paul Almásy a MÚOSZ által, a nyolcvanas években megjelentetett Sajtófotó c. könyvében több oldalt szentel a diaporámának. Nagyszerű fotográfusok vetítették legjobb képeiket ebben a formában, a TV is szívesen játszott be ezekből. Sorra születtek meg a ma már fogalommá vált nemzetközi diaporámafesztiválok (Párizs, Epinal, Mechelen, Hamburg, London, Bath, Lecco, Hayang, stb.), amelyek hatására a hetvenes években nálunk is mozgalom indult meg. Megszülettek, vagy kinevelődtek azok a magyar alkotók és szervezők – Gerendás Mihály, Dozvald János, Tám László, Kocsis Iván, Eifert János, Mánfai György, Seregély István, Dobóczky Zsolt, Szőke János, Ádám János, Halmai László, Nagy László, stb. – akik képesek voltak mozgalommá szervezni az elszigetelt csoportokat, és lehetővé tették, hogy Vác és Pécs felváltva rendezzen nemzetközi fesztiválokat, amelyekre élénk külföldi részvétel volt jellemző. A hetvenes-nyolcvanas években volt néhány magyar diaporáma-alkotó, akik a nemzetközi mezőnyben összemérve váltak világszerte ismertté és elismertté. Rendszeresen szerepléseik színhelye volt a MunichMultiMedia Festival, amelyet Julien Biere szervezett Münchenben; az olaszországi Lecco, ahová a FIAF meghívására lehetett bekerülni; „Un soire – un auteur”címmel a párizsi Studio Raspaile mutatta be a világ legjobbjait, a PTTT Photo Cine Club „konferálásával”; a Royal Photographic Society, Collin Balls és társai szervezte nagy turnék, amelyek Bath-ból, központjukból indult ki, és repülővel-vonattal-gépkocsival körbeutaztatták a meghívott „kitüntetettet” az Egyesült Királyság különböző városaiban, fotográfiai és audiovizuális központjaiban; a bécsi Urania, ahol a VÖAV vezetői, Franz Matzner és Eugen Schober prezentálták a legjobbakat, köztük a magyarokat is. Volt hát magyar siker a nemzetközi porondon.

Aztán jött a nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek eleje. Még tart a lendület, ám a mozgókép technikák fejlődésével, a videoklippek berobbanásával, az elektronikus és digitális technológiák elérhető áron való megszerezhetőségével a diaporáma iránti érdeklődés kezdett lanyhulni, majd néhány országban – pl. Magyarországon – gyakorlatilag megszűnt. Az egykoron népszerű műfaj szinte elfelejtődött: alig-alig akad művelője, kevesen látták, még kevesebben tudják megmondani, mi is ez tulajdonképpen. Ezért – hogy beszélni tudjak róla – az alapfogalmakkal kell kezdenem.

A diaporáma a fotográfia legsajátosabb ága, ámbár nem is olyan egyértelmű ezt a komplex kifejezési formát a fényképezés egyik területének tekinteni. A legsikeresebb és legigényesebb művelői mindesetre fotósok, akik a képpel és hanggal, a dramaturgiai ismeretekkel jól zsonglőrködnek. Dr. Végvári Lajos professzor megfogalmazása szerint olyan audiovizuális műfaj, amely a fotográfiával és a filmmel rokonítható. A vetített kép és a hang egymásra hatása sajátos dramaturgiával és sajátos vetítési technikával jelenik meg. Egyszerre több diavetítővel több diaképet vetítenek ki úgy, hogy a képek egymásmellettisége, egymásutánisága, elsötétedése, kivilágosodása, egyiknek a másikkal való együttes megjelenése, egyiknek a másikra való vetítése előre megtervezett program szerint történik, gondosan szerkesztett hang (zene, emberi beszéd, zörej, hangmontázs) kíséretével. A programban, vagyis a képek váltásának ütemezésében, alapvetően két tényező játszik szerepet: az idő és az, hogy a több részre bontott vetítősík mely részén (vagyis melyik diavetítőben) történjék képváltás. Az egyik képet követő másik kép áttűnéses (úsztatásos) vetítése közben megjelenik egy montázskép, amely a filmtől eltérő mozgásával, de ahhoz hasonlóan asszociációk sorozatát válhatja ki. A diaporáma-vetítéshez speciálisan kiépített, a diavetítők számától is függő, szinkronizáló vezérlőegység szükséges, amely ma már számítógépes vezérlés formájában valósul meg. A diaporáma nemcsak a művészi kifejezés egyik formája, kitűnően használható az oktatásban, ismeretterjesztésben, a reklám területén is.

Mostanában – és éppen a digitális technikának köszönhetően – mintha kezdene magához térni ez az elalélt, tetszhalott műfaj. A franciák, hollandok és belgák sikeresen rendeznek közös fesztiválokat: a Sircuit Diaporamas nemzetközi programba a magyarokat is invitálják. A MEDIAWAVE – amely 14 éve főleg a filmes, televíziós és zenei műfajok fesztiválja – kapcsolódva az európai programhoz, másodszor hirdet nemzetközi diaporáma, CD-ROM és DVD fesztivált. Bekapcsolódásunkkal – a nagyhírű külföldi partnerek segítségével és a mai nemzetközi trendek figyelembevételével – nemcsak a műfaj újraélesztését, hanem újraértelmezését kíséreljük meg. Megújítani a formákat, korszerűsíteni az eszközöket, adaptálni a digitális technika lehetőségeit, hogy segítségükkel képesek legyünk a harmadik évezred elején élő ember életérzését visszatükrözni, a kor fontos kérdéseinek és válaszainak korszerű audiovizuális megjelenítését elősegíteni. Ezért ösztönözzük a pályázókat olyan újító szándékú művek beküldésére, amelyek szellemiségükben, technikájukban akár el is térhetnek a korábban megszokottól, és besorolásuk a hagyományos kategóriákba nehezen képzelhető el. Nemcsak diavetítőkkel, analóg vagy digitális programozással készült vatítéstechnika jöhet szóba tehát, hanem a Pentium 4-es alaplapokkal, megfelelő RAM-memóriával, nagy sebességű winchesterekkel ellátott számítógépek, képpel-hanggal dolgozó digitális technikák, multimédiás programok (Windows Player, Flash, QuickTime Player, VideoCD, DVD, stb.) is.  A korábban csak két, vagy több diavetítővel egy vászonra vetített kép ma már a compjuter által generálva, a monitoron vagy kivetítőn, CD-ROM-ról, DVD-ről vagy az Internetről is megjelenthető, ugyanazokkal a művészi igényekkel, és legalább olyan hatásfokon, amelyek korábban lázbahozták a közönséget. A régi és új technikák együttesen és külön-külön is hozhatnak új szemléletet, friss vérkeringést az amúgy erősen konzervatív, amatőrök által is kedvelt művelt műfajba.

Ahhoz, hogy a korszerű technikát szolgálatunkba hajthassuk, jól kell ismerni az alapfogalmakat, a műfaj előzményeit, az egyszerűbb előadásmódokat is. A diaporáma különleges előadói műfaj, a kép és hang együttese mellett – élő előadásban – az előadó személyisége is meghatározó. Nehéz tehát a lap írott, illusztrált oldalaira a valós élményt odavarázsolni. Természetesen ez csak nagyon áttételes módon, „absztraháltan” lehetséges, szavakkal és néhány illusztráció segítségével azonban mégis megkísérlem. ( Eifert János)

 DigiRáma-pszichiáter

Részlet Eifert János MÁSKÉPP c. digiRámájából

Észak-Magyarországi DigiRáma Bemutató, Gyöngyös, 2009. április 25.

  parbeszed0287 kettos-parbeszed-300-pixel parbeszed0284 kettos-parbeszed-keskeny

“A varázslóasszony ott a tükörben visszaváltozna, hogyha bírna. Nem fonogatná tovább a csillagos kerítést a szíve körül és nem röppenne többé fényvonalak mentén a magasba. De fél, hogy elhagyná őt a gyöngyökkel teli rejtek s védtelenül állna a szövevényes kertje közepén.”   Bottyán Katalin első díjas digiRáma alkotása, az “Absztrakt repülés”  kiemelkedően szép munka. Egyéni stílusával, ritkaszép képeivel, a muzsikával – tradicionális tai chi zene: Mind, Body, Soul, Series – harmonizáló áttűnései, az önmagukban is izgalmas kép-mozgásai elementáris erővel hatottak.

Gyöngyös, Észak-Magyarországi DigiRáma Bemutató, amelyet a Szempont Fotókör és a GYÖNGYÖK (Gyöngyösi Kulturális és Közgyűjteményi Központ) szervezett a Mátra Művelődési Központban.

30 mű érkezett a pályázatra, amelyből az Eifert János – Dozvald János – Halmai László összeállítású zsűri az alábbiakat javasolta díjazásra: 1. díj – Bottyán Katalin: Absztrakt repülés, 2. díj – Puskel Zsolt: 6-7-8, 3. díj – Jakab Tibor: Minden, ami vad – Különdíj – Csomor Imre: Tánc, Különdíj – Budai József: Kék – fehér

Read more