János Eifert - Photographer

Almási István hódmezővásárhelyi polgármester életének 73. évében elhunyt… Hódmezővásárhely, 2017. november 20.

Almási István hódmezővásárhelyi polgármester életének 73. évében elhunyt…

“Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad.” /Szabó Magda/

2015.10.01.-Almási-István-polgármester

2013.10.05.-Az-Alföld-művészete-Almási-István-köszöntője (Eifert János felvétele) 2013.10.05.-Ambrus-Sándor-kiállítását-Rabi-József-nyitja-meg (Eifert János felvétele) 2013.10.06.-Őszi-Tárlat-Almási-István-köszöntője (Eifert János felvétele) 2013.10.11.-Eifert-Hmvhely-Díszpolgára-Promenad.hu-05

Almási István megdöbbentő halálhíre kapcsán mit is mondhatnék? Mit lehet mondani?

Szinte apámként szerettem, a protokoll találkozások mellett (közben) mindig találtunk lehetőséget emberi szót váltani. Zenében, táncban, művészeti kérdésekben, szülővárosom hétköznapi dolgaiban, személyes életünk privát történéseiben, kapcsolatunk baráti-emberi viszonylataiban „egy húron” pendültünk. Néha bizalmas kérdésekben atyai tanácsokat adott, de nem kivételezett senkivel, csak a szeretet okán tett különbséget. Unokájáról – például annak zenei fogékonyságáról – többet tudtam, mint ellenfelei cselszövéseiről. Azokat egy-két élcelődő megjegyzéssel egyszerűen átugorta, pedig mindent komolyan vett, és a jogos kritikákat megszívlelve változtatni is volt képes. Egyedül a humorban nem ismert tréfát: vele még viccelni, tréfálkozni is lehetett, hiszen szerette az embereket jókedvre hangolni, olykor halálosan komoly kérdésekben humorral meggyőzni vitapartnereit. Ahogy mondom, tudott nevetni, nemcsak halálosan komoly beszédeket tartani. Beszédeit viszont mindig felolvasta, mert nem akart a pillanat hevében fontos mondatokat téveszteni, neveket pontatlanul, illetlenül említeni, önérzetet, becsületet sérteni. Embersége, derűje örökre velem marad, és az a számtalan emlék, beszélgetés, amelyek találkozásainkhoz köthetők, feledhetetlenek számomra. Legtöbbször valamilyen kulturális, művészeti eseményen – kiállításon, rendezvényen, városi ünnepen, megemlékezésen, díjátadón – futottunk össze. A Vásárhelyről elszármazottak találkozója, életmű-kiállításom megnyitója az Alföldi Galériában, portréfilmem forgatása, a Hódmezővásárhely Díszpolgára cím átadása, Hézső Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József festőművészek kiállításainak megnyitói, a Vásárhelyi Őszi Tárlat az Alföldi Galériában, mesterműveim (legjobb fotóim) adományozása szülővárosomnak, Lucien Hervé és Rodolf Hervé emlékkiállítása a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában,  Koszta József (1861-1949) gyűjteményes kiállítása a Tornyai János Múzeumban, az általam alapított (ötletelt) Vásárhelyi Fotószimpózium munkája, kiállításainak megnyitói, Képírás – Fotóakadémia c. könyvem bemutatója, a Magyar Örökség Díj díjátadó ünnepsége a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, stb. mellett olykor egy-egy közös ebédre, baráti beszélgetésre is kerítettünk alkalmat. Ezekről az alkalmakról többnyire – jók-rosszak, ügyesek-ügyetlenek – fotók is készültek, amiket az Ő emlékének szentelve most közreadok. (Eifert János)

40-év-Szenti Tibor, Almási István polgármester és Eifert János fotóművész, életmű-kiállításának megnyitóján (Hódmezővásárhely, Alföldi Galéria)

2013.02.16.-Almási István és Borsos Annamária (Eifert János felvétele) 2013.05.28. Rodolf Hervé kiáll.megnyitó 03 2012.08.25-Eifert-Almási-István-alpolgármesterrel 2014.03.30.-Almási-István-köszöntője Koszta József gyűjteményes kiállításán (Eifert János felvétele)

2014.08.17.-Almási-István-polgármester (Eifert János felvétele) 2014.03.30.-Almási-István-polgármester a Koszta József gyűjteményes kiállításon (Eifert János felvétele) 2014.05.06. Almási István és Eifert János (Promenad.hu) 2013.10.11.-Eifert-Hmvhely-Díszpolgára-Promenad.hu-07

2013.10.11.-Eifert-Hmvhely-Díszpolgára-Promenad.hu-09

Promenad.hu, Eifert Kata Nóra, Walters Lili és archív felvételek

2013.07.14.-Rapcsák-emlékezés (Eifert János felvétele) 2013.06.16.-Almási-István-köszöntője 2013.05.28.-Almási-Kószó-lánya 2013.05.28.-V.-Nagy-Nándor-Eifert,-Sandly-Orsolya-Almási-László-Nagy-Imre

2013.06.16.-Almási István polgármester Eifertet Jánost köszönti, ARS POETICA c. gyűjteményes kiállításán (Hódmezővásárhely, Alföldi Galéria)

2015.10.16.-Bényei-Tamás-Almási-István-és-felesége_(Photo: Eifert János) 2015.10.14.-Fodor-Józsefnét-köszöntik (Eifert János felvétele) 2015.10.01.-Almási-István-polgármester-Eiferttel_Fotó: Eifert Kata Nóra) 2015.10.01.-Almási-István-polgármester-Eiferttel_(Eifert Kata Nóra felvétele)

2015.10.01.-Almási-István-polgármester-Eiferttel_(Eifert Kata Nóra felvétele) 2015.12.12.-Alföldi-Galéria-Eifert-és-Almási-István-polgármester_(Promenad.hu) 2015.12.12.-Fodor József-emlékkiállítás-Almási-István-polgármester-köszöntője (Eifert János felvétele)

2014.08.13.-Almási-István-polgármesterrel (Tornyai János Múzeum)

Almási-István-alpolgármester Mártélyon, a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján (Eifert János felvétele) Életrajz: Almási István Eleken született 1944. július 12-én. 1968-ban kapott diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-ének-zene általános iskolai tanár, majd 1979-ben népművelő szakon. 1994-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban könyvtári rendszerszervező képesítést szerzett.

Előbb pedagógusként dolgozott, majd 1975-től a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Központban volt népművelő, 1976-tól 1983-ig igazgatóként irányította az intézményt, ezt követően 17 éven át a Németh László Városi Könyvtárat vezette.

Zenészként a Molnár Dixieland Zenekarnak tagja, a Promenad Dixieland Zenekarnak alapítója és vezetője volt.

A közéletben is aktív szerepet vállalt, 1979-től az Előadóművészek Országos Szövetségének, 1983-tól a Magyar Könyvtárosok Országos Egyesületének tagja, alapítója a Németh László Társaságnak. A Kereszténydemokrata Néppárt tagja, 2003-tól 2016-ig a hódmezővásárhelyi szervezet elnöke.

1994-ben választották Hódmezővásárhelyen önkormányzati képviselőnek, 2000-től alpolgármesterként, 2012-től polgármesterként dolgozott a városért.

Munkáját számos díjjal ismerték el, 2010-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Almási Istvánnak.

Almási István hódmezővásárhelyi polgármester életének 73. évében elhunyt…

Eifert János kiállítása Nagyváradon – Promenad.hu, 2017. november 17. 15:57

2017.11.17.-PROMENAD.HU_Eifert-János-kiállítása-Nagyváradon PROMENAD.HU, 2017-11-17 15:57:32

http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-kiallitasa-nagyvaradon-183646

Eifert János kiállítása Nagyváradon

Az Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület és a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum szervezésében a váradi vár Ştefan Tóth István Fotótechnikai és Fotóművészeti Gyűjteményének kiállítótermeiben a neves budapesti fotóművész, Eifert János képeiből nyílt kiállítás. Az Ars Poetica című kiállítás a hódmezővásárhelyi születésű fotóművész 40 nagyméretű, karrierje ötven éve alatt készített munkáiból összeállított válogatás. A tárlat bejárta már az egész világot és igazi jelenkori értéket képvisel. A kiállítást december 5-ig lehet majd megtekinteni.

„A fotóművészet nem csak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is. Az igazi művész, mielőtt lenyomná a gombot, beleviszi abba a pillanatba minden élettapasztalatát” – fogalmazott a Nagyváradi Vármúzeumban nyílt kiállításának megnyitóján, Eifert János budapesti fotóművész.

A tárlatnyitó közönségét a kiállításnak helyt adó vármúzeum képviseletében Diana Iancu üdvözölte, majd a szervezők Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület nevében Tóth István köszöntötte a művészt. A kiállított képeket Teodor Pantea egyetemi előadó méltatta, hangsúlyozván hogy a főként konceptuális, alkotói fotók világszínvonalúak és interdiszciplinárisak, vagyis többféle művészeti ág – a tánc, a festészet, a zene, és a digitális technológia – keveredik bennük.

Utolsó felszólalóként köszönetet mondott a szervezőknek és a közönségnek maga a művész, Eifert János is, aki 17 éven át táncolt, és a szombati tárlatnyitó alkalmával sem hazudtolta meg önmagát: robottánc mozdulatokkal megmozgatta és megpörgette az egybegyűlteket. A tánchoz és a kiállítás megnyitójához zenei momentumokat szolgáltatott a Duo Varadiensis, vagyis Lucian Maliţa (hegedű) és Thurzó Sándor József (brácsa).

Az Eifert-kiállítás december 5-ig lesz megtekinthető a Vármúzeum 1. emeleti helyiségében keddtől vasárnapig 09–17 óra között.

Forrás: Asociatia Euro Foto Art

Fotók: Benyovszki Tünde, Erbsz Tibor, Illés Imi, Fodor István és Eifert János felvételei

A megújulás lendülete a Papp Lászlóban – Promenad.hu, 2017. november 3., Nagylátószög.hu, 2017. november 5.

2017.11.03.-Promenad.hu_A-megújulás-lendülete-a-Papp-Lászlóban 2017.11.05.-NAGYLÁTÓSZÖG.HU_A-megújulás-lendülete-a-Papp-László-Budapest-Sportarénában

PROMENAD.HU, 2017. november 3.

http://promenad.hu/cikk/a-megujulas-lendulete-a-papp-laszloban-183190

A megújulás lendülete a Papp Lászlóban

A Reformáció 500 éves jubileumának központi ünnepségét, a Nemzeti Megemlékezést 2017. október 31-én, a Papp László Budapest Sportarénában rendezték meg. A Reformáció Emlékbizottság által szervezett nagyszabású rendezvény délelőtt 10 órától széles programkínálattal várta az érdeklődőket.

Az egyik emeleti helyiségben kiállításokat láthattunk, köztük A megújulás lendülete c. fotókiállítást, amelyet Eifert János rendezett Apáti-Tóth Sándor, Baán Katalin, Bakki Zsolt, Balázs Rolland, Bognár Benedek, Dajka Margit Judit, Durbák Zsolt, Eifert János, Fodor István, Füle Tamás, Gál István, Horváth Tamás, Ilku János, Izápi Laura, Kompán Julianna, Magyari Hunor, Makó András, Molnár Ferenc, Mudrák Attila, Nemes Zoltán ’mettor’, Olasz Ágnes, Papp Elek, Peterman Károly, Sebestyén István, Szabó Ferenc, Szöllősiné Haller Orsolya, Szőnyi István, Thaler Tamás, Tóthné Kiss Judit, Ujvári Csaba és Végh Attila képeiből. A másik teremben a gyerekek részére egész napos programok, színházi produkciók, táncprogram, foglalkozások, játékos vetélkedők voltak.

Az egész napos megemlékezést ökumenikus istentisztelet vezette be, melyre az igei ráhangolást Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök tartotta, míg a bűnbánati meditációt és az evangéliumhirdetést Bogárdi Szabó István református püspök. Igét hirdetett Steinbach József, a Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke.

Az Istentiszteletet követően Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, a program házigazdája köszöntötte a megjelenteket. Ezután tekinthettük meg a Reformáció Emlékév képi összefoglalóját. Lovász Irén énekét követően pedig sor került Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének beszédére. A miniszterelnöki beszéd után a népszerű énekes, Molnár Ferenc Caramel „Mely igen jó az Úristent dícsérni”énekfeldolgozását hallgattuk meg, majd két európai protestáns egyházi vezető: Gottfried Locher és Heinrich Bedford-Strohm köszöntötte videóüzenetében az ünneplő gyülekezetet. A programot vers, és a Kaláka együttes száma színesítette.

Az ebédszünet után, 13:00 órától a Keresztmetszet evangélikus és református fiatalokból álló könnyűzenei együttes műsora, illetve Bánki Beni reformáció témájú, slam poetry előadása színesítette a programot.

A 13.30-kor kezdődő gálaműsor részben a Reformáció Emlékévben lezajlott programokra, bemutatókra épült, részben pedig új, kifejezetten erre az estére készült produkciókból állt. Műfajában rendkívül változatos: filmbejátszást, verseket, kórusműveket, zenei produkciókat, könnyűzenei számokat, s tánckoreográfiákat is láthattunk a reformáció szellemében.

Zenei részről nagy szerepet kapott a Kaláka Együttes és Pálúr János, továbbá Tóka Ágoston orgonaművészek. Felléptek Mező Misi és barátai, míg Lovász Irén gyönyörű zsoltár részleteket énekelt. Magyarországi zenei ősbemutató is volt, Gárdonyi Zsolt „Calvin Suite” című harsona kvintettje, amelyre az Experidance táncosai mutattak be – szerintem nem túl jó – koreográfiát. Részletek hangzottak el a híres Sárospataki Hitvitából kiváló színművészek előadásában, akiktől az est folyamán ezen kívül több gyönyörű verset is hallhattunk. Akik ezeket előadták: Rajkai Zoltán, Lux Ádám, Quintus Konrád, Pap Katalin. Megtekinthettük a Reformáció Emlékbizottság kisfilm pályázatának nyertes alkotását, és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadásából is láthattunk részletet, amely a Reformáció Emlékév tiszteletére hirdetett drámapályázatot. Mindezt gyermeki bájjal és igazi művészettel a Vox Iuventutis debreceni gyermekkórus dallamai kísérték. Ezeken kívül az ezen az estén szerte Németországban egyszerre bemutatásra kerülő „Luther” című musical előadásába is bekapcsolódhattunk. A Pünkösdi Zene Misszió vezetésével ért véget a gálaműsor, amit Bényi Ildikó és Gundel Takács Gábor narráltak.
Forrás: Reformáció Emlékbizottság

Fotók: Olasz Ági és Eifert János

Eifert János fotóművészt az újvidéki Nemzetközi Triennálén aranyéremmel jutalmazta a világ legnagyobb fotográfiai társasága. Vásárhelyi TV, Hódmezővásárhely, 2017. július 15.

VásárhelyiTV.hu, 2017. július 15.

http://www.vasarhelyitv.hu/hirek.php?hir=11287

Rangos díjat nyert el Eifert János

Eifert János fotóművészt az újvidéki Nemzetközi Triennálén aranyéremmel jutalmazta a világ legnagyobb fotográfiai társasága.

A Vásárhelyről elszármazott művész, ahogyan a pályája elején, most is táncos témájú képével nyűgözte le a zsűrit.

Idén is óriási érdeklődés övezte a vajdasági Nemzetközi Triennálét. A zsűri a kiírásban a színházhoz és a színpadi produkciókhoz szorosan kötődő alkotásokat vette górcső alá, így 24 ország fotóművészei közül kerültek ki ebben az évben a legjobbak. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség egyéni kategóriájában az aranyérmet a vásárhelyi származású Eifert János kapta.

- Ezzel nemcsak magamnak, de a magyar fotográfiának is hírnevet, elismerést szereztem. A Novi Sad-i megnyitó ünnepségen megtapasztalhattam, milyen nagy tisztelettel, szeretettel fogadtak bennünket, díjazottakat – mondta Eifert János fotóművész.

A vásárhelyi Eifert János 17 éven keresztül hivatásos táncos volt, közben kezdett el fényképezni. Az első sikereit éppen a táncról készített fotói hozták el számára. Majd hosszú évtizedek után szintén egy táncos kép repítette az első helyre a vajdasági triennálén.

- A kép maga egy nagyon érdekes produkciót mutat be. Fenyves Márk mozdulatművész egyik koreográfiájában, amelyben ő is szerepelt, a hét főbűn egyik jelenetét fogalmaztam meg formailag és tartalmilag jól a zsűri értékelése szerint- tette hozzá a világhírű fotóművész.

Eifert János pályája elején sok pályázaton szerepelt, majd eljött az az időszak, amikor ő értékelte mások munkáit. Idén télen pedig úgy döntött, újra megméretteti magát különböző fesztiválokon. A vajdasági elismerés mellett az elmúlt félévben több díjat is begyűjtött, amelyekre már csak tanítványai miatt is nagyon büszke.

2017.07.15.-VásárhelyiTV.hu_Rangos-díjat-nyert-el-Eifert-János

A természet magával ragadó pillanatai. Július elsején nagyszabású természetfotó kiállítás nyílik Mártélyon a vásárhelyi származású fotóművész, Eifert János mentorálásával. Vásárhelyi Hírek, 2017. június 29.

2017.06.29.-VÁSÁRHELYI-HÍREK_A-természet-magával-ragadó-pillanatai

VÁSÁRHELYI HÍREK, 2017. Június 28.

http://www.vasarhelyihirek.hu/a_termeszet_magaval_ragado_pillanatai

Félperces

A természet magával ragadó pillanatai

Július elsején nagyszabású természetfotó kiállítás nyílik Mártélyon a vásárhelyi származású fotóművész, Eifert János mentorálásával.

A DaDalia Galeria Fotóköre második természetfotó pályázatára az A (Nyílt) kategóriában bármilyen témájú természetfotóval lehetett nevezni (makró, növény, állat, táj stb.), a B (Táplálkozás) kategóriában pedig a ragadozók akció dús zsákmányolásától a növények fogyasztásán át a rovarok rágcsálásáig a mozgalmas, látványos táplálékszerzést és táplálkozást bemutató képekkel.

Dovicsin András, a DaDalia Fotókör vezetője, a természetfotó pályázat fő szervezője összesítése szerint 8 országból 69 nevezés érkezett. A beérkezett 421 fotóból az Eifert János, Horváth Imre, Törköly József  fotóművészekből álló zsűri június 17-én tartott válogatásán 32 pályázó 80 fotóját javasolta kiállításra.

A Mártélyi Faluházban, július 1-én, 15 órakor nyíló kiállításon tehát a pályázat 80 nyertes fotója látható majd.

Mario Blanco Magyarországon – Promenad.hu, 2017. május 24. 06:14

2017.05.24.-PROMENAD.HU_Mario-Blanco-Magyarországon PROMENAD.HU,2017. május 24.

http://promenad.hu/cikk/mario-blanco-magyarorszagon-177961#_=_

Belföldi Hírek

Kovács Péter | 2017-05-24 06:14:35

Mario Blanco Magyarországon

Hogy ki is az a Mario Blanco, akit Bali Dalínak is neveznek a Távol-Keleten, és akinek a fotókiállítása nemrég nyílt meg Esztergomban,​ ​a Rondella Galériában?

A választ tőle kaptuk, hiszen május 18-án a Berekai Art stúdióban ​(Budapest, Andrássy út 17.), a tiszteletére szervezett estélyen mesélt életéről, Baliról és a művészetéről. Az estnek volt még egy emlékezetes mozzanata is, amikor Mario Blanco átvette Eifert János fotóművész mestertől a magyar fotósok tiszteletbeli nagydíját a Magyar művészetért végzett tevékenységéért.

Tehát Mario Blanco egy balinéz festő és fotós. Ubudban született Balin, 1962. július 4-én. A híres spanyol művész, Antonio Blanco második gyermeke. Kora gyermekkorától kezdve művészet vette körül. Kétségkívül édesapját, Antonio Blanco-t tartották a leghíresebb művésznek Bali szigetén, aki a “Blanco Reneszánsz Múzeum” alapítója volt. Mario Blanco ötévesen festette első olajképét, majd Denpasarban tanult tovább az Udayana Egyetem művészeti karán, ahol sikeresen diplomát szerzett. Jelenleg ő a hivatalos fáklyavivője Antonio Blanco örökségének. tehetsége kifinomult tájképeken keresztül fejeződik ki, ahol saját látomásain keresztül a balinéz kultúra fokozatosan jelenik meg. A fotózásban az emberek és a kultúra felé specializálódott. Halhatatlanná szeretné tenni Indonézia és elsősorban Bali egyedülálló kultúráját, valamint az ott élő csodálatos embereket. Balin a kultúra egy történelmi örökség, amely generációról generációra öröklődik, és amelyet ők nem fognak elhagyni. Mario Blanco Hisz abban, hogy a jelenlegi kultúra fotókon való rögzítése képes az idő pillanatait és a történelmet bemutatni a következő generációk számára. 2014-től Mario Blanco a házigazdája a nemzeti “ANTV” televízió fotográfiával foglalkozó műsorának, a “Mata Lensa”-nak, ahol lehetőséget kapott arra, hogy a különböző részekben Indonézia különleges helyeit mutassa be, mint például Mentawai, Wamena, Sumatra, Benjarmasin, Yogyakarta. Mario Blanco esetében a fotográfia tudománya a festészet tudományából ered, ezért kombinálja a fotózást és a festészetet, így fotóművészete éppen olyan erteljes és élményszer, mint festészete. Mint már korábban említettük, Mario Blanco-t Bali Dalínak is nevezik a Távol-Keleten, mert szürreális birodalmat és múzeumot hozott létre Ubudban, a Balin található művészvárosban. Múzeumát Blanco Renaissance Museum-nak hívják (honlapja: www.blancomuseum.com). Édesapja Antonio Blanco spanyol származású festőművész, Salvador Dalí művésztársa volt, aki Balin telepedett le és alkotta meg stúdióját, melyet a fiú, Mario Blanco fejlesztett varázslatos birodalommá. Édesapját is Bali Dalínak hívták, de mára fia Mario Blanco örökölte ezt a művésznevet.

Tehetsége kifinomult tájképeken keresztül fejeződik ki, ahol saját látomásain keresztül a balinéz kultúra fokozatosan jelenik meg. A fotózásban az emberek és a kultúra felé specializálódott. Halhatatlanná szeretné tenni Indonézia és elsősorban Bali egyedülálló kultúráját, valamint az ott élő csodálatos embereket. Balin a kultúra egy történelmi örökség, amely generációról generációra öröklődik, és amelyet ők nem fognak elhagyni. Mario Blanco hisz abban, hogy a jelenlegi kultúra fotókon való rögzítése képes az idő pillanatait és a történelmet bemutatni a következő generációk számára.

​Mario Blanco feleségével és lányával először járt Magyarországon és Európában. Nagyon megszerette Magyarországot az itt eltöltött napjai alatt. Utazásának elsődleges célja kiállításának megrendezése, amely 2017. május 13-án nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, az Eurohíd Alapítvány és a DonorArt szervezésében. A kiállítás május 28-ig látogatható (hétfő kivételével), 11:00-16:00 óra között. A kiállítás létrejöttét az Budapesti Indonéz Nagykövetség is támogatta, így a kiállítás megnyitóján gamelán zene, indonéz táncosok, ételbemutató és dekoráció fogadta a vendégeket. Mario Blanco 100 fotót hagy itt Magyarországon, hogy a DoNor Art több helyen kiállíthassa művészetét barátaik segítségével.​

Mario Blanco és a DoNor Art (Szük Norbert festőművész és Dezséry Dorottya fotóművész házaspár) szervezései és testvéri barátsága meseszerű. Együtt szerveznek lélegzetelállító művésztáborokat és túrákat fotósoknak, festőművészeknek és kalandvágyó turistáknak Balin, Indonéziában és Magyarországon. ​Fontosnak tartják a két ország közötti kulturális- és művészeti kapcsolatokat, és szeretnék megismertetni a magyar emberekkel Indonéziát/Balit  a DoNor Art és Mario Blanco, valamint Eifert János fotóművész szervezésében és vezetésével.

Forrás: Szük Norbert​

Fotók: Mario Blanco, Hadaghian István, Erhardt László, Mécses Éva Hilda, Szük Norbert és Eifert János

Művészet határok nélkül. Dialógus címmel nyílt kiállítás Eifert János fotóművész és Csató Tamás festőművész képeiből a budapesti Átrium Galériában. A tárlatot dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg Lőrinc Katalin táncművész és Lőrinszky Attila zeneművész közreműködésével. PROMENAD.HU, 2017. május 18.

2017.05.18.-PROMENAD.HU_Művészet-határok-nélkül PROMENAD.HU, 2017. május 18.

Soós Kata | 2017-05-18 06:30:12

Művészet határok nélkül

Dialógus címmel nyílt kiállítás Eifert János fotóművész és Csató Tamás festőművész képeiből a budapesti Átrium Galériában. A tárlatot dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg Lőrinc Katalin táncművész és Lőrinszky Attila zeneművész közreműködésével.

„A NŐ: minden élő test közt a legmeztelenebb és a legédesebb fénnyel világító. Fűt, mint a nap, gyöngéd, lüktető, mint egy élő szív, s a gyönyör pillanataiban, mint egy tébolyult madár: szárnyát verdesi és meghal. Letépve róla a férfivágy palástja, koronája, átkelve a vágyon, a szerelem gyöngédségén, a vad küzdelem tűzfolyamán, lebegve a csillagok közt, kilépve az időből álomba zuhanni, s reggel új napra ébredni, együtt indulni avval, akit éjjel bikatestünkkel fölé feszülve legyőztünk.”  (Antoine de Saint-Exupéry)

Eifert János fotóművész és Csató Tamás festőművész közös kiállításának középpontjában a nő áll. A nő és mindaz a varázslat, amelyet Antoine de Saint-Exupéry néhány sorban papírra vetett.

Első ránézésre azt gondolnánk, hogy a művészek a testábrázolásra fektették a legnagyobb hangsúlyt, az érzéki vonalak azonban kirajzolják a titokzatos női lélek rejtelmeit is, és az erős impulzusoktól szinte bőrünkön érezzük a modellek kisugárzását.

Feledy Balázs művészeti író, kiállítás-megnyitójában a tárlatról így fogalmazott: „Ritkán állít ki festő és fotográfus együtt, pedig a fotográfia és a festészet a 20. században végig inspirálták egymást. Van azonban egy technikai elem, amely összekapcsolja őket: csak állóképekben tudnak gondolkodni, de az állóképeken mégis tudnak mozgást ábrázolni”

Csató Tamás A balerina álma című festményén például szinte látjuk, ahogy a táncos megfeszíti az izmait, fellendíti a lábát, a galambok szétrebbennek a hirtelen lendülettől, miközben a lány könnyű, finom ruhája pillangószárnyakként pörög körülötte. A mozdulat alatt már-már a fülünkbe cseng az ódon templom harangjának búgása.

Eifert János fotói erős erotikus energiákat közvetítenek. A művész bár sokszor sokat mutat, mégis a képek rendkívül sejtelmes benyomást keltenek. A testet vagy beborítja egy olyan homogén közeg, mint a víz, vagy körülöleli egy élénkpiros drapéria, amely eltereli a figyelmet a meztelenségről, úgyszólván „kiegyenlíti” a képen látható erős ingereket.

„Azért jelenik meg egymás mellett harmonikusan ez a két képi világ, mert úgy érzem, hogy át és átnyúlnak egymás eszköztárába. Nagyon jó, amikor két képet látunk egymás mellett, egyik a fotósé, másik a festőé. Csató Tamás tulajdonképpen él a fotórealizmus eszköztárával, de a női testnek ez a pontossága kiemelkedik egy varázslatban, és ugyanakkor Eifert János, mint említettem, mindenféle bravúrt bevetve egy újfajta női megjelenítést állít elénk. Csató Tamás igazi festőhöz méltóan álmodozik, ez rendkívül fontos az Ő festői látásmódjában az én értelmezésem szerint. Ugyanakkor az ő női, akiket ábrázol, azok szinte – de a szintének is fontossága van – naturálisak. A női test ábrázolásában nagyon egzakt pontosságra törekszik, a beállításoknak a különlegessége az, ami feldobja a képeket. Ugyanakkor a nőket körbeveszi egy már-már szürreális közeggel, mindig van valami tárgyi vagy környezetbeli megjelenítés a képeiben, ami azonnal kiemeli a női testet a maga naturális hétköznapiságából. Egy-egy festmény és fénykép mintegy képpárokként találták meg egymást: Eifert Jánostól a Tűztánc, amelynek izzó szenvedélye Csató Tamás Festékmadár c. festményében folytatódik, az Időutazás pedig A balerina álma mellett bontja ki igazán jelképi világát. Eiferttől a világot bejárt Akt tanulmány több mint egyfajta kísérletezés, a mozdulat artisztikumából kibontott érzékiség Csató Tamás Az idő című képének óramutató nélküli időtlenségével erősödik fel az érzelmi és gondolati síkok terében. A festészet tehát mintha fotó, a fotó pedig mintha festészet volna. Más és más irányból indul el a két művész, mégis közel kerülnek egymáshoz. Vannak nagyon erős találkozási pontok, közös minőségek születnek, és ez az összekötő kapocs, amely ennek a közös kiállításnak az igazi értékét hangsúlyozzák.  Nyilvánvaló a nő, de nem csak a nő teste, hanem a nő szelleme, aurája, kisugárzása. Ez az, ami nagyon fontos mindkét művész képi világában.”

Jámbor-Miniska Zsejke, a kiállításról szóló beszámolójában így foglalja össze benyomásait: „Minden kép egy felfedezőút, amelynek segítségével folyamatosan újraértelmezhetjük a nőiességet. A szépség, a finomság, az érzékiség sugárzik a vonalakból. Arra inspirálják a közönséget, hogy tisztelegjenek a világ legnagyszerűbb művésze: a természet előtt.”

A kiállítás az Aranytíz Kultúrház Átrium Galériájában tekinthető meg (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.) 2017. május 24-ig, hétköznap 9 és 19 óra között.

Forrás: Aranytíz Kultúrház

Fotók: Csörögi Dóra, Palotás Misi, Ritter Antal, Zih Kata, Olasz Ági és Eifert János

Fotókiállítás a reformáció 500 éves ünnepi programsorozatában. A vásárhelyi születésű Eifert János fotóművész a kurátora a Reformáció Emlékbizottság fotópályázatára beérkezett művekből nyílt kiállításnak. – Vásárhelyi Hírek, 2017. március 13.

2017.03.13.-Vásárhelyi-Hírek_Fotókiállítás-a-reformáció-500-éves-ünnepi-programsorozatában

Vásárhelyi Hírek, 2017. március 13., hétfő

http://www.vasarhelyihirek.hu/fotokiallitas_a_reformacio_500_eves_unnepi_programsorozataban

Fotókiállítás a reformáció 500 éves ünnepi programsorozatában

A vásárhelyi születésű Eifert János fotóművész a kurátora a Reformáció Emlékbizottság fotópályázatára beérkezett művekből nyílt kiállításnak.

A Reformáció Emlékbizottság 2015 őszén, valamint 2016 tavaszán kiírt fotópályázatainak legjobb képeiből született meg „A megújulás lendülete” elnevezésű tárlat, amelynek megnyitójára Budapesten, a Marczibányi Téri Művelődési Központban került sor.

A kiállítást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg, majd a köszöntő beszédek után következett Eifert János fotóművész, a kiállítás kurátorának tárlatvezetése, aki saját, szakmai gondolataival és történeteivel tette személyesebbé s könnyebbé a tárlat alkotásinak befogadhatóságát és értelmezését.

A március 9-i, csütörtöki megnyitón Dolhai István, a Marczibányi Téri Művelődési Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket, míg az eseményt Szalóczy Pál előadóművész moderálta. Szalóczy Pál elmondta, hogy a Reformáció Emlékbizottság – Sopronból indult – fotókiállításának Marczibányi téri bemutatója már a hetedik hely, ahol az érdeklődők megtekinthetik az inspiráló vándorkiállítást.

Ezután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta el ünnepi megnyitó gondolatait, aki hangsúlyozta, hogy az ilyen különleges alkalmak – amilyen a mai is – egybefogják mindennapi cselekedeteink s kifejezik, hogy számunkra a reformáció nem pusztán hagyomány, hanem a mindennapok alkotó tevékenységeinek az alapja. Ez a kiállítás méltó része a reformációs 500 éves ünnepi programsorozatnak, mert kifejezi – az emlékévre készült kiadvány gondolatait idézve – azt a protestáns identitást, amely nem a kereteken, külső formákon, hanem a középpontban, a belső tartalomban dől el. A reformáció különösen is sokat ajándékozott hazánknak, népünknek. Különleges értéke a kiállításnak, hogy az alkotók a fotóművészet eszközeivel mutatják be a reformáció eszmeiségét. – mondta.

Varga Mihály szavai után következett Bíró Zsolt, a II. kerületi Önkormányzat Közművelődési Bizottság elnökének köszöntése, aki beszédében a Reformáció Emlékbizottság mottójára is utalt. „A megújulás lendülete” – azt gondolom, nem felejthetjük el azt a gondolatot sem, amit már az egyházatyák is mondtak: Ecclesia semper reformanda – az egyháznak szüntelenül meg kell újulnia. Az évforduló egy új lehetőség, egy állomás, amikor vissza lehet tekinteni. A képeken is látszik, hogy nem csupán az épített örökség, hanem mindennapi dolgok is megjelentethetőek, például gyermeki imák, valamint élő közösségek mindennapjai. Ezután Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa köszöntötte a jelenlévőket. Az előtte szólókhoz hasonlóan kiemelte a reformáció központi szerepét, valamint annak mai napig tartó hatásait. Legyen az hitéleti reform, vagy épp a láttatás művészete. Látni és láttatni – mindkettő különleges művészet. „A reformáció nagy alakjai, Luther, Kálvin s Zwingli, vagy a magyar reformátorok látó emberek voltak. Meglátták az igazi értékeket és nem csak, hogy meglátták őket, hanem másoknak is segítettek, hogy láthassanak. Ez a mai fotókiállítás titka is. Mi szeretnék, hogy a reformáció emlékévének végén ilyen kiállítások segítségével, valamint sok más eszközzel együtt egyre többen látnánk meg az igazi kincseket és értékeket.”

A köszöntő beszédek után következett Eifert János fotóművész, a kiállítás kurátorának tárlatvezetése, aki saját, szakmai gondolataival és történeteivel tette személyesebbé s könnyebbé a tárlat alkotásinak befogadhatóságát és értelmezését.

A megújulás lendülete fotókiállítás egész márciusban látogatható.

Klasszikustól a modernig – Válogatás ötven év fotóiból. Vásárhelyi Hírek, 2017. január 23.

2017.01.23.-Vásárhelyi-Hírek_Klasszikustól-a-modernig-Válogatás-ötven-év-fotóiból

Félperces Klasszikustól a modernig – Válogatás ötven év fotóiból

Vásárhelyi Hírek, 2017. január 23., hétfő

http://www.vasarhelyihirek.hu/klasszikustol_a_modernig_valogatas_otven_ev_fotoibol

Január 20-án, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Nagykanizsán, a Thúry György Múzeum ─ Magyar Plakát Házban nyílt meg a hódmezővásárhelyi származású Eifert János fotóművész ARS POETICA című kiállítása.

Az új kiállítás Eifert János munkásságában a 217. önálló kiállítását jelenti. Ha figyelembe vesszük még előadásainak, diaporáma-műsorainak gyakoriságát – ez a szám szinte rekordot jelent a magyar fotográfia történetében. A 73 éves művész azonban nem a statisztikai adatok javításán fáradozik, hanem alkotói ereje teljében új művek létrehozását tartja fontosnak.

Ilku János: Enuma elis – Nem beszéd tárta fel. Nagylátószög, promenad.hu, 2016. november 18.

2016.11.18.-Promenad.hu_Ilku-János-Enuma-elis-Nem-beszéd-tárta-fel 2016.11.18.-Nagylátószög_Ilku-János-Enuma-elis--Nem-beszéd-tárta-fel

„A sumer teremtésmítosznak hét tábláját találták meg a régészek Ninivében, és az I. tábla kezdőszavai az Enuma elis.

Az Isten saját képmására teremtett minden embert – köztük engem is – és ruházta fel teremtő képességgel.

Ennek a képességnek birtokában tárom Önök elé teremtményeimet – képeimet” (Ilku János)

Mindazon vendégek, akik pontosan vagy kissé késve érkeztek november 9-én Ilku János fotóművész Enuma elis – Nem beszéd tárta fel – című kiállítására a Pestszentimrei Közösségi Házba, csak a megnyitó köszöntő szavait hallhatták. Az ok egyszerű: nem fértek be a kiállítóterembe.

Önkormányzatunk legnemesebb feladatainak egyike a művészetek támogatása – kezdte a köszöntőjét Kucsák László országgyűlési képviselő. – Nagy öröm számomra köszöntőt mondani Ilku János negyvenkét fotómontázst bemutató kiállításához és az eseményhez kötődő katalógus megjelentetésével belekóstoltatni vendégeinket a művész csodákkal teli világába.

A kiállítást megnyitó dr. Diószegi György Antal mondataiból kisejlett a kurátor Ilku Jánoshoz fűződő barátsága és az alkotásai iránti tisztelete.

Ilku János fotóművész fényteremtő mivolta az általa készített fényképeken keresztül üzen, de nem magáról, hanem arról az általa felismert valóságról, amit megtapasztalt hihetetlen magasságokba mutató lelki azonosulása alapján.

A kiállított fotók között pillanatfelvételeket találunk a sokak számára ismeretlen tanyavilágról. Az izgalmas fotómontázsok ide illő zenéért kiáltottak. Erről Bese Botond népzenész kecskedudán előadott, elfújt dallamai gondoskodtak a megnyitón, amelynek háziasszonya Ódor Katalin intézményvezető volt. A kiállítás 2016. november 27-ig látogatható. (Dobó Csaba, http://www.tovabb18.hu)

A kiállítás katalógusában Kunkovács László Kossuth-díjas fotóművész, néprajzkutató a következőket írja: „Ilku mostani kiállításán kizárólag montázs-technikával készült alkotások sorakoznak fel. kellő művészi kvalitás híján ebbe a technikába könnyű belebukni – sokaknál afféle erőlködés. vagy azt állapítjuk meg, hogy a képeket külön-külön kellett volna hagyni, vagy, hogy azok egymagukban nem lennének kiállíthatók. Ilku János munkáit látva megnyugszunk. Montázsai annyira érettek, hogy immár szétdarabolhatatlan egységgé válnak. Egyik képe, a tanyaudvarban található, a hagyományos gazdálkodás eszközeiről meg az ott folyó munkákról olyan összképet ad, hogy szinte erről a képről lehetne tanítani, milyen is volt az a világ. Mégsem földszintesen didaktikus. A művész megfogalmazásában emelkedett összegzéssé nemesedik.”

Eifert János: „A montázs eredetileg a képzőművészetben a XX. század elejétől alkalmazott technika, amelynek során már meglévő képeket és rajzokat illesztenek, szerkesztenek össze valamilyen új kompozícióba. Később a filmművészetnek vált elengedhetetlen elemévé a vágástechnika (montázs), amellyel korábban készített felvételekből lehet új filmrészleteket előállítani. A fotómontázs két, vagy több elem összemásolása fotótechnikai eszközökkel.

1851. február 23-án, a La Lumière című párizsi fényképészeti szaklap beszámolt arról, hogy Hippolyte Bayard évek óta eredménnyel alkalmazza táj- és felhőfelvétel-negatívok összemásolását. Egy hónappal később a tudósító már az eljárást ismerteti, „amellyel lehetővé válik külön-külön felvett személyek képét egyazon portréfotóban egyesíteni.” Egy új műfaj, az összemásolt fénykép vagy – ahogyan később elkeresztelték – a fotómontázs tehát megszületett.

Az új módszer fontos bizonyító szerepet kapott annak igazolására, hogy a fényképezőgép nemcsak leképezi a látványt, de képzelet szülte világokat elevenít meg. Neves és névtelen fényképészek százai használták fel az összemásolás eljárását. Az első fotomontázsok vicces, vagy képtelen helyzeteket ábrázoltak.

Az 1910-es évtized vége felé a berlini dadaisták – Raoul Hausmann (1886-1971), Hannach Höch (1889-1978), John Heartfield (1891-1968), Georg Grosz (1893-1959) – a kiváltságos eljárás rangjára emelték, mert művészi célkitűzéseik megvalósítására különösen alkalmas eszközét fedezték fel benne. A dadaizmus hozzásegítette a képző- és fotóművészetet a szemléletbéli megújításhoz, ezt folytatták más művészi felfogású képviselői, mint Alexandr Rodcsenko, Otto Umbehr, Herbert Bayer, Max Ernst. A felsoroltak – korántsem teljes – névsorából a magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Angelo Funk Pál, Bálint Endre, Lengyel Lajos, Török László, Fejér Ernő, Vencsellei István, Apáti-Tóth Sándor, Ágg Károly és természetesen Ilku János sem hagyható ki.

Ezen a kiállításán látható Fejfa (1976)  c. képe a legegyszerűbb fotómontázs, amely mindössze két képelemből áll. A fejfa a balmazújvárosi régi temetőben, a repülő madár képe a Hortobágyi Nemzeti Parkban készült. A Kőbánya alsó (1977) már több, ám azonos nézőpontból készült felvételből állt össze. A várakozó utasok sziluettben megjelenő alakjait így lehetett jól „ritmizálni”.

A „Veres Péter emlékház”, „Isten áld meg a magyart – Kölcsey Ferenc emlékház”, „Találkozás egy tanyával”, „Rilai triptichon”, „Szentendre”, „Quedlinburg” és „Lanslebourgi impresszió” 1979-1994 között készült montázsképei, illetve sorozatai fekete-fehérben jelennek meg. Ezek eredeti képek és un. olló-montázs technikával készültek, mely elnevezés a képelemek kivágásához használt eszközre, az ollóra utalnak. Ilku János azonban olló helyett sebész-szikét használt, a pontosabb kontúr kivágása miatt. Ezt a technikát Vencsellei István debreceni fotóművésztől tanulta, még 1975-ben a Balmazújvárosi fotó amatőr telepen. Az egyes képelemek megfelelő méretre való nagyítása után kerül sor ezek kivágására, majd összeragasztásra. Ezután következnek az utómunkák, majd rendszerint a kész kép reprodukciójának elkészítése.

A „Requiem egy erdőért – Offertórium 1-6.” színes sorozata 1984-ből való. Az eredeti montázselemek 6 x 6 cm-es diapozitívra készültek, majd az un. szendvicsdia összeillesztése és rögzítése után készült el a kiállított nagyítás. Az 1992-ben készült „Zsófi szomorú 1-5.” eredeti színes polaroid képek sorozata. Ezeknél a montázskép többszörös expozícióval készült, ami azt jelenti, hogy a felvétel pillanataiban ugyanaz a felületet többször lett megvilágítva.

Ilku János montázsainak értékét azonban nem az alkalmazott technika és a gazdag eszköztár adja, hanem műveinek szellemisége, melynek során a gondolat és a mondanivaló érzékletesen, élményszerűen jelenik. Ilku János nem csupán egy ügyes kezű fotográfus, hanem gondolkodó ember, vizuális filozófus.”

Eifert János

Fotók: Ilku János kiállított művei, valamint Herbst Rudolf kiállítás-megnyitón készült felvételei

Következő oldal »