Calcutta. Elkezdtem a tervezett munkát, történetesen az indiai művészek fényképezését. Kapóra jött, hogy a kiállításom megnyitóján megjelent Jogen Chowdhury, akit India leghíresebb festőjeként mutattak be. Műveit megismerve, ez egyáltalán nem volt kétséges. Nagyszabású kiállításait Japán, Kanada, Olaszország, Kuba, Belgium, Hollandia, Németország, Brazilia, városokra “leosztva” Delhi, Párizs, Berlin, Bombay, Amszterdam, Hong Kong, Szingapúr, New York, Bayreuth, Calcutta, stb. mutatta be. Stílusa kicsit emlékeztet Picasso bizonyos korszakára, de van benne egy kis Picabia, meg néhány francia impresszionista is. De azért lehet nagyon szeretni. Ő mindenesetre mustrára vette képeimet, és különösen a Világ végén, Fák tánca és a Hármasképek (Hommage á Dienes Gedeon, Pokol, Meg-, Kitalált Udvar) tetszett neki. Örömmel vette dedikált katalógusomat, és hosszasan elbeszélgettünk a diaporámáimról is. Gyönyörű albumai vannak, Malánál láttam is egyet. Bengáli nyelven íródott a szövege, amiből egy kukkot sem értettem, de a képei nagyon lenyűgöztek. És milyen jó arca van! Öröm volt fényképezni… A kiállításomat itt az Academy of Fine Arts Gallery északi kiállító-termében (Mala Mukerjee-vel társulva) sokan látogatják, és a folyamatosan vetített digiRama-műsoromat is nagy érdeklődéssel nézik. Ebben szerepe lehet a sajtónak is. A milliós példányszámú Hindustan Times még a portrémat is közölte, és  Meghna Mukerjee írásában (Dancing visuals and painterly images) külön kiemeli a Marcel Marceau, Hands of  the Gardener, Herd, Dream of Earth, At the End of the World című képeimet, és digiRámáimat is. Az a kötelesség, hogy a művésznek itt kell lennie a kiállításán, nemcsak teher, hanem ajándék is, hiszen így válik lehetővé a közvetlen kapcsolat a látogatókkal. Az emberek kérdeznek és kérnek, a Helyzetjelentést ma például többször kellett ismételni. Sokan kíváncsiak Magyarországra, és művészetünkről, kultúránkról elég sokat hallottak már. Volt, aki a magyar filmekért rajongott, és sorolta Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Gaál István, Huszárik Zoltán, Zolnay Pál, Szomjas György, Bacsó Péter, Szabó István nevét…

India, Kolkata, Hindustan Times, 2008. április 10. A kiállításomat itt  Kalkuttában, az Academy of Fine Arts Gallery északi kiállító-termében (Mala Mukerjee-vel társulva) sokan látogatják, és a folyamatosan vetített digiRama-műsoromat is nagy érdeklődéssel nézik. Ebben szerepe lehet a sajtónak is. A milliós példányszámú Hindustan Times még a portrémat is “kidobta” a címlapjára (From Hungary, with love), kicsiben, persze, és belső oldalon Meghna Mukerjee írásában (Dancing visuals and painterly images) méltatja a képeimet, és külön kiemeli a Marcel Marceau, A kertész keze (Hands of  the Gardener), Nyáj (Herd), A Föld álma (Dream of Earth), A világ végén (At the End of the World) című fotográfiáimat, és digiRámáimat is.  A cikket Ashish Chakroborty rólam készült rendhagyó fotója kíséri, a következő képaláírással: Fascination frames: Janos Eifert’s photographs have an unorthodox take on his art

Íme a cikk, ahogyan az újságban megjelent:

 Hindustan Times, Thursday, April 10, 2008

Dancing visuals and painterly images

 Meghna Mukerjee

 In one of the photographs, a young girl smiles mischievously inch of the visible half-face. A red scarf tied to her head, she has bright eyes and a smile that tells many stories. With a look that keeps one engaged, she manages to establish the informality between the photographer and the subject. The girl is clearly responding to the person making the portrait whose presence we sense.

Janos Eifert was once a dancer. Having been part of the Honvéd Dance group for 17 yeas, he picked up the camera alomg the way in 1968 on his tours abroad. And when you look at his photographic work you can never put fact aside.

The exhibition at the Academy of Fine Arts, displaying the works by Eifert, a celebrated lensman from Hungary, and Mala Mukerjee, a renowned photographer, brings together fascinating images and gripping styles.

Eifert’s images reveral an entirely unortothodox style. His work has a flowing quality to it, capturing blurring transitions. Best known for themes like dance, nude, nature and applied photography, his work does not get bound in any mould as he experiments with every frame.

Eifert catches movement instillness and stillness in movement. As his first photograph of Marcel Marceau, clicked in 1968, take sone to a place of brilliance, the image titled Herd, Hands of the Gardener from 1978 mwins for its immense depth and breadth. If a photograph of a dance prformance hazes out some subjects in icy-blue mist, elsewhere limbs become arcs and performers become channels. The magic of dawn captured by Eifert portrays a new perspective whereas the interestingly composed Bird is a delight. Also, one cannot help getting inspired by the painterly touches in photographs like Dream of earth and At the End of the World.

Mukerjee’s work, as always, is remarkable. One immediately reacts to her photographs by admiring them as art, design, shape and colour. Displaying her latest work that was put together in November last year, her documentation of Muscat leaves a lasting impression. Soaked in beige, tan and blue, the stark visuals are stunning.

As Mukerjee catches every shimmering ripple in a cobalt blue sea, one can  almost feel the soft sun and breathe in the openess of the space. Giving an intricate taste of history, one feasts on the images of the Grand Mosque and Nizwa Fort. The drama of massed volumes and the poetry of barren landscape are presented beautifully. From the people to lifestyle to herritage Mukerjee captures it all, exploring in-between tonalities. The interplay of the light and shade giving her work its charm.

The exhibition is on till April 12. 

The Telegraph, Tuesday , April 8 , 2008
Timeout
Picture stories
Photographs have the power to capture the essence of an event, a place or a person in the span of a single moment. Based on their travels around the world, the exhibition of photographs by Mala Mukerjee (a photograph by her appears left) and Hungarian lensman Janos Eifert tells fascinating tales of the lives and traditions of people belonging to particular communities. Featuring photographs of Muscat’s streets, beaches, palaces and mosques, Mukerjee’s images provide glimpses of the glamour and splendour of life in that city. With a phenomenal record of having shot photographs in 33 countries, Eifert’s works are versatile in nature, created on themes like nature, dance, nudity and applied photography. Inauguration by German consul general Guenter Wehrmann, today at 5 pm.
Event: An exhibition of photographs by Mala Mukerjee and Janos Eifert When: April 8 – 12; 3 pm – 8 pm Where: Academy of Fine Arts, North Gallery

http://www.telegraphindia.com/1080408/jsp/calcutta/story_9105754.jsp

CALCUTTA TIMES

THE TIMES OF INDIA, Friday, 18 APRIL, 2008.

’His pictures have  a movement’

Subrata Kotal

Photographer Mala Mukherjee talks about her tryst with Hungarian photographer Eifert Janos with whom she hosted an exhibition at the Academy recently had hosted an exhibition of my photographs in Delhi which had drawn the attention of the dele­gates from the Chinese

embassy. The exhibition was a collection of my works during my first personal visit to China in 2004. Soon, the embassy authorities invited me to visit China agaín. Similar invitations were extended to 15 other photographers. It was in China where I had first got introduced to Eifert Janos. He wanted me to come down to Hungary and host an exhibition of my works there.

Although that hasn’t happened. He was keen on exhibition in India. Earlier, Janos had come down to Kolkata in 1974 as a Hungarian folk dancer. During those days, he wasn’t a professional photographer. This was his second visit to the city and we exhibited at the Academy of Fine Arts.

Though our styles of photography are very different, it’s always nice to be exposed to a different sensibility. What I liked most about his works is that he literally plays with his frames and images. There is also a distinct movement in his pictures. And that comes from his 17 years of experience in dance. He uses technology to infuse a sense of movement even in his still photo­graphs. He also uses an LCD projec­tor to blow them and screen them on the wall.

Janos has taken some pictures of the city as well as that of artists with their works at the Academy. What I found striking about his city pictures is the way he has used just a portion of a wall on the street and captured people in motion against that background.

 (AS TOLD TO PDG)

  India (Panoráma Kiadó, Budapest, 1976)

  Sorozatcím: Panoráma útikönyvek 

  ISBN-szám: 963-243-036-0, 

  Kötéstípus: Vászon, Oldalszám: 653

  Szerzők: Biczó Tamás (Grafikus), Dr. Balogh András (Lektor), Dr. Gáthy Vera (Fordító), Dr. Kárpáti János (Lektor),

  Kalmár György (lektor), Narayana Menon, Rukmini Devi, William Curtis.

  Fotók: Eifert János, Keleti Éva, Korniss Péter és archív

India (hindi nyelven भारत Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (a korábbi Burma) határolja. Az ország a tengeren keresztül szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával.

    Eifert János felvételei

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme, ami mind a mai napig nagyon élénken él a mindennapokban is, méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókortól megalakuló roppant indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Négy nagy világvallás, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás ered a mai India területéről, míg az első évezredben megjelenő zoroasztrianizmus, a zsidó vallás és az iszlám alapvetően befolyásolta az ország kulturális fejlődését. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-Indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, a következő évszázadban pedig Nagy-Britannia gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal India 1947-ben önálló országgá vált, a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakulásának.

Tadj Mahal, Agra (Photo: Eifert János)

Korunk Indiája sok tekintetben megdöbbentő eredményeket ér el. A nominális bruttó hazai terméket (GDP) figyelembe véve az ország jelenleg a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és negyedik a vásárlóerő tekintetében. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává tették. Ugyanakkor az ország súlyos problémákkal küszködik, a nagyarányú szegénység, analfabétizmus és alultápláltság jelentik a modern India számára a legnagyobb kihívást. Az ország sokszínűsége nemcsak társadalmi síkon jelentkezik, a vallási, etnikai és nyelvi változatosság mellett India egyedi állatvilága és földrajzi adottságai is említésre méltóak. (Wikipédia)

  NÉPMŰVELÉS, 1975/5

.

NÉPMŰVELÉS, 1975/5

30.000 kilométer

A Magyar Néphadsereg fontos küldetésnek tett eleget, amikor decemberben kéthónapos indiai és közel-keleti útra indult. A 40 tagú tánckar és népi zenekar magyar népművészet értékeiből összeállított műsorát mutatta be Delhiben, Benaresben, Calcuttában és Bombay-ben.

Irak és Szíria fővárosában a magyar kulturális hetek alkalmából szerepeltünk. Műsorunk a kórus révén Bartók- és Kodály-művekkel, katonadalokkal bővült. Bagdad és Damaszkusz után a Libanoni Kommunista Párt meghívására bejrúti fellépések következtek.

A közönség mindenütt hálásan fogadta műsorainkat. Négy ország, 28 előadás, 20 000 néző, 30 000 km, sikeres fellépések, találkozások a vendéglátó népek kultúrájával — így összegezhetjük az út eseményeit.

Az együttes táncosaként vettem részt az utazáson. Fényképezőgépemmel sok mindent megörökítettem élményeinkből. Közülük most az Indiára emlékező képeket mutatom be.

(Kép és szöveg: Eifert János)

.

Indiai táj egy „szent” tehénnel

.

 . 

Egy benaresi iskola igazgatója mondta: a lakosság nagyobb része ma is írástudatlan

.

.

.

 .

Indiai táncosnő: a tánc rendkívül hajlékony ujjakat és virtuóz technikát kíván.