János Eifert - Photographer

Golden Dragon Photo Awards 2020 Award Presentation in Bali

Janos Eifert: Dual Consciousness 7
.
  This is to certify that the photographs has obtained
APU Winter Gold Medal in the PIDC COLOUR OPEN Section
————————————————-
Dual Consciousness 7.
Janos Eifert
Hungary
Kanizsa Fotóklub
————————————————–
APU Winter Salon 2019
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

余培鍾

Steven Yee Pui Chung 余培鍾 <peacock@sandvengroup.com>
2020. jan. 20. 11:48
címzett: Janos Eifert
 
Dear Janos Eifert
 
Congratulations on being awarded the APU Golden Dragon Photo Award 2020.
 
It has been a long year in 2019, with our Singapore Super 12 Circuits (now renamed as Asia Super 12 Circuits www.as12c.com), the APU Sprint-Summer-Autumn-Winter (www.asiapu.com) and Raffles Photo Awards (www.rafflesphotoawards.com) . All the Gold medal awards images from these are nominated for the APU Golden Dragon Photo Awards, and were judged at the end of 2019. In each of the 3 Sections (PIDC, PIDM, PTD), the international panel of judges from 12 countries selected the best 12 Gold medal images for the Golden Dragon Photo Awards, thus this is why we also call it the Gold of the Gold standard.
 
It is not easy. Once again, congratulations.
 
Your image
 
PID COLOUR OPEN
Golden Dragon Photo Award
Dual Consciousness 7
 
As one of the winners of the Golden Dragon Photo Award, you are invited to our program and award presentation in Bali, Indonesia from 7th to 11th March 2020, with an option to extend for the trip till 13th March 2020.
 
APU shall pay for your accommodation (twin sharing), photo shoot activities, transport during the photo shoot, admission fees in Bali from 7th to 11th March 2020. Meals (lunch and dinner), international/domestic air tickets, VISA, personal expenses shall be on your own. You may choose to upgrade to a single room or extend the shooting program till 13th March at a fee. More information can be found in the attached pdf.
 
The award presentation shall be held on the 9th March 2020.
 
We shall look forward to your reply
 
– whether you are coming to Bali, and
– whether you are staying for 7th to 11th March, or
– you like to upgrade to single room or
– you like to extend the trip to 13th March 2020.
In the event you are not able to come, please inform us also and we shall send the medal to you by post after the award presentation.
 
Your slot in Bali is secured only after you have booked the air tickets. You may arrive on 7th March 2020 and we will pick you from the (DPS Ngurah Rai) Denpasar airport in Bali, Indonesia.
 
Please confirmed latest by 5th February 2020 on your decision.
 
Cheers
 
Steven YEE Pui Chung 余培鍾
President, Asia Photographers Union 亚洲摄影家联盟 (APU)
CEO 总裁, PhotoVivo Singapore 新加坡怡丰摄影 (PVS)
Founder, International Centre for Photography Excellence 国际卓越摄影中心 (ICPE)
PSA Photo Travel Stars Rating Coordinator & Director 美国摄影学会旅游组星级董事
President 主席, Association of Photographic Artists Singapore 新加坡摄影艺术家协会 (APAS)
Singapore Chapter Organiser 新加坡代表,Royal Photographic Society 英国皇家摄影学会
Board Management and General Chairman Cross Culture Travel Photo Workshop, Image Colleague Society
Associate Faculty Lecturer 讲师, Singapore University of Social Sciences新跃社科大学
Professional Travel Photographer 专业旅游摄影师
Panel of Judges for several International Photography Awards 国际评委
Masters of Business Administration, University of Bradford, UK (MBA)
Bachelor of Engineering (Mechanical), Nanyang Technological University, Singapore (B.Eng)
Gold Portfolio, The Photographic Society of America (GPSA)
Fellow of The Royal Photographic Society of Great Britain (FRPS)
Fellow of The Royal Photographic Society of Thailand (FRPST)
Fellow of Asia Photographers Union (FAPU)
Fellow of PhotoVivo Singapore (FPVS)
Fellow of Association of Photographic Artists Singapore (FAPAS)
Fellow of Society of Photographers Singapore (FSPS)
Fellow of The Photographic Society of Singapore (FPSS)
Fellow of The Photographic Society of Malaysia (FPSM)
Fellow of The Federation of Photography Associations of Thailand (FFPT)
Fellow of Bangkok Photographic Society (FBPS)
Excellence Service to International Federation of Photographic Art (ESFIAP)
Artist of International Federation of Photographic Art (AFIAP)
Hon.Fellow of The Royal Photographic Society of Thailand (Hon.FRPST)
Hon.Fellow of Wildlife Photography Association of India (Hon.FWPAI)
Hon.Excellence Federation Multicultural Photographic Art, USA (Hon.EFMPA)
Hon.Fellow of The Photographic Society of Malaysia (Hon.FPSM)
Hon.Fellow of The Photographic Society of Singapore (Hon.FPSS)
Hon.Fellow of Singapore Color Photo Society (Hon.FSCPS)
Hon.Fellow of The Federation of Photography Associations of Thailand (Hon.F.FPT)
Hon.Fellow of Kedah Camera Club (Hon.FKCC)
Hon.Fellow of Photographic Society of New Jersey (Hon.FPSNJ)
Hon.Fellow of Phoenix Photographic Society (Hon.FPPS)
Hon.Association of Professional Photographers FotoClubPro Arad (Hon.FCPA)
Hon.Fellow of Sigma Academy of Photography (Hon.FSAP)
Hon.Fellow of PERSONA-International (Hon.FPI)

Eifert János: Bali, az Istenek szigete – Természetfotó Magazin 2016/4

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-91-92

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-93-94

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-95-96

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-97-98

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-099-100

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-101-102

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-103-104

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-105-106

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-107-108

NPM_magazin_2016-4_Bali,-az-istenek-szigete-109-110

Bali, az Istenek szigete

Kép és szöveg: Eifert János

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásom célpontja – az egyik sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének.

2016. júliusában – a DonorArt szervezésében és Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének közreműködésével – fotótúrát vezettem Balin, melynek során csapatommal megtapasztalhattuk a gazdag növény- és állatvilágot, az érintetlen tengerpartokat, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel teli nyüzsgő mindennapokat. A Jatih Luwih zöldellő rizsteraszaitól a Tanah Lot tengerparti templomon keresztül a Kintamani-Batur vulkánt tükröző tavakig, vagy az Ubud melletti majomerdőtől a Goa Lawah denevértemplomig, az ünnepek és játékok, szertartások kisebb-nagyobb helyszínéig számtalan felvételen örökítettük meg. Jegyzeteimben gyarapodtak a földrajzi nevek, helymegjelölések – Balangan Beach, La Joya bungalow, Jimbaran halpiac, Nusa Dua (2 sziget), Beduguli botanikuskert, Tamblingan Tó, Munduk vízesés, Penglipuran, Bingin, Kuta, Uluwatu, Tegallalangi, Sanur – amelyek mögött arcok, találkozások, rácsodálkozások rejlenek. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra teltek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kellett töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indultunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekelt bennünket. Megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

Balit az Istenek szigetének is nevezik, mégpedig a több ezer kisebb és nagyobb szentély és templom miatt. Szinte minden utcasarkon található egy-egy templom, szentélyből vagy házi oltárból pedig nemcsak a házak hátsó udvarain, tereken, útkereszteződésekben, hanem még a rizsföldeken, a dzsungelekben, a vulkánok krátereiben, a tengerből kiemelkedő sziklákon is találni ezerszámra. A hárommilliós szigeten a vallás és a mindennapi élet igencsak összefonódott. Sok a muszlim és a buddhista, de legnagyobb számban a balinéz-hinduk élnek. Vallásukban sajátosan keveredik az indiai eredetű hindu, és egy adag ősi animizmus, azaz a természet Istenként való tisztelete. Korábbi beszámolómban már említettem, hogy itt az emberek szeretik az ünnepeket, amelyek egyben az isteneknek áldozó rítusokat is jelenti. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak.

Ubud, a művészetek és a mesterségek központja, – valamikor gyógynövényeiről és természetgyógyászairól ismert település – a rizsföldekkel ölelt és hegyi patakokkal szabdalt sziget közepén futó hegyvonulat lábánál, Mastól néhány kilométerre terül el. A XIX. század végén a gianyari uralkodó Sukawati ksatrija nemeseinek adományozta a területet, akik magukkal hozták korábbi művészeti hagyományaikat, és meghívták a legnevesebb kőszobrászokat, fafaragókat, festő- és előadóművészeket a távoli királyságokból. A falu így lett a szigetről összesereglett mesterek alkotótábora, majd a XX. század első harmadában az Európából és Amerikából érkező művészekkel együtt virágzó művészeti központ. Gianyar királysága a hollandok bevonulásakor az öngyilkos puputan helyett a passzív ellenállást választotta, és okosan politizált, így a gyarmatosítók még az infrastruktúra kiépítéséhez is hozzájárultak. Utak, hidak, iskolák épültek a holland kormány pénzéből, ami segítette, hogy a kulturális élet tovább virágozzék. Cokorda Gede Sukawati, mint a batáviai Volksraad (Néptanács) tagja, és az európai művészetek iránt érdeklődő műkedvelő arra bíztatta a nyugati művészeket, hogy telepedjenek le a városban, és adják át tudásukat a már ott letelepedett művészeknek. 1925-ben jelent meg a holland zenekutató, Jaap Kunst könyve Bali zenéje címmel, illetve a korábban orvosként tevékenykedő Gregor Krause Baliról készített fotóalbuma, melyek újabb késztetést jelentettek az „Istenek szigetén” való alkotó tevékenységhez. Jöttek hát Balira a képzőművészek, táncosok, írók, és velük együtt az első turistacsoportok. A nyugati művészkolónia – Walter Spies vezetésével – szinte forradalmi változásokra ösztönözte az addig csak a klasszikus wayang stílust követő művészeket, táncosokat és a dramatikus játékok előadóit. 1936-ban a helyi művészek legjobbjaiból megalakult a Pita Maha társaság. Walter Spies és a koreográfus Katharane megalkották a kecsakot, majd Colin McPhee és a peliatani Anak Agun Gede Mandera közreműködésével új zenei elemeket alkotott. Újabb könyvek jelentek meg – Tánc és dráma Balin, Egy ház Balin, Bali szigete – amelyek egyre többet tártak fel a sziget művészetéről. A második világháborúval elmaradtak a turisták, majd megjelentek a japán megszállók. A balinéz művészet és a Pita Maha mozgalom túlélte a világégést, és a művészet új lendületet kapott. Rudolf Bonnet és Cocorda Gede Agung Sukawati herceg 1953-ban megalapította a Lukisan Múzeumot, és lassan az új művésznemzedék külföldi tagjai – köztük a holland Arie Smit és Han Suel – is megérkeztek. Snel és a később érkező Antonio Blanco Ubud nyugati felén telepedtek le feleségeikkel, és rengeteg ihletett merítettek festményeikhez a falu életéből. A fejlődést nemcsak változás, hanem a turizmus is élteti. Az egykoron apró falu körül egyre több kézműves műhely és galéria nőtt ki, míg Ubud lassan összeolvadt a többi apró szomszéddal (Campuan, Penestanan, Peliatan, Pengosekan). A közeli kézművesfalvak (Batubulan, Celuk, Sukawati, Batuan és Mas), ha közigazgatásilag nem is, de művészeti és szellemi értelemben kapcsolódnak a balinéz kultúra központjának kikiáltott Ubud köréhez.

Szük Norbert festőművész – Bali nagy szerelmese – aki itt találta meg a boldogulását, így beszél a városról: „Ubud városában kilométereken át kígyóznak a művészetek és mesterségek utcái: Itt tetten érhető a helyi balinéz művészet és az ott alkotók jellegzetes festészete, szobrászata (fa, fém, kő), ezüstművessége, batik, textil, kerámia, üveg, bambusz művészete. Rengeteg külföldi művész él ott, és számtalan múzeum és galéria várja a látogatókat, számtalan modern művészeti alkotást láthatunk, amerre csak nézünk. Izgalmas táncelőadások, zene, árnyjáték (wayang) kápráztatják el a látogatót, a szépségipar és a szállodaipar is mindenhol jelen van és számos exkluzív lehetőséget kínálnak. A hotelek, masszázs szalonok, izgalmas helyi és nemzetközi éttermek, szórakozóhelyek, kávézók, plázák, strandok, úszómedencék, csúszdaparkok, hüllő-pillangó- madár-elefánt parkok, állatkert, szafari, rafting, búvárhelyek, szörfhelyek, gyógyfürdők, meseszerű vízesések. És persze jógatanfolyamok, kakasviadalok, táncelőadások, rituális szertartások, ejtőernyőzés, delfin show, vulkán–rizsterasz túrák, biciklitúrák, szabad szellemű művészek, mosolygó barátságos balinézek és örökös napsütés. Ubud város művészeti palettája lenyűgöző, szinte az egész város alkot, több százezer helyi és nemzetközi művész él és dolgozik ott, rengetegen találták meg a boldogulásukat, mint ahogy én is.”

A kőszobrászat terén a hinduizmus és buddhizmus kőfaragói alkották a legmaradandóbb emlékeket, csakúgy, mint a fafaragások esetében. Többek között Ubud, Batubulán és Mas kőfaragóműhelyeiben készülnek a balinéz templomok bejáratait és a hídfőket védelmező őrzőszellemek, vagy az útkereszteződéseket vigyázó mitológiai teremtmények szobrai, és az egyre népszerűbb Buddha-ábrázolások is.

Az Ubudba tartó út mentén található Celuk az ezüst- és aranyművesek paradicsoma. A faluban szinte minden család udvara egyben ötvösműhely is, ahonnan szebbnél-szebb ékszerek kerülnek ki. A fafaragás és a wayangkulit előadások eleinte a bráhminok privilégiumai voltak, s csupán templomi és udvari szertartások kiegészítőiként szerepeltek. A papok azonban átadták a tudást néhány falubeli tanítványnak, s a mesterség apáról-fiúra szállt. Már az 1930-as években új irányzatok jelentek meg a balinéz faszobrászatban, később pedig a realisztikus, absztrakt és gyökérmunkák is tért hódítottak. A faszobrászat az asztalos munkával összekapcsolódva a funkcionális- és szertartáshoz kapcsolódó tárgyak, bútorok, kapuk, stb. készítése az iparművészet szintjén történik.

Indonéziában évszázadok óta ismerik a batikolást, Jáva és Bali legrégebbi tradicionális művészeteinek egyikét, amelyet akár átmenetnek is tekinthetünk a kézművesség és a festészet között. A batik a textilfestés különleges formája, ahol a motívum a viaszos rezerválási vagy negatív festési eljárás során születik meg.

A XX. századi indonéz festészet legkedveltebb alkotásai a különböző képtárakban, galériákban és múzeumokban fellelhető balinéz tusrajzok, akvarellek és olajfestmények, melyek három nagy művészeti kategóriája: az ősi klasszikus iskola, a virágkort elhozó modern iskola, valamint a fiatal művészek iskolája.

A tánc és a zene fontos társadalmi jelenség, élő és eleven tradíció, egyetlen fontos vallási ceremónia sem lehet teljes nélküle – elválaszthatatlanul összeforrt a vallási élettel. Az ősök szellemének, isteneknek vagy az ártó erőknek, démonoknak bemutatott felajánlás (a naponta többször bemutatott étel-, füstölő-, virágáldozaton kívül) sokszor zene, árnyjáték vagy tánc formáját ölti. Ilyen formájában a tánc „kapocs”: funkciója a látható és láthatatlan világ, örökkévalóság és múlandóság, élők és a holtak közti kommunikáció, kontinuitás megteremtése. A szükséges harmóniát tükrözi mikro- és makrokozmosz közt, az emberi világ és az univerzum közt. Ubudban és környékén számtalan tánciskola működik, ahol a balinéz táncok különböző típusait tanulják és gyakorolják. A Barong, Rangda és Wali rituális táncok. A Baris Gede csoportos harci tánc, a Sang Hyang Dedari-t akkor adják elő, ha áldást vagy engesztelést kérnek az istenektől. A Pendet egy kevésbé szakrális variánsa, a Panyembrama – a turisták számára könnyen megközelíthető.

Az építészet a Bali szigetére jellemző kelet-jávai hindu templomépítészet és a polinéziai építészet keverékének egy sajátos változatát alakította ki. A pavilonépítészet itt is meghatározó a szentélyek kiképzésénél, a kőfalakkal körülvett templomudvarokat pedig a kettéhasított kapuk, illetve a fahánccsal fedett, emeletes tornyok, a meruk teszik egyedivé. Általában a falu főútjainak kereszteződésénél, a falutemplom közelében áll még egy fontos pavilon, a 12 oszlopos balé gede, a közösségi események központja, de itt terül el a másik fontos “szociális gyűjtőhely”, a piac (pasar) is. A nagyobb falvakban és városokban az uralkodói kasztba tartozó, vezető ksatrija család palotáját, a szintén pavilonokból álló purit is megtaláljuk a központban. Építészeti és művészeti értékeit tekintve a Pur Saren palota, Pura Pamerajaan Sari Cokorda Agung, a Blanco Reneszánsz Múzeum, Puri Likisan Múzeum, Pura Pusch, Gunung Kawi (sziklatemplomok) és más közeli és környéki nevezetességek kihagyhatatlanok.

(Folytatása következik)

Felhasznált irodalom:

Ács László: Bali – Édenkert a trópusokon, Indonézia útikalauz (Alexandra Kiadó)

Ács László: Bali és Indonézia kincsei (Reneszánsz Kiadó)

Eifert János: Bali az Istenek szigete – Nagylátószög, 2016. július 29.

Nagylátószög, 2016. július 29. –  https://nagylatoszog.hu/2016/07/29/bali-az-istenek-szigete/

2016.07.29.-Nagylátószög_Bali-az-Istenek-szigete

Bali az Istenek szigete

Balit az Istenek szigetének is nevezik, mégpedig a több ezer kisebb és nagyobb szentély és templom miatt. Szinte minden utcasarkon található egy-egy templom, szentélyből vagy házi oltárból pedig nemcsak a házak hátsó udvarain, tereken, útkereszteződésekben, hanem még a rizsföldeken, a dzsungelekben, a vulkánok krátereiben, a tengerből kiemelkedő sziklákon is találni ezerszámra. A hárommilliós szigeten a vallás és a mindennapi élet igencsak összefonódott. Sok a muszlim és a buddhista, de legnagyobb számban a balinéz-hinduk élnek. Vallásukban sajátosan keveredik az indiai eredetű hindu, és egy adag ősi animizmus, azaz a természet Istenként való tisztelete. Korábbi beszámolómban már említettem, hogy itt az emberek szeretik az ünnepeket, amelyek egyben az isteneknek áldozó rítusokat is jelenti. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak.

Ács László útikönyvében szinte költői képekben ír a szigetről: „Bali a trópusi paradicsom. Földi édenkert, ahol a festői tájképhez a halványzölden ringatózó rizsföldek adják az alapszínt, ahol az azúrkék víz fölé hajló pálmák árnyékfoltjain szikrát vet a fehér homokpad, s a tenger felszíne alatt szivárványszín halak és teknősök játszanak az ünnepi díszbe öltözött korallok között. Bali a démonok és az istenek szigete. Az indonéz tűzgyűrű egyik csodálatos láncszeme, ahol a vulkánokban lakó istenek időnként égre törő füstoszlopokkal és izzó lávafolyamokkal adják ki haragjukat. Az összeolvadt álom és valóság, ahol a hagyományok és a szigetet körüllengő varázs a mindennapok részét képezik.”

Az ember, amíg nem találkozik a valósággal, hajlamos azt gondolni az ilyen leírásokról, hogy ezek idegenforgalmi propaganda céljából született giccses, csöpögős mondatok, amelyekkel turistákat lehet vonzani az „Istenek szigetére”.  A valóság azonban rácáfolt minden előítéletre, hiszen Bali szigetén számos csodát találtunk: a gazdag növény- és állatvilágot, az érintetlen tengerpartokat, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel teli nyüzsgő mindennapokat. A Jatih Luwih zöldellő rizsteraszaitól a Tanah Lot tengerparti templomon keresztül a Kintamani-Batur vulkánt tükröző tavakig, vagy az Ubud melletti majomerdőtől a Goa Lawah denevértemplomig, az ünnepek és játékok, szertartások kisebb-nagyobb helyszínéig. Jegyzeteimben gyarapodnak a földrajzi nevek, helymegjelölések – Balangan Beach, La Joya bungalow, Jimbaran halpiac, Nusa Dua (2 sziget), Beduguli botanikuskert, Tamblingan Tó, Munduk vízesés, Penglipuran, Bingin, Kuta, Uluwatu, Tegallalangi, Sanur – amelyek mögött arcok, találkozások, rácsodálkozások rejlenek. Egyik-másik élményt talán sikerült képpé varázsolni…

Eifert János

Eifert János és tanítványai kiállítása – Promenád.hu, 2016. július 18.

Promenád.hu, 2016. július 18.

2016.07.18.-Promenad.hu_Eifert-János-és-tanítványai-kiállítása

http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-es-tanitvanyai-kiallitasa-168459

Kamerakalandok. Vásárhelyi Hírek, 2016. július 17.

2016.07.17.-Vásárhelyi-Hírek_Kamerakalandok-Balin

Vásárhely neves szülötte, Eifert János fotóművész ezúttal orientális témát és tudósítást küldött a Vásárhelyi Hírek olvasóinak. Képekkel!

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…


Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Vásárhelyi Hírek számára – írja Eifert János.


Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.


Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.


Sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódik. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban, ahogy megígértem.


Balinéz esküvő – Eifert János képriportja. Nagylátószög, 2016. július 17.

2016.07.17.-Nagylátószög_Balinéz-esküvő https://nagylatoszog.hu/2016/07/17/balinez-eskuvo/

Balinéz esküvő

Eifert János képriportja

Előző képriportomban a fogreszelő szertartásról mutattam be képeket. Ez a ceremónia szervesen kapcsolódott az esküvői szertartáshoz, szinte annak részeként zajlottak az események. Szük Norbert festőművész – a fotótúra szervezője – így vezette be a témát:

„Ezen a szigeten a fehér ember szerencsét hoz az esküvőn. Azonban a nagy nap dátumát nem az ifjú pár határozza meg, hanem az Istenek. Ráadásul a vőlegény hasonlóan szíve választottjához hatalmas arany ékszerekben és kilónyi sminkkel vesz részt a ceremónián. Indonéziában, Bali szigetén jártunk.

Noha a turizmusnak köszönhetően manapság egyre nagyobb divat európaiaknak Balin házasságot kötni, ezúttal inkább egy tradicionális balinéz esküvőt látogattunk meg. A helyi hagyományok szerint egy esküvői szertartás nem kizárólag a szervező család ”ügye”, a közösségből sokan részt vesznek az előkészületekben: helyszín dekoráció, áldozati kosarak elkészítése, főzés, gamelán népzene.

Ám mielőtt elmerülnénk a részletekben, az egyik legfontosabb különbség: az esküvő dátumának kiválasztása abszolút nem a fiatal pár döntése. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak. Így a ceremónia is egy úgynevezett kalendárium alapján dől el, melyben dátumhoz kötött napok szerepelnek. Amennyiben az esküvőre alkalmas nap szerdára esik, akkor aznap kelnek egybe. Miután ez egy egész napos esemény, így aznapra mindenki szabadságot vesz ki, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. A balinéz hagyományok között kiemelt szerepe van az esküvőnek, így sértőnek számít a meghívást nem elfogadni. Sőt, minden visszautasítást számon tartanak, és hasonló esetben ”viszonozzák a kedvességet”. A házasulandó családok anyagi helyzete erősen befolyásolja a ceremónia díszességét. Például szegényebb családoknál a zene és az alkohol teljesen kimarad a menüből, és az ételeket is külsős segítség nélkül próbálják megoldani. Egyből azonban a legszegényebbek sem engednek: az Isteneknek mindig és minden körülmények között meg kell adni, ami jár. Az Istenek számára tartott ceremónia akár órákon át is tarthat a család szentélyében, ahol kizárólag a legszűkebb családtagok vehetnek részt, a násznép pedig ezen idő alatt eszik. Természetesen szigorúan külön a férfiak és a nők. A gyengébbik nem képviselő csak akkor járulhatnak az asztalhoz, ha a férfiak befejezték az evést.

Az esküvőn a fehér ember jelenléte áldást és szerencsét jelent. A helyiek ezért rugalmasan kezelik az arra tévedők bámészkodását, és gyakran hívják be az európai idegeneket.”

A téma megközelítését illetően könnyű dolgunk volt, hiszen a sofőrünk, Wayan Jo rokonságából kerültek ki a ceremónia „főszereplői”, és kifejezetten kérték a jelenlétünket, és hogy fényképezzük az esemény minden részletét. Így tudtunk közel kerülni az emberekhez, és a ceremónia legintimebb pillanataihoz, anélkül, hogy ez bárkit is zavart volna. Jelenlétünk a fényképezőgéppel szinte a szertartás részeként hatott. Természetesen volt alkalmunk a menyasszonnyal, vőlegénnyel, a szülőkkel és a rokonsággal, valamint a vendégek egyikével-másikéval megismerkedni, és – Dezséry Dorottya tolmácsolásában – kicsit beszélgetni. De volt lehetőség az indonéz konyha pompás ízeibe – a lakodalmi ételekbe – belekóstolni. A nasi goreng (sült rizs), lumpia (zöldséges tavasz tekercs), a szaté nevű pálcikás rablóhús, az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldség (gado-gado), a bebek betutu, azaz sült kacsa, és a bé guling (esetleg babi guling) remek fűszerek kavalkádjával megszórt különlegességek, majd az édességek, gyümölcsök is igazolhatóan emlékezetesek maradtak számomra. Az italok közt a teát említeném első helyen, nemcsak a gyümölcsturmixokat, söröket – Anker, Bali Hai, Bintang és San Miguel – és az arak néven emlegetett rizspálinkát.

Nem akarok a részletekben elmerülni, a gasztronómiai tapasztalásaimat tovább ragozni, hiszen ezek csak részei a nagy eseménynek. Fényképeimmel megkíséreltem, hogy átfogó és érzékletes képet adjak a ceremónia egészéről és részleteiről.

Fogreszelés ceremónia Balin – Eifert János képriportja. Nagylátószög, 2016. július 16.

2016.07.16.-Nagylátószög_Fogreszelés-ceremónia-balin https://nagylatoszog.hu/2016/07/16/fogreszeles-ceremonia-balin/

Fogreszelés ceremónia Balin

Eifert János képriportja

A balinéz emberek nagyon szeretnek ünnepelni. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében.

A mai napon lehetőségünk volt egy balinéz esküvőn (Meszakapan) részt venni és fényképezni, amelyhez hozzátartozott egy fogreszelés ceremónia is.

De mi is az a fogreszelés ceremónia?

Én először vagyok Balin, de feltűnt, hogy az itteni emberek fogsora milyen szép egyenes. Kis kérdezősködés, kis irodalom, és megtudtam, hogy ez azért van, mert lereszelik a szemfogukat és ahhoz reszelik hozzá a körülötte lévő fogakat. A Mesangih, azaz a fogreszelés rítusa, a felnőttkor kezdete. Rituális szertartás, melynek során az illető felső fogsora középső hat fogának rágófelületét lereszelik. Ezáltal a fiatalokat jelképesen megszabadítják a hat rossz tulajdonságtól: a haragtól, a kapzsiságtól, az irigységtől, az iszákosságtól, a butaságtól és a bujaságtól. A fogreszelési szertartás után az illető már a felnőttek közé tartozik, azok minden jogával és kötelességével, de a legfontosabb, hogy immár készen áll a házasságra.

Eifert János

Balinéz esküvő, Indonézia, 2016. július 15.

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-érkeznek (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny fiával (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny kislánya-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny, a sofőrünk (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny fiának a barátja (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny felesége (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny családjával (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-02 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás (Photo: Eifert János)

Balinéz esküvő. Előző képriportomban a fogreszelő szertartásról mutattam be képeket. Ez a ceremónia szervesen kapcsolódott az esküvői szertartáshoz, szinte annak részeként zajlottak az események. Szük Norbert festőművész – a fotótúra szervezője – így vezette be a témát:

„Ezen a szigeten a fehér ember szerencsét hoz az esküvőn. Azonban a nagy nap dátumát nem az ifjú pár határozza meg, hanem az Istenek. Ráadásul a vőlegény hasonlóan szíve választottjához hatalmas arany ékszerekben és kilónyi sminkkel vesz részt a ceremónián. Indonéziában, Bali szigetén jártunk.

Noha a turizmusnak köszönhetően manapság egyre nagyobb divat európaiaknak Balin házasságot kötni, ezúttal inkább egy tradicionális balinéz esküvőt látogattunk meg. A helyi hagyományok szerint egy esküvői szertartás nem kizárólag a szervező család ”ügye”, a közösségből sokan részt vesznek az előkészületekben: helyszín dekoráció, áldozati kosarak elkészítése, főzés, gamelán népzene.

Ám mielőtt elmerülnénk a részletekben, az egyik legfontosabb különbség: az esküvő dátumának kiválasztása abszolút nem a fiatal pár döntése. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak. Így a ceremónia is egy úgynevezett kalendárium alapján dől el, melyben dátumhoz kötött napok szerepelnek. Amennyiben az esküvőre alkalmas nap szerdára esik, akkor aznap kelnek egybe. Miután ez egy egész napos esemény, így aznapra mindenki szabadságot vesz ki, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. A balinéz hagyományok között kiemelt szerepe van az esküvőnek, így sértőnek számít a meghívást nem elfogadni. Sőt, minden visszautasítást számon tartanak, és hasonló esetben ”viszonozzák a kedvességet”. A házasulandó családok anyagi helyzete erősen befolyásolja a ceremónia díszességét. Például szegényebb családoknál a zene és az alkohol teljesen kimarad a menüből, és az ételeket is külsős segítség nélkül próbálják megoldani. Egyből azonban a legszegényebbek sem engednek: az Isteneknek mindig és minden körülmények között meg kell adni, ami jár. Az Istenek számára tartott ceremónia akár órákon át is tarthat a család szentélyében, ahol kizárólag a legszűkebb családtagok vehetnek részt, a násznép pedig ezen idő alatt eszik. Természetesen szigorúan külön a férfiak és a nők. A gyengébbik nem képviselő csak akkor járulhatnak az asztalhoz, ha a férfiak befejezték az evést.

Az esküvőn a fehér ember jelenléte áldást és szerencsét jelent. A helyiek ezért rugalmasan kezelik az arra tévedők bámészkodását, és gyakran hívják be az európai idegeneket.”

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-a-vőlegény-imádkozik (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A-pár-várakozik-a-vendékek-között (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-fogadják-a-vendégeket (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gamelán zenekar ütős hangszere (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A Vőlegény (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A-Pár-meghívott-fehérekkel (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Fehér-vendégekre-mosolyognak (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-a-menyasszony-imádkozik (Photo: Eifert János)

A téma megközelítését illetően könnyű dolgunk volt, hiszen a sofőrünk, Wayan Jon Johny rokonságából kerültek ki a ceremónia „főszereplői”, és kifejezetten kérték a jelenlétünket, és hogy fényképezzük az esemény minden részletét. Így tudtunk közel kerülni az emberekhez, és a ceremónia legintimebb pillanataihoz, anélkül, hogy ez bárkit is zavart volna. Jelenlétünk a fényképezőgéppel szinte a szertartás részeként hatott. Természetesen volt alkalmunk a menyasszonnyal, vőlegénnyel, a szülőkkel és a rokonsággal, valamint a vendégek egyikével-másikéval megismerkedni, és – Dezséry Dorottya tolmácsolásában – kicsit beszélgetni. De volt lehetőség az indonéz konyha pompás ízeibe – a lakodalmi ételekbe – belekóstolni. A nasi goreng (sült rizs), lumpia (zöldséges tavasz tekercs), a szaté nevű pálcikás rablóhús, az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldség (gado-gado), a bebek betutu, azaz sült kacsa, és a bé guling (esetleg babi guling) remek fűszerek kavalkádjával megszórt különlegességek, majd az édességek, gyümölcsök is igazolhatóan emlékezetesek maradtak számomra. Az italok közt a teát említeném első helyen, nemcsak a gyümölcsturmixokat, söröket – Anker, Bali Hai, Bintang és San Miguel – és az arak néven emlegetett rizspálinkát.

Nem akarok a részletekben elmerülni, a gasztronómiai tapasztalásaimat tovább ragozni, hiszen ezek csak részei a nagy eseménynek. Fényképeimmel megkíséreltem, hogy átfogó és érzékletes képet adjak a ceremónia egészéről és részleteiről.

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-önkiszolgálnak (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-az-utcán (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-04 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-03 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-02 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-hozzátartozók (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-03 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Várakozó-menyasszony (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Várakozás-a-szertartásra (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartásvezető (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Szertartást-vezető-énekel (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Énekesek (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Menyasszony-szertartás-előtt (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Közreműködő-asszony (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kisfiú-és-a-koszorúslányok (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kántálók (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gyűlnek-az-ajándékok (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kislány-nagyapja-védettségében (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gyerekarc-a-vendégek-közt (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Érkeznek-a-vendégek (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-folyik-a-szertartás (Photo: Eifert János)

BaliDali fotótúra, Indonézia 2016. július 1-17.

2016.07.03.-Ági-a-tengernél-pálmák-alatt2016.07.07.-Bali-Goa-Lawah-KisfiúBalinéz-kunyhónál (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Goa-Lawah-Balinéz-család-a-tengerparton (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Batúr-tó-Tálalják-az-ételt (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Batúrtó-Halak-tálon (Photo: Eifert János)2016.07.06--Bali-Szertartás-a-tótemplomnál-01 (Photo: Eifert János)2016.07.04.-Fiúcska-a-halpiacon (Photo: Eifert János)2016.07.04.-Bali-Két-kislány-a-tengerprton (Photo: Eifert János)2016.07.03.-Bali-Balangan-Beach-Idős-asszony (Photo: Eifert János)2015.07.07.-Bali-Penglipura-Skanzen-házacskái2016.07.06.-Bali-Szertartás-a-tónál-04 (Photo: Eifert János)2016.Július 5-6-7 én nagyszabású és szürreális fotós workshopok Balin/Indonéziában magyar fotóművészekkel.
A Foto Workshopok Mario Blanco Indonézia/Bali leghíresebb művésze és a DoNor Art szervezésében Bali legszebb helyein, Eifert János szakmai vezetésével.
Eifert János
Olasz Ágnes
Dóra Csörögi
Dezséry Dorottya
Laszlo Papp
Tamás Bárdos
Zsuzsanna Egri
Grünwald Krisztina
Szük Norbert/Ed Narrow

2016.07.06.-Bali-Szertartás-a-tónál-04 (Photo: Eifert János)

2016.Július 5-6-7 én nagyszabású és szürreális fotós workshopok Balin/Indonéziában magyar fotóművészekkel.
A Foto Workshopok Mario Blanco Indonézia/Bali leghíresebb művésze és a DoNor Art szervezésében Bali legszebb helyein, Eifert János szakmai vezetésével.
Résztvevők: Eifert János, Olasz Ágnes, Dóra Csörögi, Dezséry Dorottya, Papp László, Bárdos Tamás, Egri Zsuzsanna, Grünwald Krisztina, Szük Norbert/Ed Narrow

Bhinneka Tunggal Ika „Egység a különbözőségben”

A felül piros, alul fehér indonéz nemzeti zászló, a Sang Saka Merach mellett a másik fontos szimbólum az ország címerállata, a teremtő energiát jelképező arany sas, a Garuda. Az arany szín a nemzet nagyságára (Indonesia Raya) utal, ám a tollak számának is sajátos jelentése van. A sas karmai közt tartott szalag felirata Indonézia nemzeti mottója: Bhinneka Tunggal Ika, vagyis „Egység a különbözőségben”. A XV. századból származó felirat az indonéz népek különböző etnikai és kulturális hátterének ellenére meglévő egységét hangsúlyozza.

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…

Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Nagylátószög számára.

Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.

Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

A sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódott. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban is.

Eifert János

Bhinneka Tungal Ika – Egység a különbözőségben. Eifert János képes beszámolója Baliról – Nagylátószög, 2016. július 13.

2016.07.13.-Nagylátószög_Bhinneka-Tunggal-Ika_Egység-a-különbözőségben

Bhinneka Tunggal Ika „Egység a különbözőségben”

Eifert János képes beszámolója Baliról

A felül piros, alul fehér indonéz nemzeti zászló, a Sang Saka Merach mellett a másik fontos szimbólum az ország címerállata, a teremtő energiát jelképező arany sas, a Garuda. Az arany szín a nemzet nagyságára (Indonesia Raya) utal, ám a tollak számának is sajátos jelentése van. A sas karmai közt tartott szalag felirata Indonézia nemzeti mottója: Bhinneka Tunggal Ika, vagyis „Egység a különbözőségben”. A XV. századból származó felirat az indonéz népek különböző etnikai és kulturális hátterének ellenére meglévő egységét hangsúlyozza.

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…

Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Nagylátószög számára.

Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.

Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

A sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódott. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban, ha igény van rá.

Eifert János

Suguhan Foto di Museum Blanco Renaissance – MONETER.co.id, Indonézia, 2016. július 9.

2016.07.09.-MONETER.co.in_Suguhan-Foto-di-Museum-Blanco-Renaissance

Tri Vivi Suryani: Suguhan Seni Fotografi di Museum Blanco Renaissance

2016.07.09.-ANTARA-BALI_Suguhan-Foto-di-Museum-Blanco-Renaissance

Tri Vivi Suryani
Suguhan Seni Fotografi di Museum Blanco Renaissance

Seorang penari melayang di udara, di antara pepohonan di Bedugul, Bali, mengenakan kain yang tertiup angin. Wajah penari itu terlihat berseri dengan rambut tergerai menawan, tak ubahnya seorang bidadari yang turun dari kahyangan.
Ini merupakan salah satu suguhan karya seni fotografi. Di mana sebuah foto juga mengandung estetika, sehingga memiliki nilai yang tinggi,” ujar Mario Blanco, seorang fotografer dalam sebuah workshop di Museum Blanco Renaissance.

Workshop ini merupakan salah satu rangkaian dari kegiatan “2 Art in 1 Location”, suatu kegiatan tahunan yang terselenggara dengan kolaborasi Museum Blanco Renaissance dan Bali Art Champ Hongaria. Kegiatan ini menampilkan karya-karya terbaik sejumlah pelukis dan fotografer dari Indonesia dan Hongaria, setelah dilakukan “hunting” foto bersama di sejumlah destinasi di Bali.

“Kegiatan ‘2 Art in 1 Location’ ini berlangsung selama dua minggu di Museum Blanco Renaissance. Tahun-tahun sebelumnya, peserta datang dari berbagai daerah di Tanah Air,” ujar Mario Blanco yang juga pemilik Museum Blanco Renaissance.

Khusus tahun ini, lanjut dia, peserta lokal dibatasi hanya seniman dan fotografer dari Bali, berhubung penyelenggaran acara bertepatan dengan hari libur nasional, sehingga jumlah pengunjung museum ramai sekali.

Sementara untuk peserta mancanegara, sejumlah pelukis dan fotografer ternama dari Hongaria datang dengan antusias untuk terlibat dalam “2 Art in 1 Location”. Seperti, Ja’nos Eifert, Norbert Szuk, Dorottya Dezsery dan lainnya.

“Kali ini, ‘hunting’ foto bersama diadakan di Kintamani, Bedugul dan di tempat pembuatan garam tradisional di Amed, Karangasem. Hasil foto ini kemudian kami cetak untuk dipamerkan di Museum Blanco Renaissance,” ucap lelaki kelahiran Ubud ini.
Mario berharap, kegiatan ini dapat menjadi ajang saling memperluas pengetahuan dan berbagi pengalaman antara pelukis dan fotografer yang mengikuti. Ke depan Mario menginginkan “2 Art in 1 Location” ini bisa berlangsung secara rutin setiap tahun, untuk menampilkan berbagai karya terbaik dari pelukis dan fotografer yang mewakili dua negara, Indonesia dan Hongaria.

Kegiatan “2 Art in 1 Location” ini, sudah dilangsungkan sejak tahun 2012. Penggagasnya adalah pelukis Norbert Szuk, yang menginginkan untuk menggelar acara di bidang seni lukis dan fotografi, dan dilangsungkan di Bali.

“Norbert Szuk kemudian menyatakan ide kegiatan ini pada saya, hingga akhirnya bisa terwujud menjadi acara yang berlangsung setiap tahun di Museum Blanco Renaissance,” ujar dia.

Dia melanjutkan, pada akhir Oktober tahun ini, pihaknya diundang oleh Kedutaan RI di Hongaria untuk berpameran seni fotografi dengan tema budaya Bali di negara tersebut.

“Semoga ini menjadi langkah bagus untuk lebih mengenalkan seni fotografi dan budaya Bali ke masyarakat mancanegara,” kata Mario Blanco.

Bukan Fotografer “Jangan menjadi tukang potret, tapi bikinlah seni fotografi agar sebuah foto yang dihasilkan itu lebih dihargai,” ujar Ja’nos Eifert, menekankan pentingnya seseorang yang menggeluti bidang fotografi itu supaya bukan hanya menjadi tukang potret.

Penekanan ini diucapkan secara sungguh-sungguh, ketika Ja’nos memberikan materi di depan audiens workshop “2 Art in 1 Location” di Museum Blanco Renaissance. Ja’nos lantas menunjukkan beberapa karyanya yang telah dikenal publik Hongaria, seperti penari balet, iringan kuda di tepi pantai, serta pemandangan alam yang eksotis.

Sebagai master fotografi kondang di Hongaria, Ja’nos kemudian melanjutkan dengan penjelasan bahwa fotografer di negaranya terbilang banyak jumlahnya. Terutama dari kalangan anak-anak muda dengan karya yang penuh ide, dan sudut pengambilan gambar yang menarik.

Karya-karya fotografi itu kemudian ditampilkan di media sosial dan ditawarkan bagi peminat yang ingin membeli. Melalui cara ini, maka fotografer itu bisa menghidupi diri.

Atau cara lain yang ditempuh untuk menjual karya dan mempopulerkan nama seorang fotografer, adalah dengan menyelenggarakan pemeran. “Foto itu tidak harus selalu bagus, tapi hendaknya memiliki daya tarik dan kekhasan,” ucap Ja’nos.

Sementara itu, Raka Yastra Vinartha, salah seorang peserta workshop yang berasal dari Komunitas Menapak Jejak Leluhur mengatakan, dirinya baru kali ini mengikuti “2 Art in 1 Location”.

“Kegiatan ini amat positif dan kami bersyukur dapat mengikutinya. Kami sebagai anggota Komunitas Menapak Jejak Leluhur, selama ini menggunakan fotografi sebagai media untuk merekam perjalanan budaya di berbagai daerah di Bali,” ucap Raka.

Dikatakannya, berbagai kegiatan budaya yang selama ini menjadi objek foto anggota komunitas, misalnya upacara pengabenan, perang pandan di desa kuno Tenganan atau mengabadikan relief di alur Sungai Pakerisan dan Tukad Petanu.

Setiap melakukan hunting foto, anggota Komunitas Menapak Jejak Leluhur selalu mengenakan pakaian adat. Hal ini sengaja dilakukan, sebagai upaya untuk menghargai apa yang telah diwariskan oleh leluhur terdahulu.

“Kami brsyukur dapat mengikuti ‘2 Art in 1 Location’, yang bisa menjadi ajang untuk bertukar pengalaman bagi seniman lukis dan foto. Sekaligus menjadi media yang tepat untuk lebih menggaungkan budaya Bali di pentas internasional,” ucapnya. (WDY)

Editor: I Gusti Bagus Widyantara

Indonéz Napok a Millenárison – Promenad.hu, Nagylátószög 2016. május 24.

2016.05.24.-Nagylátószög_Indonéz-Napok-a-Millenárison 2016.05.24.-Promenad.hu_Indonéz-Napok-a-Millenárison

Indonéz Napok a Millenárison

Az Indonéz Köztársaság Nagykövetsége és az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ szervezésében immáron 5. alkalommal került megrendezésre az Indonéz Napok és Jótékonysági Vásár, amely ebben az évben egy nagyszabású családi esemény keretében május 21-22-én a Millenáris Teátrumban mutatta be a Föld legnagyobb s egyben negyedik legnépesebb országa – a több mint 18.000 szigetből álló – délkelet-ázsiai szigetország, az Indonéz Köztársaság sokszínű kultúráját.

A két napos programsorozat keretében a látogatók megismerkedhettek a távoli Indonézia kézműves- és gasztro-termékeivel, autentikus tánc- és zenei kultúrájával, egzotikus tájaival és ruhakölteményeivel, kipróbálhatták és megtanulhatták a batikolás technikáját és a szerencsésebbek értékes tombola-nyereményekkel gazdagodhattak.

Az idei jótékonysági vásár kiállítói a „Méltányos Indonéz kereskedelem” és a „Fenntartható termékek” szellemiségében mutatták be a magyar közönség számára Indonézia értékeit és jellegzetes termékeit. A vásáron 13 kiállító (9 indonéz és 3 magyar cég) vesz részt, akik ezüst ékszerekkel, batikolt ruhákkal, indonéz étel különlegességekkel (kókusz termékek, kávé, kakaópor, fűszerek), kézműves termékekkel és lakberendezési tárgyakkal készültek. A látogatók természetesen indonéz ételkülönlegességeket is megkóstolhatták.

Az idei esemény díszvendége Mohamed Ridho Ficardo kormányzó volt, Szumatra déli részéről, Lampung városából, kíséretében pedig ezúttal az Arum Melati Indonéz Táncegyüttes, akik bemutatták a gazdasági és kulturális központként is nevezetes Lampung város ősi táncait és jellegzetes viseleteit.

Megnyitó beszédet mondott: H. E. Wening Esthyprobo Nagykövet asszony – Indonéz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége és Hikmat Rijadi igazgató – Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ.

Az Indonéz Napok egyik színfoltja Szük Norbert festőművész kiállítása volt, amelyet Fábián György író így ajánlott figyelmünkbe: „Szük Norbertet fiatal kora óta ismerem. Pontosabban elsőként a képeit ismertem meg. A szinte még gyerek, de máris egy érett művész tudásával rajzoló és festő tehetség rögtön szemet szúrt a Kisalföld kulturális rovatában. A kiállítások során át, a Képzőművészeti Egyetem elvégzéséig követtem Norbert útját. Szédítő tempót diktált a művészetben. Fejéből és keze alól csak úgy omlott ki a csodás színekben pompázó festői SZÜKREALIZMUS. Az irányzatot ő teremtette meg, és ő vált eddigi egyetlen és igazán autentikus képviselőjévé. Szük Norbertet mindig más érdekelte. Pontosabban mindig érdekelte a más. Annak ellenére, hogy művészet jól elkülöníthető festői korszakokra bontható, mert kereste az újat, az inspirálót, mégis egységes egészet alkot. Mindezt úgy, hogy soha nem vonult el az igazán nagy és jelentős művészi kihívások elől. 2000-ben az ezredfordulóra alapította meg néhány művész és újságíró barátjával a KORSZAKVÁLTÓ CSOPORTOT. A csoport Győr városából kiindulva aztán meghódította monumentális munkáival Szegedet, Budapestet is. Alapelvük, mely a művészetet nem engedte csak kiállító termek hűvösében szunnyadozni, hanem óriási festmények képében élesztő hatással tűzfalakra, víztornyokra helyezte el, sokakat megihletett. Előfutára volt a ma már trendnek is betudható, látványművészet a klasszikusokból az utcán revolúciónak. És más művészeti ágakat is inspirált. Zenészek, graffitisek, művészeti fesztiválok szervezői merítettek belőlük. Szük Norbert a Korszakváltó Művészek gigászai közé a hazai festészet nagyjait is megnyerte. Szurcsik, F. Zámbó is ott volt a falra festők között. Szük Norbert szürrealitása nem a valóságtól elrugaszkodott világlátás. Ellenkezőleg. Arra épülő. Ezért tud egyszerre topon lenni a festészetben, ezért tud szinte havonta témájában megújulni, ezért képes még most is évente több száz magas színvonalú festményt adni az élménydús képeket kedvelő közönségnek. ÉS nem utolsó sorban, ezért tud nagy szívvel és még nagyobb szakmai tudással tanítani, fesztiválokat szervezni, élni saját életét, gazdagítani másokét. Szük Norbert festő. Festő tanár. Alkotó ember. Eddigi munkái, albumai, tárlatai a világ sok-sok táján Balitól egészen Ausztriáig azt bizonyítják, alkotásait, tehetségét elismerik. A legjobb szívvel ajánlom őt figyelmükbe!”

Az Indonéz Napok látogatói Dezséry Dorottya fotóművész, fordító és újságíró fotókiállításán keresztül szó szerint képet – fényképet – kaphattak Indonézia, azon belül Bali természeti környezetéről, kulturális jellegzetességeiről, és nem utolsó sorban az ott élő emberekről.  „Fotósként leginkább a természet és portréfotózás, a beszámolókhoz használható útiképek készítése köt le. Célom a természetben és az emberi kultúrában rejlő spiritualitás megmutatása a fotográfián keresztül.

Angol és spanyol szakosként idehaza, és külföldön foglalkoztam nyelvoktatással: Spanyolországban a Kanári-szigeteken, illetve Indonéziában, Dzsakartában tanítottam angolt. Közismert könyvkiadóknak, újságnak fordítok cikkeket, könyveket, utazási élményeimről rendszeresen írok is. Terveim között szerepel egy utazási blog létrehozása.

2007-2009-ig Indonéziában éltem, ahová máig rendszeresen visszalátogatok. Jáván és Balin készült fényképeimet gyalogtúrákon, felfedezőutakon készítettem.”

Forrás: Eifert János

www.eifert.hu

Képek: Szük Norbert festményei, Dezséry Dorottya fotókiállításának képei, valamint Eifert János és Olasz Ági felvételei

“BALIDALI TÚRA” SZÜRREÁLIS FOTÓWORKSHOPOKKAL, KIÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGGEL, KALANDTÚRÁVAL – EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ KÍSÉRETÉBEN ÉS FOGLALKOZÁSAI KERETÉBEN – 2016. JÚLIUSÁBAN

Bali-01

BALIDALI TÚRA”
SZÜRREÁLIS FOTÓWORKSHOPOKKAL, KIÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGGEL, KALANDTÚRÁVAL 2016. JÚLIUSÁBAN

– EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ KÍSÉRETÉBEN ÉS FOGLALKOZÁSAI KERETÉBEN: WWW.EIFERT.HU
– MARIO BLANCO (BALIDALI), INDONÉZIA LEGHÍRESEBB FOTÓMŰVÉSZÉNEK ÉS FESTŐMŰVÉSZÉNEK MEGHÍVÁSÁRA:WWW.BLANCOMUSEUM.COM


Bali-05 Bali-07 Dezséry-Szük Dorottya fotóművész és Szük Norbert festőművész házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született.

Bali-08_Photo-Amyn_Akbarinzy Bali-10

Szük Norbert festőművésznek könyve jelent meg 2014-ben „Aki mer, az szerelem!” címmel: „Ízek, imák, szerelmek férfiverzióban”. Limitált példányban dedikálva megrendelhető.

Az utat azoknak ajánljuk, akik minél részletesebben szeretnék megismerni Balit, a házaspár által ajánlott legromantikusabb helyszíneket, kulturális nevezetességeket, galériákat; a balinéz spiritualitást, tradicionális szokásokat, sportlehetőségeket, kalandlehetőségeket, legszebb tengerpartokat; főként pedig személyes kapcsolatba szeretnének kerülni a sziget tanítóival, művészeivel, hírességeivel. Ez a legszínesebb és a legaktívabb programlehetőségünk mindenki számára.

Bali-04

UTUNK ALATT SZÁMOS SPIRITUÁLIS ÜNNEPET ÉS SZERTARTÁST FOGUNK LÁTNI, LÁTVÁNYOS MŰVÉSZETI MEGMOZDULÁSOKAT. FOTÓSOKNAK TÉMALEHETŐSÉGET, HELYSZÍNEKET BIZTOSÍTUNK.

SZERVEZETT, NEMZETKÖZI FOTÓWORKSHOPOK PROMÓCIÓVAL, MELYEKET A TÚRA TARTALMAZ:
I. BLANCO MÚZEUM KERTJE: MODELLFOTÓZÁS BALINÉZ KÖRNYEZETBEN, BALINÉZ TRADICIONÁLIS SZERTARTÁS, TERMÉSZET- ÉS MADÁRFOTÓZÁS. EGY NEMZETKÖZI FOTÓWORKSHOP TÖBB SZÁZ FOTÓS RÉSZVÉTELÉVEL; EGÉSZ NAPOS PROGRAM.
II. BEDUGULI TAVITEMPLOM: TRADICIONÁLIS MODELL- ÉS SZERTARTÁSFOTÓZÁS. NEMZETKÖZI FOTÓWORKSHOP TÖBB SZÁZ FOTÓS RÉSZVÉTELÉVEL; NAPFELKELTÉTŐL DÉLUTÁN 2-IG.
III. KINTAMANI VULKÁNNÁL, TAVAKNÁL TAVITEMPLOMNÁL: TRADICIONÁLIS MODELL- ÉS SZERTARTÁSFOTÓZÁS. NEMZETKÖZI FOTÓWORKSHOP TÖBB SZÁZ FOTÓS RÉSZVÉTELÉVEL; NAPFELKELTÉTŐL-DÉLUTÁN 2-IG.

Bali-03 Bali-06

Utunk során további fotózási helyszínek/események, lehetőségek:
* Bali Kite Festival (Papírsárkány fesztivál), júl. 4, Sanur
* Tumpek Landep (az ünnep, amikor a balinézek minden járművüket, motorkerékpárt, autót feldíszítenek Bali egész területén), júl. 9
* Makepung Buffalo Races (Bivalyfuttató verseny és fesztivál), júl. 12, Nyugat-Bali, Medewi

A legnagyobb lehetőség alkotók részére:
Indonézia, Bali leghíresebb művészének a balinéz-spanyol származású festőművész, Mario Blanco (BaliDali) felajánlásával fotóworkshopot és festménykiállítást szervezünk a Blanco Múzeumban nagy promócióval megnyitóval ahol Indonézia és a világ fotósai és festőművészei jönnek és az indonéz médiák. Ezáltal, a kiállítás ideje alatt lehetőség lesz helyi művészekkel és a médiával való találkozásra, tapasztalatcserére. Indonézia legnagyobb médiái és fotósai készítenek rólunk videókat és fotókat. Minden fontosabb médiai csatornában szerepelni fogunk. A kiállítási napra lesz madárröptetés, balinéz tradíciók (balinéz szertartások és balinéz ruhába felöltöztetett modellek) fotózása. Emellett még 2 nagy nemzetközi fotó workshopon szereplünk (Beduguli tavitemplom, Kintamani vulkán). Utóbbi az egyik legnagyobb lehetőség az európai alkotók számára, hogy megismerjék nevüket Indonéziában és a Távol-Keleten. Természetesen nem csak profi fotósokat és festőművészeket várunk, hanem aki szeret alkotni és szeretne bemutatkozni.

Bali-09

Időpont: 2016. július 1 – július 17.
(14 nap/éjszaka, 12 egész napos autós kirándulással)

Program:
1. Indulás Balira.
2. Esti órákban érkezünk meg Balira; a szállásunkon Ubudban, a Kori Ubudban, ahol welcome drink-kel fogadnak, majd szállásunkat elfoglaljuk. Lazításképp a hotel kivilágított medencéiben fürdőzünk.
3. Ubudi városnézésre megyünk. Megnézzük az Ubudi Királyi Palotát, a király otthonát kívülről és belülről, azokat a részeit is, ahová turisták általában nem mehetnek be. Ezután az ubudi szent fa (banyan tree) és a sziget legnevezetesebb Majomerdejének megtekintése, majd Bali legősibb Tegallalang rizsteraszán sétálunk, kókusztejet kóstolunk. Ezután egy tradicionális balinéz kerthelyiségbe, egy mesés étterembe megyünk, ahol a helyi specialitásokat próbálhatunk ki. Ellátogatunk Ubud leghíresebb jógamesteréhez, Ketut Arsanához, ahol speciális balinéz masszázsban lesz részünk; este balinéz táncelőadást nézünk meg a varázslatos Lotus étteremben (legong, barong tánc).
4. Elmegyünk egy kőfaragó-fafaragó műhelybe, utána a Goa Gajah meditációs elefánttemplomban pihenünk, sétálunk. délután Sanurban strandolunk és fotózzuk a világhírű Bali Kite Festival (Papírsárkány fesztivál), ahol a tengerparton és egy hotelben is nyílik fürdési lehetőség. Este Denpasarban megnézzük a Bali Művészeti fesztivált.
5. Ellátogatunk Indonézia leghíresebb festőművészeinek otthonaiba: Mario Blanco-hoz, Bali leghíresebb festő és fotóművészéhez a Blanco Renaissance Museumba; Ketut Karta, és Ketut Soki balinéz festőművészek stúdiójába, illetve festőiskolájába. A látogatások után elmegyünk egy tradicionális batikfestészeti stúdióba, délután Mengwi templom együttest nézzük meg, mely a világörökség része; a nap zárásaként a Tanah-Lot tengeri templomhoz látogatunk el.
6. Balangan Beach-en, Bali legszebb déli tengerpartján fürdőzünk, szörfözünk, ebédelünk. Itt a legálomszerűbb La Joya villakomplexben is fürödhetünk két mesés panorámás medencében. Dél-Balin, az Uluwatu templom megtekintése után ugyanitt megnézzük Bali legspirituálisabb táncelőadását, a Kecak táncot egy szabadtéri amfiteátrumban a sziklaszirtek szélén, ahol előadás közben a naplementézhetünk is. Este romantikus körülmények közt a tengerparton halvacsorázunk Jimbaranban, a parti vendéglősoron ahol barong és legong táncelőadásban lesz részünk.
7. Gunung Kawi-hoz, a sziget legősibb, több ezer éves sziklatemplomához és temetőjéhez látogatunk el, majd kalandos rizsterasz-sétát teszünk egy őserdei, elhagyatott vízeséshez, ahol csak mi fürdünk. Utána Tirta Empul hindu szentfürdőben rituális fürdőzési lehetőségünk lesz a helyiekkel; majd egy gyümölcs-fűszer parkba megyünk, ahol végigkóstoljuk az indonéz egzotikus gyümölcsöket, kávékat, teákat. Kora délután kétezer méter felett egy panorámás étteremben ebédelünk Kintamanin, ahonnan láthatjuk a Batur vulkánt és a Batur-tavat. Késő délután megnézzük a Besakih anyatemplomot, Bali legnagyobb, és egyben főtemplomát, mely az Agung vulkán lábánál terül el.
8. Reggel elindulunk a Beduguli tavitemplomhoz, ahol motorcsónakozunk a Beratan-tavon; ezután a beduguli gyümölcs- és fűszerpiacon vásárolgatunk; később a Buyan és Tamblingan tavakat tekintjük meg, ugyanitt panorámás ebédet fogyasztunk el (ilyen módon Bali három legfőbb tavát van alkalmunk megcsodálni). Délután Bali legimpozánsabb és legnagyobb vízeséséhez, a Munduk-hoz kalandozunk el, kevéssé ismert őserdei gyalogutakon.
9. Ellátogatunk Dél-Bali legszebb legfestőibb strandjaira, Padang Padang-ra („Ízek, imák, szerelmek” strandja), és a Blue Point-hoz, Dél-Bali sziklás tengerpartjára. Este Kuta partyvárosát (Kudeta, Potato Head Beach Club, Bounty) fedezzük fel.
10. Bali déli üdülőközpontjába, Nusa Duá-ra megyünk, ahol egy bevásárlóutcában balinéz szuveníreket nézegetünk; majd az egyik félszigetre látogatunk, ahol hatalmas hullámokat csodálhatunk egy meseszerű sziklaszirtnél és egy bambuszból készített lombkunyhó-étteremben kávézhatunk. Nusa Dua mellett Geger Beach-re megyünk fürdeni és kajakozni, ahol ebédelünk. Visszafelé, Ubud felé, szintén megállunk vásárolni egy reprezentatív plázában, a Bali Galleriá-ban.
11. Goa Lawah denevértemplomot, és egy tradicionális balinéz falvat, szabadtéri múzeumot nézünk meg, ahol bepillantást nyerhetünk a helyiek vallási életébe; ezután Bali legvarázslatosabb, legrejtettebb tengerpartján, a White Sand Beach-en fürdőzünk, ahonnan halászhajós túrára indulunk (felszíni búvárkodási lehetőség van).
12. Reggel 5-kor indulunk Jembranába, Nyugat-Balira, ahol a „Makepung Buffalo Races”-t, Bali bivalyfuttató versenyt és fesztivált nézzük meg, mely Bali egyik legnagyobb látványossága. Utána ellátogatunk a csodás, helyi Pillangóparkba, majd pihenés.
13. Beduguli tavitemplomnál tradicionális modell- és szertartásfotózás. Nemzetközi fotós workshop, több száz fotós részvételével napfelkeltétől 14 óráig. A program után fafaragó műhelyeket tekintünk meg Masban; majd Celukban az ezüstművesek stúdióit.
14. Kintamani vulkánnál és a tavaknál, tavitemplomnál tradicionális modell- és szertartásfotózás. Nemzetközi fotóworkshop több száz fotós részvételével napfelkeltétől 14 óráig.
15. Alkotóknak kiállítás a Blanco Múzeumban, nagy bemutatkozási lehetőséggel/Szabadprogram.
16. Szabadprogram; hazaindulás esti órákban.
17. Hazaérkezés.

További információ:
(+36 30) 998 1855
baliartcamp@gmail.com
Honlap: http://donorart.blogspot.hu/
Facebook: www.facebook.com/donorart