János Eifert - Photographer

Cigány-tánc Érmihályfalván és Nagyváradon, Románia, 2015. július 4-5.

Cigány tánc - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János)

A romániai Érmihályfalva, Bihar megyei kisváros, a megye észak-nyugati határán terül el, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi határátkelő Magyarország irányába közúton és vasúton egyaránt.
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Érmihályfalvának 10.438 lakosa van, amelyből 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű.
Most a cigány nemzetiségűeket kerestük meg, akik a hagyományokat átörökítő, de lényegében mai “városi” viseletben előadott táncukkal örvendeztettek meg. A képek egy része Érmihályfalván, a többi Nagyváradon készült, ahol feltehetően az érmihályfalvaiak rokonai, a “Ciore Roma” együttes tagjai táncoltak a Vár kertjében. A fényképezés nem tudományos igénnyel, néprajzi- vagy tánctörténeti megközelítéssel történt, hanem az EURO FOTO ART jubileumi ünnepségére összesereglett fotósok kedvére – Tóth István által szervezett – program része volt. Mindenesetre élveztem a táncosok mozdulatait, néha még a lábam is rámozdult. Közben portrékat is készítettem, törekedve karakterük őszinte megjelenítésére. Kérdeztem a nevüket, néhányukat fel is jegyeztem: Angyal Vivien, Tímea, Carmen, Klára…

Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János)

Cigány táncos - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Cigány tánc, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János)

Azokat, akik mélyebbről és alaposabban szeretnék megismerni a cigány-tánc lényegét, egy kis “tudományos” kitérővel – a Magyar Néprajzi Lexikon egyik szócikkével – segítem:
A cigányok tánckultúrájának viszonylagos egységéről csak kisebb területeken belül lehet szó, mert tánckincsük regionálisan módosulva kapcsolódik a befogadó népekével, s rendszerint e népek régibb hagyományait alakítják sajátos előadásmódjuk szerint. A Balkánon a lánctáncok régibb formáinak s bizonyos rituális táncoknak a hordozói. A Kárpát-medencében szóló férfi- és páros táncok, valamint fegyvertáncok archaikus formáinak őrzői, alakítói, vagyis tánckincsük alapvonásaiban igazodik az itt élő népek eléggé egyívású régi táncaihoz. Törzsek vagy foglalkozások szerint legfeljebb a tánchagyományok őrzésének intenzitása, asszimilációjuk foka szerint vannak kisebb különbségek. Tánckultúrájuk regionális eltérései inkább a helyi parasztlakosság táncainak régibb – sokszor már elfelejtett – rétegéhez való alkalmazkodásukról tanúskodnak. A Duna menti ún. román cigányok pl. bizonyos balkáni lánctáncformák hordozói, a Felső-Tisza vidékiek a pásztortáncokkal rokon botolóban jeleskednek, Erdélyben pedig a friss csárdás régies, összefogódzás nélküli formáját (cigánycsárdás, csingerita) tartják jellegzetes cigánytáncnak. A K-európai paraszti táncfolklór sok régi elemének megőrzését mutatja az is, hogy a parasztság „cigány” „cigányos” pejoratív jelzője gyakran saját volt hagyományai elavultnak ítélt elemeire vonatkozik, amelyek fokozatosan a cigányok használatába kerültek át. A cigányok ugyanakkor minden új divat gyors befogadói és asszimilálói, tánckultúrájuk ma is eleven, változik, fejlődik éppúgy, mint zenéjük. – Táncéletük teljesen spontán, nem a zárt paraszti szokásrend szabályai szerinti → táncalkalmak keretében zajlik. Náluk bármikor, bárhol, bármely napszakban sor kerülhet táncra, munka közben csakúgy, mint a halottvirrasztás szüneteiben. Szervezett zenés táncalkalmaik (cigánybál, cigánylakodalom) viszont a helyi parasztság szokásgyakorlatához illeszkednek. Táncaiknak sajátos színt ad a kezdetleges zenekíséret, mely a vokális tánckíséreti módoknak s a spontán zenélés szükségmegoldásainak, a hangszer- és zenekar-imitációknak egész sorát őrizte meg vagy fejlesztette ki (→ bőgőzés, → pergetés). Cigányzenekari kíséretet saját táncaikhoz ritkán s csak a zeneileg fejlettebb magyar cigányok alkalmaznak. A cigánytáncok általános előadási sajátossága az az elemi erejű, túlfűtött, olykor az eksztázisig is fokozódó átélés, amellyel ma már szinte csak az Európán kívüli természeti népek körében találkozunk. Az érzelmi, hangulati fűtöttség az arcjátékban, hangkitörésekben éppúgy megnyilvánul, mint a lazább, szertelenebb magatartásban és mozgásmódban, valamint az obszcén mozdulatok, gesztusok gátlástalan alkalmazásában. – A mo.-i cigányok körében élő táncok: a → rókatánc, a → botoló, a → cigánycsárdás, valamint a legáltalánosabban jellemző ún. cigánytánc. A cigánytánc műfajilag korántsem egynemű kategória: férfi- vagy női szólótáncot és vegyes páros táncot (→ páros táncok) egyaránt magába foglal, vagyis műfaji összemosódás jellemzi (→ ugrós). Individuális jellegű, rögtönzött szerkezetű táncforma, mint a Kárpát-medencei táncok többsége. A = 120–138 tempójú „táncalávaló nótá”-ra (khelimas djíli) járt -os metrumú cigánytánc ritmuskísérete gyors → düvő vagy → esztam, ill. ezt imitáló szájbőgőzés. A főleg csapásoló motívumokból felépülő, a zenéhez nagymértékben illeszkedő ritmikus, virtuóz táncot állandó ujjpattogtatással kísérik. A zene és tánc illeszkedésének jelölésére használatos → pont terminológia az Alföld keleti peremén élő cigányok táncaihoz is kapcsolódik. A cigánytánc formai és zenei vonásai révén a régi ugrós-legényes tánccsalád tagjai közé illeszkedik, legközelebbi rokonai az ardeleana, féloláhos, tehát az erdélyi → legényes kezdetleges formái. A cigánytánc páros változatában a táncosok összefogódzás, egymás érintése nélkül táncolnak egymással szemben. A férfi virtuóz csapásoló táncát a nő egyszerűbb motivikájú tánca egészíti ki, amelyet elegáns, játékos, olykor érzékinek tűnő harmonikus karmozgás, körzés és ujjpattogtatás kísér. A nő mindig a férfi nyomában táncolva szinte szorítja, akadályozza társát a táncban. Játékosan versengve csalogatják egymást, olykor kifordulnak, „megcsalják egymást”. A régi európai csalogatós (→ csalogatás) páros táncok primer formáinak egyikét szemlélhetjük a páros cigánytáncban. A cigánytáncra a tánctörténeti emlékeink több ízben utalnak a 17. sz.-tól, s a tánczenei források is tartalmaznak táncdallam-feljegyzéseket (Kájoni-kódex, Apponyi, Linus). – Irod. Martin György–Pesovár Ernő: A Szabolcs-Szatmár megyei monografikus tánckutató munka eredményei és módszertani tapasztalatai (Ethn., 1958); Martin György: East-European relations of Hungarian danse types (Europa et Hungaria, Bp., 1965); Pesovár Ernő: Der Tändel-Tschardasch (Acta Ethn., 1969. 1–3. sz.); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I– IV., Bp., 1970).

Jubileumi tárlat nyílt az Euro Foto Art Galériában – Nagyvárad, Románia, 2015. július 3 – 28.

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-elismerést-vesz-át

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-elismerést-vesz--át 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-fuvolistákkal 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-Duna-TV-interju 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-barátokkal

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-barátokkal-03 2015.07.03.-Nagyvárad_Kovács-Zsolt-felvétele-01 Kovács Zsolt és Eifert János felvételei

Jubileumi tárlat nyílt az Euro Foto Art Galériában

KULTÚRA / 2015/07/06 AT 8:41 AM /

Rendkívüli tárlatnyitóval ünnepelte meg a nagyváradi Euro Foto Art Galéria fennállásának 25. évfordulóját péntek délelőtt. Az eseményre színültig megtelt a Nagyvásártéri (ma December 1 park) kis galéria, ahol elsőként az alapító Tóth István, az Euro Foto Art egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, több egykori kiállítót, számtalan szimpatizánst, önkéntes támogatót, néhány mecénás politikust, és egy tucatnyi hűséges zenészt is, akik a tárlatnyitókat az évek során muzikális momentumokkal szolgálták. A zenészek között a leghűségesebb csapat a Varadinum vonósnégyes, amely a kezdetek kezdete óta jelen volt a galéria életében.

A tárlat anyagának kisebb része művészfotó, hiszen a visszaemlékezés jegyében most elsősorban dokumentumértékű képeké volt a főszerep. Negyedévszázadnyi tárlatnyitó pillanataira tekinthetünk vissza, illetve tekintenek ránk is a képekről az egykori események szereplői. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen „negatívum” hangzott el szellemesen a tárlatnyitón, mégpedig, hogy a képeken az arcok sajnos mintha fiatalabbak lennének, mint a mostaniak…

A megörökített momentumokat egy jubileumi fotóalbumban is összefoglalta a galéria, melyben részletesen fel is sorolják azokat a kiállításokat, amelyeket 1990-től 2015 jelen pillanatáig. ahogy Tóth István fogalmazott „sokszor üres zsebbel”, de sok-sok örömteli, baráti önkéntes munkával a váradi nézők elé tárt a galéria kis csapata. A statisztikák impozánsak: 25 év alatt több mint 500 egyéni vagy csoportos fotókiállítás, közel 40 ország meghívott fotóművészei és összesen úgy 45 000 fotográfia.

A megnyitón első körében tisztelettel emlékeztek meg név szerint is azokról a fotográfusokról, barátokról, akik az elmúlt 25 év során sajnos elhunytak.

A köszöntők sora ezután mintegy két órára nyúlt, hiszen a galériavezető mindenkire gondolt, aki valaha segítette a fotószalon munkáját, így elismerő oklevelek és emlékplakettek tucatjai kerültek átadásra, valamint többen is hozzászólhattak az elmúlt 25 esztendő tanulságaihoz. Érthető, hogy e helyütt képtelenség lenne felsorolni minden egyes fontos nevet.

A galériát dicsérők szavaiból egyöntetűen körvonalazódott Tóth István mindenkor fáradhatatlan és agilis szervezőmunkája, s hogy az Euro Foto Art Galéria egy országos szinten is egyedülálló szakmai műhelyt és kiállítóteret teremtett városunkban, Nagyváradra hozva a nemzetközi fotográfia művészköveteit, illetve városunk hírét is eljuttatva a nagyvilág számtalan sarkába.

Az elmúlt 25 esztendő emlékképei megtekinthetők a galériában július 28-áig. (Tóth Gábor)

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-csoportkép

Biharmegye.ro

Zsúfolásig megtelt a létrejöttének 25. évfordulóját ünneplő nagyváradi Euro Foto Art Galéria július 3-án, pénteken a jubileumi kiállítás megnyitója alkalmából. Érkeztek fotóművészek Magyarországról, valamint Erdély és a Partium különféle városaiból. A Nagyvásártéri galériában lévő tárlat július 28-ig tekinthető meg hétköznaponként 8–19 óra között.

A vernisszázson Tóth István fotóművész, az első Bihar megyei fényképgaléria megálmodója, vezetője fölelevenítette a kulturális intézet történetét. 1991 és 2009 között a színház mögötti egyik épületben működött a fotógaléria. Amikor az épületrész visszakerült az orsolyiták tulajdonába, a galériának el kellett költöznie onnan. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője adta az ötletet, hogy a Nagyvásártér (mai nevén December 1 tér) 12. szám alatti épület fölszinti és félemeleten lévő része alkalmas volna fotógalériának. Új székhelyre tettek szert tehát. Tóth István örömmel mondta, hogy a mostani ünnepi tárlat a galéria 500. kiállítása. A világ minden szegletéből jöttek már ide fotóművészek, több mint 45 ezer művészfotót állítottak ki az elmúlt huszonöt esztendőben. Jó néhány országos és nemzetközi fotószalonnak is otthont adott a fotóművészeti galéria.

Az ünnepi tárlatnyitóra érkeztek fotóművészek például Budapestről és Szolnokról, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról. A meghívottak között voltak zenészek, újságírók, politikusok, közéleti személyiségek. Beszédet mondott többek között Ramona Novicov műkritikus, Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Fotós jóbarátok is köszöntötték a galériavezetőt. Mindenik felszólaló méltatta a váradi fotóművész lelkesedését, a fotográfia iránti szenvedélyét, szakmai tudását.

A zene sem hiányzott a vernisszázsról. Azon művészek léptek föl, akik rendszeresen közreműködnek a galéria tárlatnyitóin: a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár, ének), valamint Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolások.

A jubileumi tárlat az előző kiállítások megnyitóit eleveníti föl több mint 90 fénykép révén. A rendezvényen Tóth István díszokleveleket és emlékplaketteket adott át fotós kollégáknak, a galériát támogató magánszemélyeknek és különféle intézmények vezetőinek. Az esemény mindenik résztvevője kapott ajándékul egy, a galériában 1990–2015 között történteket bemutató katalógust. Az ünnepi beszédek és plakettek, oklevelek kiosztása után, a pezsgős koccintás előtt pedig a galéria mögötti nyári kertben csoportkép készült. (Tóth Hajnal)

Zár az Eifert-tárlat. REGGELI ÚJSÁG, Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 24., szerda, VII. évfolyam, 2041. szám

2010.11.24.-Reggeli-Újság

REGGELI ÚJSÁG,

Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 24., szerda, VII. évfolyam, 2041. szám

Zár az Eifert-tárlat

Ma és holnap még megtekinthető Nagyváradon az Euro Foto Art Galériában (Nagyvásár, ma 1 Decembrie tér 12. sz. alatt) a neves magyarországi fotóművész, Eifert János Kép-novellák című tárlata, amely a tánc, a mozgás, a női test esztétikumának, a különös, ám még-is ismerős tájak revelációjának világába nyújt filmszerű, de mégis örökkévalóságot sugalló betekintést, meditatív szemlélődésre késztetve. Az alkotó gondosan válogatott és prezentált, a kiállítóteret ügyesen hasznosító, ám azt túl mégsem zsúfoló kompozícióit pénteken egy korábban meghirdetett és lezajlott pályázatra érkezett esküvői fotók fogják felváltani, az új tárlat megnyitójára 26-án 11 órától kerítenek sort. Addig is, aki még nem látta Eifert november 11-én este, a fotóművész jelenlétében megnyitott kiállítást, az ezen a két napon még megnézheti.

A megnyitón egyébként Tóth István galériavezető házigazdaként mutatta be az alkotót és köszöntötte a publikumot, az önkormányzatot Benyovszki Tünde – aki maga is fotós – képviselte, Ioan Moldovan költő, a Familia főszerkesztője be-nyomásait elmondva értékelte a kiállított munkákat, míg lapunk főszerkesztője, Dénes László egy áthallásos verssel illusztrálta viszonyulását az eiferti képi világhoz. Zenei intermezzókkal Thurzó Sándor József brácsa-művész szolgált. A vendég fótóművész saját táncos múltja és a fényképezés közötti összefüggéseket tárta fel, táncmozdulatokkal is illusztrálva mondandóját, majd a protokolláris momentumokat digiporáma-vetítés követte.

Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon – HírZóna, Erdély Ma, Nagyvárad, Románia, 2010. november 15.

erdely.ma-2010.11.19

erdely.ma

Kultúra
Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon
[ 2010. november 15., 20:46 ] [184]   

Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon

2010. november 15. 14:46 | Erdély Ma
Eifert János szakmájának, művészetének Magyarországon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat.

Tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 180 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 39 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban,

színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és tévéműsorokban, sorozatokban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.

A nagyváradi Euro FotoArt Galériában csütörtökön megnyílt tárlata csak a jövő hét közepéig lesz látható és csak munkanapokon 8–16 óra között, érdemes felkeresni a Nagyvásár tér (ma p-ţa 1 Decembrie) 12. sz. alatti kiállítótermet.

2010.11.15.-HírZóna

Séta Ady városában, Nagyvárad, Románia, 2010. november 12.

Nagyvárad-pocsolya_5846

 Nagyvárad-szegény-ember-02 Nagyvárad-táblák Nagyvárad-Lóránt-Gyula-mobilozik Nagyvárad-Fekete-Sas-palota

Nagyvárad-Ady-múzeum-vaskorlátja Nagyvárad-Kristófi-János-festőművész Nagyvárad-EMKE-emléktábla Nagyvárad-Eifert-Gardó-Zoltán-felv

Nagyvárad-Tóth-István Nagyvárad-Fekete-Sas Nagyvárad-Gardó-István Nagyvárad-Szent-László-templom

Nagyvárad-Hotel-Continental

Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.

Ady Endre 1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ezidőtájt ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.

(Eifert János felvételei)

Eifert János: Képnovellák / „Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert – Galeria “Euro Foto Art”, Oradea / Nagyvárad, Romania, 2010. november 11 – 25.

  

Nagyvárad-kiállításmegnyitó_0068

Nagyvárad-Eifert-Afis_RO Nagyvárad-kiállításmegnyitó_0008 Nagyvárad-Koto-Nanjo

Eifert János: Képnovellák / Nuvele în imagini

Galeria “Euro Foto Art” (P-ţa 1 Decembrie nr. 12., Oradea, Romania), 2010. november 11 – 25. Megnyitó /vernisaj: 2010. november 11. 17:00, diaporáma-est / digiRama: 18 órától

Joi, 11 noiembrie 2010, de la ora 18:00 la Galeria „Euro Foto Art” din Oradea va avea loc o nouă expoziţie de excepţie, realizată din lucrările cunoscutului artist fotograf János Eifert din Budapesta. Expoziţia va cuprinde o serie „nuvele vizuale”, de formate neobişnuite, de la cele cunoscute, până la format de peste un metru,  toate realizate într-o manieră artistică deosebită.

 Nagyvárad-Dénes-László-főszerkesztő Nagyvárad-kiállítás-megnyit Nagyvárad-Eifert-Tóth-István  “A megnyitón Tóth István a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke, galériavezető házigazdaként mutatta be az alkotót és köszöntötte a publikumot, az önkormányzatot Benyovszki Tünde – aki maga is fotós – képviselte, Ioan Moldovan költő, a Familia főszerkesztője benyomásait elmondva értékelte a kiállított munkákat, míg a Reggeli Újság főszerkesztője, Dénes László egy áthallásos verssel illusztrálta viszonyulását az eiferti képi világhoz. Zenei intermezzókkal Thurzó Sándor József  brácsa-művész szolgált. A vendég fótóművész saját táncos múltja és a fényképezés közötti összefüggéseket tárta fel, táncmozdulatokkal is illusztrálva mondandóját, majd a protokolláris momentumokat digiporáma-vetítés követte.” Dénes Lászlótól “kapok” egy verset, amelyet Tánc/Test/Tanulmány c. képem ihlette:

 Dénes László

Vissza a szigetre


tucatnyi év akár egy röpke minutum ha élsz vagy tán egy hosszú emberöltő

ha vegetálsz pazarló koldus ám a költő szavak bűvésze mikor magyaráz
de mágiája kopott felöltő széllelbélelt ballonkabát mert itt ágál és hadonász

de a semmin soha nem jut át és nem viszi át ölében tartva a szerelmet

a túlsó partra hogy ott az élet értelmén és irányán fennakadva magába

nézzen és megtalálja harmóniájának elíziumi virányán a kulcsot
ami minden zárat nyitna hogy ne tolvaj módra osonva lopva orozzon csenjen

egy-egy percet éji pásztorórát gyomorfeszítő hajnalvárást férfias merszet

hanem mint zsák a foltját oszlásig őrizze s a végtelenbe kivetítse

a találkozást két párhuzam között s a pontot is megragadja mivel majd

sarkából a földet kimozdítja ha mindenek fölött uralkodásba kezd

az elveszejtő rettenet és megnyílnak minden égi csatornák s az istenek

alázúdítják a tisztító tüzet savas özönvizet látván hogy nincs tudás

nincs akarat bárkát faragni tutajokat átvészelni a szörnyű éveket

míg nem voltál magaddal s ő nem volt veled ha egyesültetek

hajózva külön-külön léthéken és sztükszökön bolyongva csillagidőn át
feledve a múltat és a mát elvitorlázva a szigetig ahol végleg kikötve
lehorgonyozva felfeszültök a szivárványra

Nagyváradi-Kiállításom-emeleti-szinen

 A megnyitót követően digiRama műsor: Bemutatkozás, Tűztánc, Szerelmem a Tánc, Labirintus, Kína Selyemút, Szívcentrum-dal, Anyám kertje, Másképp, Szemkontakt 

 

Nagyvárad-Kiállításrendezés_0128 Nagyvárad-Kiállításrendezés_0132

Nagyvárad-kiállításom-panoráma

A rendezésben Tóth István és Gardó Zoltán segített.  A vászonra nyomtatott fotók 250×100 cm, 300×100 cm, 1000×100 cm méretűek, tartalmukban és megjelenésükben rendhagyóak és különlegesek, modernek és artisztikusak. Meghökkentőek. Ahogyan István mondta: “Ilyen kiállítás még nem volt Nagyváradon, a Galériában…”

Fotókiállítás nyílik a Nagyvásár téri Galériában. Ahol a képek történetekké válnak… Reggeli Újság, Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 11.

Reggeli-Újság-Nagyvárad-RomaniaReggeli Újság

Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 11., csütörtök, VII. évfolyam, 2030. szám

 Fotókiállítás nyílik a Nagyvásár téri Galériában

 Ahol a képek történetekké válnak

A nagyváradi Nagyvásár (ma 1 Decembrie) tér 12. szám alatti Euro Foto Art Galériában ma, november 11-én 18 órakor megnyitják Eifert János budapesti fotóművész Nuvele in imugini (Képnovellák) című tárlatát az alkotó jelenlétében.

A kiállító 1960-tól 1977-ig tagja volt a magyarországi Honvéd Együttes tánckarának. Külföldi turnékon kezdte el a fotózást 1968-ban. Fotóriporter 1977-ben lett. Különböző folyóiratoknak, újságoknak is dolgozott. Digiporámákat 1988-ban mutatott be külföldi fesztiválokon. Európai múzeumokban is őrzik az alkotásait. Különböző országokban nyitottak tárlatot a munkáiból. Nagyváradon 2002-ben állították ki a fotóit. A Magyar Fotóművészek Szövetségének 1997 és 2005 között volt az elnöke. A Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének EsFIAP kitüntető címét is megkapta. A kiállítás-megnyitóra szeretettel várják az érdeklődőket. Beszédet mondanak: Biró Rozália váradi alpolgármester, Ioan Moldovan és Dénes László őszerkesztők. A vizuális élmények mellett zenei momentumokkal a Varadinum vonósnégyes szolgál. A tárlatot Tóth István galériavezető, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke nyitja meg. A program ezzel még nem ér véget, hiszen ezután Eifert János munkáiból összeállított képsorozatot vetítenek le a jelenlévőknek. Aki netán nem tudna részt venni az eseményen, az alkotásokat megtekintheti a galériában november 25-éig.

„Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert. OradeaPress, Romania, 2010. november 9.

 

 

 

 

OradeaPress-2010.11.09

OradeaPress

„Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert

 Posted on 09 November  2010

Joi, 11 noiembrie 2010, de la ora 18:00 la Galeria „Euro Foto Art” din Oradea va avea loc o nouă expoziţie de excepţie, realizată din lucrările cunoscutului artist fotograf János Eifert din Budapesta. Expoziţia va cuprinde o serie „nuvele vizuale”, de formate neobişnuite, de la cele cunoscute, până la format de peste un metru,  toate realizate într-o manieră artistică deosebită.

Artistul fotograf s-a născut în oraşul Hódmezővásárhely, în anul 1943. În perioada anilor 1960 -1977, a fost dansator profesionist al Ansamblului de dansuri „Honvéd”, iar din anul 1968, a început să fotografieze, cu ocazia unor turnee internaţionale. Din anul 1977, a devenit fotoreporter, la diferite ziare şi reviste. Tot de atunci, a organizat, în calitate de conducător artistic, mai multe tabere internaţionale de măiestrie în artă fotografică. Din anul 1988, a realizat primele proiecţii de digiporamă, cu care a participat la diferite festivaluri, organizate în mai multe ţări europene: Elveţia, Slovacia, Uzbechistan, Macedonia, Kosovo, Bulgaria, India şi Canada.

Multe din fotografiile sale sunt păstrate în diferite Muzee din Europa şi la mai mulţi colecţionari din diferite colţuri ale lumii. Din fotografii sale au fost organizate zeci de expoziţii în diferite Galerii reprezentative din Europa şi numai. Artistul fotograf, s-a prezentat şi publicului oărdean cu o expoziţie retrospectivă, în anul 2002. Din lucrările sale au fost editate mai multe albume, în limbile maghiară, germană şi engleză.

În perioada anilor 1997 – 2005, a îndeplinit funcţia de  preşedintele al Asociaţiei Artiştilor Fotografi din Ungaria. În anul 1992 obţine, din partea Federaţiei Internaţionale de Artă Fotografică, distincţia de Es. FIAP.

Vernisajul expoziţiei va avea loc în prezenţa autorului joi, 11 noiembrie 2010, ora 18:00, în Galeria „Euro Foto Art” din Oradea, la care organizatorii evenimentului îi invită pe toţi iubitorii artei fotografice să participe. În cadrul vernisajului vor vorbi despre autor viceprimarul orădean Biro Rozalia, poetul Ioan Moldovan şi redactorul şef al Ziarului „Reggeli Ujság”, Dénes László. Momentele muzicale vor fi susţinute de artiştii Cvartetului de Coarde „Varadinum” din Oradea.

Expoziţia personală va fi deschisă oficial de către artistul fotograf Ştefan Tóth A.FIAP, care va  participa la eveniment şi în calitate de preşedinte al Asocţia Artiştilor Fotografi din România. După vernisaj, va avea loc şi o seară de proiecţii digitale, realizate din lucrările cunoscutului artist fotograf expozant. Expoziţia organizată sub înaltul patronaj AAFR, Consiliului Jud. Bihor şi a Primăriei municipiului Oradea va rămâne la dispoziţia publicului vizitator până la data de 25 noiembrie 2010, intrarea fiind liberă.

(szűcs): Fotográfiák tánc, test és természet vonzásában – Bihari Napló, Nagyvárad, Románia, 2002. április 8.

Bihari-Napló-2002
Fotográfiák tánc, test és természet vonzásában

Rangos kiállítással gyarapodott a Foto-Art Galériában rendezett tárlatok sora: szombaton délben Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke mutatkozott be színes és fekete-fehér fotográfiáival a váradi közönség előtt.

Bátran mondhatjuk: szakértő közönség előtt nyitották meg a fotókiállítást, hiszen a színház mögötti teremben több helyi fotós és képzőművész mellett jelen volt annak a nemzetközi szakmai zsűrinek is néhány tagja, akik a hétvége folyamán válogatták a júniusban nyíló Premfoto 2002 Biennále több ezer felvételből álló képanyagát.
Eifert János is tagja az értékelő testületnek, ám ezúttal nem a szakmai szövetség vezetőjeként, hanem több évtizedes fotóművészi pályája keresztmetszetével, a képek között több díjnyertes alkotással szerepelt.
Amint oldott hangulatú önvallomásából kiderült, Eifert János egy egészen más művészeti ágat gyakorolt fiatal éveiben: a nemzetközi hírű Honvéd Együttes táncosa volt, majd a fotográfia felé fordulva gazdag és eredményes pályaívet járt be: számos rangos díj, száznál több egyéni és több száz csoportos kiállítás részese volt. Amint a művészt köszöntő házigazda, Tóth István, a Tavirózsa Fotóklub vezetőjének szavaiból is kiderült, Eifert János tárlata egy olyan sorozat kezdete lehet, ami rangos magyar fotóművészek váradi bemutatkozásait teremtheti meg.
A most látható anyag, mely a Tánc, test, természet címet kapta -
s április 24-ig tekinthető meg -, igen hatásos, a szemlélő emlékezetébe tartósan belevésődő pillanatokat, helyzeteket, hangulatokat örökített meg. Es ami a Foto-Art Galériában magától értetődő hagyomány: a megnyitón a Varadinum kamaraegyüttes egészítette ki igényes muzsikával a képek üzenetét.

 

Jellegzetes képi világ várja a látogatókat (Sűkösd Tóth Krisztina felvételei)

Eifert János: 3T (Tánc – Test – Természet) – Galeria Foto Art, România, Nagyvárad / Oradea, 2002. április 6 – 24.

Nagyvárad-Eifert-kiállítás- 2002.04.08-Bihari-Napló

Eifert János kiállítása Galeria Foto Art (Oradea, Romania, Str. Moscovei Nr. 3) – 2002. április 6 – 24.

Nagyváradi Fotográfusok Tavirózsa Fotóklubja és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal / Clubul Fotografic Nufárul Oradea Primâria Municipiului Oradea – România rendezésében. Megnyitó / Vernisaj: 06 Aprilie 2002 ora 13

2002.04.06-Nagyvárad-kiáll.

2002.04.08-Realitaea 2002.04.08-Jurnal-Bihorean

Kiállított képek jegyzéke:

 A falu vége  / The End of the Village  Kecskemét, Magyarország/Hungary 1978

 Kék világ/ Blue World   Tisza tó, Magyarország/Hungary 1980

 A Föld álma  / Dream of the Earth Budapest, Őrség, Magyarország/Hungary 1984

 Áradás 1.  / Flood  Dunakanyar, Magyarország/Hungary 1980

 Téli táj / Winter Landscape  Nyugat- Magyarország/West-Hungary 1985

 Fák temploma  / Temple of Trees  Versailles, Franciaország/France 1984

 Hajnal  / Dawn  Montagne-au-Perche, Franciaország/France 1984

 Halálba zuhanó madár/ Dying Bird   Kiskőrös, Magyarország/Hungary 1980

 Vágta  / Galop   Kiskőrös, Magyarország/Hungary 1980

 Szénagyűjtő  / Peasant  Hortobágy, Magyarország/Hungary 1980

Tanya  / Farm  Hortobágy, Magyarország/Hungary 1980

Kertész kezei / The Gardeners Hands  Tarnaméra, Magyarország/Hungary 1978

Nyáj / Herd  Pécsvárad, Magyarország/Hungary 1978

Múló idő (képpár)  / Running Time  Wien, Schönnbrunn, Ausztria/Austria 1983, 1985

Ölelkezők  / Embracers   Sulzburg, Németország/Germany 1991

Falu végén  / At the Ende of the Village  Kecskemét környéke, Magyarország/Hungary 1978

Mágia / Magic  Mohács, Magyarország/Hungary 1980

Lili álma / Lili’s Dream  Magyarország/Hungary 2000

Sziklakép  / Cavedrawing    Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1994

Triptichon (1-3.)  Tisza-tó, Magyarország/Hungary 1978

Ladik / Boat  Mártély, Magyarország/Hungary 1996

Cseppkőbarlang / Cave  Aggtelek, Magyarország/Hungary 1996

A férfi, a nő (képpár)  / Man and Woman   Sansoucci, Potsdam, Németország/Germany 1992

Csendélet napraforóval / Stillife with Sunflower  Hont, Magyarország/Hungary 1996

Fotogram /Fotogram  Budapest, Magyarország/Hungary 2000

Detaile /Detaile  Madeira, Portugália/Portugal 1993

Fekete hattyú /Black Swan  Madeira, Portugália/Portugal 1993

-1 fok Celsius / -1 Degree Celsius  Budapest, Magyarország/Hungary 1974

Csendélet sajttal /Stillife  Budapest, Magyarország/Hungary 1997

Csendélet borral /Stillife  Budapest, Magyarország/Hungary 1997

Méz / Honey  Budapest, Magyarország/Hungary 1997

Marcel Marceau  Párizs, Franciaország/France 1968

Cirkusz / Circus   Budapest, Magyarország/Hungary 1971

A mozgás élménye / Motion Wonder  Budapest, Magyarország/Hungary 1999

Az aktmodell tépett háttérrel 1.  / Nude with Tared Background  Soltau, Németország/Germany 1995

Az aktmodell tépett háttérrel 2.  / Nude with Tared Background  Soltau, Németország/Germany 1995

Roncsolt aktok 1.  / Fractured Nudes  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1993

Roncsolt képek 1.  / Fractured Pictures  Soltau, Németország/Germany 1993

Roncsolt képek 2.  / Fractured Pictures  Villánykövesd, Magyarország/Hungary 1993

Tanulmány gyökerekkel  / Study with Roots  Bayreuth, Németország/Germany 1995

Op-Art Tanulmány/ Op-Art Study  Kötschach-Mauthen, Ausztria/Austria 1992

Tanulmány műteremben  / Study in Studio (Co. Walter Kühnelt)  Bécs, Ausztria/Austria 2000

Tanulmány lehetetlen színekkel  / Study with Impossible Colors  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1993-2000

Nő kalappal /Women with Hut  Budapest, Magyarország/Hungary 1971

Akt lehetetlen helyzetben  / Nude in Impossible Posture  Sirok, Magyarország/Hungary 1993-2000

Tűztánc  1. / Fire Dance  Sirok, Magyarország/Hungary 1992

Tűztánc  2. / Fire Dance  Sirok, Magyarország/Hungary 1992

A tóban  1. / In the Lake  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1992

A tóban  2. / In the Lakev  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1992

Ősállapot / Primitive State  Szentendre, Magyarország/Hungary 1986

Akt kőlámpával / Nude with Light  Budapest, Magyarország/Hungary 1995

Sziklaképek / Cavedrawing  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1994

Furcsa pár / Strange Couple  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1994

Hópehely / Snowflake  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1994

Ölelés / Embracing  Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1997

Kitörés és bukás / Break through and Fall  Budapest, Magyarország/Hungary 2000

Sziluett / Siluet  Bécs, Ausztria/Wien, Austria 2000

Páfrányok közt / Magdi  Soltau, Németország/Germany 1992