János Eifert - Photographer

Csanda Mária: Triptichon fotóművésszel és két költővel. Irodalmi Jelen, 2011. december 7.

2011.12.07-Irodalmi-Jelen

Csanda Mária: Triptichon fotóművésszel és két költővel. Irodalmi Jelen, 2011. december 7.

http://www.irodalmijelen.hu/node/12019

Szerk, sze, 12/07/2011 – 07:59

A Viola Szandra verseiből és Eifert János fotóiból megrendezett kiállítás megnyitójának vendége Szőcs Géza volt.

Triptichon fotóművésszel és két költővel

Egy vörös tapétás, fényben villódzó bár, a Szikra Cool Tour emeletén van a meglehetősen tágas, még belakatlannak tűnő színtér, amelynek egyik falát foglalták el a versek és a képek – Eifert János fotói és Viola Szandra versei. A költemények a hármas tagozódású fényképekhez, montázsokhoz társultak.

Petőcz András megnyitójában elmondta, hogy a társművészetek kapcsolatot keresnek egymással, ami üdvözlendő, viszont a szakma ezt gyanakvással fogadja. Személyes tapasztalata, hogy amikor Sáry László zenéje ihlette verseket írt, és ebből lemez készült, nem akarták megérteni, hogy nem illusztrációról van szó, hanem egyenrangú művek együtteséről. Pedig igenis lehetséges, hogy két önálló művész, akik a saját területükön már jelentősnek mondhatót alkottak – hozzátéve, hogy a bizonyítás életük végéig tart – egy adott pillanatban egymásra találnak. A művek együtt és külön is élnek, s jó lenne eljutni egy olyan világba, ahol ezek a találkozások nem furcsák, hanem természetesek, akár film is készülhet versből.

Ezt követően a költőnő verseiből hallottunk felolvasást, majd szerzőjük beszélgetett kiállítótársával, Eifert Jánossal, akit megkérdezett: ha nem fotózna, milyen művészeti ágban fejezné ki magát? Táncban, hangzott a válasz, hiszen Eifert János eredetileg táncművész. Megemlékezett Pilinszkyről is, akit fotózott, és ezt a Kezed, kezem című verséhez tudta kapcsolni. Az akkor nem divatos, katolikus költő versformái mintául szolgáltak fotómontázs-technikájához. Szó esett még a képolvasásról, arról, hogy ha egy kép színre, tónusra éles, jól komponált – még csak egy jó sajtófotó. Amit várunk, hogy gondolatokat, érzéseket váltson ki, akár egy irodalmi alkotás. A kiállítás képeit egyébként a költőnő választotta szövegeihez, de terveik szerint a versek ihletésére is készülnek majd fotók.

Költészettel folytatódott az est, az ifjú pályatárs Szőcs Gézát kérdezte, aki költőként volt jelen; mint megjegyezte, a politikust ezen az estén az ajtón kívül szeretné hagyni. Itt is szóba került egy másik művészeti ág. Szőcs Géza filmrendezőnek készült, ám akkor még nem volt csere- és ösztöndíj program, amellyel az anyaországba jöhetett volna, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán tanulhasson. Drámakötetében mindenesetre filmforgatókönyv is található.

Hogyan került kapcsolatba Faludy Györggyel? – kérdezte Viola Szandra. Szőcs Géza elmondta, hogy a 80-as években, amikor Svájcban élt, meghívták tengerentúli magyar diaszpórák, így a kanadai Vörösvári Kiadó, amelyik Márai műveit is kiadta. Ott találkozott Faludyval, aki első perctől fogva kitüntette atyai, baráti pártfogásával. Később ő hívta Kolozsvárra az akkor már egyre inkább egy pátriárkára emlékeztető, világító elméjét mindvégig megőrző költőt. Több százan mentek el arra a találkozóra. Tudni kell, hogy Faludynak a harmincas években Kolozsvárott jelentek meg első írásai. – Ugyanazokat a műveket választaná-e ki, amelyeket Faludy válogatott tőle egy kötetbe? – érdeklődött Eifert. – Nem, hangzott a válasz, mert mindenkinek megvan a saját költője-olvasója, két olvasónak kétféle Pilinszkyje, például. De időben is változnak az értékek, így Sütő Andrásnak inkább a drámái látszanak kanonizálódni, pedig a hetvenes években erőteljes nyelvezetéért szerették. Az idő megmagyarázhatatlan módon nyúl hozzá értékekhez: Dsida Jenő, aki elkerülte a Nyugat figyelmét – egyedül Szerb Antal nevezte őt nekrológjában a legnagyobb erdélyi költőnek –, ma töretlenül ragyog. – Vállalkozna-e arra, hogy kortársak közül megnevezzen olyanokat, akiket jelentősnek tart? – hangzott a következő kérdés. Ennek megvan a kockázata, de szerkesztőként sok ifjú pályatársat közölt, többek között ma is nagyra tartja Szabó Marcell költőt. Igazolni látszik ítéletét az Erdélyi Híradó generációja a kilencvenes évekből: Orbán János Dénes, László Noémi, Lövétei Lázár László. Eifert János végül arra volt kíváncsi, mennyire különbözik az erdélyi irodalom a Magyarországitól. Szőcs szerint, míg korábban akkor tartotta magát elismertnek egy sepsiszentgyörgyi vagy kassai alkotó, ha műve megjelent a magyar főváros valamelyik lapjában, kiadójánál, mára megfordult a helyzet. Így Szálinger Balázs Keszthelyről nekik küldte el költeményeit, vagyis egy magyarországi költő nem Magyarországon akart megjelenni elsőként.

Szőcs Géza verseiből is elhangzott néhány az esten, újabb költeményeiből pedig az Irodalmi Jelen decemberi számában kapunk ízelítőt.

A beszélgetések közti szünetekben a Dévai duó játszott kellemesen lazító muzsikát fuvola-gitár és szaxofon-gitár párosításban.

Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítása, amelyet Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár nyitott meg. Szikra Cool Tour house, Budapest, 2011. november 29.

Csanda Mária

Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon – HírZóna, Erdély Ma, Nagyvárad, Románia, 2010. november 15.

erdely.ma-2010.11.19

erdely.ma

Kultúra
Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon
[ 2010. november 15., 20:46 ] [184]   

Világhírű fotóművész tárlata Nagyváradon

2010. november 15. 14:46 | Erdély Ma
Eifert János szakmájának, művészetének Magyarországon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat.

Tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 180 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 39 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban,

színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és tévéműsorokban, sorozatokban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.

A nagyváradi Euro FotoArt Galériában csütörtökön megnyílt tárlata csak a jövő hét közepéig lesz látható és csak munkanapokon 8–16 óra között, érdemes felkeresni a Nagyvásár tér (ma p-ţa 1 Decembrie) 12. sz. alatti kiállítótermet.

2010.11.15.-HírZóna

Séta Ady városában, Nagyvárad, Románia, 2010. november 12.

Nagyvárad-pocsolya_5846

 Nagyvárad-szegény-ember-02 Nagyvárad-táblák Nagyvárad-Lóránt-Gyula-mobilozik Nagyvárad-Fekete-Sas-palota

Nagyvárad-Ady-múzeum-vaskorlátja Nagyvárad-Kristófi-János-festőművész Nagyvárad-EMKE-emléktábla Nagyvárad-Eifert-Gardó-Zoltán-felv

Nagyvárad-Tóth-István Nagyvárad-Fekete-Sas Nagyvárad-Gardó-István Nagyvárad-Szent-László-templom

Nagyvárad-Hotel-Continental

Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.

Ady Endre 1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ezidőtájt ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.

(Eifert János felvételei)

Eifert János: Képnovellák / „Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert – Galeria “Euro Foto Art”, Oradea / Nagyvárad, Romania, 2010. november 11 – 25.

  

Nagyvárad-kiállításmegnyitó_0068

Nagyvárad-Eifert-Afis_RO Nagyvárad-kiállításmegnyitó_0008 Nagyvárad-Koto-Nanjo

Eifert János: Képnovellák / Nuvele în imagini

Galeria “Euro Foto Art” (P-ţa 1 Decembrie nr. 12., Oradea, Romania), 2010. november 11 – 25. Megnyitó /vernisaj: 2010. november 11. 17:00, diaporáma-est / digiRama: 18 órától

Joi, 11 noiembrie 2010, de la ora 18:00 la Galeria „Euro Foto Art” din Oradea va avea loc o nouă expoziţie de excepţie, realizată din lucrările cunoscutului artist fotograf János Eifert din Budapesta. Expoziţia va cuprinde o serie „nuvele vizuale”, de formate neobişnuite, de la cele cunoscute, până la format de peste un metru,  toate realizate într-o manieră artistică deosebită.

 Nagyvárad-Dénes-László-főszerkesztő Nagyvárad-kiállítás-megnyit Nagyvárad-Eifert-Tóth-István  “A megnyitón Tóth István a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke, galériavezető házigazdaként mutatta be az alkotót és köszöntötte a publikumot, az önkormányzatot Benyovszki Tünde – aki maga is fotós – képviselte, Ioan Moldovan költő, a Familia főszerkesztője benyomásait elmondva értékelte a kiállított munkákat, míg a Reggeli Újság főszerkesztője, Dénes László egy áthallásos verssel illusztrálta viszonyulását az eiferti képi világhoz. Zenei intermezzókkal Thurzó Sándor József  brácsa-művész szolgált. A vendég fótóművész saját táncos múltja és a fényképezés közötti összefüggéseket tárta fel, táncmozdulatokkal is illusztrálva mondandóját, majd a protokolláris momentumokat digiporáma-vetítés követte.” Dénes Lászlótól “kapok” egy verset, amelyet Tánc/Test/Tanulmány c. képem ihlette:

 Dénes László

Vissza a szigetre


tucatnyi év akár egy röpke minutum ha élsz vagy tán egy hosszú emberöltő

ha vegetálsz pazarló koldus ám a költő szavak bűvésze mikor magyaráz
de mágiája kopott felöltő széllelbélelt ballonkabát mert itt ágál és hadonász

de a semmin soha nem jut át és nem viszi át ölében tartva a szerelmet

a túlsó partra hogy ott az élet értelmén és irányán fennakadva magába

nézzen és megtalálja harmóniájának elíziumi virányán a kulcsot
ami minden zárat nyitna hogy ne tolvaj módra osonva lopva orozzon csenjen

egy-egy percet éji pásztorórát gyomorfeszítő hajnalvárást férfias merszet

hanem mint zsák a foltját oszlásig őrizze s a végtelenbe kivetítse

a találkozást két párhuzam között s a pontot is megragadja mivel majd

sarkából a földet kimozdítja ha mindenek fölött uralkodásba kezd

az elveszejtő rettenet és megnyílnak minden égi csatornák s az istenek

alázúdítják a tisztító tüzet savas özönvizet látván hogy nincs tudás

nincs akarat bárkát faragni tutajokat átvészelni a szörnyű éveket

míg nem voltál magaddal s ő nem volt veled ha egyesültetek

hajózva külön-külön léthéken és sztükszökön bolyongva csillagidőn át
feledve a múltat és a mát elvitorlázva a szigetig ahol végleg kikötve
lehorgonyozva felfeszültök a szivárványra

Nagyváradi-Kiállításom-emeleti-szinen

 A megnyitót követően digiRama műsor: Bemutatkozás, Tűztánc, Szerelmem a Tánc, Labirintus, Kína Selyemút, Szívcentrum-dal, Anyám kertje, Másképp, Szemkontakt 

 

Nagyvárad-Kiállításrendezés_0128 Nagyvárad-Kiállításrendezés_0132

Nagyvárad-kiállításom-panoráma

A rendezésben Tóth István és Gardó Zoltán segített.  A vászonra nyomtatott fotók 250×100 cm, 300×100 cm, 1000×100 cm méretűek, tartalmukban és megjelenésükben rendhagyóak és különlegesek, modernek és artisztikusak. Meghökkentőek. Ahogyan István mondta: “Ilyen kiállítás még nem volt Nagyváradon, a Galériában…”

Fotókiállítás nyílik a Nagyvásár téri Galériában. Ahol a képek történetekké válnak… Reggeli Újság, Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 11.

Reggeli-Újság-Nagyvárad-RomaniaReggeli Újság

Bihar megyei napilap, Nagyvárad, 2010. november 11., csütörtök, VII. évfolyam, 2030. szám

 Fotókiállítás nyílik a Nagyvásár téri Galériában

 Ahol a képek történetekké válnak

A nagyváradi Nagyvásár (ma 1 Decembrie) tér 12. szám alatti Euro Foto Art Galériában ma, november 11-én 18 órakor megnyitják Eifert János budapesti fotóművész Nuvele in imugini (Képnovellák) című tárlatát az alkotó jelenlétében.

A kiállító 1960-tól 1977-ig tagja volt a magyarországi Honvéd Együttes tánckarának. Külföldi turnékon kezdte el a fotózást 1968-ban. Fotóriporter 1977-ben lett. Különböző folyóiratoknak, újságoknak is dolgozott. Digiporámákat 1988-ban mutatott be külföldi fesztiválokon. Európai múzeumokban is őrzik az alkotásait. Különböző országokban nyitottak tárlatot a munkáiból. Nagyváradon 2002-ben állították ki a fotóit. A Magyar Fotóművészek Szövetségének 1997 és 2005 között volt az elnöke. A Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének EsFIAP kitüntető címét is megkapta. A kiállítás-megnyitóra szeretettel várják az érdeklődőket. Beszédet mondanak: Biró Rozália váradi alpolgármester, Ioan Moldovan és Dénes László őszerkesztők. A vizuális élmények mellett zenei momentumokkal a Varadinum vonósnégyes szolgál. A tárlatot Tóth István galériavezető, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke nyitja meg. A program ezzel még nem ér véget, hiszen ezután Eifert János munkáiból összeállított képsorozatot vetítenek le a jelenlévőknek. Aki netán nem tudna részt venni az eseményen, az alkotásokat megtekintheti a galériában november 25-éig.

„Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert. OradeaPress, Romania, 2010. november 9.

 

 

 

 

OradeaPress-2010.11.09

OradeaPress

„Nuvele în imagini”, o expoziţie de János Eifert

 Posted on 09 November  2010

Joi, 11 noiembrie 2010, de la ora 18:00 la Galeria „Euro Foto Art” din Oradea va avea loc o nouă expoziţie de excepţie, realizată din lucrările cunoscutului artist fotograf János Eifert din Budapesta. Expoziţia va cuprinde o serie „nuvele vizuale”, de formate neobişnuite, de la cele cunoscute, până la format de peste un metru,  toate realizate într-o manieră artistică deosebită.

Artistul fotograf s-a născut în oraşul Hódmezővásárhely, în anul 1943. În perioada anilor 1960 -1977, a fost dansator profesionist al Ansamblului de dansuri „Honvéd”, iar din anul 1968, a început să fotografieze, cu ocazia unor turnee internaţionale. Din anul 1977, a devenit fotoreporter, la diferite ziare şi reviste. Tot de atunci, a organizat, în calitate de conducător artistic, mai multe tabere internaţionale de măiestrie în artă fotografică. Din anul 1988, a realizat primele proiecţii de digiporamă, cu care a participat la diferite festivaluri, organizate în mai multe ţări europene: Elveţia, Slovacia, Uzbechistan, Macedonia, Kosovo, Bulgaria, India şi Canada.

Multe din fotografiile sale sunt păstrate în diferite Muzee din Europa şi la mai mulţi colecţionari din diferite colţuri ale lumii. Din fotografii sale au fost organizate zeci de expoziţii în diferite Galerii reprezentative din Europa şi numai. Artistul fotograf, s-a prezentat şi publicului oărdean cu o expoziţie retrospectivă, în anul 2002. Din lucrările sale au fost editate mai multe albume, în limbile maghiară, germană şi engleză.

În perioada anilor 1997 – 2005, a îndeplinit funcţia de  preşedintele al Asociaţiei Artiştilor Fotografi din Ungaria. În anul 1992 obţine, din partea Federaţiei Internaţionale de Artă Fotografică, distincţia de Es. FIAP.

Vernisajul expoziţiei va avea loc în prezenţa autorului joi, 11 noiembrie 2010, ora 18:00, în Galeria „Euro Foto Art” din Oradea, la care organizatorii evenimentului îi invită pe toţi iubitorii artei fotografice să participe. În cadrul vernisajului vor vorbi despre autor viceprimarul orădean Biro Rozalia, poetul Ioan Moldovan şi redactorul şef al Ziarului „Reggeli Ujság”, Dénes László. Momentele muzicale vor fi susţinute de artiştii Cvartetului de Coarde „Varadinum” din Oradea.

Expoziţia personală va fi deschisă oficial de către artistul fotograf Ştefan Tóth A.FIAP, care va  participa la eveniment şi în calitate de preşedinte al Asocţia Artiştilor Fotografi din România. După vernisaj, va avea loc şi o seară de proiecţii digitale, realizate din lucrările cunoscutului artist fotograf expozant. Expoziţia organizată sub înaltul patronaj AAFR, Consiliului Jud. Bihor şi a Primăriei municipiului Oradea va rămâne la dispoziţia publicului vizitator până la data de 25 noiembrie 2010, intrarea fiind liberă.