János Eifert - Photographer

Liberté, Égalité, Fraternité…

Liberté, Égalité, Fraternité…

Franciaországban július 14-én minden városban és faluban megemlékeznek a nemzeti ünnepről, amelynek eredetét az 1789. július 14-én elfoglalásra kerülő Bastille eseményéhez kötik. A Honvéd Együttes táncosaként, és lelkes amatőr fotósként 1969. július 14-én Párizsban, a Champs-Elysées-n a katonai felvonulást fényképeztem, és természetesen az embereket, akik a látványos parádét még a fákon is fürtökben lógva élvezettel és nagy ovációval szemlélték. Köztük leltem az igazi témára, egy apa nyakában, csillogó szemekkel figyelő kisfiúra. A felvétel a Népművelés c. folyóirat címlapján is megjelent, nekem kedves emlék a mai napig is, a fiúcska arcát soha nem felejtem el.

Ahogy korábban leírtam, Franciaországban július 14-én minden városban és faluban megemlékeznek a nemzeti ünnepről. Ezen a napon az ország nemzeti színbe borul. Az ünnepség július 13-ána, este kezdődik egy fáklyás menettel. Másnap a harangok vagy sortűz jelzi a katonai felvonulás kezdetét, majd ebéd után következnek a műsorok és rendezvények. Esti mulatság, koncertek és tűzijáték zárja a napot.

De mire ez a nagy ünneplés? A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A marxista történelemírás az eseményt „nagy” jelzővel szokta illetni. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a társadalmi és gazdasági válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon, a tehetséges tábornok diktatúrájába torkolltak (1799).

A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette. Hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen. Ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg – a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz.

A forradalom hatása mégis óriási volt: a 19. század nagy részét az ekkorra visszavezethető eszmék, a nacionalizmus, a liberalizmus, valamint az alkotmányosság iránti törekvés határozta meg Európa jelentős részén. Ennek jegyében a forradalmak is gyakoriak voltak. A történészek ezt a hatást figyelembe véve általában az úgy nevezett „hosszú 19. századhoz” sorolják a valójában még a 18. században lejátszódott eseménysort.

Franciaországi napló, Párizs, 2004. november 14.

2004-11-14-Párizs-Eifert-önarckép

2004-11-13-Paris-Défense_EJ0266 2004-11-13-Paris-Défense_EJ0331

2004-11-13-Paris_EJ0137 2004-11-13-Paris_EJ0084 Eifert János felvételei

Párizs a világ fővárosa

Párizs Franciaország fővárosa. Párizs a szerelem, a divat, a pompa, a frivol könnyedség, a festők, a filmesek, az írók és a konyhaművészet fővárosa. Ady szavaival a „szép ámulások szent városa”. Leginkább a szerelemé…

Hozzáteszem még, Párizs a fotográfia fővárosa is. Niépce, Daguerre, Henri Cartier-Bresson, Paul Almasy, Atget, Bayard, Doisneau, Brassaï, Durieu, Lucien Hervé, Lartigue, Nadar, Jeanloup Sieff és mások, kész fotótörténet. És amit a jelen kínál: saját felvételeinkkel megrajzolni a világ-főváros portréját.

Hosszú séták egy fényképezőgéppel, és az elénk kerülő arcokról, kapualjakból, épületekből, a fák lehulló leveleiből, a múzeumokból, emléktáblákból, kávéházak falaiból, épületek részleteiből elővillan a Szajna-parti metropolisz világhírű történelme, művészete és kultúrája. Ez a kert volt a Napkirály kedvenc sétahelye; itt lovagolt Bonaparte Napóleon az ujjongó tömeg közepette, győztes hadjáratáról visszatérve; ennél a kávéházi asztalnál üldögélt Ady Endre; itt végezték ki a királyokat, a nagy francia forradalom idején; ennél a diadalívnél haladt át Charl De Gaule gépkocsija, az új köztársaság megszületésekor… Csak kapkodhatjuk a fejünket, cserélgethetjük az objektívjeinket, az impozáns épületek, széles sugárutak, az állandóan lüktető közlekedés, pazar kirakatok, a nyüzsgő és lüktető élet, a történelmi múlt és a körvonalazódó jövő lenyomatai adja Párizs „megképesíthető” hangulatát. Parkok padokkal, szerelmespárokkal , odébb kutyasétáltatókkal, remek kis kávéházak, sejtelmes zeg-zugok, kis utcák, este fénybeúszó bulvárok, ötletes és gazdag kirakatok, meghitt sarkok, Párizs ma is a világ egyik legromantikusabb városa. A belváros egészen kicsi, a fontosabb helyek egymástól sétányi távolságra vannak. Felfedezhetünk magunknak útikönyvekben sem szereplő csodákat, de a szinte unalomig ismert főbb látnivalókat se hagyjuk ki. Ha mi fényképezzük őket, újra nagyon érdekesek, az Eiffel-tornyot, az Arc de Triomphe-ot és a Notre-Dame-ot, a Pompidou-központot, a Louvre-t és az új Musée d ‘Orsayt ki ne hagyjuk tehát.

Remek akciós utakat, fapados utazásokat hirdetnek, figyeljük ezeket. Ha hosszú hétvégére készülünk Párizsba, inkább érkezzünk már csütörtök este, hogy a péntek már teljes egészében a miénk lehessen. Azt se feledjük, hogy sok múzeumi belépő olcsóbb vagy éppen ingyenes vasárnap, hétfőn viszont több múzeum és üzlet zárva tart. Mona Lisa titokzatos mosolyáért érdemes még egyszer a Louvre-ba látogatni, talán még le is fényképezhetjük, igaz, csak külön jegy ellenében. Mosolyokat, gyönyörű nőket fényképezni máshol is tudunk, élmény sétálni a Szajna partján, kutatgatni a folyóparti könyvárus-pultokon, nézni a Montmartre festőit, miközben csinos portrékat festegetnek, az Eiffel-torony éttermében ebédelni, sütkérezni egy kávéház teraszán, vagy szórni a pénzt a Champs-Elysées luxusüzleteiben.

Párizs éjjel-nappal pezseg az élettől. Az emberáradat, a hömpölygő gépkocsifolyam lámpái, a kivilágított épületek külön-külön, de együttesen is remek esti témául szolgálhatnak. Érdemes felmenni valamilyen magas pontra, például a Sacre-Coeur bazilikához, vagy az Eiffel-toronyba, hogy rálátásos felvételt készítsünk az ékszerdobozként fénylő, csillogó városról. Ki ne hagyjuk a Notre-Dame székesegyház román és gótikus stílusú épületeit, esti kivilágításban még csodálatosabb látványt nyújtanak. Hogy felvételeink ne rázkódjanak be, vagy ha hosszú expozícióval fénycsíkokat akarunk elővarázsolni, célszerű állványt használni.

Közlekedés

Párizsban egyszerűen lehet eljutni mindenhova, mert nagyon sűrű a városi közlekedési eszközök hálózata. A 15 metróvonal segítségével még a külvárosokba, Versaillesbe, a Bois de Bologneba is könnyedén eljuthatunk. Egy jeggyel addig utazhatunk, amíg ki nem megyünk a kijáraton, de maximum 2 óráig. A buszon a jegyeket átszállásonként kell érvényesíteni, a le- és felszállást jelezni kell, különben nem áll meg a busz. Éjszaka buszokon tudunk utazni, itt a jegyek 2, 50 EUR-ba kerülnek és ezek átszállásra is érvényesek. A párizsi taxisok nagyon megbízhatóak. Az Utasok csak hátulra szállhatunk be, ha valaki az első ülésre akar ülni, azt csak a sofőr engedheti, mégpedig 2-3 EUR felárért. Városon belül a viteldíj 10 -15 EUR között mozog, késő este vagy szombaton gyakran sorba kell állni.

Korlátlan mennyiségű utazásra jogosít Párizs tömegközlekedési eszközein, és kedvezményes belépőt biztosít Párizs számos nevezetességébe a Paris Card. Csak szállásfoglalással együtt váltható. Érvényessége: 3 nap. Gyermekkedvezmény 4 – 11 éves korig. 1 – 3 zóna (Párizson belül): 5500 Ft/felnőtt; 2800 Ft/gyermek. 1 – 5 zóna (Disneyland, reptér stb. ): 11 500 Ft/felnőtt; 5900 Ft/gyermek.

Látnivalók

Este töltsük fel mobil telefonunk és fényképezőgépeink akkumulátorait, a CF-kártyánkról töltsük le a képeket, hogy másnap reggel készen álljunk a fotó séta folytatására. Vegyük elő térképünket, útikönyvünket, tapasztalatainkat, és tervezzünk. Párizsban rengeteg a látnivaló: az Eiffel-torony, Diadalív, Champs Elysées, Latin negyed, Montparnasse művésznegyed, a Marais negyed polgárházai, Montmartre, a Sacre Coeur templommal. Templomok, múzeumok és monumentális épületek sokasága, mint Notre Dame, Louvre, Piramis, Bastille Opera, Picasso Múzeum, Concorde tér, Bastille, D ‘Orsay Múzeum. A különös Georges Pompidou Központ, más néven Beaubourg ad otthont a Musée National d ‘Art Moderne-nek és időszakos kiállításoknak. A “kifordított” megjelenést Richard Rogers tervezte. Sokan megütköztek rajta, de vonzza a tömegeket. Versailles (kb. 25 km), a Napkirály kastélya a csodálatos parkokkal és szökőkutakkal. Párizsi Disneyland: csak 30 km-re található, RER-rel, metróval és az A4 autópályán kényelmesen elérhető. De nem szabad kihagyni a szombaton, vasárnap és hétfőn megrendezésre kerülő bolhapiacot, a “Marché Dauphine “-t, a Porte de Clignancourtnál sem.

Étkezés

Nem gondoljuk, hogy mivel Párizsban vagyunk, finom ételeket kaphatunk minden sarkon, sem pedig abból, hogy az természetszerűen francia specialitás. A város tele van igencsak középszerű éttermekkel, de a világ legjobb éttermei közül is néhány itt található. Sok étterem szombaton vagy vasárnap zárva tart. Júliusban vagy augusztusban egész hónapra is bezárhatnak, szabadság miatt. Sok étteremben rögzített árú menüt szolgálnak fel, megengedhető áron. A felszolgálási díj és adó mindig benne van az árban, így nem szükséges borravalót adni. Ebédidőben nagy a forgalom. Rendelést este 9 után már nem igazán fogadnak el. Előételnek (hors-d ‘ouvre) ajánlható a gombasaláta, majonézes tojás (oeuf á la mayonnaise), füstölt lazac (saumon fumé) és esetleg dinnye sonkával (melon au jambon). Specialitásnak számít a libamájpástétom (páté de fois gras), a kacsapástétom (terine de canard) és a borjúpástétom szarvasgombával (timbale de riz de veau). Leveseket (soupe) a legtöbb étteremben csak este lehet kapni. A francia konyha két különleges specialitása a csiga (escargots) és a rántott békacomb (grenouilles santée). A húsok között választhatunk bárányt (mouton), borjút (boeuf) és sertést (porc). Édességnek megpróbálhatjuk a karamellpudingot (flau) vagy édesített joghurtot (yagourt). Közel 350 féle sajt közül (fromage) választhatunk. A francia étkezéshez hozzátartozik a pohár fehérbor (vin blanc) vagy vörösbor (vin rouge), de manapság egyre többen fogyasztanak sört (biere) is.

Ünnepek

A jelentősebb állami ünnepek közé tartozik Május Napja (május 1-e) amikor sok ember völgyi liliomot (muguet) ajándékoz barátainak – úgy tartják ez jó szerencsét hoz – és a Bastille Napja (július 14-e) amit barátokra dobott petárdákkal ünnepelnek.
A sok cicomával és tollászkodással járó pret-r-porter divatbemutató február elején szokott lenni.

Eifert János

2004-11-13-Paris_EJ0054

Paris Photo 2004 / Salon international de la photographie / International Photograhy Fair, Párizs, 2004. november 11-14.

Eifert-Paris-Photo-2004-11-13 Paris-Photo0085

Paris-Photo0065

Paris-Photo0197 Paris-Photo0174 Paris-Photo0177 Paris-Photo0181

Paris-Photo0193 Paris-Photo0190 Paris-Photo0188 Paris-Photo-Antoine-d'Agatha

Paris-Photo0157 Paris-Photo0203 2004-11-13-Paris-Photo-0075 Paris-Photo0159

A ZOOM Magazin művészeti vezetőjeként, a lap főszerkesztőjének, Radisics Milánnak a megbízásából vettem részt a Paris Photo eseményein, hogy lapomban beszámoljak az ott látottakról, tapasztalataimról, a fotográfiai trendekről.

PARIS PHOTO 2004 – A fotográfia világvására

Salon international de la photographie / International Photograhy Fair

Le Carroussel du Louvre, 2004. november 11-14.

  

Hogy mennyi csoda fér bele négy napba, személyes jelenlét nélkül el sem képzelhető. A 8. alkalommal megrendezett Paris Photo 2004 – a régiségkereskedők 22. Biennáléja, az Art Basel és a kölni Photokina után, a hetvenöt kiállítást bemutató Mois de la Photo közben – hatvanezer embert vonzott. A felvonuló 92 fotógaléria és 13 kiadó, amelyek Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Magyarország, Irán, Olaszország, Japán, Luxemburg, Spanyolország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok területéről jelentkeztek, a XIX. századi, a modern és a kortárs fotográfia grandiózus felvonultatásával kápráztatták el a látogatókat. Klasszikusokat tettek maradandóbbakká, új tehetségeket avattak és tettek híressé, trendeket mutattak. A fotográfia nemzetközi seregszemléjén a magyarok is jelen voltak.

Párizsba ismét beszökött az ősz. A „fényíró” számára a Saint Germain sugárúton sétálva nemcsak Ady, hanem Kertész, Brassaï is „bekattan”. A Champs Elysée, majd a Rue Rivoli felé haladva feltűnik az Eiffel-torony. Huszonötödször látom, vagy huszonhatodszor. Nem is erre figyelek, és nem is a lehulló falevelekre. Fotókiállítások plakátjai tűnnek fel, óriási méretben: Mois de la Photograhie – Paris, Berlin Vienna; L’ombre du temps (Az idő árnyéka), Jeu de paumme; Les Trésors Photographiques, Paris-Hôtel Dassault; Robert Capa, Pompidou Centre; Paris Photo 2004, Le Carrousel du Louvre. Igen, Paris Photo, a fotográfia nemzetközi vására, ide tartok: a négynapos program csupa fotográfia, csupa szám és csupa meglepetés. Az első meglepetés, hogy ugyan a Louvre pénztárainál hosszú sorok álltak a Paris Photo belépőjegyeiért, a sajtópultnál, mint a Zoom Magazin delegáltja, soron kívül megkaptam a korlátlan mozgást biztosító mágneskártyámat, a katalógust és a sajtóanyagot, a 150 válogatott kép szabad felhasználásának jogával. A másik meglepetés maga a Carrousel du Louvre néhány ezer négyzetméternyi kiállítótere, ahol a világ különböző országaiból érkezett 92 fotógaléria és 13 kiadó pazar fotótörténeti tűzijátékként a világ legjobb fotográfusait – a 25 euróért kapható, 300 oldalas katalógus szerint 3000-et – vonultatta fel. Jaj, ezek a számok…

Agathe Gaillard, aki nemcsak egyszerűen egy galériás, hanem a meghívandók listájának egyik összeállítója, amikor meglátott, intett a Vintage Galéria standja felé, és jó hangosan kiálltotta: Vive la Hongrie! Mit mondjak? Kellemes meglepetés volt. (Agathe Gaillard-t 1984-ben ismertem meg párizsi galériájában, azóta nem találkoztunk).

Roxana Azimi, a L’Oil műkritikusa szerint a Paris Photo 2004 anélkül, hogy hátat fordított volna a klasszikus értékeknek, a kortárs fotográfiát hangsúlyozza. A hatvanezer látogató érdeklődése is főleg e felé fordult, ami az eladott képek számában és az árakban is kifejeződött. Loretta Lux képei Yossi Milo standján 6000 euróért keltek el, Desiree Dobron ENDURA papírra nyomtatott „fotófestményét” 25.000-ért vitték el, éppen az orrom előtt.  André Kertész képeit – amelyeket hat különböző galéria árult – 2.500 és 100.000 dollár között mozgó áron forgalmazták, Robert Doisneau vintage kópiáit 4.000 – 12.000 euró között kínálták. A BMW-Paris Photo 1. díja – amelyet Jules Spinatsch svájci fotográfus „Snow Management 2003–5” című sorozatával nyert el – 12.000 euró volt.

Aki nem vásárolt, csak éppen nézelődött, az is jól járt. Megcsodálhatta, újra felfedezhette a fotótörténet jelentős alkotásait. A Galerie Thierry Marlat (Paris) Brassaï, Horst P. Horst mellett Andy Warhol, Irving Penn, Robert Mapplethorpe képeit állította ki, a Fotomuseum Winterhur pedig Robert Franko és Vanessa Beecroft modernjeit. A Staley-Wise Gallery (New York) Edward Steichen, Man Ray, Helmut Newton képeivel vonult fel. A Picture Photo Space (Osaka) révén a japánok, Kenro Izu, Kazuo Kitai és Hiroshi Osaka jelentek meg szép méretekben, a Magnum Photos többek között Cornell Capa, David „Chim” Saymour és Inge Morath riportfotóival ajánlkozott. Miközben a nagy tömegben a Leica Gallery Prague Josef Sudek-jétől a Kowasa Gallery (Barcelona) Juan Dolcet-jéig araszoltam, a Van Zoetendaal Collections (Amszetrdam) anyagában örömmel fedeztem fel Kerekes Gábor képeit.

A Vintage Galéria (Budapest) Angelo, Bárány Nándor, Kinszki Imre, Lőrinczy György, Sugár Kata, Vadas Ernő és Tóth József fotóival örvendeztette meg a sok-sok látogatót, akik szép számmal látogattak a „magyar” pavilonba. Úgy gondolom, a galéria vezetői – Pőcze Attila és Dénesfay Krisztina – olyan anyagot állítottak össze, amelynek az ismert nagy galériák különleges választéka mellet is volt sajátos arculata, és különleges vonzása. Vive la Hongrie!

Eifert János

Lucien Hervé: L’HOMME CONSTRUIT

lucien-herve-konyv-bejegyz-200-pixel_0278  lucien-herve-konyv-200-pixel_6856  lucien-herve-konyv-200-pixel_6859 

Lucien Hervé: L’HOMME CONSTRUIT

Gyönyörű fotóalbumot kapok, Gáti Gyuri barátom hozza Párizsból…

“Eifert Jánosnak köszönettel és barátsággal. L.H. – Paris, 2002.05.24.” A köszönet a szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban megrendezett életműkiállításáért szól.

Lucien Hervé – Le Corbusier fotográfusa

Lucien Hervé, eredeti nevén Elkán László, 1910-ben született Hódmezővásárhelyen. 1928-ban Budapesten érettségizett, majd Bécsben, a Technische Hochschulé-n tanult rajzolni. 1929-ben Párizsba emigrált, ahol azóta is él. Mozgalmas élete – kész regény – a XX. század egy emberre vetülő lenyomata. Álmai, boldog pillanatai közben volt része menekülésben, emigrációban, háborúban, hadifogságban, várfogságban és kalandos szökésben is. Volt banktisztviselő, alkalmi munkás, szabadúszó, szakszervezeti munkás, párttag, katona, hadifogoly, ellenálló. Mielőtt a fényképezést választotta volna hivatásul, festett, jelmezeket és díszleteket tervezett. Fotográfusi pályáját 1938-ban fotóriporterként kezdte, a Marianne Magazine-nál. 1959-ben megismerkedik Le Corbusier-vel, akinek barátja és fényképésze lesz. Alvar Aaltotól kezdve Kenzo Tangeig szinte minden jelentős modernista építésztől kapott megbízásokat és fényképezte munkáikat. Negyven építészeti folyóirat közölte munkáit, számtalan publikációja, kiállítása járta be a világot New Yorktól Tokióig, Baseltől Firenzéig. Nevét a világhírre szert tett magyar származású Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Kepes között említik. Bár kétségtelen, hogy sokan úgy ismerik, mint aki az architektúra fényképezését művészi rangra emelte, mégsem lenne helyes őt ebbe a skatulyába elhelyezni. Fotóművészeti tevékenységének műfaji skálája rendkívül széles, portréi, zsánerképei, csendéletei valamint a természetről és a véletlen jelenségekről készült képei ugyanúgy magukon viselik látásmódjának karakterét, mint építészeti tárgyú alkotásai.
Noha pályáját fotóriporterként kezdte, kezdettől fogva elvetette az „anektodizmust”, kerülte a történetek elbeszélését. Témáit időtlenné és általános érvényűvé alakítja képein, gondolatsort indít el bennünk. A fekete-fehér fényképezés mestere, a képszerkesztésben sajátos dramaturgiája jellemzi képeit. A geometriai formák, a minimalizmus, az absztrakció érzelgősség nélkül erősítik az érzelmi tartalom intenzitását. A dolgok alakváltozása, metamorfózisa kamerája nyomán nemcsak az épületekre vonatkozik. Batár Attila, munkásságának elmélyült tanulmányozója így jellemzi a fotóművész munkamódszerét: „Hervé átalakítja a látható világot, legyen szó akár épületről, akár emberi arcról, alakról, tájról vagy eleven jelenségről, bármiről, ami a lencséje elé kerül. Módszere sohasem leíró, szigorúan csak az általa lényegesnek tartott elemekre koncentrál. Kitartóan keresi a tárgy uralkodó, beszédes jegyeit, a látvány egészéből éles szemmel és kétely nélkül választja ki a számára legmegfelelőbb részleteket. Rendkívül tömören, határozottan és keményen fogalmaz, a kontraszt az, ami alkotásaiban elsődleges és meghatározó.”
Eifert János

Read more

ANNUAIRE DES AUTURS ACTIFS et liste des diaporamas / YEARBOOK OF ACTIVE AUTHORS and list of AV-sequence 1994 – Federation International de l’Art Photographique, Comission Audovisuelle FIAP / FIAP Audio-Visual Commision, march 1994

Federation International de l’Art Photographique, Comission Audovisuelle FIAP / FIAP Audio-Visual Commision, ANNUAIRE DES AUTURS ACTIFS et liste des diaporamas / YEARBOOK OF ACTIVE AUTHORS and list of AV-sequence 1994

 FIAP Yearbook 1994

Statistiques / Statistics

 

Classement des auteurs sur les succès récents / Classification of the authors on the recent successes

 

Peter Coles                                                                                    United Kingdom 64

Janos Eifert                                                                                                Hungary 57

Colin Balls                                                                                    United Kingdom 42

Marcel Ramakers                                                                                      Belgique 36

Jean-Pierre Simon                                                                                        France 33

Ricardo Zarate                                                                                              France 32

Srdjan Plavsa                                                                                       Deutschland 31

Ronald Davies                                                                              United Kingdom 31

Michel Neuwels                                                                                        Belgique 30

Keith Leedham                                                                             United Kingdom 26

Sandor Kovacs                                                                                           Hungary 25

Bernard Sanch                                                                                               France 24

Gérard Desroches                                                                      G. D. Luxembourg 24

Laszlo Tam                                                                                                Hungary 23

Laure Gigou                                                                                                  France 21

Norman E. Veale                                                                          United Kingdom 21

 

Classement des oeuvres sur les succès récents / Classification of the works on the recent successes

 

Tuztanc                                                                                                Janos Eifert 16

Masquerade                                                                                 Norman E. Veale 16

Maszkok                                                                                               Janos Eifert 16

One volume price                                                                           Keith Leedham 16

Ils ont tué Pablo                                                                         Jean Bourguedieu 15

Fait divers                                                     Ricardo Zarate & Gérard Desroches 14

Orient express                                                                                  Janos Dozvald 14

Les couleurs de la mémoire                                                      Jean-Pierre Simon 13

Spleen                                                                                           Michel Neuwels 13

Hippolyte Bayard                                                       Bernard Sanch & N. Le Ber 13

J’avais un vieux â Verdun                                                                   Laure Gigou 12

Might have been                                                           Colin Balls & Peter Coles 12
Monde parallèle Marcel                                          Ramakers & Michel Neuwels 12

The survivors                                                                                   Ronald Davies 12

Jehanne la Pucelle                                                                             Srdjan Playsa 11

Janos Eifert, de Budapest – Un soir, un auteur, Paris, Studio Raspail, 1992. április 15.

un-soir-paris_01

un-soir-paris_02

PTT Paris

Un soir, un auteur

János Eifert, de Budapest

Studio Raspail 216, bd Raspail, Paris 14éme, le mercredi 15 avril 1992 á20 h 45, en présence de I’auteur, qui répondra á vos questions.

Participation aux frais : 20 francs. (entrée gratulte pour les membres du club)

Programme au verso.

Le diaporama hongrois nous propose des ceuvres sans texte, qui tendent á I’universalité gröce á leurs images symboliques, au pouvoir d’évocation de la musique et á I’expressivité du fondu-enchainé. János Eifert, I’un des Grands du diaporama hongrois d’aujourd’hui, a vu ses réalisations partout plébiscitées par les jurys et le public (entre autres, le prix du public du gala des PTT de Paris en 1991).

Programme:

Présentation – Janos Eifert, photographe professionnel, grand amateur de diaporama.

Enseigner et apprendre – L’auteur et sa femme enseignent dans un workshop international. Mais comment apprendre á faire une bonne photo?

Lexique géographique – Une série didactique pour les enfants.

Masques – Notre visage est comme un masque, exprimant plus ou moins de nos sentiments. De carnaval ou rituels, les vrais masques vivent quelquefois leur propre vie…

Hard rocks – Dans des images vibrant aux rythmes tendus de musiques rock, apparaít I’homme absorbé par ses angoisses, ses pensées, ses relations difficiles avec la nature.

Carnaval de Venise – La place St Marc se peuple chaque année en février d’étranges figures masquées, déguisées, mystérieuses, qui évoquent le Moyen-Age et le docteur Peste luttant contre la mort noire qui décime la population.

II était une fois un village – En Roumanie, le ‘plan d’aménagement du territoire’ visait á démolir des milliers de villages et á transplanter des millions de personnes, alors que, ailleurs, Ion s’efforce de sauver valeurs folkloriques et traditions ethniques.

Retour sur le passé – La mémoire d’un vieillard fait un retour sur le passé, les voies du train résonnent dans le paysage qui glisse. Visages, symboles, références en sourdine s’emmélent et I’áme poursuit son chemin dans un monde surnaturel.

Compte rendu (Situation Report) – Comment la construction d’un barrage ébranle I’économie fragile de la Hongrie, détériore I’environnement et perturbe la vie de la population, des oiseaux et des arbres. Les soins quotidiens étouffent ceux de I’avenir…

Je présente ma femme – Elle aime vivre loin du bruit du monde, avec ses chats, ses plantes, ses amis. Elle aime aussi les bains de soleil, les jolies robes et la musique. Artiste, elle a un nom pour ses photos de nus. Comment est-elle en réalité ? J’essaie de vous la présenter.

Danse du feu – Le feu, I’amour, la femme…

Eiferték az Eiffel-nél, Párizs, 1983. szeptember 29. (?)

Ruszka László bennünket fényképez, Párizs, 1983. szeptember (Photo: Eifert János)  Jung Zsenivel, Ruszka Lacival elzarándokolunk az Eiffel-toronyhoz. Fényképezünk, bolondozunk, méregetjük az Eiffel-tornyot …

Jung Zseni és Eifert János a párizsi Eiffel-toronynál, 1983. szeptember (Ruszka László felvétele)

1983.09.-Jung-Eifert-Eiffel

 

Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel, ejtsd /lá tuʀ ɛfɛl/) Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van.

Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.

A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m).

Mágikus erőnket próbáljuk ki a Pompidou központban, Párizs, 1983. szeptember 27 (?)

Mágikus erőnket próbáljuk ki a Pompidou központban, Párizs, 1983. szeptember 27 (?)

1983.09.-Jung-Zseni-Centre- Mágikus erőnket próbáljuk ki a Pompidou központban, Párizs, 1983. szeptember 27. 

A Pompidou központot Georges Pompidou-ról, Franciaország korábbi köztársasági elnökéről nevezték el. Pompidou kezdeményezte és szorgalmazta, hogy legyen egy minden francia rendelkezésére álló kulturális központ színházi stúdiókkal, galériákkal, hatalmas könyvtárral, koncerttermekkel. Megnyitásakor, 1977. január 31-én, valóra vált Pompidou álma: Egy hangadó modern művészeti múzeum, ahol mindenki részt tud venni kulturális aktivitásokkal. Pompidou korai halála miatt a megnyitót nem érte meg, de minden az ő elgondolásai szerint lett megvalósítva. A Pompidou központ nagyon sokáig a fiatal franciák és számos más ország fiataljainak kedvelt találkozó helye lett, ahol számot adtak tudásukról, tehetségükről, s tanultak egymástól (tudományok, tánc, zene, festészet stb.) A George Pompidou központot high-tech stílusa miatt Párizs nevezetességei közt tartják számon. (Wikipedia)

Centre du Pompidou előtti tér a fiatalok gyülekezőhelye (Photo: Eifert János)

A Pompidou Központ a Szajna jobb partján fekszik, a rue du Renard utcában, Párizs Beaubourg negyedében. Az épület a XX. századhetvenes éveiben épült, Georges Pompidou Nemzeti Művészeti Kulturális Központ (Centre National d”Art et de Culture Georges Pompidou) néven. Az épület látványára jellemző a számtalan színes cső és egyéb vezeték, ezért egyesek gyárépülethez vagy olajfinomítóhoz hasonlítják. A bejárati oldalon kígyózó mozgólépcsőn juthat fel a látogató. A tervezők láthatóvá tették a csúcstechnológia berendezéseit, hangsúlyozva azok fontosságát. Az épület műszaki berendezései, amit eddig a falak elfedtek, most a homlokzaton láthatók, ami a karbantartást és szerelést is megkönnyíti. Az épületet sokan csúnyának tartják, mások remek ötletek megvalósulását látják benne. A szokványos építési megoldáshoz képest sokkal nagyobb szabadságot enged a belsőépítészeknek és berendezőknek. Rengeteg építész küldte be terveit a kiírt pályázatra, amely könyvtárat, lemeztárat, a Modern MűvészetekMúzeumát, Iparművészeti Múzeumot kívánt egy épületben elhelyezni. A pályázók közül Renzo Piano és Richárd Rogers lett a két győztes. A Pompidou Központot Beaubourgnak is hívják. 1971-ig, az építkezés megkezdéséig a terület parlagon hevert. Az épületet sokan a szokatlan megjelenése miatt sokan keresik fel. A nagy terület különösen megmozgatta a tervezők fantáziáját. A beérkezett pályaművek közül az övék volt az egyetlen, amely az építésre szánt telek felét szabadon hagyta, s így Párizs szívében új nagy közterület alakulhatott ki. A Pompidou Központban nemcsak könyvtár és átalakítható kiállítótermek találhatók, hanem mozi, koncertterem, játszótér, bárok és éttermek is. A megnyitás után nem sokkal népszerűbbé vált mint az Eiffel-torony. A Pompidou Központ a modern, high-tech építészet mintaképe lett.

 A Pompidou központ (franciául Centre Georges-Pompidou) egy múzeum Párizsban, Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján épült.

A holográfiát egy brit állampolgárságú magyar, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Les Halles Musée de l’Holographie, Párizs, 1983. szeptember 25 (?)

Közhelyes, de sokan mondják, hogy Párizs a múzeumok, művészek és kiállítások városa. Valóban rengeteg múzeum található Párizsban, ezért érdemes múzeumbérletet vásárolni. A PARIS MUSEUM PASS / múzeumbérlet / érvényes szinte Párizs összes  múzeumába, sorban állás nélkül, így elkerülhető a sokszor több órás sorbanállás. Jung Zsenivel mi is számos kiállítást, múzeumot nézünk meg, egyik-másik annyira eredeti, hogy a szokásosnál jóval többet lenne érdemes beszélni róla. Gyorsjegyzetelésnél azonban ez kissé döcögős.

Eifert a holográfiai múzeumban, Párizs, 1983. szeptember (Jung Zseni felvétele) Jung Zseni felvétele

Les Halles Musée de l’Holographie
A lexikonból is tudhatjuk, hogy “a holográfiát egy brit állampolgárságú magyar, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Mivel ennek révén – látszólag – minden információt tárolni lehet, Gábor Dénes ezt az eljárást holográfiának nevezte el, két görög szóval, amelyek annyit jelentenek, hogy „egész”, „teljes” és „írás”, „irat”. Vagy tizenhat esztendeig lapult ez a módszer – és elnevezése – a szakmai folyóiratokban. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.” A Les Halles 1. emeletén található a holográfiai múzeum (Musée de l’Holographie), ahol többek között Gábor Dénes nevével is találkozhatunk.

Siratják Párizst. Fábián Ferenc tudósítása, Eifert János fotói – Világ Ifúsága 72/1, 1972. január

Siratják Párizst. Fábián Ferenc tudósítása, Eifert János fotói – Világ Ifúsága 72/1 26. évfolyam

1972-1-Világ-Ifjúsága-B4_Párizst-siratják 1972-1-Világ-Ifjúsága-8.o._Siratják-párizst

Eifert János fotóművész képei a francia főváros régi és új épületeit örökítik meg. E kettő együtt jelenti Párizst.

“Párizs örökké Párizs marad” – a kedves francia sanzon sok-sok párizsi szívében már hamisan cseng – Nem, nem – mondják egyre többen szomorú lemondással. a modern városépítészek sokkal nagyobb kárt tesznek Párizs lellegzetes műemlékeiben, mint amilyet a háborús bombázások okoztak. Erről szól Fábián Ferenc párizsi tudósítása a 8. oldalon, Eifert János fotóival.

Világ Ifúsága 72/1 26. évfolyam
A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség havonta megjelenő nemzetközi ifjúsági magazinja. Főszerkesztő: Ivanics István. Szerkesztőség címe: Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 23. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat
Előfizetési díj: évi 48,- Ft.
INDEX: 25 869

Magyar Katonaművészek Franciaországban, Lobogó, 1968. május 29.

Magyar katonaművészek Franciaországban (Lobogó, 1968. május 29.)

Magyar katonaművészek Franciaországban

„Ensemble de l’Armée Hongroise” — hirdették a plakátok Párizs, Rouen, Boulogne, Strassbourg ut­cáin a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vendégfellépését. Katonaművészeink több mint negyven francia városban hatvan előadást tartot­tak két hónap alatt. Nyolcezer kilométert tettek meg autóbuszon, hatvanötezer néző tapsolt pro­dukcióiknak. A sok élményt, a városok képeit a Notre Dame kőcsipkés tornyait, a Montmartre sze­lid dombjait, Boulogne halászkikötőjét segítenek felidézni a képek. Ellátogattunk a Louvre-ba is, ahol egy régi „,szépségkirálynő”, a Milói Vénusz tetszett a legjobban. Megcsodáltuk a híres Mona Lisa-t és sok más világhírű festményt, szobrot.

Ellátogattunk a Louvre-ba is, ahol egy régi „szépségkirálynő”, a Milói Vénusz tetszett a legjobban. Megcsodáltuk a híres Mona Lisa-t és sok más világhírű festményt, szobrot…

Franciaországban mintha mindig karnevál lenne, legalábbis erre emlékeztetnek a vá­rosok utcáit járó különféle reklám-kocsik, s a hatal­mas papírmasé bábuk, amelyek egyaránt ajánla­nak sajtot, vagy ruhaneműt.

Jártunk az italáról híres francia városban, Cognac-ban. Látogatást tettünk a világhírű Martell Konyak-gyár pincéiben és raktáraiban. Ez a látogatásunk azért is emlékezetes marad, mert találkozhattunk néhány francia szépségkirálynővel. Megajándékoztuk őket az együttes néhány lemezével.

Poitiers-ben a Notre Dame du Gard nevű templom előtt. A város három mozi­jának egyetlen tulajdono­sa van. Mivel az előadá­saink is ugyanabban az időpontban kezdődtek, mint a vetítések, a „tulaj” lefizette a plakátragasztó­kat, hogy ne ragasszák ki az együttes fellépését hir­dető plakátokat. Csupán két-három hirdetmény ad­ta tudtul érkezésünket, mégis zsúfolásig megtelt a terem.

Clermont Fernand-nál, az országúti kanyarban készült ez a csoportkép. Háttérben a város, amelyben oly nagy sikerű előadást tartottunk.

A francia lapok az elragadtatás hangján írtak az együttes műsoráról, és nagyon sok elemző kritika je­lent meg otttartózkodásunk során. Kovács Árpádot, a népi zenekar prímását az egyik vidéki lap következe­tesen ezredesnek titulálta, s egy másik újság azt írta róla „Számára a népi zenekar zongora, amelyen ágy játszik, mist a legkiválóbb pianisták”…Nagy sikert aratott a Pásztorbotoló című számunk…

… és az Üvegestánc. Az utóbbiról hadd mondjunk el egy kis történetet. Az egyik városban a polgármester fogadást adott az együttes tiszteletére. „Nagyon tetszett az üveges táncuk — mondta — de biztosan rögzítették az üvegeket a táncosok fején”. Bizonygattuk az ellenkezőjét, de senki nem hitte el. Végül az egyik táncos feltette a fejére a pezsgős üveget és bemutatta az Üve­gestáncot a fogadáson. Osztatlan sikert aratott, s már senki sem kételkedett a produkcióban.

Szöveg: Kárpáti György, Kép: Eifert János

(Lobogó, 1968. május 29.)

Ce soir: L’ Ensemble de l’Armee Hongroise. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttes fellépése, Párizs, 1968. február 27.

1968.02.01.Hanglemezborító-

1968.02.01.Janos-SALVETELE

Párizs, 1968. február 27. A nagy példányszámú francia napilap, a La nouvelle République is hírüladta, hogy a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese – franciául: L’ Ensamble de l’ Armee Hongroise – ma este fellép Párizsban, a sportcsarnokban. A cikkhez az én egyik felvételemet használták fel.

Most itt vagyunk az előadás színhelyén, a színpadbejárás, világosítópróba után melegítünk, sminkelünk, öltözünk. Kinézek a nézőtérre, rengeteg ember. Izgulunk a fellépés előtt. Látom, hogy már árulják a hanglemezt, amelynek hangfelvétele néhány nappal ezelőtt történt. Mi került fel a lemezre?  Danses et orchestre tzigane – Monti: Csárdás, Dinicu: Pacsirta, Brahms: 5. és 6. Magyar táncok, továbbá Magyar rapszódia, Csárdásvariációk, Polka-cirkusz a Kovács Árpád prímás vezette népizenekar előadásában. A borítón az én fotóm, csak éppen a nevemet elírták, Photo: Janos SALVETELE. Sebaj, azért örülök a külföldi publikációmnak…