János Eifert - Photographer

Pacsika Emília: A valóság és a képzelet határán táncolva – Erdélyi Napló, 2016. március 19.

2016.03.17.-Erdélyi-Napló_A-valóság-és-a-képzelet-határán-táncolva 2016.03.19.-Erdélyi-Napló_A-képzelet-és-valóság-határán-táncolva

Erdélyi Napló, 2016. március 19.

http://www.erdelyinaplo.ro/muvelodes/a-valosag-es-a-kepzelet-hataran-tancolva

A valóság és a képzelet határán táncolva

Pacsika Emília | 2016.03.19. [18:13]

Eifert János eddigi életművéből mutatott be válogatást a Bukaresti Magyar Intézet. A jeles budapesti fotóművésszel a kreatív fotográfiáról, az aktfotózásról, a könyvillusztrációról, a diaporáma zenés-mozgásos műfajáról és az erdélyi fotóművészetről beszélgettünk.

– Egyszer azt kérdezte valaki öntől, mi a jazz? Erre azt válaszolta: szabadság. Én most azt kérdezem, mi a fotográfia?

– Számomra egy olyan játék, mely közben a gondolataimat szabadon közvetíthetem mások irányába. A fotográfus a mondanivalóját, véleményét, értékítéletét, a dolgokhoz való pozitív hozzá vagy melléállását képekben mondja el. Hogy a megfelelő pillanatban nyomja le az ember az exponáló gombot, ahhoz sokszor évtizedek vagy egy egész élet tapasztalata szükséges. És egy olyan élményanyag, ami arra készteti a fotóst, hogy a fényképezőgépével valami érdekeset mondjon mások számára is. Úgy gondolom és hiszem, hogy a fotóművész ma már nemcsak a pillanat művésze, hanem a gondolkodásé is. Ha valamit lát a világból, az a fotóst valamilyen állásfoglalásra készteti. A fotográfus akkor is képes állást foglalni, amikor nem fényképez. Tudatos dolog az, hogy mit igen és mit nem fényképezünk. Az ember reflektál mindenre, és ha a művész azt szeretné, hogy ezt mások is érzékeljék, szobrot farag, fest vagy fotózik. A közlés, a publikálás nem más, mint a képzelet és a valóság határán táncolva valamilyen irányba vezetni az embereket.

– A fotóművész számára mit jelent a valóság és a képzelet határán táncolni?

– A fotóriporter nem dolgozhat olyan eszközökkel, mint a kreatív fotográfus. Ha a fotóriporter nem riportszerűen gondolkodik – hanem a képzeletével „belenyúl” a képbe, a valóságba megpróbál valamit „belemagyarázni” –, arra azt mondják, hogy nem hitelesen ábrázol. Nos, én éppen ezt teszem. Fölvállalom, hogy fotóművész vagyok, művelem ugyan a riportfotó műfaját is, de a legfontosabb munkáim inkább kreatív fotográfiák. A szemünkkel nézünk, de az agyunkkal látunk. A nézett és a látott kép élménye nem ugyanaz. A nézett képhez hozzátesszük a tapasztalatainkat is, abban benne vannak a gyerekkor élményei, az olvasott könyvek, a látott filmek hatása, sőt az is, amit az emberek nekünk addig elmondtak. Úgy próbálok dolgozni, hogy az első pillanatban megragadjam a nézőt, de pár másodperc múlva már fölfedezhessen a képemben egy második, harmadik vagy több további síkot is, amik a mondanivalót hordozzák.

A kertész keze egyik legkorábban elhíresült képe: jól gondolom, hogy ez a kép az ön világhoz való hozzáállását is összefoglalja?

– A kertész keze nem csak egy idős ember kezét megmutató kép, amit egyébként egyik interjú alkalmával egy újságba készítettem, a teremtő alkotó embert is meg szerettem volna szimbolikusan jeleníteni benne. Ahhoz, hogy az ember ne csak egy adott pillanatot tudjon rögzíteni, a jövőbe is bele kell tudnia látni. Az ember beleérez valamit egy látott pillanatba, de a jövőt is képesnek kell lenni képbe formálni. A kertész keze 1978-ban készült, ma már teljesen más stílusban dolgozom, mégis meghatározó munkámnak érzem ma is ezt a képemet.

– Az aktfotózás művészetét világszínvonalon műveli. Van-e köze ehhez annak, hogy táncművész is, és így az emberi test természetét kiválóan ismeri?

– Valamikor fiatal koromban 17 éven át táncművészként tevékenykedtem. Jól tudom tehát, hogy az emberi test, a táncos teste – mint egy hangszer – a mozdulatok, pózok, forgások, ugrások, gesztusok és az arcjáték segítségével „szólaltatja meg” a koreográfus által megfogalmazott érzéseket, gondolatokat. A táncoshoz hasonlóan az aktmodell, úgy hiszem, előadóművész, akitől nemcsak a beállított pózok, mozdulatok gépies „tartását” várjuk, hanem testének, mozdulatainak élettel, érzésekkel és gondolatokkal való feltöltődését. És ezt kell felénk is sugároznia. Hogy érthetőbb legyek: számomra az aktfotográfia több mint a fiatal, szép lányok mezítelen ábrázolása. Az akt nem témája, hanem formája a művészetnek.

– A szavak művészeivel is összedolgozik. Turczi István költővel közös könyve jelent meg, Viola Sandrával pedig közös kiállítása volt. Hogyan találtak egymásra?

– Ők kerestek meg és nagy örömmel társultam. Képhez értő emberek azt mondják, hogy ha irodalmi műfajhoz hasonlítanák a képeimet, akkor azok egy része a költészettel rokonítható. Nem regény, nem riport, hanem vers. Hiszen a képnek is van belső ríme és egy kompozíció elkészítésénél nem direkt, valóságos, megfogható elemekkel dolgozom, hanem jelképekkel, metaforákkal.

– A fotográfia zenés, mozgásos műfajában, a diaporáma készítésben is sikeres alkotó.

– A zenének az emberhez kell tartoznia. Hódmezővásárhelyen gyermekkoromban fuvolázni tanultam, játszottam felnőttekkel együtt zenekarban is. A diaporáma felé való indulásom úgy kezdődött, hogy sokat hívtak zsűribe fesztiválokra és bosszantott, hogy több szereplő tehetségtelenül nyúlt a zenéhez. A zene a mozgás, a kép bennem mindig együtt élt, így kipróbáltam e műfajt és magam is meglepődtem, amikor az első munkám elkészült. Amerikából hazaérkezve Hard Rock címmel készítettem egy kompozíciót, amihez Wilpert Imre zenei szerkesztő vágott össze hangmontázst. Ez a következő diaporáma fesztiválon a zsűri fődíját és a közönség díját is elnyerte.

– Nemrég a Bukaresti Magyar Intézetben nyílt kiállítása. Fotóművészként milyennek látja Erdélyt?

– Erdélyben a természet az emberek által kevésbé „legyalázott”, itt még mintha létezne érintetlenség. Erdély felejthetetlen tájai, történelmi emlékeink, a havasok, erdélyi várromok, a székely népviselet, a barátságos vendéglátás Székelyföldön, az áfonyapálinka, akár egy utazási prospektus ajánlatában is szerepelhetnének. Másrészt viszont a meggondolatlan és felelőtlen gazdálkodás, az ipari építkezés otromba lenyomatai, az emberi környezet pusztulása sajnos nagyon szomorú látvány. Ahogy a kattintgató amatőr fotós mondaná: nehezen találni jó nézőpontot egy-egy jó kép elkészítéséhez.

– Mit gondol az erdélyi fotóművészetről?

– Nincs lehetőségem, hogy az erdélyi fotóművészetről átfogó képet alkossak, hiszen kevés ismerettel és tapasztalással bírok. Voltak kiállításaim Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Zilahon. Ezek adtak lehetőséget a személyes találkozásokra, ismerkedésekre. A könyvekből, folyóiratokból, a fotográfia történetéből és a nemzetközi fotópályázatok zsűrizésekor szerzett szerény ismereteim alapján jók a benyomásaim. A marosvásárhelyi Török Gáspárt – akinek budapesti kiállítását jómagam nyitottam meg – jeles fotósnak tartom, ő régóta kutatja az erdélyi fotográfia történetét, eredményeit külföldön is publikálták, majd kiadta Marosvásárhely a fotográfia városa című fotótörténeti tanulmánykötetét. A nagyváradi Tóth Istvánt, a Tavirózsa Fotóklub vezetőjét, a Galeria Euro Foto Art létrehozóját és életben tartóját, valamint a hozzájuk kapcsolódó fotográfusokat és tevékenységüket jól ismerem. A kézdivásárhelyi Haragos Zoltán, Kelen Ferenc, Báthory Zsigmond, Nagy Lajos, a csíkszeredai Incze István, a marosvásárhelyi Fülöp Jenő és más erdélyi alkotók is bizonyították már tehetségüket. Korlátozott lehetőségeik ellenére is elbírják a nemzetközi összehasonlítást, hiszen képeiket a világ minden rangos szalonjában kiállították, és azokat számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazzák. A kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károlyt (1812–1887) máig a legjelentősebb művészfotósnak tartják Romániában, születésnapja egyben a Román Fotográfia Napja is. Nagy öröm, hogy nemrég a Bukaresti Magyar Intézetben bemutatott kiállításom éppen e jeles napon nyílhatott meg.

Eifert János .
Hivatásos táncos, tizenhét évig volt a Honvéd Táncegyüttes tagja, később a táncfotózás nagymestere lett. A hetvenes években, mint fotóriporter működött, többek között a Búvárcímű lapnál, ott vált a természet szerelmesévé. Az aktfotózás neves művésze és diaporáma fesztiválok díjazottja. Az ezredfordulón ő volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Budapesten a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény létrehozásának ötletadója és társalapítója. Tudását másokkal is megosztja, fotográfus iskolát működtet, külföldön workshopokat vezet, a fotózás technikai és esztétikai kérdéseiről rendre jelennek meg könyvei, és számos album mutatja be sokirányú művészetét. Gondolkodó, kreatív humanista, a világért aggódó művész, aki más műfajú alkotókkal is sikeresen együttműködik. Több mint kétszáz kiállításon szerepelt eddig és százhetven díjat gyűjtött össze, miközben bejárta a világot. Budapesten él, de képeit Indiától Kanadáig ismerik.

Tánc, test, természet – Beszélgetés Eifert János fotóművésszel. Bukaresti Rádió Románia, 2016. január 19. 11:24

2016.01.19.-Bukaresti-Rádió-Románia_Tánc-test-természet-Beszélgetés-Eifert-Jánossal

Tánc, test, természet – Beszélgetés Eifert János fotóművésszel

Adásunkban Székely Ervin Demény Péter költőt, írót, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjét kérdezi arról, hogy milyen tervei vannak 2016-ra. Ezt követően Eifert Jánossal, a fotóművészet világviszonylatban is méltán ismert és elismert képviselőjével beszélgetünk, akinek Ars poetica – A klasszikustól a modernig címmel nyílt kiállítása múlt héten a bukaresti Balassi Intézetben. A február 7-ig látogatható tárlat anyaga a művész 50 év alatt készült fotóiból nyújt válogatást.

Zeneszalon című rovatunkban a tavaly június 30-án elhunyt Bács Lajos 18-ik századi román táncszvitek című szerzeményét hallhatjuk a zeneszerző, karmester által alapított Musica rediviva régizene-együttes előadásában. Bács Lajos éppen ma, január 19-én lenne 86 éves.

Tartsanak velünk.

Darvas Enikő

Nina May: Tanz der Fotografien – Deutsche Zeitung für Rumänien, Bukarest, 2016. január 19.

2016.01.19.-Deutsche-Zeitung-für-Rumanien_Tanz-der-Fotografien

Deutsche Zeitung für Rumänien

http://www.adz.ro/artikel/artikel/tanz-der-fotografien/

Tanz der Fotografien

Ausstellung Ars Poetica im Ungarischen Kulturinstitut „Balassi“ in Bukarest

Von: Nina May

Dienstag, 19. Januar 2016

17 Jahre lang bestimmte der Tanz sein Leben – dann verschrieb er sich der unbewegten Welt. Der Beobachtete wurde zum Beobachter, der Bewegte zum stillen Zentrum. Um ihn herum wirbeln Tänzer: ein roter Nebelkreis, aus dem nackte Füße ragen. Flüsse ziehen glucksend und blubbernd vorüber. Schafe drängen sich aus allen Richtungen wuselnd um den Hirten. Langes Hundefell umspielt fliegende Läufe, die sich im Schleier der Unschärfe verlieren – nur die dem Betrachter zugewandte Nase ist gestochen scharf. Behände friert er Bewegungen ein, taut Erstarrtes wieder auf: scharf – unscharf, statisch – belebt. In János Eiferts Fotografien behält jedes Element seine eigene Zeit.

„Fotografie ist ein Spiel – doch ein ernstes“, versichert der Künstler auf der Vernissage der im Ungarischen Kulturinstitut „Balassi“ eröffneten Fotoausstellung Ars Poetica, die dort noch bis zum 5. Februar besichtigt werden kann. Anlass für die jährlich am 11. Januar stattfindende Veranstaltung ist das Gedenken an den Geburtstag des Fotografen Carol Popp de Szathmary (11.1.1812), auch Maler und Lithograf. An Vielseitigkeit steht ihm der 1943 in Hódmezövásárhely in Ungarn geborene Eifert nicht viel nach: Neben seinem Beruf als Fotograf – 169-mal prämiert, mit Ausstellungen von Ungarn über Litauen bis nach Kanada, 150 individuelle und 650-mal als Teil einer Gruppe – ist er auch Kursleiter in Seminaren, Universitätsprofessor, Journalist und Buchautor. Und gesteht doch: „Bis heute bin ich Amateur geblieben!“ Denn sehen muss man mit dem Herzen – immer wieder neu.

Im Saal wimmelt es von Fotografen, die das längst auf Polaroid Gebannte mit ihrem Bändiger zusammen einzufangen suchen. Bäume strecken ihre knorrigen Arme gen Himmel, Feuer prasselt in den Sonnenuntergang hinein, eine Tänzerin streckt sich mit erhobenem Bein, ihren jauchzenden Säugling hoch über den Kopf hinaus haltend. „Meine Frau, mein Sohn“, verrät der fünfmal verheiratete, fünffache Vater, Resultat eines intensiven Lebens. In 33 Ländern hat er bisher fotografiert. Lieblingsthema gibt es keines. Doch spiegelt sich in der Fotografie ein Teil seiner Biografie: Geboren in der endlosen Leere der Puszta, in der kargen Zeit des Zweiten Weltkrieges, entdeckte er zuerst die Freuden des Tanzes und der Musik, dann die des Experimentierens. „Eine Zeit lang habe ich sogar Radios gebaut, mit einer Kartoffel statt Batterien“, lacht er.

Aktfotografie, Naturszenen, Menschen oder Tiere, sogar Schimmel darf in seiner Fotografie eine Rolle spielen. Der jedoch nicht vor der Linse, sondern als ungenannter Mitautor, scherzt der Künstler und verweist auf eine Landschaftsszene mit apartem Farbenspiel: Das ursprüngliche Foto war im Keller überschwemmt worden, ist dort vergammelt – und wurde später neu in Szene gesetzt. Das immer wieder Neue reizt den Fotografen: Es wird zum einzigen beständigen Element, neben dem Tanz. Übermütig steppt der 73-Jährige ein paar Schritte und wirbelt eine kunterbunt gekleidete Dame herum, die überrascht aufjauchzt.

Auf einmal erobern Klänge die Aufmerksamkeit: Zu Vangelis‘ „Conquest of Paradise“ flackern Bilder und Collagen über den Schirm. Mit der Diaporama-Technik hat sich Eifert bereits seit 1985 einen Namen gemacht. Den Szenen aus der Natur folgt eine lustige Sequenz: Gesichter mit eigenen, dann fremden, mal umgekehrten, mal vertauschten Augen, und zwischen all den Gesichtern – Scherzkeks! Wer hat’s gemerkt? – blitzt auf einmal ein blankes Hinterteil auf.

Was Fotografie für den Fotografen bedeutet? „Sie erzählt wie eine Sprache“, begeistert sich Eifert. „Und hält Bewegungen fest, bevor sie wie ein weiterflatternder Schmetterling für immer verloren gehen.“

EIFERT János: ARS POETICA c. kiállítása a Román Fotográfia Napja alkalmából. Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet, 2016. január 11 – február 5.

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-08-Olasz-Ági-felvétele

EIFERT János: ARS POETICA c. kiállítása a Román Fotográfia Napja alkalmából

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet hagyományaihoz hűen idén is több fotográfiai rendezvényt szervez a Román Fotográfia Napja (Szathmári Pap Károly születésnapja) alkalmával. 2016-ban EIFERT János, a fotóművészet világviszonylatban is méltán ismert és elismert képviselője a vendégünk.

Szathmári Pap Károly születésnapján, január 11-én, hétfőn 19 órakor a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiállítótermeiben nyitjuk meg ARS POETICA. A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból című kiállítását. A megnyitó alkalmával Eugen NEGREA, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke méltatja a fotóművészt. Eifert János rövid diaporáma előadást tart a kiállításmegnyitó alkalmával.

1984 A-világ-végén-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-09-Olasz-Ági-felvétele 1978 Nyáj-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-10-Olasz-Ági-felvétele

Eifert János: Táncmontázs 14.

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-18-Olasz-Ági-felvétele Eifert János: Újraképek (1993) 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-16-Olasz-Ági-felvétele 1977 Brooklyn-Bridge-Photo Eifert

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság határán.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

1968 Vágta-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-01_Olasz-Ági-felvétele 1984 A-Föld-álma-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-11-Olasz-Ági-felvétele

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-17-Olasz-Ági-felvétele 2005-Rémület-TRIPTICHONS 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-15-Olasz-Ági-felvétele 1991_Tűztánc,-Sirok

2003_Anyám-keze-Katáéval 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-23-Olasz-Ági-felvétele 1993-Újraképek-#6 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-21-Olasz-Ági-felvétele

Eifert János munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokféle irányban próbálkozik. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 33 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozataiban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta.

2015-Karcos-arcok-Fedélnélküliek

Eifert_Yuntai-Mountains-álmomban-2002 2006_Meg-Kitalált-udvar

2003_El-Kazovszkij 2005_Angelus-Iván

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-21-Olasz-Ági-felvétele

1996-Levél-Anyámnak Eifert-Roncsolt-képek-1993

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-20-Olasz-Ági-felvétele 1996 Lőrinc Kati-Katával-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-14-Olasz-Ági-felvétele Eifert János: Fénytvirágzó fa (1968)

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-04-Olasz-Ági-felvétele 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-19-Olasz-Ági-felvétele 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-02_Olasz-Ági-felvétele Olasz Ági felvételei

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-12-Olasz-Ági-felvétele 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-07-Olasz-Ági-felvétele 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-06-Olasz-Ági-felvétele 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-05-Olasz-Ági-felvétele

2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-03-Olasz-Ági-felvétele 1971-Tánc-Photo Eifert 2016.01.11.-Bukarest-kiállításmegnyitó-13-Olasz-Ági-felvétele Eifert János: ÚjraKépek #6 (1993)

Eifert János 1943-ban született Hódmezővásárhelyen. 1960-1977 között a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosa. 1968-tól nagy sikerrel vesz részt magyarországi és nemzetközi kiállításokon, melyeken jelentős díjakat nyert: Grand Prix-k, FIAP arany-, ezüst- és bronzérmek; Honoris Golden Eye, Niépce plakett, 1977-ben Europa ‘77 díj és Willy Hengl-Preis. 1972-től Magyarországon kívül Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Kanadában, Litvániában, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Romániában, Svájcban, Szlovákiában és az USA-ban vesz részt egyéni kiállításokon. 1984-ben a Sebesvíz nemzetközi fotóművészeti alkotótábor művészeti vezetője. Meghívottként rendszeresen tart szemináriumokat külföldön, mint például Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchstanstallt, Wienn, 1. Werkschule für Fotografie, Soltau, Focus Fotoschule, APPI (Arbeitskreis Portrait Photographie Internat.) 1985-től diaporámákat is készít. Hard Rocks (1985), Visszapergetett idő (1987), Volt egyszer egy falu (1988), Helyzetjelentés (1989), Velencei karnevál (1989), Bemutatom a feleségem (1990), Tűztánc (1991), Maszkok (1992), Bemutatkozás (1995) című műveivel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos, díjat, grand prix-t nyer. 1989 óta szabadfoglalkozású fotóművész. 1987-ben a Munich MultiMedia Festivalon Tűztánc c. diaporámája a legjobb fényképezés díját kapja. 1992-ben a Ptt Photo Ciné Club Paris meghívására Un soir, un auteur címmel diaporáma estet tart, majd belgiumi és ausztriai turnén vesz részt. 1993-ban egyéni kiállítással tér vissza Franciaországba, és a FIAP (Federation International d’Art Photographie) diaporáma rangsorának első helyére kerül. 1993 és 1997 között a Nimród Fotóklub elnöke, 1994-ben a Royal Photographic Society meghívására az Egyesült Királyságban turnézik, majd Németországban, Ausztriában és Olaszországban tart előadást. 1997-2000 között több egyéni retrospektív kiállítása van Budapesten, Frankfurt/Oder, Pécsen, Kecskeméten, Veszprémben, Hódmezővásárhelyen, Marosvásárhelyen és Salgótarjánban. 1997-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökévé választják. 1998-ban az Első Országos Fotóhét művészeti vezetője; Tánc a fotóművészetben c. kiállítás kurátora, majd 1999-ben az Országos Fotóhét kuratóriumának elnöke. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által 2000-ben létrehozott Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadója és társalapítója, illetve első művészeti vezetője, és a HUNGART alelnöke.

Eifert János alkotásai jelentős magyarországi múzeumok gyűjteményeiben láthatók, de bekerültek külföldi gyűjteményekbe is, mint például a Collection Historique FIAP, Brüsszel, Belgium, Schlossmuseum, Quedlinburg, Németország, Fundus des 1. Österr. Willy Hengl Foto-Kabinettes, Traun, Ausztria, Gernsheim (Austin, Texas, USA).

2016.01.11.-Eifert-kiállítás-Bukarestben,-plakát 2004-Paris-architektura

Kiállított képek jegyzéke:

Eifert János

ARS POETICA

100×250 cm fotóvászon

HÁRMASKÉPEK / TRIPTICHONS:

ÚjraKépek # 02 / Recycled Pictures # 02

(Hármasképek / Triptichons)

Bükki Nemzeti Park, 1993

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

ÚjraKépek # 01

/ Recycled Pictures # 01

(Hármasképek / Triptichons)

Budapest, 1993

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Meg-, kitalált udvar

/ Find-Made up court

(Hármasképek / Triptichons)

Zagreb, Croatia, 2006

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Levél anyámnak

(Hármasképek / Triptichons)

Budapest,1996

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Tűztánc / Fire Dance

(Hármasképek / Triptichons)

Sebesvíz, 1991

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

TranzDanze

(Hármasképek / Triptichons)

Pannonhalma, 2005

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Frenák Pál, táncos és koreográfus

/ Pál Frenák dancer, choreographer

(Hármasképek / Triptichons)

Pannonhalma, 2005

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Rémület / Horror

(Hármasképek / Triptichons)

Győr, 2005

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

A Pokol / Inferno

(Hármasképek / Triptichons)

Pannonhalma, 2005

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Angelus Iván, táncos, koreográfus

/ Iván Angelus dancer, teacher

(Hármasképek / Triptichons)

Pilisszentlászló, 2005

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Karcos portrék – fedélnélküliek

(Hármasképek / Triptichons)

Budapest, 2015

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

Falragasz tilos / Stick no Bill

(Hármasképek / Triptichons)

Calcutta, 2008

3×18x18 cm digitális print, 31×71cm keretben

A Föld álma / Dream of the Earth’s
Budapest, Őrség 1984/2012

30×30 cm giclée nyomat, paszpartuzva, keretben

Brooklyn Bridge
New York, USA 1977/2012

30×30 cm giclée nyomat, paszpartuzva, keretben

Vágta / Galop
Budapest, 1968

30×30 cm giclée nyomat, paszpartuzva, keretben

ÚjraKépek / Recycled pictures #6
Sebesvíz, 1993/2010

30×30 cm giclée nyomat, paszpartuzva, keretben

Fák tánca / Dance of the Trees
Mártély, 1980/2010

20×40 cm giclée nyomat, paszpartuzva, keretben

Tűztánc / Fire Dance

Sirok, 1991

65×100 cm fotóvászon, vakkeretre feszítve

Architektura 1-4.

Párizs, 2004

70×100 cm giclée nyomat, fémkeretben

Halálba zuhanó madár

Kiskőrös, 1978

30×30 cm fotó, paszpartuzva, keretben

Tánc-Test-Tanulmány 1.  / Dance-Body-Study 1.

Budapest, 2010

100×100 cm fotóvászon, vakkeretre feszítve

A világ végén / At the End of the World

Balatonfelvidék, 1982

100×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve

Nyáj / Herde
Pécsvárad, 1978

100×100 cm digitális print, kasírozva, keretezve

A kertész keze / Hand of the Gardener

Tarnaméra, 1977

150×250 cm fotóvászon

Szerelmem, a Tánc! / Dance, my Love!

(Táncmontázs 3.)

Közép-Európa Táncszínház (Budapest)

Uhrik Dóra (Verdi-Eck: Requiem, Pécsi Balett)

27×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve

Szerelmem, a Tánc! / Dance, my Love!

(Táncmontázs 5.)

Bach-Fodor: Preludium és fuga

(Állami Operaház Balett együttese)

Marcel Marceau

Dózsa Imre és Kékesi Mária (Hidas-Seregi: A Cédrus)

27×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve

Szerelmem, a Tánc! / Dance, my Love!

(Táncmontázs 6.)

Sztavinszkij-Béjart: Tavaszünnep

(Állami Operaház Balett együttese)

Hamigway-Köllö Miklós: Az öreg halász és a tenger (Preisinger Éva, Domino Pantomim Együttes)

Antonio Gades

27×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve

Szerelmem, a Tánc! / Dance, my Love!

(Táncmontázs 8.)

Boszorkánytánc (Hexentanz)

Markó Iván: XX. századi misztériumjátékok

(Ladányi Andrea és Demcsák Ottó, Győri Balett)

Színpadterv egy elektronikus baletthez (Szekeres József)

27×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve

Szerelmem, a Tánc! / Dance, my Love!

(Táncmontázs 9.)

Vasas Táncegyüttes

Közép-Európa Táncszínház

Nederlands Dance Theatre (Amsterdam)

27×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve.

Lőrinc Kati, Katával / Katalin Lőrinc with Kata

Budapest, 1995

100×100 cm fotóvászon, vakrámára feszítve.

Cirkusz / Circus
Budapest, 1971

30×40 cm fotó, kasírozva, keretezve

Tánc-Test-Tanulmány 1.  / Dance-Body-Study 1.

Budapest, 2010

2500×100 cm fotóvászon

Körös part, behavazott fákkal

Nagyvárad, Románia 2002

150×70 cm fotóvászon

A Yuntai Mountains álmomban / Yuntai Mountains in my dream

Kína 2002

150×70 cm fotóvászon

Marcel Marceau

Budapest 1968

30×40 cm fotó, paszpartuban, keretezve

Tánc / Dance

Miskolc 1971/2012

30×30 cm giclée print, paszpartuban, keretezve

Fénytvirágzó fa

Mátra 1968/2012

30×40 cm giclée print, paszpartuzva, keretezve

ÚjraKépek / Recycled Pictures

Nagymező, 1993/2010

30×40 cm gicklée print paszpartuban, keretezve

Matyó lakodalmas

Miskolc 1971

50×60 cm fotó

CIBACHROME fordítós papír paszpartuban, keretezve

Anyám keze, Katáéval

Hódmezővásárhely 2003/2014

70X100 cm fotóvászon, vakkeretre feszítve

Mágia 1. / Magic 1.

100×100 cm digitális print, keretben

Tánc / Dance

Miskolc 1971

30×30 cm digitális print, paszpartuzva, keretben

Food Photo Workshop – Bukaresti Magyar Intézet, Románia, 2016. január 13.

2016.01.13.-Eifert-János-Orbán-ferenc-Food-Photo-Workshop-Bukarest

2016.01.13.-Bukarest-Food-Photo-Workshop-01_Photo-Alice-Gherman 2016.01.13.-Orbán-Ferinek-köszönettel_Olasz-Ági-felvétele 2016.01.13.-Food-Photo-Workshop-résztvevői-fényképeznek 2016.01.13.-Bukarest-Food-Photo-Workshop-07_Photo-Olasz-Ági

2016.01.13.-Orbán-Ferenc-levese-Francisc-atila-Vaida-és-barátja-mint-főkóstolók

2016.01.13.-Eifert-Food-Photo-Workshop-Bukarest_Photo Olasz Ági Orbán-Ferenc-séf-étele-04_PhotoEifert Orbán-Ferenc-séf-étele_PhotoEifert-01 Orbán-Ferenc-séf-deszertje_PhotoEifert

2016.01.16.-Orbán-Ferenc-bemutatja-deszertjét_PhotoEifert

2016.01.13.-Bukarest-Food-Photo-Workshop-08_Photo-Olasz-Ági

Radio France International – Bukaresti beszélgetés a magyar fotográfiáról, 2016. január 13.

Radio France International – Bukaresti beszélgetés a magyar fotográfiáról, 2016. január 13.

2016.01.13.-Bukarest-RFI-Mihaela-Dedeoglu

Egy órás “élő” a bukaresti RFI-ben. Kósa Andrással és Eifert Jánossal Michaela Dedeglou beszélgetett. Bara Hajnalka kitűnő szinkrontolmács volt.
A Bukaresti Magyar Intézetben bemutatott ARS POETICA című kiállításom csak ürügy volt az egyórás beszélgetésre. Sokkal jelentősebb témák kerültek szóba: a világhírű magyar származású fotográfusok (Brassai, Robert Capa, André Kertész, Lucien Hervé, Moholy-Nagy és mások), és az itthon maradottak… a hazai művészeti közélet, a fotográfia iskolái és intézményei (pl. MOME, Kaposvári Egyetem, Magyar Fotográfiai Múzeum, Mai Manó Ház, Capa-központ), a fényképezés népszerűsége, elismertsége és szervezetei (Magyar Fotóművészek Szövetsége, MAOE, MAFOSZ, Magyar Fotóművészek Világszövetsége), és még sok-sok más téma. Természetesen a személyes érintettségem okán, magamról is beszélhettem…

2016.01.13.-Bukarest-RFI-Eifert-és-Kósa-András-újságot-olvasnak (Olasz Ági felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI-Michaela-Dedeoglu-és-Eifert-a-stúdióban (Olasz Ági felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI-Eifert-stúdióban (Olasz Ági felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI (Eifert János felvétele)

2016.01.13.-Bukarest-RFI-Kósa András László a stúdióban (Eifert János felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI- Bara Hajnalka kitűnő szinkrontolmács (Eifert János felvétele) Olasz Ági és Eifert János felvételei

2016.01.13.-Bukarest-RFI-stúdió (Eifert János felvétele)

Kósa András László igazgató – többek között – a Bukaresti Magyar Intézet gazdag programjáról beszélt. Innen tudtam meg, hogy a február 5-én záró kiállításomat követően Nádas Péter író fotókiállítása lesz látható, közel egy év múlva pedig Korniss Péter kiállítása… ha már a fotográfiáról beszélünk…
Az élő adás közben volt néhány emlékezetes pillanat. Az egyik, amikor Michaela Dedeoglu a beszélgetés során megkérdezte, hogyan készült a TRIPTICHONS c. sorozatom, a válaszom azonnal ment ki az éterbe: “1969-ben, a Honvéd Együttes franciaországi turnéján során Colmar-ban jártunk, ahol az Unterlinden Múzeumban láthattam Mathias Grünewald un. issenheimi szárnyasoltárát. Matthias Grünewald fő műve eredetileg az isenheimi antonita kolostor kórházának templomában volt, de kivételes alkalmakkor társzekéren más helyekre is elvitték. Engem nem is annyira az összecsukható szerkezete, hanem a hármas tagolása ragadott meg. Negyven évvel később erre alapozva készítettem a hármastagolású képeimet, amelyekből HÁRMASKÉPEK / TRIPTICHONS címmel egy egész kiállításra való sorozatot állítottam össze.” Amikor ezek a mondatok elhangoztak élőben, Michaela Dedeoglu az üvegen át mutatta felém azt a művészeti folyóiratot, amelyben oldalakon át a szóban forgó issenheimi szárnyasoltár reprodukcióit mutatták be, és ez éppen szerkesztői asztalán hevert. Micsoda véletlen!

2016.01.13.-Bukarest-RFI-Eifert-várakozik (Olasz Ági felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI-Beolvassák-a-híreket (Eifert János felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI-On-Air (Eifert János felvétele) 2016.01.13.-Bukarest-RFI-Michaela-Dedeoglu-Mthias-Günewald-anyaggal (Eifert János felvétele)

2016.01.13.-Bukarest-RFI-Hangtechnikus (Eifert János felvétele)

Evenimente fotografice la Institutul Maghiar din Bucuresti. Invitat: Eifert János – Jurnal de Bucuresti, 2016. január 12.

2016.01.12.-Jurnal-de-Bucuresti_Evenimente-fotografice-la-Institutul-Maghiar-din-Bucuresti

Jurnal de Bucuresti

POSTED BY: JBC 12 IANUARIE, 2016

http://www.jurnaldebucuresti.com/2016/01/12/evenimente-fotografice-la-institutul-maghiar-din-bucuresti-invitat-eifert-janos/

Evenimente fotografice la Institutul Maghiar din Bucuresti. Invitat: Eifert János

Institutul Balassi – Institutul Maghiar din Bucureşti – organizează în fiecare an evenimente fotografice cu ocazia Zilei Fotografiei în România (ziua de naştere a lui Szathmári Pap Károly – Carol Popp de Szathmári). În acest an invitat este artistul fotograf EIFERT János, unul dintre cei mai cunoscuţi artişti fotografi contemporani maghiari, personalitate marcantă a artei fotografice mondiale.

Cu această ocazie luni, 11 ianuarie 2016 a avut loc vernisajul expoziţiei de fotografie ARS POETICA. De la clasic la modern – selecţie din fotografiile unei jumătăţi de veac.

Miercuri, 13 ianuarie 2016ora 18:00 fotograful-pedagog EIFERT János și cheful ORBÁN Ferenc vor susţine un workshop Photo & Food / Food Photo, în cadrul căruia fotograful le va înlesni participanţilor accesul la o experienţă inedită în food photography şi împreună cu bucătarul vor explica în detaliu nu numai compoziţia unei imagini bune, dar şi acele elemente care nu ţin de fotograf, cum ar fi compoziţia unei mese si ideile creative în aranjarea mâncării pe platou.

***

„Pentru mine fotografia este un joc. Un joc foarte serios. Înseamnă cunoaşterea lumii, întâlniri, noi sarcini şi libertatea de a-mi comunica gândurile prin limbajul meu propriu vizual. A privi – a vedea – a vizualiza; aceasta este menirea (sarcina) fotografului, în timp ce încearcă să păstreze echilibrul la limita imaginaţiei şi a realităţii.” – declară Eifert János în albumul său, care poartă acelaşi titlu cu expoziţia – ARS POETICA.

Opera lui EIFERT János nu poate fi clasificată în categorii de stil unitare. Este un artist polivalent care experimentează şi inovează mereu. A devenit cunoscut datorită fotografiilor sale despre dansatori şi natură, datorită nudurilor şi fotografiilor aplicate. Este profesor, susţine prelegeri, scrie cărţi de specialitate şi lucrează ca expert în fotografie. A avut 150 de expoziţii individuale, a participat la 650 expoziţii de grup, a obţinut 169 de premii, premii speciale şi diplome. A fotografiat în 33 de ţări ale lumii, din aceste fotografii şi celelalte lucrări tematice înfiinţând o arhivă de o valoare inestimabilă. Fotografiile, fotoreportajele, scrierile sale apar sistematic în revistele, cărţile, publicaţiile, presa electronică din Ungaria şi din lume, respectiv pe internet. Fotografiile sale au fost folosite adesea în filme, emisiuni de televiziune, ca decor în spectacole de teatru, însuşi fotograful apărând în diferite emisiuni şi seriale despre filme şi televiziune. Este autor al multor introduceri şi prefeţe de albume foto şi cataloage de expoziţii, a vernisat numeroase expoziţii şi a susţinut prelegeri documentând aprofundat textele scrise, este un pedagog desăvârşit, ţinând cursuri la cele mai înalte şcoli de artă fotografică din lume. Lucrări ale lui Eifert János se află în colecţia unor importante muzee din Ungaria, dar pot fi văzute şi la Collection Historique FIAP, Bruxellesszel, Belgium, Schlossmuseum, Quedlinburg, Germania, Fundus des 1. Österr. Willy Hengl Foto-Kabinettes, Traun, Austria, Colecţia Gernsheim (Austin, Texas, USA).

Orbán Ferenc şi-a început cariera ca ziarist, dar nu-i era străină nici gastronomia, căci în cariera sa de ziarist a redactat o perioadă de timp şi o pagină tematică de gastronomie. Dar asemenea feciorilor din basmele populare secuieşti, odată şi-a luat zborul către Anglia, de unde s-a întors peste câţiva ani ca bucătar profesionist, propunându-şi revoluţionarea bucătăriei secuieşti. Nu este primul şi poate nici ultimul – dacă ne gândim la Kövi Pál (sau Paul Kovi), căci directorul de odinioară, apoi proprietarul Four Season (împreună cu Margittai Tamás, sau Tom Margittai) au promovat bucătăria transilvăneană în lume cu volumul lor intitulat Erdélyi lakoma (Ospăţ transilvan). Orbán Ferenc a absolvit The Bournemouth and Poole College din Anglia, apoi a lucrat alături de renumitul Marco Pierre White (primul chef-bucătar al lui Gordon Ramsey) la Marco Pierre White Wheeler’s of St. James’ restaurant Yateley în Camberley. În vara anului 2013 a revenit acasă, în prezent încercând să-şi împlinească visul ca liber-profesionist, alături de Harmopan Bistro din Miercurea Ciuc. Orbán Ferenc declară că„Gastronomia este parte a culturii, iar despre cultură spunem că însumează acele cunoştinţe organizate şi depozitate în instituţiile prin care societatea răspunde la provocările mediului.” (A rántott húson túl, szekelyhon.ro). El va pregăti bucatele alese pentru workshopul de food fotography din 13 ianuarie.

Detalii pe: www.bukarest.balassintezet..hu/ro/

Expoziţia “Ars poetica”, deschisă la Institutul Maghiar din Bucureşti – Radio Romănia, Marţi, 12 Ianuarie 2016

2016.01.12.-Radio-Romania_Expoziţia-Ars-poetica

Radio Romănia, Marţi, 12 Ianuarie 2016

http://www.romania-actualitati.ro/expozitia_ars_poetica_deschisa_la_institutul_maghiar_din_bucuresti-85344

Expoziţia “Ars poetica”, deschisă la Institutul Maghiar din Bucureşti

Expozitia “Ars poetica. De la clasic la modern – selectie din fotografiile unei jumatati de veac” este deschisa la Institutul Balassi – Institutul Maghiar din Bucuresti.

Fotografiile sunt realizate de Eifert Janos un cunoscut si apreciat artist contemporan din Ungaria si o personalitate a lumii arte fotografice mondiale.

Selectia cuprinde cateva din primele fotografii, in alb si negru, cu dansatori, una dintre ele fiind din 1968.

Incepand din acest an participa la expozitii nationale si internationale de fotografie, iar din 1972 isi prezinta individual lucrarile in tari printre care se afla Franta, Austria, Canada, Germania, Italia, Belgia, Elvetia si Statele Unite ale Americii.

A fost distins cu 169 de premii, unul fiind obtinut in 1991, pentru cea mai buna executie fotografica, la festivalul Munichmultimedia din Munchen.

Incepand din anul 1985 a fost preocupat de diaporama. In prezent Eifert Janos tine cursuri, scrie carti si lucreaza ca expert in domeniul fotografiei.

Expozitia “Ars Poetica. De la clasic la modern – selectie din fotografiile unei jumatati de veac” cuprinde lucrari din toate etapele creatiei autorului.

Ele pot fi vazute pana in 7 februarie. Expozitia a fost organizata cu ocazia Zilei Artei Fotografice in Romania sarbatorita in 11 ianuarie.

Data reprezinta ziua nasterii lui Carol Popp de Szathmary, pictor si grafician maghiar din Transilvania.

Acesta a trait intre 1812 si 1887 si este recunoscut ca fiind primul fotograf al Romaniei si printre cei dintai fotoreporteri de razboi ai lumii.

Fotografii realizate de artistul maghiar Eifert Janos

Eifert János: Ars poetica – Bukaresti Rádió Románia, 2016. január 11. 14:17

2016.01.11.-Bukarest-rádióinterjú_Olasz-Ági-felvétele

2016.01.11.-Bukaresti-Rádió-Románia_Eifert-János-ARS_POETICA

Román Rádió Románia, 2016. január 11.  14:17

http://www.bukarestiradio.ro/2016/01/11/eifert-janos-ars-poetica/

Eifert János: Ars poetica

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet hagyományaihoz hűen idén is több fotográfiai rendezvényt szervez a Román Fotográfia Napja alkalmával. 2016-ban Eifert János, a fotóművészet világviszonylatban is méltán ismert és elismert képviselője az intézet vendége. Szathmári Pap Károly születésnapján, azaz ma este 19 órakor a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiállítótermeiben nyitják meg meg Ars Poetica. A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból című kiállítását. A megnyitó alkalmával Eugen Negrea, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke méltatja a fotóművészt.Eifert János rövid diaporáma előadást tart a kiállításmegnyitó alkalmával.A művésszel Darvas Enikő kolléganőm készített interjút, ebből hallanak ma egy rövid ízelítőt. A teljes interjút a Mozaik jövő keddi műsorában hallgathatják meg. Eifert János fotóművészt hallják:

EIFERT JÁNOS: ARS POETICA – ALLEVENTS.IN BUCHAREST, 2016. január 8.

2016.01.08.-Allevents.in-Bucharest_Eifert-János-Ars-Poetica

ALLEVENTS.IN BUCHAREST, 2016. január 8.

http://allevents.in/bucharest/eifert-j%C3%A1nos-ars-poetica/1547387098918881

EVENT DETAILS

EIFERT JÁNOS: ARS POETICA

Eifert János: Ars poetica
De la clasic la modern – selecţie din fotografiile unei jumătăţi de veac
vernisaj

Institutul Balassi – Institutul Maghiar din Bucureşti – organizează si de data aceasta, ca în fiecare an, evenimente fotografice cu ocazia Zilei Fotografiei in România (ziua de naştere a lui Szathmáry Pap Károly – Carol Popp de Szathmári). În 2016 îl vom avea ca invitat pe domnul EIFERT János, unul dintre cei mai cunoscuţi artişti fotografi contemporani, personalitate marcantă a artei fotografice mondiale.
Evenimentul va avea loc pe data de 11 ianuarie 2016, ora 19 prin vernisajul expoziţiei ARS POETICA la Institutul Balassi – Institutul Maghiar din Bucureşti. Expoziția va fi vernisată de Eugen Negrea, președintele AFIAP România.
„Pentru mine fotografia este un joc. Un joc foarte serios. Înseamnă cunoaşterea lumii, întâlniri, noi sarcini şi libertatea de a-mi comunica gândurile prin limbajul meu propriu vizual. A privi – a vedea – a vizualiza; aceasta este menirea (sarcina) fotografului, în timp ce încearcă să păstreze echilibrul la limita imaginaţiei şi realităţii.” – declară Eifert János în albumul său care poartă acelaşi titlul cu expoziţia: ARS POETICA.

Eifert János: Ars poetica
A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból
kiállításmegnyitó

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet hagyományaihoz hűen idén is több fotográfiai rendezvényt szervez a Román Fotográfia Napja (Szathmári Pap Károly születésnapja) alkalmával. 2016-ban EIFERT János, a fotóművészet világviszonylatban is méltán ismert és elismert képviselője a vendégünk.
Szathmári Pap Károly születésnapján, január 11-én, hétfőn 19 órakor a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiállítótermeiben nyitjuk meg ARS POETICA. A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból című kiállítását. A megnyitó alkalmával Eugen NEGREA, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke méltatja a fotóművészt. Eifert János rövid diaporáma előadást tart a kiállításmegnyitó alkalmával.
„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság határán.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

Következő oldal »