János Eifert - Photographer

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli Fotógalériájában. Komárno, Szlovákia, 2017. április 25 – szeptember 18.

Eifert_meghivo_jav

FOTÓKIÁLLÍTÁS

Fotoklub Helios Komárno – Helios Fotóklub Komárom

Svetové združenie maďarskẏch fotografov – Magyar Fotóművészek Világszövetsége

Podunajské múzeum Komárno – Duna Menti Múzeum Komárom

Mestské kultúrne stredisko Komárno – Városi Művelődési Központ Komárom

tisztelettel meghívja Önt

.

Eifert János ARS POETICA c. kiállításának megnyitójára,

amelyet Nagy Tivadar fotóművész, a Helios Fotóklub elnöke nyit meg

2017. április 25-én 17 órakor

a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli Fotógalériájában

(Komarno, Klapka György Tér 9.)

Közreműködnek a Művészeti Alapiskola Komárom tanulói


Vẏstava fotografi

Eifert János: ARS POETICA

Fotogaléria Podunajského múzea v Zichyho paláci

Námestie gen. Klapku 9.

Vẏstavu otvorí: Teodor Nagy, MZSF

predseda fotoklubu

Kultúrny program: Základná umelecká škola Komárno

HOGYAN SZÜLETIK A KÉP? Eifert workshop a Studio99-ben, Nagymegyer, Szlovákia, 2016. május 14.

2016.05.14. Eifert workshop a Studio99-ben, Nagymegyeren

HOGYAN SZÜLETIK A KÉP?
Hogyan készítsünk sikeres felvételeket? Nézzünk példákat az ötlettől a megvalósításig. Mondhatjuk nyugodtan, a fotográfia nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is. Az exponáló-gomb lenyomását napok, hetek, évtizedek tapasztalata, élményei, valamint felkészültségünk, tudásunk és gondolkodásunk előzi meg. Érzéseink, mondanivalónk megfogalmazása, “képbeöntése” nemcsak a pillanat műve. Mitől lesz jó egy kép? A témaválasztás, a felvételkészítés technikája, a képszerkesztés és kompozíció kimunkálása, beavatkozások a digitális labormunka során, és végül a kép megjelenítése (vetítése, nagyítása, nyomtatása, stb.) lényegesen befolyásolja a kép hatását. Ennek persze nemcsak technikai,hanem művészi, esztétikai elemei is meghatározók.
Hogy bebizonyítsam elméletemet, a résztvevők bevonásával portré, illetve zsáner-fényképezést rögtönzök, majd az elkészült felvételek feldolgozását mutatom be.
Szeretettel meghívunk minden kedves fényképész kollégát egy ingyenes fotós workshopra, amely Nagymegyeren a Studio99 fotóműtermében kerül megrendezésre.
Férőhelyek száma korlátozott így kérlek benneteket, részvételi szándékotokat előre jelezzétek!


info@studio99.sk
0950 451 723

(németh): A FOTOGRÁFIA BŰVÖLETÉBEN – Nagy Tivadar mérnök, MZSF jubileumi kiállítása, Dunatáj, Szlovákia, 2015. szeptember 18.

Dunatáj, 2015.09.18. Nagy-Tivadar-jubileumi-kiállítása

A FOTOGRÁFIA BŰVÖLETÉBEN

Nagy Tivadar mérnök, MZSF jubileumi kiállítása

A múlt héten, pénteken nagyszámú közönség előtt nyitották meg ünnepélyes keretek között a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítási termében Nagy Tivadar mérnök, MZSF jubileumi fotótárlatát. A megjelenteket, köztük a fotós társadalom képviselőit, a kiállító fotóművész barátait és tisztelőit Csütörtöky József mérnök, a múzeum igazgatója köszöntötte, majd Eifert János budapesti fotóművész és dr. Gaál Ida művészettörténész mondtak megnyitó beszédet, amelyben méltatták a hatvanadik életévét betöltött Nagy Tivadar életpályáját és munkásságát. A kiállítás megnyitóján közreműködött Radványi Balázs a Kossuth-díjas Kaláka együttes előadóművésze és Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.

Az eredetileg műszaki végzettségű Nagy Tivadar eddigi élete során hosszú és sikeres pályát futott be a fotóművészet terén, nevét és alkotásait idehaza és külföldön egyaránt ismerik és méltányolják. Amint az a kiállítás megnyitóján is elhangzott, fiatalon eljegyezte magát a fotózással, majd később a video-filmek forgatásával, melyekkel később hivatásszerűen foglalkozott. Agilis tagja, majd jelenleg is elnöke a Helios Fotóklub- s ugyancsak tevékenyen közreműködik számos hazai és nemzetközi fotóművészeti társasággal és szervezettel, s így többek között alapító tagja és alelnöke a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. A Szlovákiai Fotográfusok Szövetségének tagjaként 2002-ben mesteri kitüntetést – MZSF –  kapott. Immár harmincöt éve szerepel rendszeresen hazai és külföldi kiállításokon, s vesz részt művésztelepeken és szimpóziumokon. A csoportos hazai és nemzetközi kiállításokon kívül a most megnyílt jubileumi kiállítása immár a tizenegyedik önálló tárlata.

Videofilmek készítésével 1988 óta foglalkozik, s munkáival napjainkig rendszeresen megörökíti és dokumentálja a régiónkban végbemenő társadalmi, politikai, kulturális és sporteseményeket, s teszi mindezt magas színvonalon és elkötelezetten. Közel egy évtizeden át ugyancsak tudósítója volt magyarországi tévécsatornáknak is, majd a kilencvenes években beindította a városi kábeltévét. Amint azt filmes-videós munkásságáról vallotta, legkedveltebb műfaja a filmetűd, amelyek készítésénél a leginkább kifejtheti a fotózás terén is fényesen megnyilvánuló kompozíciós képességeit.

Nagy Tivadar most megnyílt jubileumi kiállítása nagyszerű keresztmetszetét adja egy köztünk élő, szerény művészember eddigi sokrétű fotós pályafutása eredményeinek. Kiállított képei nemcsak magas színvonalú szakmai ismereteiről, hanem kitűnő ízlésről és esztétikai igényről árulkodnak. A tárlat megtekintését feltétlenül ajánljuk mindazoknak, akikhez közel áll a fotózás és a fotóművészet, amelynek kimagasló művelője Nagy Tivadar.

(németh)

DUNATÁJ – magyar nyelvű, regionális hetilap

Nagy Tivadar jubileumi kiállítása – KrálikTV, Komarno, 2015. szeptember 11.

2015.09.11.-KrálikTV_Nagy-Tivadar-jubileumi-kiállítása

Nagy Tivadar, aki számos nívós szakmai díj és poszt betöltője a kerek 60. születésnapja betöltése után első ízben állította ki a szülővárosában, a komáromi Duna Mente Múzeuma Zichy palotabeli kiállítótermében legértékesebb munkáit. Hogy miért ez az első önálló hazai kiállítása, azt az ünnepélyes megnyitó után készített interjúból tudhatják meg, ha megnézik az esemény hangképes összefoglalóját. Neves művészek tisztelték meg Tivadart a megnyitó kapcsán kultúrbetét előadása gyanánt, a méltatást pedig szintén egy magasan jegyzett budapesti fotóművész vállalta. A kiállító fotóművésznek – igaz ő inkább “csak” fotográfusnak tartja magát – sok további termékeny évet és jó egészséget kívánunk!

Nagy Tivadar: A fotográfia bűvöletében – Komárom, Zichy Palota, 2015. szeptember 11-október 23.

2015.09.11.-Nagy-Tivadar-kiáll.meghívó-Komarno

Nagy-Tivadar-kiállítását-Eifert-János-nyitotta-meg (Pavol Sedliak felvétele)

Nagy Tivadar: A fotográfia bűvöletében – Komárom, Zichy Palota, 2015. szeptember 11-október 23.

A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész és Dr. Gaál Ida művészettörténész, közreműködik: Radványi Balázs Kossuth-díjas előadóművész – gitár, ének, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész

Nagy Tivadar és Eifert János (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadarnak-Boráros-Imre-színművész-gratulál (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiállítását-Eifert-János-nyitja-meg (Pavol Sedliak felvétele)

Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitón-Tóth-István-fotóművészt-is-köszöntik (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitón-Radványi-Balázs-előad (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitón-01 (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-10 (Photo: Eifert János)

Nagy-Tivadar-kiállításán (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-03 (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-07 (Photo: Eifert János) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-06 (Photo: Eifert János)

Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-09 (Eifert János felvétele)

Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-01 (Pavol Sedliak felvétele) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-02 (Pavol Sedliak felvétele) Pavol Sedliak, Olasz Ágnes és Eifert János felvételei

Olasz Ágnes gratulál Nagy Tivadarnak (Photo: Eifert János) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége (Photo: Eifert János) Nagy-Tivadar-kiáll.megnyitó-közönsége-03 (Photo: Eifert János)

Nagy Tivadar –  Szakmai önéletrajz

1955 június 12-én születtem Rév-Komáromban, jelenleg is itt élek. 1974-ben vegyipari középiskolát, majd 1979-ben Műszaki Egyetemet végeztem Pozsonyban. A katonaság után az Arany Fácán Sörgyárban  Ógyallán-Hurbanovo dolgoztam négy évig .

Már az egyetemi éveim végén éreztem elhivatottságot a fotográfia és a film iránt.

A fotográfiával 1978-ban hobbi szinten kezdtem el foglalkozni. 1980-ben tagja lettem a Komáromi Fotoklubnak , amelynek révén sok kiállításon és fotográfus találkozón, tanfolyamon  vehettem részt. A klubban először gazdasági felelős voltam, majd 1990-ben megválasztottak a klub alelnökének, majd 2013-ban a klub elnökének.

1984-ben úgy döntöttem, otthagyom eredeti szakmám és hivatásos fotográfus lettem a Komáromi Bőrdíszműipari Szövetkezet fotószolgáltatási részlegénél, ahol teljesen függetlenül otthon dolgozhattam. Mivel a teljes fotográfiai szolgáltatást a fényképezéstől a kidolgozáson keresztül az értékesítésig én végeztem, elsajátíthattam a szakma különböző fortélyait.

A szakmát nagyrészt autodidakta módon, különböző tanfolyamokon, szimpóziumokon tanultam meg. Kihasználtam minden lehetőséget, hogy minél többet megtanuljak, mert nagyon megszerettem ezt a szakmát. Részt vettem minden kiállításon és alkotótáborban, ahol csak lehetett, később 1985-től a Csicsói alkotótábornak a szervezője is voltam.

1985-ben alapító tagja voltam a Komáromi Képzőművészeti Körnek. Ugyanebben az évben megismerkedtem Tóth István  ceglédi fotóművésszel, és nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, ami a mai napig tart.A ő fotográfiába vetett hitvallása nagyon nagy hatással volt rám.A gyüjteményemben őrzöm több mint 70 alkotását.

1988-ban kezdtem el videofilmeket készíteni. 1990-ben önállósítottam magam és magánvállalkozásként – Studio Spectrum néven folytattam, amit a szövetkezetnél elkezdtem. A szakmámban főleg műszaki és dokumentum fényképezéssel, videofilm készítéssel foglalkozok.

1980 óta veszek részt hazai és külföldi kiállításokon, művésztelepeken és szimpóziumokon.

1987-90 között zsűritagja voltam a Csehszlovákiai Fotószövetkezetek Szövetségének.

1989 szeptember 15. és október 15. között, hogy megismerkedjünk Európa egy részének művészetével,  Mester Péter festőművész barátommal közösen bejártuk  Jugoszláviát, Olaszországot, Franciaországot, Spanyolországot,  Németországot és Ausztriát.

1992-2006 kétévenként részt vettem mint zsüritag a Szolnokon megrendezésre kerülő Monfodi  Nemzetközi Fotó- és Szinesdia Pályázat kiértékelésében, amelyet a FIAP védnöksége alatt rendeznek meg.

1982-től tagja vagyok a Szlovákiai Fotográfusok Szövetségének amelytől 2002-ben mesteri kitüntetést kaptam – MZSF

1987-től veszek részt különböző hazai és külföldi, országos és nemzetközi kiállítások zsűrizésében – MONFODI, MAFOSZ,  MEDIAWAVE, ÁGENS, Global Photo Hun, HUNGARIAN CIRCUIT, PERLENSIS.

1991-től tagja vagyok a Nyugatszlovákiai Képzőművészek Szövetségének

2000-től alapító tagja vagyok  a Komáromi  Ateliér Társaságnak.

2002-től  alapító tagja és  alelnöke vagyok a Magyar Fotóművészek  Világszövetségének.

2005-ben  Komáromban megalakítottuk a HELIOS FOTOKLUB Polgári Társulást amelynek az elnöke vagyok.

2006-ban tagja lettem az EPHAP – European Photogroup of Art and Performance Nemzetközi Fotóművészeti Társulásnak.

1988-tól amikor elkezdtem videofilm készítésével foglalkozni a mai napig dokumentálom az utókor részére Komárom és a környékén történő társadalmi, politikai, kultúrális és sporteseményeket és a régió fejlődését. A gyüjteményem kiterjedése több száz órányi.

1993 és 2002 között tudósítója voltam a Duna Televízió és a Magyar Televízió határon túli műsorainak. Részt vettem különböző televíziós találkozókon a Duna TV, MTV és különböző városi televíziók és alapítványok rendezésében.

1994-ben a Fehérgyarmati televíziós fesztiválon 3. díjat és 1995-ben Siófokon különdíjat kaptam. 1994-ben alapító tagja voltam a Külhoni Magyar Média Társaságnak.

1994 november 13-án féléves próbaidőre beindítottam az 1.városi TV-t, ahol a szerkesztési, vágási, operatőri, sokszor még a riporteri munkákat is én végeztem. Kedvenc kategóriám a filmetüd készítése, amelyben kifejthetem a fotográfálásból eredő kompozíciós képességeimet.

A dokumentum és riportfilmjeimben szeretem a drámaiságot és az optimizmust ellentétté állítani. Minden tragédiából van kiút, csak rajtunk múlik. Isten sohasem hagyja el a bátrakat.

Read more

Európa kulturális fővárosa 2013… Kassa / Košice, Szlovákia, 2013. november 12-13.

Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 240 688 fő, ebből 6 382 magyar (2,65%) (2011). Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

Kassa, panorámakép a Dóm tornyából (Photo: Eifert János)

A Szent-Erzsébet Dóm 60 méter magas északi tornyából készült tornyából készült panorámakép – amelyet 3 kis képből raktam össze – sem képes Kassát érzékletesen bemutatni (Eifert János felvétele)

A Szent Erzsébet dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén. Ez Európa egyik legkeletebbre fekvő nyugati stílusú gótikus székesegyháza és egyben a legnagyobb templom Szlovákiában. Belső terében látható a lenyűgöző szépségű Szent Erzsébet oltár, a gótika korából származó egyedülálló kettős csigalépcső – egyike az Európában található öt (látogatható) ilyen építménynek, az utolsó magyarországi Habsburg-ellenes felkelés vezetőjének, II. Rákóczi Ferenc síremléke (látogatható) és kívül az 1477-ből származó napóra. A székesegyház belső és külső terét a 15. századi Kassai István kőfaragómester munkái díszítik.  A legújabb kutatások a templom építésének pompáját és logikáját a 14. századi Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe. A templomot évszázadokon keresztül látogatták a zarándokok és IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy itt őrizték Krisztus Vérét. A vasárnap reggel 9 órakor kezdődő latin nyelvű szentmisék lenyűgöző ötvözetét nyújtják a középkori építészetnek, a középkori Európa nyelvének és a barokk zenének.

Harangjáték. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Festik a színházat Kassa főterén (Photo: Eifert János)

A zenélő szökőkút és a harangjáték parkja. Minden órában felcsendül a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték hangja. Májustól októberig a harangjátékot a zenélő szökőkút is kiegészíti, amely a harangjáték elhalását követően egy megnyugtató zene dallamára lép működésbe (sötétedés után világít is) minden nap 22 óráig. Most éppen egy festő örökíti meg az Állami Színház épületét, amelyet Lang Adolf építész tervezett. A színházban az első bemutató 1899-ben volt, most Verdi 200 éves évfordulójára a Rigolettót mutatják be. A látogatót az épület szecessziós elemekkel díszített újbarokk külseje mellett a hárfát formázó íves beltér, a színház meghittsége és fensége, valamint a bécsi Gastgeb Peregrín, Shakespeare 4 drámájának jeleneteit ábrázoló mennyezeti festményei nyűgözik le. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház mellett ez Szlovákia egyetlen három társulattal működő színháza (opera, balett, dráma). A Történelmi Városháza 1779 és 1780 között épült régi épület, amelynek erkélye fölött Kassa címere látható. Az épület udvarán keresztülhaladva juthatunk el a látogató az egykori Fórum / Slovan mozi felújított termébe, amely ma koncerteknek és színházi előadásoknak ad otthont. A földszinten találjuk Kassa Látogatóközpontját.

Kassa, II. Rákóczi Ferenc reliefje a Dómfő bejárata mellett (Photo: Eifert János) Kassa, kovácsolt vas zár a Szent Erzsébet-dóm kapuján (Photo: Eifert János) Harangok. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Virágos erkély. Kassa, 2013.11.12. (Photo: Eifert János) Kutuzov Kassa főterén (Photo: Eifert János) Kassa főterén (Photo: Eifert János) "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke (1443-1943"

Rengeteg látni- és fényképeznivaló akad már a szállodánk, a Hotel Horse Inn közelében is. A sarkon látható a Szent János harang. Öntötte Franciscus Illenfeld 1558-ban. Állíttatta az Óváros önkormányzata 2000-ben. II. Rákóczi Ferenc síremléke a Dóm oldalán. Folytatom a sort, mintegy hivatásos idegenvezető:  Az Alsókapu (Dolná brána) a földalatti múzeum együttesének megnevezése, melyhez hozzátartozik a város egykori kapuja és a 13. század második feléből származó eredeti városfal részei is. Feltárásukra 1996-ban, a Hlavná utca rekonstrukciója során került sor. Ma ez az együttes egyedülálló hangulatának köszönhetően kiállítások, fogadások és a hagyományos szeptemberi Kassai Borünnep helyszínéül szolgál, és itt zajlik a maratoni futók regisztrációja is. A Gerster-ház, a kassai születésű Gerster Béla zseniális mérnök emlékét is őrzi. Róla tudni kell, hogy világhírű csatornák és vasutak, például a Korinthoszi – és a Panamacsatorna tervezője volt. A Vármegyeháza 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált, fő homlokzatán az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere látható. Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozi termét is rejti. A galériából kilépve egy kis parkba jutunk. Itt látható a Kassa jelenlegi címerét ábrázoló bronzplasztika. Bal oldalt alul látható a város 1369-ből származó eredeti címere is. Nagy Lajos király adománylevele a maga nemében, a legrégebbi Európában. A Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik. A gótika csúcspontját képviseli, és a szemlélőt meglepi tiszta stílusával, meghittségével és harmóniájával. A középkorban a városi temető vette körbe és csontkamra is volt benne. Mihály arkangyalnak szentelték, aki átkíséri a lelkeket a túlvilágra. A holtak lelkeinek mérlegelését ábrázoló középkorból származó szobra a bejárat felett látható. Az Orbán-torony előtt látható az 1557-ből származó eredeti harang. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók. A 45 méter magas toronyban működik Szlovákia egyetlen viaszfigura múzeuma, amely a városhoz kötődő jeles személyiségeken keresztül mutatja be Kassa történetét. Egy emléktábla: ”Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke (1443-1943″

Angyal a főtéren, Kassa (Photo: Eifert János) Eligazítótáblák. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Baróti Szabó Dávid szobra Kassa főterén (Photo: Eifert János) Szent János harang. Öntötte Franciscus Illenfeld 1558-ban. Állíttatta az Óváros önkormányzata 2000-ben. (Photo: Eifert János)

Választási plakát Kassán (Photo: Eifert János) Kassa, főtér (Photo: Eifert János) A szállodánk a belvárosban: Hotel Horses Inn, Kassa, Zvonarska u. 17. (Photo: Eifert János) móger Ildikó a régi ház előtt. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Régi házak, felújítva. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Az Alsókapu (Dolná brána) a földalatti múzeum együttesének megnevezése, melyhez hozzátartozik a város egykori kapuja és a 13. század második feléből származó eredeti városfal részei is. Feltárásukra 1996-ban, a Hlavná utca rekonstrukciója során került sor. Ma ez az együttes egyedülálló hangulatának köszönhetően kiállítások, fogadások és a hagyományos szeptemberi Kassai Borünnep helyszínéül szolgál, és itt zajlik a maratoni futók regisztrációja is.

2. A Gerster-ház
A kassai születésű Gerster Béla nevét talán sokan nem ismerik, de műveinek neve ismerősen cseng majd a iskolai földrajz órákról. Egy karnyújtásnyira a földalatti múzeum kijáratától Ön is megismerkedhet a zseniális kassai mérnökkel, világhírű csatornák és vasutak, például a Korinthoszi – és a Panamacsatorna tervezőjével.
3. A Vármegyeháza
A paloták egyik jellemző vonása, hogy fő homlokzatukon címer látható. A Vármegyeházát az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere díszíti, melynek épülete 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált. Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozitermét is rejti.
4. A város címere
A galériából kilépve egy kis parkba jutunk. Itt látható a Kassa jelenlegi címerét ábrázoló bronzplasztika. Bal oldalt alul látható a város 1369-ből származó eredeti címere is. Nagy Lajos király adománylevele a maga nemében a legrégebbi Európában.
5. A Szent Erzsébet-dóm
A Szent Erzsébet-dómban tett látogatás során megismerheti a város védőszentjének szimbolikáját. A dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén. Ez Európa egyik legkeletebbre fekvő nyugati stílusú gótikus székesegyháza és egyben a legnagyobb templom Szlovákiában. Belső terében látható a lenyűgöző szépségű Szent Erzsébet oltár, a gótika korából származó egyedülálló kettős csigalépcső – egyike az Európában található öt (látogatható) ilyen építménynek, az utolsó magyarországi Habsburg-ellenes felkelés vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek a síremléke (látogatható) és kívül az 1477-ből származó napóra. A székesegyház belső és külső terét a 15. századi Kassai István kőfaragómester munkái díszítik. A város központjára nyíló legszebb kilátás kedvéért érdemes megmászni a 60 méter magas északi tornyot. A legújabb kutatások a templom építésének pompáját és logikáját a 14. századi Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe. A templomot évszázadokon keresztül látogatták a zarándokok és IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy itt őrizték Krisztus Vérét. A vasárnap reggel 9 órakor kezdődő latin nyelvű szentmisék lenyűgöző ötvözetét nyújtják a középkori építészetnek, a középkori Európa nyelvének és a barokk zenének.
6. A Szent Mihály-kápolna
A Szent Erzsébet-dómtól délre található kápolna a 14. századból származik. A gótika csúcspontját képviseli és a szemlélőt meglepi tiszta stílusával, meghittségével és harmóniájával. A középkorban a városi temető vette körbe és csontkamra is volt benne. Mihály arkangyalnak szentelték, aki átkíséri a lelkeket a túlvilágra. A holtak lelkeinek mérlegelését ábrázoló középkorból származó szobra a bejárat felett látható. A kápolnában (egyebek mellett) angol nyelvű szentmiséket is tartanak (vasárnaponként délelőtt 11 órakor).
7. Az Orbán-torony
Harangtorony, amelyben a Szent Orbán-harang másolata került elhelyezésre. Az 1557-ből származó eredeti harang az Orbán-torony előtt látható. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók. A 45 méter magas toronyban működik Szlovákia egyetlen viaszfi gura múzeuma, amely a városhoz kötődő jeles szemelyiségeken keresztül mutatja be Kassa történetét.
8. A zenélő szökőkút és a harangjáték parkja
Minden egész órában felcsendül a parkban a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték hangja. Májustól októberig a harangjátékot a zenélő szökőkút is kiegészíti, amely a harangjáték elhalását követően egy megnyugtató zene dallamára lép működésbe (sötétedés után világít is) minden nap 22 óráig.
9. Az Állami Színház épülete
A szökőkút mellett elsétálva feltűnik a Lang Adolf építész által tervezett Állami Színház épülete. A színházban az első bemutató 1899-ben volt. A látogatót az épület szecessziós elemekkel díszített újbarokk külseje mellett a hárfát formázó íves beltér, a színház meghittsége és fensége, valamint a bécsi Gastgeb Peregrín, Shakespeare 4 drámájának jeleneteit ábrázoló mennyezeti festményei nyűgözik le. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház mellett ez Szlovákia egyetlen három társulattal működő színháza (opera, balett, dráma).
10. Az Immaculata szoborcsoport
Közvetlenül a színház mellett található az 1723-ból származó Szeplőtelen Szűz Mária pestis-oszlop (Immaculata). A Mária-oszlop egy kis parkban áll és az 1709. és 1710. évi pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket. Az alkotás egyaránt felvonultatja a barokk szobrászművészet szépségét, valamint a szentek és angyalok újabb kori szobrait. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.
11. A Történelmi Városháza
Városnézésünk utolsó állomása az 1779 és 1780 között épült régi városháza, amelynek erkélye fölött Kassa címere látható. Belsejében gyönyörű termek találhatók, amelyeket a város főpolgármestere használ reprezentációs célra és a termek egyikében láthatók a város első polgárainak portréi is. Az épület udvarán keresztülhaladva juthat a látogató az egykori Fórum/Slovan mozi felújított termébe, amely ma koncerteknek és színházi előadásoknak ad otthont. A földszinten várja Önt Kassa Látogatóközpontja.

Választási plakát (Photo: Eifert János) Komjáti Aladár szobra (Photo: Eifert János) Kassa (Photo: Eifert János)

Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Móger Ildikó az un. fekete-ház előtt, Kassa (Photo: Eifert János)

Kassa, főtér (Photo: Eifert János)

Kassa, Aupark (Photo: Eifert János)

A bevásárlóközpont, az Aupark esti fényben (Eifert János felvételei)

Híres a trencséni sör, de még híresebb a Vág jobbpartján, 260 méter magas hegyen álló trencséni vár, amely 1069-ben már állott… Most a legnagyobb melegben másztunk fel az óra- toronyba, ahonnan gyönyörű a kilátás… Trencsén / Trenčín, Szlovákia, 2013. július 27.

Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Trencsén város címereTrencsén (szlovákul Trenčín, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület központja. Vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. Sikerrel tartóztatta fel Vratislav cseh király, majd 1069-ben Ottó morva őrgróf és 1108-ban Szvatopluk cseh király hadait. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. 1263-ban Cseszneki Jakab volt a vár ura, de 1302-ben Vencel király elvette a Csesznekiektől, s Csák Máténak adta, akinek tartományi székhelye lett, majd halála után 1321-ben Károly Róbert kemény ostrommal foglalta el. 1335-ben itt kötötte meg a békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. Királyi vár, majd a Hunyadiaké. A 15. században a Szapolyaiaké lett, de 1528-ban Ferdinánd hadai egy hónapi ostrom után bevették, az ostrom során leégett. 1605 július 1-jén Bocskai serege foglalta el. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1665-ben itt gyűltek össze a vasvári békével elégedetlen főurak. 1704-ben rövid időre elfoglalták a kurucok, de megtartani nem tudták. 1708 augusztus 3-án falai alatt zajlott a vesztes trencséni csata, melynek súlyos következményei lettek. 1782-ben elhagyták a jelentőségét vesztett várat, pusztulását 1790 június 11-én a városban kitört és a várra átterjedt tűzvész pecsételte meg. Az 1960–70-es években maradványait helyreállították.

A vár alatt fekvő települést mint vámszedő és vásáros helyet 1111-ben és 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság oklevele említi először. 1241-ben említik Bogomer trencséni ispánt, aki a várat a tatárok ellen védelmezte, a település azonban valószínűleg megsemmisült. A 13. század végén Csák Máté Trencsénre is kiterjesztette fennhatóságát, és hatalmas birtokainak központjává tette. Halála után 1321-től újra királyi birtok, ekkor már városi joggal rendelkezett. A város erődítményei a 15. században épültek. A két kapuval ellátott városfal az erődített plébániatemplommal és a vár erődítéseivel egybeépítve egységes védelmi rendszert alkotott. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond Trencsént szabad királyi városi rangra emelte. A város egyenlő jogokat élvezett Budával és Székesfehérvárral, és a Magyar Királyság legjelentősebb városai közé tartozott.

Ildikóval az óratoronyban. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Ágyú a várban. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Középkori puska gyújtószerkezete a vármúzeumban. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) A trencséni vár egy szláv erődítmény helyén épült és a 11. századtól királyi őrtoronyként működik. A legrégibb nevezetességei közé tartozik egy románkori rotunda, de a Csák Máté korából származó Máté-torony is felkeltheti érdeklődésüket. A vár alsó részében található az ágyúbástya, egy kápolna és a legendás Szerelmesek kútja. Ez utóbbi Omar és Fatima tragikus szerelme révén ismert. Érdekes objektumai a várkomplexumnak a kaszárnya illetve az óratorony. Falai régmúlt időkről mesélnek, amit egy római latin falfelirat is bizonyít. A felirat i.u. 179-ből származik és az ókori Rómaiak legészakibb tartózkodásának bizonyítéka egész Közép-Európában. Marcus Aurélius császár a kvádok feletti győzelmének tiszteletére vésték a vár falába i. u. 179-ben. A várból lejuthatunk a városba egy különleges lépcsőn, amelyen már a 16. században lépkedtek elődeink. (http://www.visitslovakia.com/trencseni-var)

 Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Kecskék a toronyban. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János)

A főtér. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) 1528. június 28-án, amikor a császári hadak a várat egyhavi ostrom után bevették a várost is felégették és kifosztották. Súlyos károk keletkeztek a város védműveiben is. 1543-ban a városi magisztrátus a városfalak további megerősítését határozta el, mely során az Alsó, vagy más néven Török kaput félköríves barbakánnal és kisebb toronnyal bővítették. Megerősítették a plébániatemplomot és a Szent Mihály kápolnát, félig lebontották a ferences kolostort, azonban újjáépítése már nem történt meg, és falai még 1596-ig álltak. Azt, hogy a városi vezetők aggodalmai nem voltak alaptalanok, megmutatták a hamarosan bekövetkező események. 1599-ban a szultán szolgálatában álló krími tatár hordák pusztították el az egész vidéket, 1604-ben pedig Bocskai hajdúi okoztak hatalmas károkat. A pusztítás megismétlődött húsz évvel később Bethlen Gábor hadainak támadásával, majd 1625-ben mindezt egy nagy árvíz tetőzte be. 1644 – 1645-ben I. Rákóczi György serege dúlta a vidéket. 1656-ban a pestisjárvány 300 lakost ölt meg. 1663-ban újra török hadak pusztították a Közép-Vágmentét. A támadás október 2-án érte el a várost, melynek védelmében több mint 300 katona és városi polgár esett el, sokakat rabságba hurcoltak. A környéken 17 falu pusztult el teljesen.

Ildikó Poci kutyájával egy kávéház előtt. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) A menyasszony kisérőivel, Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János)

Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Szobrocska az étterem kertjében. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) Karol Padivy emléktáblája. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János)  Eifert János felvételei

A múzeum kapuja. Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) 1678 és 1683 között Thököly Imre hadai pusztították a város környékét, amely a legnagyobb veszteségeket mégis a Rákóczi-szabadságharc során szenvedte el. A kurucok 1704. február 14-én zárták körül a várost, mely csak négy évi blokád után lélegezhetett fel. A dühöngő éhínség és járványok után 1708. május 14-én hatalmas tűzvész tört ki, melyben 195 ház a piaristák templomával együtt porig égett és helyrehozhatatlan károk érték a város védőfalait is. Az 1710-ben kitört pestisjárványnak több mint ezer ember esett áldozatul, majd 1715-ben a pestis újabb hullámának 222 áldozata lett. A háborúk és katasztrófák által okozott károk és veszteségek példa nélkül állnak a felvidéki városok között.

A 16. és 17. század katasztrófái közepette a városban virágzott a művészet és kultúra. A 16. század második felében habánok telepedtek itt le akik megalkották a híres trencséni majolikát. A harmincéves háború során Trencsént és vidékét cseh és morvaországi menekültek tömegei árasztották el. 1637-ben a prágai Jan Václav Vokál megalapította az első trencséni könyvtárat, mely 1664-ig működött. A 19. századig nyomda is működött a városban.

1649-ben Trencsénben jezsuiták telepedtek le, majd három év múlva megalapították iskolájukat. Hatásukra indult meg az akkor evangélikus többségű városban a rekatolizáció. 1655-ben kezdte működését a trencséni noviciátus, 1657-ben pedig megnyílt az új kollégium épülete, ahol a színház is működött. A templomot és az iskolát 1776-tól a piaristák vették át.

Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János)  1790. június 11-én ismét szörnyű tűzvész tört ki a városban, melyben szinte az egész belváros leégett. Súlyos károkat szenvedett a plébániatemplom és a paplak is, a legnagyobb veszteség mégis az ősi vár pusztulása volt, melyből csak füstölgő romok maradtak, és többé már nem épült fel. Szenvedett a város a napóleoni háborúk alatt is. 1805-ben itt vonult át I. Sándor orosz cár serege útban Austerlitz felé, 1813-ben pedig 36 ezer orosz katona vonult át útban a lipcsei csatába. 1813-ban újra nagy árvíz pusztított, mely 44 lakos életét követelte. A várost közvetve sújtotta az 1866-og königgrätzi csata is, mely után a megvert osztrák sereg maradványai érkeztek ide súlyos kolerajárványt okozva. A porosz–osztrák háborúban részt vett a „drótos regiment”nek csúfolt trencséni 71. gyalogezred is, melynek 1880-tól itt volt a székhelye. Az osztrák-magyar kiegyezés kedvezőtlenül érintette Trencsént, mely 1867-től szabad királyi városi jogait elveszítve Trencsén vármegye alárendeltségébe került.

Ulica Palackého - Trenčín, 2013.07.27. (Photo: Eifert János) 1910-ben a városnak 7 805 lakosából 3 676 szlovák, 2 997 magyar és 925 német lakosa volt. 1920-ban a trianoni diktátum hatására a magyar nemzetiségű lakosok a Csallóközbe vagy az Alföldre (Dévaványa, Gyomaendrőd, Kisújszállás) környékére költöztek. 2001-ben 57 854 lakosa volt, 95%-ban szlovák nemzetiségű. (Wikipédia)

Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE – Štúdio Mestskénho Divadla Žilina, Slovakia, 2013. július 26. 19:00

Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE -  Štúdio Mestskénho Divadla Žilina – 19:00 Physical performance inspired László Krasznahorkai’s novel and Max Neumann’s paintings

Choreography: Jaro Viňarský, Performered by: Marek Menšík and Jaro Viňarský, Light Design: Tomáš Morávek, Original music: Jan Burian, Costume designer: Martin Kratochvil, Voiceover: Henrietta Rab, Production: SKOK! Civic Association, Co-production: Stanica Žilina – Zariečie, Záhrada – Center for Independent Culture in Banská Bystrica and Archa Theatre.

Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE (Photo: Eifert János) Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE (Photo: Eifert János) Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE (Photo: Eifert János) Body. Language. Painting. Invitation to the apocalyptic battle with memories, thoughts, ideas and concepts of human kind, the power of God, the senses, the beauty dreaming about love, wolves and other animal forms in us.

2013.07.26.-Jaro-Vinarsky Choreography: Jaro Viňarský, Performered by: Marek Menšík and Jaro Viňarský, Light Design: Tomáš Morávek, Original music: Jan Burian, Costume designer: Martin Kratochvil, Voiceover: Henrietta Rab, Production: SKOK! Civic Association, Co-production: Stanica Žilina – Zariečie, Záhrada – Center for Independent Culture in Banská Bystrica and Archa Theatre. “As a kind of extension of this performance there we also three specific workshops, during which the participants together with me, Marek Menšík and Tomas Morávek worked on issues, developed them and played in the world of Animalinside. This experience was the very rewarding for the whole creative process. All those who attended the workshops brought us valuable insights on what was being formed. They revealed to us new contexts and inspired us to try different things. This show is so for me not only the result of the work of my closest team but also of the work done by participants in these workshops, whom I thank for being with us on this adventure of creation. Three workshops entitled “Physicality in literature” took place in November and December 2012 in Kosice, Stanica Žilina – Zariečie and Záhrada – Centre for Independent Culture in Banska Bystrica in Slovakia. ”

Jaro Viňarský: ANIMALINSIDE c. fizikai színház előadásán a nézőket megvendégelték (Photo: Eifert János) Photos: Eifert János

KioSK 2013 – festival nového slovenského divadla a tanca – štvrtok, 25. – 28. 7. 2013 / 6. KioSK Festival, Zilina, Szlovákia, 2013. július 25 – 28.

KioSK 2013 – festival nového slovenského divadla a tanca – štvrtok – nedeľa, 25. – 28. 7. 2013

2013.07.26. kioSK festival logo

Petra Tejnorová a kol.: EDGE – dokumentárne divadlo / performance

Radikáne drsná, k starobe nekorektná a zábavná performance na pomedzí fikcie a dokumentu, ktorú hrajú starý ľudia pre mladých. Medzinárodná autorská inscenácia, ktorá je sondou do života ľudí starších 60 rokov, ktorí pôsobili / pôsobia v divadelnom a tanečnom prostredí. Edge symbolizuje obdobie prechodu medzi aktívnym životom a zdanlivo pasívnou starobou. Predstavenie otvára okruh tabuizovaných tém spojených so starnutím, premenou sexuality a vnímania vlastného tela, či samoty. spája dva svety naprieč generáciami – mladý tím tvorcov pod vedením režisérky Petry Tejnorovej oslovil tanečníkov, hercov a divadelníkov nad 60 rokov z piatich rôznych krajín.

Krzysztof Raczkowski és Móger Ildikó (Photo: Eifert János)

Móger Ildikó és Beatrice Cordua 04. (Photo: Eifert János) Móger Ildikó és Beatrice Cordua 02 (Photo: Eifert János) Móger Ildikó és Beatrice Cordua (Photo: Eifert János) Móger Ildikó és Beatrice Cordua 03. (Photo: Eifert János)

Krzysztof Raczkowski, mögötte Jan Sedal (Photo: Eifert János)

V hlavných úlohách sa ocitajú „odborníci všedného dňa“ – oldageri so svojimi názormi a skúsenosťami. EDGE balancuje na pomedzí dokumentárneho divadla a fikcie a scenár projektu vychádza z výpovedí či textov samotných oldagerov. EDGE nazerá do vnútorného sveta oldagerov s ich minulosťou a víziami budúcnosti, ktoré sú divadelne zhmotnené s pomocou autentických materiálov, pohybu, filmových dokumentov či dokrútok. Všetkých sedem performerov, ktorých priemerný vek presahuje 60 rokov (kým priemerný vek inscenačného tímu nedosahuje tridsať), patrí k významným umeleckým osobnostiam svojej doby.

Martin Bálik (Photo: Eifert János) Krzysztof Raczkowski (Photo: Eifert János) EDGE, 2013.07.26. Alois Bilek (Photo: Eifert János) Móger Ildikó (Photo: Eifert János) Zilina, 2013.07.26

Mária Zagátová és Alois Bilek (Photo: Eifert János) Beatrice Cordua (Photo: Eifert János) Zilina, 2013.07.26. Eifert János felvételei

Ján Sedal sa ako člen neoficiálneho Bílého divadla, autorského divadla Křesadlo a neskôr brnenského HaDivadla aktívne podieľal na undergroundovom divadelnom dianí prednovembrovej doby. Nemecká tanečnica Beatrice Cordua spolupracovala s poprednými avantgardnými tvorcami nielen z oblasti tanca, ale aj filmu (Pina Bausch, Stephen Dwoskin), Maďarka Ildikó Móger je autorkou choreografií k mnohým významným maďarským filmom. Pre žilinského diváka je určite zaujímavá účasť dvoch osobností domáceho kultúrneho života. Učiteľka spoločenských tancov Mária Zagatová je iniciátorkou tanečnej metodiky pre deti, ktorá sa využíva na Slovensku aj v ČR dodnes. Druhým slovenským účinkujúcim je významný pedagóg a bábkar Martin Bálik.

EDGE "finálé" (Photo: Eifert János)

A szereplők / Účinkujú: Beatrice Cordua (DE), Krzysztof Raczkowski (PL/DE), Ján Sedál, Alois Bílek (CZ), Mária Zagátová, Martin Bálik (SK), Ildikó Móger (HU), Tomáš Vtípil (Hudba)

Az előadás végén állva tapsolnak (Photo: Eifert János) EDGE, 2013.07.26. Tapsrend (Photo: Eifert János) EDGE, 2013.07.26.

Réžia: Petra Tejnorová, Dramaturgia: Lukáš Jiřička, Námet a choreografia: Lucia Kašiarová, Scénografia a kostýmy: Adriana Černá, Hudba: Tomáš Vtípil, Videotechnická spolupráca: Jaroslav Hrdlička

Produkcia: ALT@RT o. z., Stanica Žilina-Záriečie, Koprodukcia: L1 association, Brott Fabrik Bonn, Sztruks a Nová scéna ND

Petra Tejnorová et al.: EDGE – documentary theatre, performance / dokumentárne divadlo, performance štvrtok, Stanica Žilina-Záriečie, Szlovákia, 2012. november 22.

Zsolna / Žilina, Jan Bálik a grafiti előtt, a Stanicán (Photo: Eifert János)

Tegnap este érkeztünk Ildikóval Zsolnára, és egy magánházban szálltunk meg. Most kezdődnek a próbák a ma esti előadáshoz. Reggel még elviszem a Poci kutyát sétálni, közben fényképezek, Martin Bálik a grafiti előtt, a sörösrekeszekből összeépített színház előtt. Borús idő, nyirkos levegő, lehangoló városi környezet: Stanica Žilina-Záriečie. A színházban majd melegebb hangulat lesz, remélem…

Zsolna / Žilina, szelektív hulladékgyűjtők a lakótelepen (Photo: Eifert János) Zsolna / Žilina, Poci kutyánk az aluljáróban (Photo: Eifert János)

Stanica Žilina-Záriečie – kultúrny uzol
Petra Tejnorová et al.: Edge, documentary theatre / performance, Thursday 22. 11. 2012, 7pm

Stanica-Žilina-Záriečie-kultúrny-uzol (Photo: Eifert János) EDGE-színpadkép (Photo: Eifert János)

Móger Ildikó és Jan Sedál (Photo: Eifert János) Móger Ildikó és Jan Sedál  (Photo: Eifert János) Móger Ildikó (Photo: Eifert János)

Móger Ildikó és Krzysztof Raczkowski (Photo: Eifert János) EDGE (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Edge symbolises transition period between active life and seemingly passive old age, openes up tabooed issues concerning aging, sexuality changes or perception of one’s body or loneliness. Non-sentimental performance between fiction and document using various expression methods and languages.

International author performance is a sonde into life of people over 60 who have been profesionally active in the field of dance and theatre. The main roles are taken by oldagers with their opinions and life experience, moving on the edge between performing their own lives and contemplating about their life transition from active to…

Petra Tejnorová a kol.: Edge – dokumentárne divadlo / performance štvrtok

Edge symbolizuje obdobie prechodu medzi aktívnym životom a zdanlivo pasívnou starobou, otvára okruh tabuizovaných tém spojených so starnutím, premenou sexuality a vnímania vlastného tela či samoty. Nesentimentálna divadelná performance na pomedzí fikcie a dokumentu, ktorá sa pohybuje medzi rôznymi výrazovými prostriedkami a jazykmi.

Medzinárodná autorská inscenácia je sondou do života ľudí nad 60, ktorí v rôznych roliach pôsobili v divadelnom a tanečnom prostredí. V hlavných úlohách sa tak ocitajú „odborníci všedného dňa“ – oldageri so svojimi názormi a skúsenosťami, pohybujúci sa na pomedzí hrania svojho života a rozmýšľania o svojej životnej premene z aktívnych na …

Krzysztof-Raczkowski-Jan-Sedál (Photo: Eifert János) Krzysztof-Raczkowski-Jan-Sedál (Photo: Eifert János) Móger-Ildikó (Photo: Eifert János) Tomáš-Vtípil-Jan-Sedál-Móger-Ildikó (Photo: Eifert János)

Móger-Ildikó-Krzysztof-Raczkowski-Mária-Zagatová (Photo: Eifert János) Martin-Bálik-Jan-Sedál-Krzysztof-Raczkowski (Photo: Eifert János) Photos: Eifert János

Director: Petra Tejnorová
Dramaturgy: Lukáš Jiřička
Choreography: Lucia Kašiarová
Scene, costumes: Adriana Černá
Music: Tomáš Vtípil
Performing: Ján Sedál, Josef Kotěšovský, Petr Veleta (Cz), Mária Zagatová, Martin Bálik (Sk), Krzysztof Raczkowski (Pl/De), Ildikó Móger (Hu)

Entry: 4.00 / 3.00 € (adults / students)
Ticket reservations: rezervacie@stanica.sk, +421 41 56 23 564

Következő oldal »