János Eifert - Photographer

Janos Eifert, EPSA Is hereby designated a 4 Star Exhibitor. Issued this 28th day of December 2020

Dear Janos,

Congratulations!  Your ND Star 4 application is now approved.  Look for your name in a future issue of the PSA Journal.

Attached are:

  • your Verified application Excel File. Please note that this is the verified copy and all the Verified Sheets in the file are locked by password; KEEP THIS FILE!
  • your Star Certificate in pdf format for printing and for ROPA application.
  • KEEP THIS FILE!When you are ready to submit your next Star application;
  • Use the attached Excel File;
  • DO NOT remove any sheets or Change the Protected Sheets Tabs, they will be used by SRD;
  • Delete any previous data on the “New Acceptances” and “New Titles” sheets
  • Put New Acceptances and Titles on the “New Acceptances” and “New Titles” sheets ;
  • Email the Star Application Excel File to the ND Coordinator

Please follow instructions and samples in the latest version of the Applications Information & Instructions available on the PSA website.

Regards,

Jenni Horsnell GMPSA/S

ND Star Ratings Director

.

.

 

Photographic Society of America

Nature Division Award of Merit
For 144 acceptances of 48 titles in Nature Exhibitions
Janos Eifert, EPSA
Is hereby designated a 4 Star Exhibitor

Issued this 28th day of December 2020

Jenni Horsnell GMPSA/S
Director, Star Rating Awards

Kui C Lam
Chairperson, Nature Division

Kevesebb jelenjen meg

Janos Eifert, EPSA is a 3 GALAXY EXHIBITOR, Color Class – Photographic Society of America, 4th day of December 2020

.

Photographic Society of America

                              

.

Projected Image Division Award of Merit

For 25 new titles with 3 acceptances each, leading to a comulative total of

171 titles and 513 acceptances in Recognized Projected Image Exhibitions

.

János Eifert, EPSA

Is hereby designated a 3 GALAXY EXHIBITOR, Color Class

.

Issued this 4th day of December 2020
.
Jenni Horsnell GMPSA/S
DIRECTOR, STAR RATING AWARDS
Christine …..
CHAIRPERSON, PROJECTED IMAGE DIVISION

Janos Eifert, EPSA – GALAXY EXHIBITOR, Color Class of Photographic Society of America, 11 July 2020

Dear Janos,

Congratulations!

Your PIDC Galaxy 1-2 application is now approved. Look for your name in a future issue of the PSA Journal.

Attached are:

your Verified application Excel File. Please note that this is the verified copy and all the Verified Sheets in the file are locked by password; KEEP THIS FILE!
your Galaxy Certificate in pdf format for printing and for ROPA applications. KEEP THIS FILE!

When you are ready to submit your next Galaxy application;
Use the attached Excel File;
DO NOT remove any sheets or Change the Protected Sheets Tabs, they will be used by the SRD
Delete all data on the “New Acceptances” and “New Titles” sheets
Put New Acceptances and Titles on the “New Acceptances” and “New Titles” sheets
Email the Galaxy Application Excel File to the PIDC SRD Coordinator
Please follow instructions and samples in the latest version of the Applications Information & Instructions available on the PSA website.

Regards,

Jenni Horsnell GMPSA/S, PSA PIDC Star Ratings Director

.

.

Photographic Society of America


Projected Image Division Award of Merit

For 25 new titles with 3 acceptances each, leading to a cumulative total of 146 titles and 438 acceptances in Recognized Projected Image Exhibitions

Janos Eifert, EPSA

Is hereby designated a

2
GALAXY EXHIBITOR, Color Class

Issued this 11th day of July 2020

Jenni Horsnell, GMPSA/S
Director, Star Rating Awards

Nancy L. Speaker, QPSA
Chairman Projected Image Division

A tíz évvel ezelőtti eseményekre emlékezik a világ. Budapest, 2011. szeptember 11.

2001-Szept-11-magasból 2001-szept11-brooklyn-bridg 2001-szept-11_robbanás-alul 

New York, Manhattan, 2001. szeptember 11. (archív felvételek,  forrás: web)

Pillanatok alatt összeomló pokoli torony, cserepek hullanak, törik a csont. Porba gyalázó erőszakos képek, tragédiával lezüllesztett lelkiismeret, hatalom és erő, mocsok és hulladék, időszeletkék, pixelek, rendhagyó, érdekes, különleges, erőszakos, elborzasztó, megdöbbentő pillanatok sokasága, amelyek képünkbe röhögve a valóságot úgy tárják elénk látványként, ahogyan személyesen soha nem találkozunk vele…

 1977-Brooklyn-Bridge-New-Yo 1977-New-York-00 1985-World-Trade-Centernél 1985-World-trade-Center-Arc 

New York, Manhattan, 1977, 1985 (Eifert János felvételei)

Szeptember 11. A tíz évvel ezelőtti eseményekre emlékezik a világ. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Káida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be, ezzel megölve a környező emeleteken dolgozó embereket. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (web)

szept11

A terrorakció folyamán géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első eszköze Afganisztán megszállása volt. Így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik al-Káida tagokat rejtegettek.

A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, majd később a helyszínen megépítették a Pentagon Memorial emlékművet. A World Trade Center helyszínén a romok eltakarítását követően elkezdődtek az újjáépítések, 2006-ban fejezték be a 7 World Trade Center irodaépületét. A 1 World Trade Center (korábbi tervek szerint Freedom Tower) jelenleg építés alatt áll, 2013-ra tervezik az átadását. A mintegy 541 méter (1776 láb) magasra tervezett épület így Észak-Amerika legmagasabb épületeinek egyike lesz. 2007 és 2012 között további három épület átadását tervezik. 2009. november 8-án adták át a 93-as járat emlékhelyét (Flight 93 National Memorial). Ez volt az első mérföldköve a tizedik évfordulóig tervezett építkezéseknek.

Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tűzharc során megölték Oszáma bin Ládent, a támadások kitervelőjét.

Csáki Csaba – Extra dimenziók: kicsi, nagy, vagy végtelen nagy?

Photo Eifert: Arc, F(r) = GN ·m1m2/r2 (Budapest, 2008)

 Photo: Eifert János

 

 

Extra dimenziók: kicsi, nagy, vagy végtelen nagy?

 Hogyan változott az elmúlt három évben a lehetséges gravitációs elméletekről kialakított felfogásunk? Ezt mutatjuk be az extra dimenziókról szóló írásunkban. Ez idő alatt nyilvánvalóvá vált; lehetséges, hogy az általunk tapasztalt Newton-féle gravitációs állandó nem alapvető természeti állandó, csak egy (nagy távolságokra érvényes) effektív paraméter. Az ilyen elméletekben, amint bizonyos energiaskála fölé jutunk, extra dimenziók nyílnak meg előttünk, ahol a gravitációs vonzástörvény eltér a hagyományos newtoni gravitációtól. A megdöbbentő újdonság ezekben az új elméletekben az, hogy az energiaskála, ahol az extra dimenziók megnyílnak, egészen közel lehet a jelenleg kísérletileg elérhető energiákhoz, és az extra dimenziók hatásai az elkövetkező generációs gyorsítókban esetleg kísérletileg ellenőrizhetők lesznek. Read more

Preservation Hall, New Orleans, USA, 2008. július 2.

new-Orleans-Preservation-Hall-Jazz_0696 Photo: Eifert János

new-Orleans-Preservation-Hall-Jazz new-Orleans-Preservation-Hall-klarinétszóló New-Orleans-Preservation-Hall-Freddi-és-Eifert Preservation Hall ( New Orleans, USA, 2008. július 2.)
Karl LeBlanc gitars, Michel Pierce clarinet, Geffry Hills tube, Ernest (?) Hellog drum, Freddi Darol (?)

IFT Food Expo 2008, USA, Louisiana, New Orleans, 2008. július 1.

2008-07-01-Boston-IFT

2008-07-01-Boston-IFT-Karen-Richardson-Eifert USA, Louisiana, New Orleans. IFT Food Expo 2008

A világ legnagyobb élelmiszeripari seregszemléje, az IFT Food Expo 2008, Institute of Food Technologists, Annual Meeting & Food Expo. A Freeze-Dry standján, Karen Richardsonnal (Photo: Lisa Horvath)

The IFT Annual Meeting & Food Expo is the ONLY annual event that brings together professionals involved in both the science and the business of food – experts from around the world from industry, academia, and government. You’ll learn about the very latest trends, the newest products, and the most recent scientific innovations…and make important new professional connections.

Amerikai napló, USA, New Orleans, 2008. június 30.

20080630

Amerikai napló, USA, New Orleans, 2008. június 28.

20080628

Amerikai napló, USA, New Orleans, 2008. június 27.

feher-krokodil-new-orleans-eifert-8544

Fehér krokodil New Orleansban? Állás nélküli zenész az utcán? Katrina a legveszélyesebb nő?

Read more

Amerikai napló, USA, Buffalo-Charlotte, 2008. június 26.

20080626a1

Amerikai napló, USA, New Orleans, French Quartier, 2008. június 26.

20080626b

Látogatás Kálmán Béla fotóművésznél, Boston, Massachusetts, USA, 2008. február 19.

2008.02.19.-Napló

Látogatás Kálmán Béla fotóművésznél, Boston, Massachusetts, USA, 2008. február 19.

Délelőtt későn ébredek, laza nap telefonokkal, képletöltéssel, meditációval. Fantasztikus ez az Internet, voice discount az ingyenes telefonálás lehetőségével, no meg a skype, Sárát is látom, videobeszélgetést folytatunk…

12h – Kálmán Béla mesterfotográfust látogatom meg, Éva és Gabi társaságában. Boston belvárosában lakik, jó környéken (1 Huntington Avenue, Trinity Place 1404, Boston, MA 02116 USA, Tel: +1 617 236 0040). Dolgozószobájában beszélgetünk, szóba kerülnek fotósok, a művészeti közélet, régi történetek, viccek, jópofaságok. Felidézzük találkozásunkat, egész pontosan 1999. június 3-át, amikor Budapesten, a Mai Manó Ház napfényműtermében, a Szövetség elnökeként Életmű-díjat adtam át neki. Képek kerülnek elő, korai korszakából, amelyek még mindig erősen hatnak: Lakatos Gabriella a Csodálatos mandarinban (Operaház, Budapest, 1955), A Hópelyhek tánca a Diótörő c. balettben (Budapest, 1954), Aszfaltozás (Andrássy út, Budapest, 1954), Munka után (Szilvásvárad, 1953). Saját könyveiből, albumaiból van vagy tucat. Közülük leginkább a kaktuszos könyve tetszik: Succulents – Nature’s Sculptural Wonders (Steven Hammer szövegével, Rizzoli, New York, 2001). Most a legutolsón dolgozik, csupa montázs, idegen fotókból. Kevésbé tetszik, akárcsak legutóbbi kötete, amiből egy példányt nekem dedikál: „Eifert János barátomnak, nagy barátságban, Béla Kálmán”. A paprikás fotóiból is kapok ajándékba egy nyomatot. Béla most nyolcvan éves, friss szellemmel és egyre nehezülő mozgással, és milliomos feleséggel. A Library-ban ebédelünk, meghívására. A kellemes beszélgetést követően elbúcsúzunk, én még fényképezek az egyetemi városban. Este megyek haza, villamossal, Riverside irány, Gábor értem jön a megállóba. Vacsora után dolgozom, hajnal felé kerülök ágyba. Kicsit fotótörténészkedek, szócikket írok, most éppen Kálmán Béláról.

2008.02.19.-Kálmán-Béla-Eif 2008.02.19.-Boston Eifert János felvételei

2008.02.19.-Kálmán-Béla

Kálmán Béla dolgozószobájában (Boston, Massachusetts, USA)

“Kálmán Bélát azon magyar fotográfusok között tartják számon, akik elmentek és külföldön csináltak karriert. A riport-, színházi- és táncfotóiról, színes táj-, műemlékfelvételeiről, növényekről zoommal, szűrőkkel manipulált közelképekeiről, utóbbi időben számítógéppel módosított fényképeiről híres fotográfus formajátékaiban eljut egészen az absztrakcióig. Témáit látványértékük szerint választja inkább, mintsem szociográfiai vagy egyéb szempontból. Képei igazi közönségfotók.

2008.02.19.-Kálmán-Béla-alá 2008.02.19.-Kálmán-Béla-kön  Kálmán Béla 1921. július 29.-én született Budapesten. 1939-ben, a Berzsenyi Gimnáziumban érettségizik, ahol tanárának, dr. Vajthó Lászlónak köszönhetően beleszeret a magyar nyelvbe és irodalomba. A nyelvi önképzőkör a diák elnöke, és ekkor még leginkább az írás, az újságírás érdekli. Apja, Kálmán Sándor, újságíróként dolgozik az Esti Kurírnál, neki köszönheti, hogy fényképész lett. Az ő ösztönzésére készíti első riportját egy mátyásföldi repülőtéren rendezett autós szépségversenyről, amelyet le is közölnek, az akkor már ismert fotóriporter, Bojár Sándor felvételeivel. Mindenáron újságírást akar tanulni, megpróbál Amerikába menni. Beiratkozik a Columbia Egyetem újságíró szakára, 1939. októberi kezdéssel fel is veszik az egyetemre, az első évi tandíjat befizeti, megkapja az útlevelét, de a sors közbeszól: Hitler megtámadja Lengyelországot, a franciák és az angolok hadat üzennek Németországnak, Magyarország elkötelezi magát a németek oldalán, az amerikai konzulátus felfüggeszti a vízumok kiadását. Kálmán Béla akkor még marad.

Kálmán-Béla-Életmű-díjátadá Egy régi kép, találkozásunkról: Kálmán Béla átveszi az Életmű-díjat (Magyar Fotográfusok Háza, Budapest, 1999. június 3.) A képen balról jobbra: Bilkei-Gorzó Magdolna (a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársa), Kincses Károly (a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója), az unoka, Kálmán Béla, a kitüntetett, Török András (a Magyar Fotográfusok Háza igazgatója), Hemző Károly fotóművész, Eifert János (a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke), a díj átadója. (Mezey Béla felvétele)

“Elmegy fényképészinasnak Borsody Géza műtermébe, 1940-ben megkapja a segédlevelet. A Várkonyi Stúdióban kap állást, ahol harmadik, beosztott laboránsként kezdi, de később fő laboráns, felvételvezető lesz. 1944-ig asszisztensként dolgozik a Borsody műteremben is, színházi- és táncfotósként neve egyre ismertebbé válik a szakmában. 1945-ben önálló műtermet nyit az Anker palota ötödik emeletén, ahol műtermi portrékat, sztárfotókat, tánc- és színházi felvételeket készít, egyszerre nyolc társulat számára dolgozik. 1952-ben, az államosítás után a Fényképész Szövetkezethez kerül, az Oktogonnál, a 3. számú telep helyettes vezetőjeként dolgozik. 1956-ban Amerikába költözik. Kezdetben, Chicagóban, egy Wesley Browman nevű kommersz fotósnál dolgozik laboránsként, majd felvételvezetőként. 1957-től New Yorkban egy mail order katalógusküldő cég szerződteti, felvételvezetőként, közben megbízást kap a Life-tól, Hungarian a year after c. képriportjának az elkészítésére. Az anyag végül nem jelent meg, de a munka kapcsán többen felfigyelnek tehetségére. Rövid ideig egy New Jersey-i német fényképész stúdiójában dolgozik, majd 1959-ben Bostonba kerül, a Fayfoto reklámstúdióba. 1966-ban megvásárolja a műtermet, ahol addig dolgozott, főként alkalmazott- és reklámfotókat készít, elképzelése szerinti érdekes, új stílusban. Leteszi az állampolgári esküt, amerikai útlevelet kap, szabadon utazhat. 1980-ben műtermében saját galériát nyit, majd 1983-ban eladja a műtermet, azóta művészi elképzelései megvalósításán dolgozik.

1999-ben a Fotóművészet számára, Bacskai Sándor készítette interjúban így nyilatkozik: “Rájöttem, hogy a reklámfotózás a fiatal emberek szakmája, én hatvankét évesen kiöregedtem belőle. Attól kezdve azzal a céllal fényképezek, hogy művészi képeket alkossak. Megismerkedtem a digitális fényképezéssel is. A számítógép megváltoztatta a fotográfiát. Nincs vegyszerkeverés, nincs sötétkamra, az új idők fotósa tetszés szerint alkotja képeit. Ez nagy alkotói szabadság. Haladni kell a korral, és én boldogan tapasztalom, hogy képes vagyok megérteni ezt a forradalmi kort.

Albumokat készítettem, tizennyolc múzeumban őrzik képeimet – ki hitte volna ezt annak idején, az Anker közben? Eljutottam Dél-Amerikába, Kambodzsába, Japánba, Kínába, Izraelbe. És a kamerám velem utazik.”

Read more

Kínai holdújév ünnepe Bostonban, 2008. február 17.

Eifert a felvonulók között, Boston, 2008.02.17. (Photo: Lisa Horvath)

Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Phozo: Eifert János) Eifert a zászlóval gyülekezőket fényképezi, Boston, 2008.02.17. (Photo: Lisa Horvath)

A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Ha eljön az ideje, mind Kínában, mind a világ különböző pontjain található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévvel törődik, még az üzleti forgalom is leáll. Nincs ez másképp Bostonban se, ahol az ott élő kínaiak – ha nem sikerül hazatérniük Kínába – igyekeznek úgy megünnepelni a jeles napokat, mintha otthon lennének.  

Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Phozo: Eifert János) Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János)

A tavaszünnep időpontja – hasonlóan a mi húsvétunkhoz – évről évre változik, s még a kínaiak közül is kevesen vannak, akik pontosan tudják, hogy milyen elvek alapján. Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.

Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Kínai holdújév ünnepe, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Eifert János és Lisa Horvath felvételei

A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is. (Wikipedia)

Gyülekezők-zászlókkal a kínai holdújév ünnepén, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Lovasrendőrök a kínai holdújév ünnepén, Boston, 2008.02.17. (Phozo: Eifert János)

Lisa a kínai étteremben, Boston, 2008.02.17. (Photo: Eifert János) Lisa Horvath felvétele Lizával egész nap fényképeztük az utcai jeleneteket, engem különösen az arcok érdekeltek. Este beülünk egy kínai étterembe, édes-savanyú levest, bambuszos-gombás csirkét, bundás banánt rendelek. Természetesen pálcikával eszem, stílusosan zárjuk a napot…

Mókus a parkban, csendélet az ablakomban. Boston és Needham, Massachusetts, USA, 2008. február 15.

Fényképezés, séta Bostonban, Gabival. A parkban egy mókus közelít meg bennünket, mogyoróra vár talán… Közben posta, vásárlás, napi dolgok. Késő délután érünk haza, Needham-be. Ablakomban elnézem az üvegeket, növényeket, amint a késődélutáni nap vöröses-sárgás-erőtlen fényében fürdenek… a csendélet emlékeket, képeket, arcokat idéz… gondolkodom, töprengek, tépelődök… haza gondolok, fájdalmas gyötrődés az egész…

 2008.02.15. Boston, belváros

Csendélet ablakomban, Needham 2008.02.15.-Ablakomból_7836 2008.02.15.-Ablakomból_7831

Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Needham Recycling, 2008. febuár 14.

Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás.  Needham Recycling, 2008. febuár 14.

Gázpalackok. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Gyógyászati-segédeszközök. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Monitorok. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Fémdobozok. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet kibányászni acélgyártásra (pl. autógyártáshoz). Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.

Színes üvegek. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Alufólia. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Műanyagpalackok. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János)  Tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.

Szelektív-hulladékgyűjtőhely, Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) A Needham Recycling jó példa, ahogyan a lakosok valóban szelektív hulladékgyűjtést végeznek. A településen nincs szervezett szemétszállítás, mindenki saját maga gyűjti össze és különböző zsákokba osztályozva elviszi a telephelyre, ahol a megfelelő tárolókba dobja tartalmukat. Az osztályzott, összegyűjtött anyagokat – ha elérnek bizonyos mennyiséget – a helyszínen található gépek segítségével tömörítik, bálázzák. A hasznos anyagokat, eszközöket, tárgyakat – pl. orvosi-gyógyászati segédeszközök, ruhák, könyvek, stb. – el lehet hozni, használni.

Ruha, gyógyszer, adomány-gyűjtő. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János) Könyvek. Needham Recycling, MA, USA, 2008.02.14. (Photo: Eifert János)

Eifert János felvételei

ÚJRA AMERIKÁBAN. Eifert János és Jung Zseni fotóművészek úti élményei színes diapopzitíven. Dunakanyar Fotóklub, Váci műsor, 1986. január

New-York-Manhattan    New-York-Képtárban  

New-York-autók   New-York-Protestáló Photo: Eifert János

ÚJRA AMERIKÁBAN.

Eifert János és Jung Zseni fotóművészek úti élményei színes diapopzitíven. Dunakanyar Fotóklub, Váci műsor, 1986. január

Dunakanyar Fotóklub baráti köre, 1986. január 20-án, hétfőn 18 órakor: ÚJRA AMERIKÁBAN – Eifert János és Jung Zseni fotóművészek úti élményei színes diapopzitíven.

KÉT ÉS FÉL HÓNAP AMERIKÁBAN

Eifert János és felesége, Jung Zseni kitűnő felvé­telekkel, tapasztalatokkal és kiállításaik, bemu­tatkozásaik sikereivel tértek haza Kanadából és az Egyesült Államokból.

Eifert János így számol be az útról:

„A Corvina Kiadótól kaptam megbízást egy New York fotóalbum elkészítésére. Ehhez a washing­toni kormány tájékoztatási hivatala, az U.S.I.A. adott segítséget: a munkához tolmácsot, gépko­csit, s ha kellett, helikoptert bocsátott rendelke­zésünkre. Vittük magunkkal egy válogatást is legjobb fotóinkból. Ezek jó útlevélnek bizonyul­tak. Kanadában, Torontóban két kiállításunk volt. Az első a Caravan International keretében, a má­sodik az International Student Center of Univer­sity of Toronto rendezésében. A Torontói Tükör kéthasábos cikke után tizenöt perces tévéinterjú készült, amit a Rogers 10 csatornán kétszer-su­gároztak.

New Yorkban a Hungarian Art Center mutatta be fotóinkat, a szentendrei Műhely Galéria anya­ga mellett. Bostonban a Black and White Incorp. professzionista labor kért fel bennünket a bemu­tatkozásra.

Mindezek mellett szakmai ismereteink gyara­pítására is tudtunk időt szakítani. Könyvtárakat, múzeumokat, galériákat, mozikat látogattunk szép számmal, találkoztunk Kepes Györggyel, André Kertésszel, Győry Eszterrel, Demjén Gá­borral, Gyenge Valyval, Nathan Farbbal és má­sokkal. Voltunk vendégek John Szarkowskynál, a Museum of Modern Art fotószekciójánál és a Magnum Photos fellegvárában. És fotografál­tunk .. .

Reméljük, képeink sokat elmondanak majd az általunk felfedezett világról. Kiállítást, vetített képes előadásokat tervezünk az amerikai utun­kon készült felvételeinkből.”

new-York-Szabadság-szobor  New York. A Szabadság-szobor felállványozva (Eifert János felvétele)

.

 

Helikopterrel Manhattan fölött. New York, NY, USA, 1985. július 24.

Helikopterrel Manhattan fölött. New York, NY, USA, 1985. július 24.

A Corvina Kiadóval szerződést kötöttem egy New York fotóalbum elkészítésére. Az Amerikai Tájékoztatási Hivatal segítségével látok neki a munkához. Most éppen helikopterrel indulok neki fényképezni…

Délután három óra. World Trade Center One, az információs pultnál, Michelle Maiser-nél jelentkezem a fölszállásra, Zsenivel és Bódy Magdi tart velem. A tetőteraszról indul a helikopter, Manhattan fölé szállunk. Irányítom a pilótát, Magdi segít a tolmácsolásban. Az idő megfelelő, de nincs igazán szép felhőzet. Térkép e táj… Radnóti sorai jutnak eszembe, miközben a folyók, hidak, felhőkarcolók felett repülünk. Ebből a magasságból jól látható, hogy Manhattan egy nagy sziget, amelyet Nyugatról a Hudson folyó, északról a Harlem folyó, keletről az East River (Keleti folyó), délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt Island és a Belmont Island (az East River-en) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy a Marble Hill eredetileg Manhattan-nel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East River-rel, míg a Marble Hill-t a szárazföldtől (Bronx-tól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.

Tulajdonképpen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.

Manhattan-1985

1985.07.23-24-New-Yorki-Naptár Manhattan-maszk-1985 Manhattan-Wold-Trade-Center-1985

Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, ami New York öt kerületének egyike. Közigazgatásilag ez New York megye (County) is egyben. Másfél millióan élnek itt, területe mindössze 85 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje.

Manhattan számos kisebb kerületre, szomszédságra oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ezeknek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Street-től délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 219., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sok helyen felbomlik az egységes rács-szerkezet.

1985.07.24.-World-Trade-Center Eifert János felvételei

A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron (Vasaló) District, a már említett, itt található Vasaló-ház miatt. Még feljebb nyugaton a Hell’s Kitchen, beljebb a Garment Ditrict, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre Ditrict. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton (a Central park keleti oldalán) a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található (Metropolitan, MoMa, Guggenheim, Whitney stb.)

Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on (sok egyéb más bevándorló mellett) valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan terület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed.

Látogatás Kepes Györgynél. Cape Cod, Massachusetts, USA, 1985. július 20.

1985.07.19-20-naptár-Kepesnél 1985.07.20.-Cape-Code-USA-Eifert-Kepes-02 1985.07.20.-Cape-Code-USA-Eifert-és-Kepes Demjén Gábor felvételei

Látogatás Kepes Györgynél. Cape Cod, Massachusetts, USA, 1985. július 20.

Jung Zsenivel Bostonból érkezünk Kepes Györgyhöz, látogatóba. Demjén Gábor és Hidvégi Éva barátaim szervezték meg a találkozót, ami rendkívüli élmény volt.

Az elviselhetetlen nyári hőségben hűsítő teával fogadott bennünket, a fodormentalevélre, amelyen áttűzött a nap, élénken emlékszem ma is. A kis tóban, háza mellett, megmártózhattunk, meztelenül. Különös, hogy a látogatás pillanatai, mint képek, képsorok egy filmben a mai napig élénken megmaradtak bennem: rokonszenves arc, fáradt és mégis élénk tekintet… a hideg tea, fodormenta levéllel… a tóban fodrozódnak a hullámok… beszélgetés a teraszon… a látás nyelve, a világ új képe jut eszembe… figyelmesen nézi képeinket, megbecsülő véleményét megfontoltan, komolyan mondja el… keze finom ívet rajzol a térbe, képpé változik, fényképezőgép nélküli képpé, mint egy fotogram… a New York-i kiállításunk meghívóját tiszteletből átadom neki… búcsúzunk… utolsó mondata:  „Ha hazamentek, csókoljátok meg Magyarországot!” Képsor elhalványul…

Kepes-György-művei

De hát ki is ez a Kepes, aki 1906-ban született a magyarországi Selypen?

A Képzőművészeti Főiskolán 1924 – 1929 Csók István tanítványa volt. 1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe ment, ahol megismerkedett a Moholy-Nagy környezetében megforduló Bauhaus eszméket hirdető művészekkel.

Egy ideig felhagyott a festészettel és új média felé fordult. Filmterveket, forgatókönyveket készített és a fotóhasználat újfajta lehetőségeit kutatta. Akikkel együtt dolgozott Walter Gropius, Luigi Nervi, Pietro Belluschi és Carl Koch. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket festett, fém szobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban.

1935-től 1937-ig a fény és árnyék hatásaival ismerkedett, fotogramokat készített. 1937-ben Chicago-ba költözött, ahol Moholy Nagy Tervező Intézetének, Fény-Szín részlegét vezette. A Chicagoi éveket 1944-ben foglalta össze a Language of Vision (A látás nyelve) című munkájában. 1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai Cambridge-i MIT(Massachusetts Institute of Technology) Építőművészeti és Tervezői karán. A MIT–es évek alatt tudományos és művészeti kapcsolatait a következő nevekkel lehet illusztrálni: Norbert Weiner, Buckminster Fuller, Rudolf Arheim, Marcel Breuer, Charles Eames, Erik Erikson, Walter Gropius és Jerome Wiesner.

1965-66 között kiadta a Vision and Value c. művet, ami egy hatkötetes gyűjteménye a szociális és természeti tanulmányoknak, építőművészetnek, valamint kritikákat tartalmaz a látás nyelvéről. Mai szemmel közelít a művészet és technológia kapcsolatához. 1966-ban indítványozta a szoros együttműködést a művészek és tervezők között, akik együtt dolgoznának az építőművészetben, városrendezésben, instrumentális alkotások létrehozásában. 1967 őszén Cambridge-ben megnyílt a Center For Advanced Visual Studies (a Haladó Vizuális Tudományok Központja), ahol 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig Kepes volt az igazgató.

1978-ban és 1979-ben jelentek meg magyarul A látás nyelve és A világ új képe a művészetben és a tudományban című munkái. Az 1980 utáni években kezdődnek meg hazai kiállításai.

1991-ben adományozta Eger városának több, mint 200 alkotását. Hagyatékának ez a jelentős része Egerben, a Vitkovics Házban állandó kiállításon látogatható, s ehhez is kötődnek a városban immár hagyományosan megszervezett nemzetközi fényszimpóziumok.

 Kepes-Bostoni-kikötő-fényte Kepes György: A bostoni kikötő komplex ökológiai fénykörnyezetének terve, 1964 – 1965 / György Kepes: Plan of the complex ecological ligth environment for the Boston Harbor, 1964-1965.

So Firm a Friendship by Lorna Coppinger and Raymond Coppinger. Natural History, New York, 1980. március

1980.03-Natural-History

So Firm a Friendship by Lorna Coppinger and Raymond Coppinger, Natural History, New York, 1980. március

From Portugal to Tibet, sheepguarding dogs, such as these Hungarian komondor, are the pride of shepherds… (Photo: Janos Eifert)

Natural History. Publication Office: American Museum of natural History, Central park West at 79th Street, New York, N.Y. 10024 USA, Published montly – Alan Ternes, Editor; Thomas Page, Designer; David D. Ryus, Publisher

komondorok-Hotobágy Photo: Eifert János

ŰRKÖZPONT FLORIDÁBAN – Eifert János képriportja. Új Tükör, 1977. november 27.

1977.11.27.-Új-Tükör-Űrközp

ŰRKÖZPONT FLORIDÁBAN – Eifert János képriportja (Új Tükör, 1977. november 27.)

Képriportunk szerzője, Eifert János a közelmúltban az Egyesült Államokban járt és módjában állott megtekinteni a Floridában levő John F. Kennedy űrközpontot; felvételei ott készültek. A Cape Kennedy a NASA (az Amerikai űrkutatási Hivatal) s egyben az egész nyugati világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye; elsősorban a Hold-expedíciók és a két év előtti Szojuz—Apollo közös űrkísérlet amerikai részvevőinek indítása révén vált híressé. Területe 48 720 hektár (jórészben szárazföld, kisebb részben vízfelület), amelyhez Florida állam területéből további 31 900 hektár tartozik.

Az itt működő központok állandó távközlési kapcsolatban állanak a világ minden olyan rádiócsillagászati obszervatóriumával, amelyek a felbocsátott űrszondák vagy űrhajók mozgását nyomon követik a kísérletek idején. Külön nagy meteorológiai központ is tartozik hozzá, amire a helyi adottságok miatt különösen nagy szükség van. Florida területén ugyanis gyakran száguldanak át a Karib-tenger felől érkező heves hurrikánok, amelyek súlyos károkat okozhatnak a berendezésekben.

Nem sokkal Gagarin történelmi nevezetességű első űrrepülése (1961. április 12.) után, ugyanezen év május 5-én Alan N. Shepard amerikai űrpilóta a floridai űrközpontból végezte 15 percig tartó „űrugrását”, a 3. sor-számú Mercury-Redstone űrhajóval. A Mercury-programban 1963. május 15-ig bezárólag további öt űrhajós indult innen. Ezután a Gemini-program következett, ebben 1965. március 23-án startolt az első kétszemélyes amerikai űrhajó, Virgil L. Grisson és John W. Young pilótákkal a fedélzetén. Az utolsó Gemini-kísérletre 1966. november 11-én került sor, az űrpáros tagjai ekkor James A. Lovell és Edwin E. Aldrin voltak. Aldrin egyike volt aztán az Apollo-11, a Holdra első ízben embert juttató expedíció tagjainak. Az Apollo-program 1968. október 11-én kezdődött a 7. sorszámú űrhajó, egyúttal az első háromszemélyes amerikai űrhajó felbocsátásával. A 8. Apollo már Hold körüli pályára vitte utasait, majd két további „bevezető jellegű” kísérlet után, a Hold megcélzására 1969 júliusában került sor. Az Apollo-1 i július 16-án startolt és két utasa (Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin) július 21-én lépett a Hold felszínére. Társuk, Michael Collins ezalatt a Hold körül keringett és végzett megfigyeléseket. Az Apollo-program 1972. december 7-én ért véget a 17. számú űr-hajó felbocsátásával. A Skylab-program, amelyben ugyancsak Apollo típusú űrhajók látták el a szállító űrhajó feladatát, három kísérletből állt 1973 májusában, júliusában és novemberében. Mindegyiknek három részvevője volt, az első csoport 28 napot és 49 percet, a harmadik 84 napot és 1 percet töltött a világűrben.

Érdemes külön megemlékezni róla, hogy a közös szovjet—amerikai űrkísérlet amerikai részvevői az űrrepülés előtt három hétig a szovjetunióbeli Csillagvárosban készültek fel, a szovjet részvevők pedig szintén három hetet töltöttek, részben Houstonban, részben a Kennedy Űrközpontban, Floridában. Innen indult el 1975. július 15-én az az Apollo űrhajó is, amely a világűrben a szovjet Szojuzhoz kapcsolódott és vele együtt létrehozta az első nemzetközi űrállomást.

— rip —

 A szerző ugrása a floridai űrközpontban (Eifert Béla felvétele)

Amerikai napló, Cape Canaveral, Florida, USA, 1977. augusztus

1977-Florida-űrrakéták 1977-Florida-Cap-Canaveral 1978-Florida-Cap-Canaveral

Az amerikai légierő Cape Canaveral-i bázisa a legfontosabb amerikai rakétaindító telep. Itt található a NASA Kennedy Űrközpontja is, amely az emberszállító űrhajók indítását is végzi. Az első rakétaindítás Cape Canaveralból 1950. július 24-én volt egy Bumper 8 rakétával a 3-as indítóállványról. Cape Canaveralból az első sikeres műholdindítást 1958. január 31-én hajtották végre, amikor pályára állították az első amerikai műholdat, az Explorer-1-et.
Cape Canaveral fejlődése akkor gyorsult fel, amikor 1958-ban létrehozták a NASA-t, az amerikai űrkutatási és űrhajózási hivatalt, mert 1957 végére világossá vált, hogy az Egyesült Államok az űrkutatásban lemaradt a Szovjetunió mögött. A hely kiválasztását az indokolta, hogy délnyugati irányban több ezer kilométeren át amerikai birtokban lévő szigetekről követhetik figyelemmel az innen indított rakétákat. Eddig valamennyi űrhajós erről a kilövőállomásról startolt. Emellett Cape Canaveralról indítanak meteorológiai és távközlési mesterséges holdakat. (A katonai rendeltetésű felderítő- és kémholdak kilövőhelye a nyilvánosság elől elzárt kaliforniai Vanderberg-légitámaszpont.)
A kiállítás elején mutatják be az amerikai űrkutatási és űrhajózási program nevezetességeit, köztük a holdkomp modelljét. A körút végigvezet a kilövőállomások között, érint egy szabadtéri bemutatót, ahol az eddig felhasznált különböző rakéták modelljeit állítják ki, elvisz néhány laboratóriumba, abba is, ahol az űrhajósok készülnek fel szimulátor-berendezésekkel feladataik végrehajtására (bár a gyakorlatokat általában a Texas szövetségi államban található houstoni űrközpontban végzik). A kirándulás legérdekesebb pontja az indítóállás, ahonnan az Apollo-űrhajók indultak, továbbá a közelben lévő, több mint 150 m magas szerelőcsarnok. Ebben végzik az óriás rakéták összeszerelését és a berendezések üzempróbáit (a rakéták különböző fokozatai, utaskabinjai és más részei a gyárakból hajóval és repülőgépen érkeznek ide).

1978-Cap-Canaveral-Florida  Agnes Eifert, Eifert Béla és Eifert János felvételei

A szerelőcsarnokban található az ún. mobile launcher, a hatalmas mozgó szerelő- és indítóállvány. Amikor a rakéta és az űrhajó összeszerelése és kipróbálása befejeződött, az ötezer tonna súlyú hatalmas acéllábakon nyugvó, csaknem 140 m magas állvány alá begördül egy nagy traktor, s az egész, harmincemeletes építményt, amelyen már ott van az összeszerelt rakéta is, lassan “vállára veszi”. Ez a nyolc lánctalppal szállító jármű több mint negyven méter hosszú, harminc méternél szélesebb, súlya megközelítőleg 3 000 tonna. Óránként másfél km-es sebességgel szállítja terhét a kb. öt km-re levő indítóhelyig, ahova addigra már kivitték a másik szerelőtornyot is. Erről folyik a végső szerelés, majd a rajt előtt néhány órával ez a szerkezet visszakerül eredeti helyére, s csak szerelés, majd a kilövőtorony marad a rakéta mellett. Ha éppen az indítás előkészületeivel foglalkoznak, a hatalmas komplexum zárva marad a látogatók előtt; magát a rajtot pedig, biztonsági okokból, csak sok km-es távolságból lehet megtekinteni. (Wikipedia)