Kasgár, Id Kah mecset (Aiti Gaer Qingzhen Si) a hasonnevű tér  nyugati oldalán, az északi bazár közelében magasodik. 1442-ben épült (iszlám naptár szerint: 862)

Kasgár 喀什噶爾 (Kashi, Kashgar, Qäshqär)
A Tarim-medence legnyugatibb pontján fekvő várost északról a Tian-Shan, nyugatról a Pamír, délről pedig a Kunlun-hegység fogja közre. Itt találkozik össze a Selyemút északi és déli ága. Dél-Xinjiang legnagyobb, 200 000 fős városát a különböző kultúrák keveredése jellemzi. Főleg uygurok, kisebb mértékben tadzsikok, kirgizek és üzbégek lakják. Kasgár, Id Kah mecset (Aiti Gaer Qingzhen Si) a hasonnevű tér  nyugati oldalán, az északi bazár közelében magasodik. 1442-ben épült (iszlám naptár szerint: 862)

Ma délelőtt Beijingben a Tájékoztatási Hivatal (Information Office) munkatársai tájékoztattak bennünket az útról, Xinjiang tartományról. Az Internet is jó forrás erre, ott még magyar nyelvű adatok is találhatók. Aztán 14:15 indulás repülővel Ürümqi-be, a tartomány fővárosába, majd 22:20-kor átszállással Kashgarba. A mintegy 1500 km-es úton volt időm kissé felkészülni, jegyzetelni. Mit is kell tudni Xinjiang-ról, Kína legnyugatibb és legnagyobb tartományáról?

شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى
Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni
新疆维吾尔自治区
Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
新 xīn – új
疆 jiāng – határvidék
“új határvidék”
Területe: 1 660 000 km²
Népessége: 19 630 000
Földrajzi helyzete
Kína észak-keleti régiójában található Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/észak-keleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.
Természeti értékei és éghajlata
Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-San hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur Shan hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim-folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb tava a Lop-Nór-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250-500mm átlagosan.
Nyelve
Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazah, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az Altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.
Főbb nemzetiségek:
Ujgur – 45%
Han – 41%
Kazah – 7%
Hui – 5%
Kirgiz – 0,9%
Mongol – 0,8%
Dongxiang – 0,3%
Tadzsik – 0,2%
Xibe – 0,2%