Helyzetjelentés Erdélyből. A XXI. Század Társaság vendége Markó Béla, Pallas Páholy, Budapest, 2013. március 19. (Eifert János felvételei)

  Photo Trixi

 Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. –) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus.

1958-1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szererezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.

Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat.[1] Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját, Markó verseiből pedig egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre.

1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990–ben Maros megyei szenátor, 1990–1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990–1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament I.P.U. küldöttségének tagja.

1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. (Wikipedia)

Azért a víz az úr mottóval meghirdetett rendezvény elején mintegy négyezren gyűltek össze a téren felállított színpad körül. A demonstráción mások mellett beszédet mondott Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi ombudsman, Erdős Virág író, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Setét Jenő polgárjogi aktivista, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Schilling Árpád rendező, Csákányi Eszter színművész.

     Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a magyar demokratáknak meg kellene fontolnia a 2014-es országgyűlési választás bojkottját, mert szerinte annak “előre megírt eredményével” csak Orbán Viktor további hatalmát legitimálnák. A filozófus erről a Milla vasárnap délutáni, a budapesti Kálvin téren tartott demonstrációján beszélt. Tamás Gáspár Miklós a határon túli, kettős állampolgárságú magyarokat arra hívta fel, ne szavazzanak a jövőre esedékes választáson. Úgy fogalmazott, “kedves kisebbségi magyarok, ne szavazzatok, kedves magyarországi magyar demokraták, gondoljátok meg, nem kellene-e inkább bojkottálni ezt a választást, amelynek az eredményét előre megírták”.

Elmondta, úgy látja, ha mégis részt vesznek a választáson, azzal a mostani kormány “további 4, 8, 12, 16 esztendejét” legitimálják. Véleménye szerint inkább “alternatív” megoldásokon kellene gondolkodni, ezek között sztrájkokat, népszavazásokat, tömegtüntetéseket, békés, erőszakmentes eszközöket említett. Tamás Gáspár Miklós szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága arra szolgál, hogy “előállítsák a kék cédulák százezreit”. A filozófus szerint a tüntetéseken már nem csak kérdésekre, hanem válaszokra is szükség van. Példaként említette az ELTE Bölcsészettudományi Karán a napokban kihelyezett felirat: “Zsidók, az egyetem a miénk! üdvözlettel a magyar hallgatók”. Közölte, ő erre azt a választ adja: “Kedves nyilasok, az egyetem mindenkié! üdvözlettel a magyar baloldal”.

   Majtényi László alkotmányjogász arról beszélt, úgy látja, Magyarországon a demokrácia és az alkotmányosság fundamentumai összetörtek, és óráról órára mállik szét a szabad élet minden kelléke. Szerinte “Magyarország 2013. március 15-én még nem diktatúra, de az állásra már van jelentkező”. Azt hangoztatta, olyan országban akarnak élni az emberek, “amelynek az alkotmánya az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal közös műve”. Elmondta, tudomása szerint Áder János államfő már aláírta az “alkotmányosság megszüntetését jelentő negyedik módosítást”.
Az 1848 márciusi forradalom követeléseire utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkor megfogalmazott 12 pont mindegyike alkotmányos követelést fogalmazott meg. Ma mi is alkotmányt követelünk – fűzte hozzá.

    Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, nincs még egy olyan ország a világon, ahol eredményes lehet az oktatási rendszer, ahol “főokosok a főokos-központból” határozzák meg, hogy kinek mikor milyen képzésre van szüksége. “Nem kell retro oktatásirányítás, nem kell kinyilatkoztatás” arról, milyen szakmákat kell támogatni – mondta, hozzátéve: azt a képzést kell támogatni, amiből az ember el tudja tartani a családját, ahhoz pedig hogy erre képes legyen, piacképes munkahely kell, nem pedig közmunkahely.

   Setét Jenő, az Ide tartozunk roma közösségi hálózat aktivistája egyebek mellett arról beszélt, hogy a cigányok valamennyi magyar szabadságharcban részt vettek, ám róluk nem emlékeznek meg a magyar közoktatásban. Az 1848-as követeléseket idézve a törvény előtti egyenlőséget hiányolta, példaként említve, hogy “Kelet-Magyarországon letöltendő büntetés jár azért, amiért Nyugat-Magyarországon megrovás vagy figyelmeztetés”. Felvetette azt is: “testvéri dolog-e uszítókat kitüntetni, államilag elismerni?” (Szöveg forrás: MTI, Hirek.hu)

   Eifert János felvételei

Az egyik transzparens szövege: “Álcivil szövetség: EGYÜTT RÁGALMAZUNK KÖZPÉNZBŐL – ÉRVÜNK NINCS, DE MÁSHOZ NEM ÉRTÜNK”

Eifert János felvételei

A Mannheim Társaság és a XXI. Század Társaság szervezésében SOKSZEMKÖZT beszélgetés Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. Helyszín: VDSZ (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 1068, Bp., Benczúr u. 45. Időpont: 2013 február 28-án 16:00

    Eifert János felvételei

A Batthyány-örökmécsesnél tartottak szimpátia tüntetést  a Klubrádióért és a szólásszabadságért aggódók. Az ideiglenes engedélyekkel működő rádió vezetője, Arató András a rádió vezérigazgatója és Pikó András, az egyesület elnöke kérte a gyűlés résztvevőit, írják alá a Hadd szóljon Egyesület petícióját, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához címeztek. A köztársasági elnököt pedig arra kérte: kezdeményezzen társadalmi párbeszédet egy új médiaszabályozás kidolgozása érdekében.

Arató András, a rádió vezérigazgatója azt mondta: rádiója az elmúlt években a sajtószabadság szimbólumává vált, amivé a médiahatóság tette. “Elérték, hogy a Klubrádió legyen a világhírű magyar adó” – fogalmazott, a rádió egyik szlogenjére utalva. Felidézte a csatorna elmúlt kétéves történetét, amely alatt az általuk használt hullámhosszra zenei rádiós pályázatot hirdetett a médiatanács. “Unortodoxiának” nevezte, hogy a hatóság máig nem adott tartós sugárzási jogot a rádiónak, és kijelentette: a médiahatalom célja a rádió gazdasági tönkretétele. Közölte azt is: 2012-ben a médiatanács és a rádió között a frekvenciáikkal kapcsolatos jogvitákban “hat bírósági ítélet állapította meg, hogy a hatóság törvényt sértett”.

Haraszti Miklós, az EBESZ korábbi médiafelelőse azt mondta: azért folyik a véget nem érő bírósági eljárás a Klubrádióról, “mert az egypárti médiahatóság egyszerűen semmibe veszi az eddigi ítéleteket”. Ungváry Rudolf író úgy fogalmazott, “olyan hatalommal állunk szemben, melynek hazug voltához képest az összes eddigi hatalom önkénye eltörpül”.

A rendezvényen Hernádi Judit színművész és Bródy János zenész, továbbá Gács Anna az Oktatói Hálózat nevében is szólt a jelenlévőkhöz. A felszólalások között olyan közéleti személyiségek képét vetítették ki a színpadon, akik hangüzeneteikben álltak ki a Klubrádió mellett. Köztük volt Parti Nagy Lajos író, Jancsó Miklós filmrendező, Esterházy Péter író és Iványi Gábor lelkész.

Eifert János felvételei

A Klubrádió frekvenciajogosultsága 2011 februárjában járt le a budapesti 95,3 MHz-es frekvencián, azóta működik ideiglenes, 60 napos engedélyekkel. A médiatanács a budapesti frekvenciára 2011 júliusában írta ki a pályázatot, és decemberben az Autórádiót hirdette ki nyertesnek. A döntést azonban a Klubrádió a bíróságon megtámadta, amely alaki érvénytelenség miatt kizárta az Autórádiót. A hatóság azonban később a Klubrádiót – és a többi pályázót is – kizárta ugyanezen okokból. A rádió az elmúlt bő egy évben számos bírósági eljárást indított a hatóság határozatai ellen, végleges döntés azonban még nem született. (origo.hu)

A XXI. Század Társaság összejövetelén a téma a szakszervezetek helyzete és lehetőségei, vendégünk Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Pallas Páholy (Bp., V. Alkotmány u. 15.), 2013. február 19-én 18 órakor.

    Eifert János felvételei

Békésen, rendben lezajlottak az október 23-i megemlékezések – közölte a Belügyminisztérium (BM) kedd este az MTI-vel. A tárca közleménye szerint országosan 701 rendezvényt jelentettek be, többszázezer ember részvételével. Ezek során négy személlyel szemben intézkedett a rendőrség – írták.

A nyugati világ nem áll a saját lábán, az európai élet „tengelytörést” szenvedett, az EU politikusai tévelyegnek, de Magyarország tudja, hol a helye – mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében. Miközben a kormányfő arról beszélt, megvédi az országot az idegen érdekekkel szemben, elődje, Bajnai Gordon a leváltására szövetkezett a civilekkel. Az ellenzéki pártok külön ünnepeltek, de közösen sem tudtak volna akkora tömeget összegyűjteni, mint az Orbánt ünneplő Békemenet.

A Demokratikus Koalíció az Egyetem téren ünnepelte az évfordulót, az eseményen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke szólalt fel. Gyurcsány szerint az ellenzéknek össze kell fognia, mert „nem sértődős tinédzserekre, hanem bátor államférfiakra van szükség”. „Hagyjuk már a veszekedést, a sértődést, meg kell állapodni az 1989-es alkotmányosság alapvetéseiben és ‘francba a részletekkel’” – mondta, majd Bajnai Gordont jelölte meg közös miniszterelnök-jelöltként.

Az Anarchisták Közössége felvonulása, akik ezt mondják magukról: ” Mi egy anarchista csoport tagjai vagyunk, akiknek közös céljuk egy autonóm közösség létrehozása. Csoportunk elveihez tartozik a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének megvalósítása, a pénzorientált társadalmi szemlélet megváltoztatása, valamint a hatalom, az állam és mindennemű hierarchia elvetése, ugyanis ezek együttes jelenléte teremtené meg a társadalmi békét, az emberközpontú gondolkodást.”

Együtt 2014 elnevezéssel közös választói mozgalom megalakulását jelentették be az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla), a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével a Milla október 23-i budapesti rendezvényén, amelynek szónokai szinte egyöntetűen az Orbán-kormány távozását sürgették.

Juhász Péter, a Milla elnöke azt mondta, hogy nem csak tagokat, hanem szövetségeseket is keres az együttműködéshez. Már nem elég segíteni a rendszer áldozatait, a rendszert kell megváltoztatni fogalmazott.

Az Együtt 2014 választói mozgalom egy nyitott és befogadó együttműködés kíván lenni, amelyben nem a pártokat, hanem a választókat kívánják megszólítani mondta Juhász Péter, hozzátéve, hogy a Milla nem a pártok ellen, de nem is értük jött létre. A sima kormányváltás már nem elég, új Magyarországot, új egyetértést, új politikai kultúrát akarnak, amely az együttműködésre és a szolidaritásra épül – hangsúlyozta.

Kormányváltásnál több, rezsimváltás, korszakváltás szükséges Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint. A szocialista kormányt 2009 áprilisától a 2010-es kormányváltásig irányító Bajnai arról is beszélt, hogy 2014 sorsfordító lesz, mert a választás eredménye huszonöt évre meghatározza az ország sorsát. Ez a negyedszázad nemzedéke számára az aktív élet még hátralévő részét, gyermekeinek az élet legfontosabb szakaszát jelenti majd. “És mi nem olyan országot akarunk, amelybe egyszer talán majd jó lesz visszatérni, hanem olyat, ahonnan nincs miért elmenni” – jelentette ki.

A Milla demonstrációja alatt jobbikos tüntetők jelentek meg a tömeg oldalában és szidalmazni kezdték a kormányellenes demonstrálókat. A rendőrség erősítést kellett hívjon és sorfalat vont a két tömeg között – egy embert elő is állítottak. A Jobbik-tüntetés után a Deák térről fáklyás felvonuláson átvonultak a Magyar Rádió közelben lévő épületéhez, a helyszíni tudósítónk szerint a tömegben számos futballhuligán tűnt fel.

Eifert János felvételei

   Eifert János képriportja

  E. Tóbiás Sára felvételei

Szűcs László szobrászművész, restaurátor a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján (Photo: Eifert János)

A vásárhelyről elszármazottak találkoztak: ez egy jövőben érdekelt város (+videó és fotógaléria) Promenad.hu, Feltöltő: Kutasi Roland / 2012-08-25 19:28:14

 – Aki Vásárhelyre visszatér, újra hazatalál – mondta szombaton, a mártélyi Bodnár Bertalan Oktatóközpontban rendezett vásárhelyről elszármazottak találkozóján résztvevőket köszöntő beszédében Almási István alpolgármester rámutatva: a szülőföld az, amely bárhová vetődünk a világban, visszaérkezésünket várja. Három évtizede már, hogy a Vásárhelyen születettek az önkormányzat meghívására találkoznak, azok, akik fontosnak tartják az összetartozás érzését.

Hódmezővásárhely az elmúlt 22 évben fizikális és mentális értelemben jó irányba változott, és a rendszerváltás kevés győztese közé sorolható – jelentette ki Lázár János, hozzátéve: amikor lehetőségünk volt arra, hogy szabadon alakítsuk sorsunkat, akkor sikeresek voltunk, és a történelem során az önrendelkezésre képes Magyarországban a központi halatom az ilyen városokat szövetségesnek tekintette, és lehetőséget adott az infrastrukturális hiányosságok pótlására. A vásárhelyiekre jellemző volt, hogy az itt élők a lehetetlent megpróbálva , magukat túlvállalva érjék el céljaikat, bár ezt az eddigi a mindenkori kormány nem támogatta óriási erőkkel, hogy ez most hogyan lesz, meglátjuk – tette hozzá Lázár János.

Az ország valódi helyzetét nem a pénzügyi, inkább a mentális helyzet írja le: a vásárhelyiekbe megvan az életképesség és kezdeményezőkészség, felismerte a ’80-as években, hogy baj van, újra kell pozícionálni a város helyzetét, amelyet az elmúlt 22 évben sikerült megváltoztatni. Vásárhelyen az, hogy érdemes dolgozni, kötelezettséget vállalni, kezdeményezni, ez mentálisan jó hatással volt a városra, az emberek a fejlesztésben érdekeltek, ez egy jövőben érdekelt város – állapított a meg Lázár János …

A városnak fontosak az innen elszármazottak, akik azzal, ha évente egy-két alkalommal hazatérnek, megkérdezik, hogy miben tudnak segíteni, elmondják tapasztalataikat, elmondják a diákoknak, hogy hogyan tudtak sikeresek lenni – mondta el az országgyűlési képviselő, aki hozzátette: a városnak sikerült négy és félmilliárd forintot invesztált kulturális javakba, hogy ebben a városban – Bessenyei Ferenc gondolatát idézve – ne csak megszületni legyen érdemes, de itt élni is.

Első felvételeit épp Mártélyon készítette Eifert János fotóművész, aki augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetést vehette át. Mint elmondta, az elismerés szól a városnak is, ahol lehetősége volt autodidakta módon megismerkedni a fényképezés alapjaival, ahonnan a lelkiséget merítette, amely a munkája során segítette, és Képírás fotóakadémia kötetének egy példányát a városnak ajánlotta, melyet Almási István alpolgármester vett át. (Szenti Tibor felvételei)

 …

 Arnay

Mit ajánl az MSZP? Mesterházy Attila kérdésekre válaszol a XXI. Század Társaság összejövetelén. Pallas Páholy, Budapest, 2012. június 13. (Eifert János felvételei)

Olvasom a transzparensek feliratait: „Elég volt! Elég! Elég!”, “Szerencsére köztünk nincs fideszes svihák, s rajongva nem nyaljuk mi Orbán popsiját versenyezve hajbókolva és gyors egymásután. Ez nem kormány ülés, Fidesz-klubdélután”, SZEMA, PACE, „Hazám földjén is száműzött vagyok… befogad és kitaszít a világ”, Szolidaritás Zala, OHA, Szolidaritás Újpest, “Reszpublika Rosszija ot Moszkve”, “Kérjük, szállj be a tüntetés költségeibe”,  Demokratikus Koalíció, “Hurray Koking our Brave Despot!”, “Wanted dead or alive”, “Legalább addig várjon a törvény aláírásával Elnök úr, amíg kinyomtatom!”, „Jogállamot!”, „A képviselői pénzed 10%-ból meg tudnék élni!”, „Ne rabold el, amiért megdolgoztunk!”, „Visszajön Ludas Matyi!”, Civil Kontroll EMD, „Tüntetünk Teérted! Te érted?”, „Vitya! Ebben a kócerájban leszerepeltetek! Menjetek gombát szedni!”, „WWW. ESZTERGOM.HU csődhelyzet fidesz vezérkar döntött vagyis én esztergom elveszett pénz elfogyott elvonulok viktor”, „Kordonbontó, nemzetrontó, hazug Orbán takarodj!!!”,  “Fela Várba Szabadítsuk ki S mit tett”

   Eifert János felvételei

Megtelt a Szabad sajtó útja, a Kossuth Lajos utcában pedig a Ferenciek terén álló templomig állnak a szimpatizánsok, a szervezők szerint százezren hallgatták a szónokokat.

 Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) civil szerveződés csütörtöki, ünnepi rendezvényén beiktatták az alternatív köztársasági elnökké választott Pityinger László (Dopeman) rappert.

 A rendezvény idejére a Erzsébet híd pesti hídfője és a Városház utca között zsúfolásig megtelt a Szabad sajtó útja és a Kossuth Lajos utca.

A tüntetést Juhász Péter, a szerveződés egyik alapítója nyitotta meg, azt mondta: a színpadról úgy látja, százezernél is többen jelentek meg a megmozduláson. Az MTI becslése szerint több tízezernyien hallgatták a szónokokat.

Dopeman beiktatása után kijelentette: Magyarországon “már a köztársaság is csak egy alternatíva”. Az 1848-as forradalom arról szól, hogy a magyarság összefogott egy magasztos célért – emlékeztetett, hozzátéve: a szabadságért megéri meghalni, de élni is.

 A rendezvényen jelképesen kiosztották a Rák Bende-díjakat; ezeket azoknak ítélik oda, akik a szervezők szerint a legtöbbet tették az alkotmányosság lebontásáért. Az idei díjazottak között van Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Szájer József néppárti EP-képviselő, Balsai István alkotmánybíró és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A “nem Rák Bende”-díjat Parti Nagy Lajos író kapta, aki beszédében azt mondta: “nincsenek illúziói, sokáig kell még nemet mondani”. Mint mondta: siránkozni nem akar, lelkesíteni nem tud.

A díjátadás előtt Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet főigazgatója azt mondta: a hatalom a “legalantasabb” eszközökkel próbálta megakadályozni a csütörtöki demonstrációt. Véleménye szerint a “szabadság ellenségei a kerítésen belül támadnak”.

 Barta Bea, a Hallgatói Hálózat aktivistája szavai szerint a diákok közül sokan “az aktív részvételt választották a passzív hallgatás helyett”, és országszerte egy alulról szerveződő hallgatói mozgalmat alakítanak.

 Stribik Ferenc tanár, a Hálózat a Tanszabadságért tagja azt mondta, az új köznevelési törvény “tévútra taszítja” az országot, ezért annak ügyét újra kell tárgyalni. Szerinte a kormány “nem akarja, hogy szabad, gondolkodó embereket neveljenek az iskolákban”.

 Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő olyan médiatanács felállítását sürgette, amely – fogalmazott – nem szégyen, hanem követendő példa lesz Európában. Közölte, hogy az alapvető jogok biztosához fordul, kezdeményezve a Médiatanács alkotmánybírósági vizsgálatát, s a hallgatóságot is erre buzdította.

 Pikó András, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, a Hadd szóljon! Egyesület nevében azt mondta: a Klubrádió ügye szerdán győzött, s szerinte ez “a civil összefogás első, igazi, látványos győzelme volt”.

Nagy Navarro Balázs, a Tiszta Kezek Mozgalmának egyik alapítója, a Televíziós és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke kijelentette: “Egy maroknyi újságíró bebizonyította, hogy nem lehet mindenkit megfélemlíteni, elhallgattatni.” Közölte, tisztességes tájékoztatásra van szükség, s támogatást kér egy alternatív közmédia kialakításához. A budapesti rendezvényen összegyűlt tömegben a Szolidaritás és a DK transzparensei is megjelentek.

 A Milla budapesti demonstrációján részt vett mintegy harminc, Franciaországból érkezett fiatal is, akik “Összefogás, Magyarország” feliratú magyar zászlót a kabátjukra tűzve fejezték ki szolidaritásukat a magyar demokrácia ügyével.

 Maxance Barre, a csoport egyik szervezője az MTI-nek azt mondta: “nagyon jó hangulatú volt a tüntetés, és az is jólesett, hogy többen megköszönték, hogy eljöttünk”. Quentin Guillemain, az aktivisták informális szóvivője hozzátette: “jó volt látni, hogy a nehézségek és a provokációk ellenére ennyi magyar ember állt ki a demokráciáért és jött el a tüntetésre”.

 A csoport csütörtök reggel ellátogatott a Magyar Televízió székházához is, találkoztak az ott december közepe óta demonstráló civilekkel és újságírókkal; később pedig a Szolidaritás mozgalom szóvivőjével folytattak megbeszélést. A franciák mindkét szervezettel szeretnének hosszú távú együttműködést kialakítani: a Szolidaritással – más magyar és francia civil szervezeteket bevonva – a közeljövőben szeretnének tető alá hozni egy konferenciát a demokráciáról, míg a Tiszta Kezek Mozgalmat szeretnék összekötni a Riporters sans frontiers nevű, a sajtószabadságért küzdő francia szervezettel.

 A Milla megmozdulást tartott csütörtökön Szegeden is. A Dugonics téren helyi szervezők szólaltak fel, majd Ottlik Géza prózáiból hangzottak el részletek, illetve Galkó Bence színművész – Galkó Balázs színművész öccse – szavalta el József Attila Levegőt! című versét.

A Milla szervezésében Gyulán is ünnepeltek a helyi Kossuth téren, ahol Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő arról beszélt: a hazaszeretet felelősséget és munkát jelent, nem pedig menlevelet, másokat kirekesztő hitbizományt. Bokros Lajos EP-képviselő azt mondta, hogy a kormány sarkalatos törvényei ugyanúgy haladásellenesek, mint az 1848-as forradalmat megelőző másfél évized törvényei; azok korlátozzák a polgári szabadságjogokat, az állampolgári függetlenséget, akadályozzák a haladást, s a hatalom “a neobarokk világ csonka, tört demokráciáját próbálja visszaállítani”. (Forrás: MTI)

Hadd szóljon! – Tízezrek tüntettek a Klubrádióért és a sajtószabadságért Budapesten, a Batthyány örökmécsesnél, 2012. január 22.

A szólás szabadságáért és a Klubrádióért demonstráltak több ezren vasárnap Budapesten, a Batthyány örökmécsesnél. A megmozdulás felszólalói úgy vélték, jelenleg Magyarországon veszélyben van a szólás- és sajtószabadság. A tüntetésen felszólalt mások mellett Bolgár György és Pikó András, a rádió műsorvezetői, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke, valamint Závada Pál író és Bródy János zenész.

Fotók: MTI Fotó, Szigetváry Zsolt; Tuba Zoltán, Origo; Piroslap.blog.hu

 Závada Pál: Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni

A Klubrádió például szolgálhat mindenkinek, amikor azt ígéri, hogy akár frekvencia nélkül is szólni fog – hangoztatta Závada Pál író, aki szerint merni kell megszólalni és megszerveződni. Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni és elhallgattatni magunkat, ha csorbítják is jogainkat, ha kaotikusan kormányoznak is, ha eszközeinkre és lehetőségeinkre ráteszik is kezüket, merjünk megszólani és megszerveződni.

   Egyre többen látják, hogy súlyosan sérülnek szabadságjogaink – mondta. Amikor a Klubrádiót megfosztják frekvenciájától, akkor a sajtószabadságot csorbítják durván. Amikor azt hazudják, hogy a Klubrádió pályázata nem ért annyit, mint a nyertesé, akkor az ember puszta tájékozódásának elemi jogát is sértik, hisz’ közszolgálatinak is inkább a Klubrádiót kell tekinteni, nem pedig a kormány hangszórójává züllött MR1-et, vagy a kormányellenes tüntetést tüntetők nélkül mutogató MTV-t.

Emlékeztetett, gyermekkorában hazugládának hívták a rádiót, és nem szeretné, ha ez a szellem térne vissza. Miféle sajtószabadság az, ahol a központi hatósági hírgyár, mint egy sajtóbüntetési végrehajtási szerv sújthat le saját konkurenseire, és ahol törvénybe vannak iktatva a sajtószabadság megtiprásának további, eddig még nem alkalmazott módszerei is. Miféle szólásszabadság az, ahol a közhivatalok alkalmazottai vagy például a tanárok félnek elmondani véleményüket, de még a Facebookon sem mernek like-olni vagy kommentelni, mert féltik állásukat? Miféle gyülekezési szabadság az, amelyiket kénye kedvére korlátozhat a hatalmi arrogancia, és csak magának ad ki területfoglalási engedélyt? – tette fel a kérdéseket sorra az író. Felhívta a figyelmet, hogy csak átmenetileg vehetik el a Klubrádió frekvenciáját és átmenetileg csorbíthatják meg a sajtó szabadságát és bonthatják meg a demokrácia fundamentumait és számolhatják fel a köztársaság és a jogállam értékeit és intézményeit.

Addig is, amíg újra helyre nem áll minden, addig is, szóljon a Klubrádió, frekvencia nélkül is, így vagy úgy – hangoztatta Závada Pál. (klubradio.hu)

Békemenet a Parlamentnél, diploma(f)osztó a Várban. Több tízezer ember vonult  a Hősök teréről a Parlamenthez, hogy a kormány mellett demonstráljon. A Várban ezalatt szimbolikusan elvették az államfő doktori címét. Budapest, 2012. január 22.

(MTI) A Hősök teréről elindult tömeg élén a Békemenet Magyarországért elnevezésű megmozdulás szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt, egy kifeszített molinót tartva, amelyre magyarul és angolul az van írva, hogy “Nem leszünk gyarmat”.

Közben olyan sokan csatlakoztak a résztvevőkhöz, hogy a szervezők a tömeg közepére kerültek. Amikor a menet elérte a Parlament főbejárata előtti teret, a már ott korábban összegyűltek tapssal köszöntötték az érkezőket.

Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője a Parlament előtti Kossuth Lajos téren egy emelvényről szólva a tömeghez azt mondta: egymillióan vesznek részt a megmozduláson. Ezután megköszönte mindenkinek a részvételt, és fantasztikusnak nevezte az összefogást. Jelezte, hogy amikor a menet eleje megérkezett a Parlament előtti térre, a tömeg vége még az Andrássy úton, az Oktogon közelében járt. Bayer Zsolt közíró, a Fidesz alapító tagja a Kossuth téren arról beszélt, hogy tüntetésük azt üzeni: “ez a kormány nincs egyedül”. Azt mondta: Magyarország negyven évet várt Európára, de – megismételve az általuk vitt molinó feliratát-, hangsúlyozta: “nem leszünk gyarmat”.

 Eifert János felvételei

Bayer Zsolt az MTI-nek a Kossuth téren azt mondta: szerinte több százezren lehetnek, de nem tudja pontosan megbecsülni, hogy mennyien vehettek részt a megmozduláson, mivel színültig megtelt a tér és az Alkotmány utca, miközben a tömeg vége még az Andrássy úton haladt. Hozzátette: minden várakozását felülmúlta a rendezvény. Nem tervezik, hogy minden héten kivonulnak, de jelezte, “ha ok van rá, akkor újra összegyűlnek”.

Bencsik András, a Parlament előtt összezsúfolódott tömeghez szólva jelezve, hogy a békemenet résztvevőinek többsége nem fér el a Kossuth téren és az Alkotmány utcában. Arra kérte az embereket, közösen énekeljék el a Szózatot, majd induljanak haza, hogy a még az Andrássy úton haladók is bejuthassanak a térre.

Széles Gábor nagyvállalkozó, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa a televíziójának nyilatkozva azt mondta: ez az évtized legnagyobb megmozdulása, és lehet, hogy 1956 óta nem volt ekkora tüntetés Magyarországon.

A Belügyminisztérium esti közleménye szerint a civilek által szervezett rendezvény befejeződött. “A békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”, rendőri intézkedés nem történt. A menetben ott volt Ágh Péter, a Fidelitas elnöke és Pesti Imre, a Fidesz-KDNP volt országgyűlési képviselője, fővárosi kormánymegbízott is. (www.napi-hirek.hu)

A XXI. Század Társaság összejövetelén a téma: az új ellenzéki kerekasztal lehetőségei. Pallas Páholy, (Budapest, V. Alkotmány u. 15.), 2012. január 11. 18:00.  Vendégeink: Árok Kornél társelnök, Szolidaritás Mozgalom; Juhász Attila politikai elemző, Political Capital; Kónya Péter társelnök, Szolidaritás Mozgalom; Székely Tamás társelnök, Szolidaritás Mozgalom

   Eifert János felvételei

Ellenzéki Kerekasztal

Ágh Attila

 A legutóbbi tömegtüntetések után felgyorsultak az események a magyar politikai életben és előtérbe került az Ellenzéki Kerekasztal összehívása. A felhívás az EKA megszervezésére a december 23-i tüntetésen hangzott el, és január 2-án már több szervezet is jelezte a csatlakozását. A Magyar Szolidaritás Mozgalom (MSZM), mint „előpárt” volt a kezdeményező, és szervezőként már bele is kezdett a többkörös – többmenetes egyeztetésbe. Voltaképpen már a január 2-i tüntetés is az EKA típusú szervezkedés jelmezes főpróbája volt. Az EKA elnevezés szerencsés csillagzat alatt született védjegy, mert biztos legitimációt nyújt és optimista végkifejletet sejtet, de nagyon más már a világ és a hazai politikai helyzet is, ezért nem szabad túl komolyan venni a történelmi párhuzamot.

A bejelentéstől igen hosszú és kanyargós lesz az út az EKA működéséig, amelyben a fejlődési szakaszok határolhatók el. Először is, a kiválasztás időszaka, annak eldöntése, hogy kik vesznek-vehetnek részt benne. Mindenképpen szükséges lenne egy belső és külső gyűrű megkülönböztetése, azaz társult tagok meghívása is, akik bizonyos programokhoz és akciókhoz csatlakoznak ugyan, de nem teljes jogú tagjai a formálódó, legfeljebb 8-10 résztvevőből álló szervezetnek. Másodszor, a valódi politikai fellépés kezdetét egy Alapító Nyilatkozat jelentheti, ami tömören megfogalmazza az EKA programját, azon túl is, hogy a közös cél az Orbán kormány leváltása és a demokrácia visszaállítása. A „negatív” program – „mi ellen” szövetkeznek – ugyan elég könnyen megfogalmazható, de önmagában véve még nincs átütő ereje. Feltétlenül „pozitív” programra – „mi mellett” szövetkeznek -, is szükség van, olyan konkrét követelésekkel, amelyeknek közvetlenül mozgósító hatása van. Az EKA résztvevői persze különvéleményeket is megfogalmazhatnak és a társult tagok csatlakozhatnak a Nyilatkozathoz, de a közös mondanivalót ez nem érintheti. Harmadszor, a szervezetnek előbb-utóbb közös akcióprogramot és megfelelő menetrendet is meg kell hirdetnie, mégpedig mind a parlamenti, mind pedig az „utcai” – tüntetési programokra. Végül, több menetben, meg kell történjen a választási koalíció előkészítése, de ez még a távoli idők zenéje, bár az Orbán kormány összeomlása felgyorsíthatja az eseményeket.

Az EKA megszervezése során mindenképpen egy közös keretet kell létrehozni, de egyben mozgásteret is kell biztosítani a markánsan eltérő karakterű szereplőknek. A rugalmas szervezeti formát a külső és belső kör szétválasztása adhatja, mert túl sok aktor nem képes megállapodásra jutni és közösen fellépni, csak végtelen vitákba bonyolódni. Egyébként is kétséges, hogy mekkora a számos önjelölt kis párt vagy szervezet támogatottsága, amelyek éppen a nagy hangerő és a látványos akciók révén próbálják felértékelni magukat. A nyitottság igénye viszont jogos, azaz csatlakozni lehet, és az összefogás szükséges, de egyben meg kell szabni a szorosabb EKA együttműködés határait is.

A paradox helyzet nyilvánvaló: az EKA potenciális résztvevői az egymással való verseny alkotmányos feltételeit akarják megteremteni, miközben maguk is versenyeznek. Ahány potenciális szereplő, annyi súlyos probléma. A rendkívül dinamikus MSZM a párttá szerveződés átmeneti kínjaitól szenved, míg a túlkonszolidált MSZP előtt az a feladat áll, hogy ne tegye tönkre a saját esélyeit a váltópárti potenciáljának túlhangsúlyozásával. Az a nagy veszély, hogy minden szereplő szívesen vállalkozik a vezető szerepre, és hajlamos a többieket segédcsapatoknak tekinteni, ami az egész EKA szerveződést szétrobbanthatja. Különösen érzékelhető ez a veszély az LMP-nél, amit jól mutat a kapkodó, ellentmondásos kommunikációjuk az utóbbi napokban. Az LMP hangsúlyozza a leginkább az önállóságát, pólus-teremtő igényét, ugyanakkor pánikban van, mert belátta, hogy aki kimarad, az lemarad, ezért most szalad a többi után. Az új helyzetben éppen az LMP sajátos helyzete kérdőjeleződött meg, hiszen már nem az egyetlen új politikai szereplő, és már mindenki „más politikát” akar, és az is „lehet”, hogy jobban is csinálja, mint az LMP.

Az EKA megszervezésében óriási szerepe van a szubjektív tényezőnek, az emberek megnyerésének, a fideszes félelem-zsarnokság alóli a felszabadulás élményének. A legnagyobb esemény a nagy nyilvánosságban történt, az utcán végbement lélektani fordulat az ellenzékiség büszke vállalásával. De ideje azt is észrevenni, hogy akut programhiány jellemzi a közéletet. A Fidesz nemcsak a választási programot és a konkrét kormányprogramot sikkasztotta el, hanem egyben az ellenzéket is túszul ejtette a demokrácia lerombolásával. Ezzel a Fidesz leeresztette a kommunikáció ködfüggönyét, ezért konkrét programok helyett az ellenzék is beszorult a merő tagadás állapotába. Politikai fordulat csak úgy lehetséges, ha az EKA résztvevői képesek a gyors tanulásra és programalkotásra, ami egyben lehetővé teszi a tartós kapcsolatok kialakítását az érdekszervezetekkel. A konkrét programok ugyanakkor menekülési útvonalat biztosítanak azoknak a „reform-fideszeseknek”, akik belátják, hogy az Unióval való háborút csak elveszteni lehet. Az ellenzéki mozgalmaknak viszont komoly erőssége az uniós elkötelezettség, ami segít a programalkotásban is és reményt nyújt a Fidesz összeomlása utáni konszolidációban az EU határozott támogatására.

A XXI. Század Társaság összejövetele a Pallas Páholyban, Budapest, 2010. szeptember 8. Téma: Választások után, választások előtt. Helyzetkép. Előadók:  Vértes András, Fleck Zoltán, Vértes András

 Eifert János felvételei

     A XXI. Század Társaság és a Holokauszt Emlékközpont közös rendezvénye:  

• 17.00: Szubjektív tárlatvezetés Kocsis András Sándorral a Késői Hazatérés című kiállításon a Száműzött Művészet sorozat keretében. A kiállítás Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond válogatott alkotásaiból kerül megrendezésre. Helyszín: Holokauszt Emlékközpont (Bp., IX. Páva u. 39.)
• 18.00: És most hogyan tovább?

Eifert János felvételei

A Hősök tere zsúfolásig megtelt a demonstrálókkal, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok lépcsőin is szimpatizánsok állnak, a tömeg a tér előtti Dózsa György utat, illetve az Andrássy utat a Bajza utcáig megtöltötte. A megmozdulásra idősek, fiatalok, kisgyermekes családok is érkeztek, vidékről és a határon túlról buszokkal, szervezett formában is jöttek.

Read more

Pallas Páholy (Budapest, V. Alkotmány u. 15.) Mint a XXI. Század Társaság tagja, rendszeresen kapom a meghívókat a társaság összejöveteleire és igyekszek ráérni, hogy meghallgassam az aktuális kérdésekre adott válaszokat. Kocsis András Sándor most is jól választott, hisz a mai téma szintén húsbavágó: Válság, válságpszichózis, és az előadók Csányi Vilmos és Pataki Ferenc akadémikusok. A múltkori, február tizenegyedikei Mi lesz veled magyar Forint? előadói dr. Bihari Péter és dr. Csáki Csaba, a Monetáris Tanács tagjai voltak. A meghívott vendégek a múltkor és most is a pénzügyi világválság kapcsán “beindult” gazdasági válságról festettek megrázó helyzetképet, és elemzésükben a gyakorlati megoldásokat, és a problémákra adható lehetséges válaszokat vetették fel. A Pallas Páholy alig néhány száz méterre van a Parlamenttől. Kár, hogy ezek a bölcs elemzések, okosan megfogalmazott vélemények valamint a megoldásra tett javaslatok alig-alig jutnak el a kormány tagjaihoz, vagy a honatyák füleihez. Vagy már olyan rettenetesen nagy a baj, hogy már ezek sem segítenének? Read more

Csorba Mihály (1942-2007) Alpolgármestert, nyugalmazott dandártábornokot a Kincses temetőben, díszsírhelyen, katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. Hódmezővásárhely, 2007. január 19.

„Mert akik jól szolgálnak,
azok szép tisztességet szereznek maguknak,
és nagy bátorságot nyernek…”
(1 Tim 3,13)

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata mély megrendüléssel tudatja, hogy Csorba Mihály Alpolgármester, nyugalmazott dandártábornok életének 65. évében, a várost az utolsó pillanatig becsülettel, hűséggel és szilárd akarattal szolgálva, türelemmel és méltósággal viselt hosszú betegség után 2007. január 10-én elhunyt.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata őszinte részvétet nyilvánít és vigasztalódást kíván szeretett leányának, Csorba Melindának és szerető feleségének dr. Tóth Mariannak, valamint a közeli és távoli hozzátartozóinak!

Városunk pótolhatatlan vezetőjét emlékünkben mindannyian megőrizzük!

Dr. Lázár János
polgármester
országgyűlési képviselő

Százak emlékeztek lehajtott fejjel Csorba Mihály nyugalmazott tábornokra, Hódmezővásárhely alpolgármesterére, az egykori katonatársra, elöljáróra, bajtársra, családtagra és barátra a városháza aulájában felállított ravatalnál. Koporsójánál a közgyűlés tagjai, a város elöljárói, a köztisztviselők és az egykori katonatársak adta díszőrséget.

A Lackner Pál protestáns püspök, dandártábornok és Bán Csaba ótemplomi lelkipásztor vezette búcsúztatáson a Magyar Honvédség nevében Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatója idézte fel az elhunyt életét. Azt a harminchét évet, amelyet katonaként szolgált mindvégig becsülettel, tisztességgel. Csorba Mihályt katonai és emberi tulajdonságai miatt, egyenes jelleméért, intelligens, igényes és pozitív megoldásokat kereső parancsnoki, vezetői magatartásáért, fanyar humoráért, csodálatos, ízes magyar beszédéért elöljárók és beosztottak, katonák és civilek egyaránt szerették, mint embert, és tisztelték, mint katonát, közszolgát. „Élete példává vált mások számára, erősebbé tudott válni a sorsánál, ezzel megvalósította nagyságát” – emelte ki Holló József altábornagy.

Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő emlékbeszédében hangsúlyozta: „nem csupán munkatársat, képviselőt, alpolgármestert, vásárhelyi polgárt, hanem barátot is vesztettünk vele. Olyan embert, akit mindenki szeretett és tisztelt, aki támasz volt a bajban, jó társ az örömben.” Igazi honvédtiszt volt – mondta Lázár –, aki megtanulta, de meg is értette, hogy nem neki kell győznie, hanem a seregnek; hogy a katonalét szolgálatot jelent: a haza és különösképpen az emberek szolgálatát.

Csorba Mihályt a Kincses temetőben, díszsírhelyen, katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

A súlyos betegség után elhunyt Csorba Mihály 1942. február 18-án született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd az Egyesített Tiszti Iskola és Tanárképző Főiskola hallgatója volt. Friss diplomás katonatisztként Tapolcán kezdte pályáját, harckocsizó szakaszparancsnokként. Néhány évvel később már századparancsnok, majd 1976-ig az ezred hadműveleti tisztjeként szolgált; ekkor ezredparancsnoki kinevezést kapott, és egészen 1982-ig vezette ezt az alakulatot. Ezalatt diplomát szerzett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián is. Dr. Tóth Marianna főiskolai docenssel kötött házasságot 1977-ben, két évvel később született meg gyermekük, Melinda.

Szülővárosába 1982-ben tért vissza: ő lett a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészezred parancsnokhelyettese, majd két év múlva első számú vezetője. Az ezred később dandárrá fejlődött, őt pedig 1994-ben dandárparancsnokká léptették elő. Közben munkáját 14 alkalommal ismerték el kitüntetésekkel, megkapta a szolgálati érdemrend bronz, ezüst, és kétszer az arany fokozatát, a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést, és a Pro Urbe-címet is a szülővárostól, 1997-ben. (Délmagyar.hu)

   Photo: Eifert János

Békés tüntetés Budapesten

“Tegnap este állampolgárok különböző csoportjai békés tüntetést szerveztek Budapesten. A demonstráció mintegy 25-30 ezer résztvevője a Hősök terén gyülekezett, ahol egy felhívást és egy memorandumot hallgatott meg, amelyekben tiltakoztak az európai kulturális örökség részét képező Romániában tervezett megsemmisítése ellen.

A tüntető menet a felszámolásra ítélt, románok, magarok és a németek által lakott falvak neveit tartalmazó táblákkal, rendben és fegyelmezetten, égő gyertyákkal és fáklyákkal indult el nyolc óra után a Dózsa György úton a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségéhez. A résztvevők itt megpróbálták átadni a tiltakozásukat tartalmazó dokumentumokat.

A követség ügyvivője nem volt hajlandó átvenni azt az emlékiratot, melyet a tüntetők vittek a nagykövetség épületéhez, noha a kísérlet…” (Népszabadság, 1988. június 27.)