Juh, Nyáj, Juhász… Eifert János képriportja, Lobogó 1978. május 4.

Juh: Gyapjáért, tejéért és húsáért tenyésztett, párosujjú, kérődző emlősállat.

Nyáj: juhok, kecskék, disznók összetartozó (nagyobb) csoportja.

Juhász: juhnyájat őrző és gondozó pásztor.

Juhászkutya: nyáj őrzésére és terelésére használatos kutya(fajta).

Juhászbot: juhász kampósbotja. Nyájajuhász: számadó juhász.

Juhászbojtár: számadó juhász bojtárja.

Magyarországon mintegy kétmillió juh van. Hány nyája, hány juhásza van az országnak? Csak elrobogunk a nyájak mellett, s mert szép a látvány, hát még kellemesebb a robogás. Járja a nyáj rétek, legelők még le nem legelt útját. Néha tízévek alatt megkopott mondatot szól a juhász, s kutyája megtereli a nyájat. Olyan, mint a Woolmark-reklám! Szégyen, hogy nem pirulunk a hasonlatért. Újból tanulni kellene: juh, nyáj, juhász… Volt egyszer egy Jean-Jacques Rousseau… „Jaj, de szép a domboldalon hullámzó nyáj! Olyan romantikus!” „Nosztalgiája támad az embernek…” Juh, Nyáj, Juhász…

 (Lobogó 1978. május 4. XX. évf. 18. szám)

A Lobogó szerkesztőségéből Pécsre, egy május 1-i bányászünnepséget fényképezni küldtek. Pécsvárad határában birkák sétáltak át az országúton, leállítottam a Zsigulit, és leregadtam a témánál. Dombról-dombra kísértem a nyájat, közben teljesen elfelejtkeztem utazásom céljáról. Kamera: Zenza Bronica ETCL 6×6, film: ILFORD HP4 fekete-fehér negatív,  objektívek: 50 mm-es széleslátószögű(baloldali felvétel) és 210 mm-es teleobjektív (jobb oldali felvétel).