PERIFÉRIA 2.

Kortárs művészeti kiállítás és vásár

Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galéria, 2018. június 15 – július 01.

Megnyitó: 2018. június 15. 19:00 órakor

Mindenkit szeretettel várunk a Rondellába, egy ismerkedős, beszélgetős megnyitóra! A belépés ingyenes!

Kiállítók:

Adorján Attila, Árvay Zolta, Balla András, Balla Gergely, Berekai Judit, Bognár Géza, Csányi Barbara, Csinger Mercédesz, Debreceni Nelli, Eifert János, Giricz Máté, Huszti János, Jankovics János László, Károly Éva, Kincses Dóra, Kupcsek Ilona, Majorosi Hajnalka, Mécses Éva Hilda, Mészáros-Szuharevszki Babett, Monoki Zoltán, Olasz Ágnes, Pusztafi Panna Pálma, Sándor József Attila, Szabó Cseke Mózes, Szabó Zoltán Sándor, Szük Norbert, Tamási Péter, Tatai Anita, Verebélyi Diána,Veres Gabriella

6. Művészet Esztergomért – Adventi Kiállítás és Vásár

Megnyitó: 2017. december 8. (péntek), 18:00

Helyszín:  (Esztergom, Szent István tér 1.)

Mario Blanco, Indonézia leghíresebb képző- és fotóművésze jön Magyarországra kiállítani balinéz-indonéz témájú fotóit. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában nyílik meg kiállítása 2017. május 13-án, 16:00 órakor, az Eurohíd Alapítvány és a Kaleidoszkóp Ház szervezésében.

Megnyitja: Szük Norbert festőművész, köszöntőt mond Romanek Etelka, Esztergom Város polgármestere és Eifert János fotóművész. Fellép: Debreceni Nelli és tánccsoportja.

Helyszín: MNM Rondella Galéria (Esztergom, Szent István tér 1.)

Nyitva: 2017. május 14 – 28.  11:00-16:00 (hétfő kivételével)

After Party: Gazdag István First vAid 4 Souls és Zöllei Imre VJ – helyszín: Kaleidoszkóp Ház (Esztergom, Pázmány P. u. 7.)

Mario Blanco-t Bali Dalínak is nevezik a Távol-Keleten, mert szürreális birodalmat és múzeumot hozott létre Ubudban, a Balin található művészvárosban. Múzeumát Blanco Renaissance Museum-nak hívják (honlapja: www.blancomuseum.com). Édesapja Antonio Blanco spanyol származású festőművész, Salvador Dalí művésztársa  volt, aki Balin telepedett le és alkotta meg stúdióját, melyet Mario Blanco fejlesztett varázslatos birodalommá. Édesapját is Bali Dalínak hívták, de mára fia Mario Blanco örökölte ezt a művésznevet.

Mario Blanco jelenleg Indonézia leghíresebb és egyben legbefolyásosabb művésze, múzeuma pedig a leglátogatottabb a statisztikák alapján. Édesapja történetéről, azaz Bali Dalíról film is készült. Karizmatikus spanyol festőművész volt, aki Balira ment és egy gyönyörű balinéz nőt, Rondjit vett el feleségül. Vibráló egyéniség, igazi „őrült” spanyol volt, aki lehengerlő stílusával és végtelenül energikus egyéniségével kiharcolt mindent. Filozófiája, kitartása, embersége, jósága, mitikus alakká tette őt Indonéziában. Távol-Keleten igazi példakép volt, mint nekünk, európaiaknak Salvador Dalí. Fia, Mario Blanco örökölte édesapja karizmáját, ma már ugyanannyira jól ismerik a Távol-Keleten és Indonéziában, mint annak idején édesapját. Mario Blanco vezető indonéz festőművésszé és fotóművésszé vált. Zseniálisan fest és fényképez, számos indonéz- és külföldi művésznek szervezett kiállítást, adott bemutatkozási lehetőséget, ezért tisztelik és szeretik a művészek. Egyfajta művészeti vezető, egy guru, akit követnek. A legnagyobb indonéz nemzeti ANTV televízióban van műsora, melynek címe Mata Lensa. Minden héten  másfél órában különböző érdekes fotós- és művészeti eseményeket mutat be, ezeken a helyszíneken közösen alkotnak, festenek. Mario összetartja a helyi művészeti életet, menedzseli múzeumát, kiállításokat, fesztiválokat szervez, valamint meseszerűen izgalmas fotótúrákat.

Mario Blanco fotókiállítása 2017.05.14 és 2017.05.28 között lesz látható (hétfő kivételével), 11:00-16:00 óra között .

V. MŰVÉSZET ESZTERGOMÉRT ADVENTI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR – RONDELLA GALÉRIA

December 9-én nyílt az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár! Kortárs alkotásokkal és kézműves standdal! Vásárlásával idén a Reanimatio Ház és Művésztelep működését is segíti! Megnyitó: 2016. december 9., 18:00, A kiállítást megnyitotta: dr. Péter Csaba, Zene: Orbán Gábor gitárművész és Fórizs Balázs harmonikaművész. Nyitva: 2016. december 10-23., Kedd-Vasárnap 11:00-16:00, Helyszín: MNM Rondella Galéria – Esztergom, Szent István tér 1.

Mécses Hilda Éva és Eifert János felvételei

V. Művészet Esztergomért – Adventi kiállítás és vásár a Rondella Galériában

Az Eurohíd Alapítvány által szervezett Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit 2016. december 9-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában. Az adventi készülődés közepette érdemes ellátogatni a tárlatra, ahol rövid időre meg lehet pihenni a történelmi falak között, elmélyülni a képek szépségében és néhány gondolatra megállni előttük.

Az alapítvány minden évben jótékonysági céllal rendezi meg a kiállítás és vásárt, melynek bevételéből valamilyen nemes ügyet támogat. Az idei évben egy nagyon fontos kezdeményezés indult útjára, melyben Esztergom városa is segíti az Eurohíd Alapítványt. Egy városi tulajdonban lévő ingatlanban, a Reanimatio Házban művésztelep került kialakításra, mely terepet ad a művészeknek alkotásra, egyben kiállítóhelyként is funkcionál. A művésztelepen, 2016 nyarán bemutatásra került a Periféria elnevezésű kiállítás és vásár, mely a kortárs művészet fontosságára, egyben kirekesztett helyzetére hívja fel a figyelmet. Az V. Művészet Esztergomért bevételét tehát ennek a művésztelepnek a fejlesztésére és a kortárs művészet támogatására fogja az alapítvány fordítani, méltó folytatásaként a Periféria kiállításnak.

Az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár anyagát olyan neves alkotók színesítik, akik az elmúlt években önálló kiállítással is szerepeltek már a Rondella Galériában. Ezek közé sorolhatóak olyan fotóművészek, mint Balla András (MMA), Eifert János és Kosmály Gabriel, akiknek neve minden, a fotózás iránt érdeklődő látogató számára ismerősen cseng. Általuk olyan munkák kerültek a tárlatra, melyek az adventi időszakban mélyen elgondolkodtató mondanivalóval bírnak. Mindhárom művész mélyen tiszteli az embert és a környezetet, ahol mindannyian élünk, és amelyet Isten adott számukra, hogy kiteljesíthessék művészi feladataikat.

Az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár, 2016. december 23-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, 11:00-16:00 óra között. (Hétfői napokon a múzeum zárva tart.)

Kiállítók: Adorján Attila, Andráskó Péter, Apáti-Tóth Sándor, Balla András, Boldog Vince, Csányi Barbara, Dezséry Dorottya, ef.Zámbó István, Eifert János, Gazdag Ágnes, Herbert Anikó, Kaci Simon, Kosmály Gabriel, Majorosi Hajnalka, Mécses Éva Hilda, Őry Annamária, Pusztafi Panna Pálma, Szabó Cseke Mózes, Szabó Keve Zámor, Szabó Zoltán Sándor, Szigeti Bernadett, Szuharevszki Mihály, Szük Norbert, Tamási Péter, Tatai Anita, Végh Lajos, Verebélyi Diána, Vida Judit

Mécses Éva Hilda művészettörténész, MNM Rondella Galéria

Eifert János képeiről, a fotóin oly sokszor megjelenő táncosok dinamikus mozgása ellenére, mindig a nyugalom és a szépség árad. A táncművészek gyönyörű mozdulatai az emberi test mozgásának határait súrolják, így van ez a kiállításon látható két tanulmányának esetében is. A képek az emberi test olyan pozícióit mutatják be, melyek teljesen egyediek, ezzel együtt a kompozíció is különleges, egyúttal dekoratív formában jelenik meg.  A fekete és fehér kontrasztja megfogja a tekintetet, modern, letisztult alkotások, melyek tiszteletben tartják az embert, mégis tárgyi környezetben jelenítik meg. Eifert János nagyon jól ismeri a táncosok mozdulatait, a tánc nyelvét és annak ábrázolását. Fotóin csodálatot ébreszt az ember iránt és a tánc iránt, mely egy nagyon különleges művészeti műfaj, hiszen eszköze maga az emberi test. A kiállításon szereplő „Avantgarde négyes” c. képét tanítványával, Négyesi János Ottóval közösen jegyzi. Mint elmondta, mesterkurzusán éppen a társszerző eredeti fotója volt a kiindulási alap, amelynek egy részletét kiemelve, többszörözve és elforgatva, grafikai hatású eszközökkel átalakítva az új fotográfiai látásmód gondolatiságát fogalmazta meg.

Balla Andás természetfotói és aktjai az embert és környezetét a maguk természetességében mutatják be. A tárlaton hét képpel is szerepel, közülük négy a Nagy Tarpatak sorozatba tartozik. A Tátrában készült tájképek a víz elemi erejét érzékeltetik, nincs bennük semmi erőltetett képi megjelenítés, nagyon természetes, kellemes látványt nyújtanak. Balla András vintage kópiái nagyon értékes, szerzői kidolgozások, melyek a felvétellel nagyjából egy időben lettek előhívva, az eredeti negatívról. Különleges értékük egy emberi élet munkájában is rejlik, mely a tájépítészet mellett az ember és környezetének bemutatására koncentrál fotókon keresztül.

Apáti-Tóth Sándor Atlantisz ciklusából hozott képeire a gondolati feszültség jellemző. A törékenység és erő, a sérülékenység, az ember múlandósága – mint gondolat és metafora – visszafogott tónusokkal, feszes kompozícióba sűrítve jelent meg nála már korábban is. „Atlantisz. Elsüllyedt, mesés, kincses világ. Túl földi életem nagyobbik felén elmerülő emlékeim ellenállhatatlanul kívánkoztak ki belőlem, s álltak össze e ciklussá. Megváltoztatni, netán jobbá tenni senkit nem akarnak ezek a képek. Legfeljebb egy kis szomorúságot, fájdalmat hagynak bennünk, hogy valamikor mindannyiunknak el kell hagyni Atlantiszt. Amíg lehet, gyönyörködjünk abban, hogy bent vagyunk.”

Aki ismeri Kosmály Gabriel alkotásait, rögtön a képek festészeti jellegű kiegészítése, a vegyes technika jut eszébe alkotásairól. A kiállításon bemutatott képei közül három, a 125 éves Mária Valéria híd pályázatra készült sorozat része. Több dimenzióban ábrázolt hidak, melyek eget és földet kötnek össze. Az ég magassága és a víz mélysége között lebegnek, összekötve az embert és az eget, jelképezve ember és Isten kapcsolatát.

Eifert János: HÁRMASKÉPEK/TRIPTICHONS
Youtube
https://youtu.be/hd_39Po5tNU

Eifert János fotóművész kiállítása nyílt meg 2015. július 24-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, Hármasképek/Triptichons címmel.

A kiállítás nagyon sikeresnek tekinthető, sokan keresik fel a galériát, hogy megnézzék Eifert János fotóit. Sok külföldi látogató fordul meg Esztergomban, akik közül rengetegen érdeklődnek a kiállított munkák iránt. Eifert János munkássága során nemzetközi elismertségre tett szert, számos országban állította ki fotóit, ezért kiállításait nagy érdeklődés övezi. Nem csak a bemutatásra került anyag érdekes, már a kiállítás megnyitója is nagyon izgalmasra sikerült, mivel a galériában áramszünet volt, így egy spontán ötlet nyomán minden vendég leakasztott egy képet a falról és kivitte a vár udvarára. Az inspiráló történelmi környezet igazán hangulatossá tette a megnyitót, különleges hátteret adva az önmagukban is lenyűgöző fotóknak. Ebben a környezetben igazán tudnak érvényesülni Eifert János alkotásai, melyekben a természet, az emberi test ábrázolása és a mozdulatok harmóniái sűrűsödnek egységes egésszé. Eifert János kiállítása 2015. augusztus 16-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 16:00 óra között.

A művész megfogalmazása szerint az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkezik ez a kiállítás. Az emberi érzelmek, gondolatok és a képzelet szövevénye maga az élet, ami túlmutat a valóságon, de az emberekben benne él. A képek magát az embert tárják a nézők elé, erős érzelmeket keltve a szemlélőben, színekkel, formákkal, egyéni képkivágásokkal. A címből is kiderül, a kiállításon látható alkotások triptichonok, vagyis három képből állnak, melyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók egymással. A hármas tagolás segíti a nézőt elmélyülni abban, amit a képeken lát, különféle nézőpontból megvilágítva ugyanazt a gondolatot. Néhány képet az erős színhatás tesz sokkolóvá, máshol a modellek különleges pozíciói szegezik a látogatók tekintetét a képre. Nehéz elsétálni ezek mellett az alkotások mellett úgy, hogy ne állnánk meg percekre, befogadni a képek mondanivalóját, szemlélni a különleges formákat, a színeket és mozdulatokat. A modellek szinte beszélnek hozzánk a képekről, mozdulataikon, arckifejezéseiken keresztül. Nem is csoda, mivel Eifert János ezeknek a mozdulatoknak a mestere, táncművészeti ismeretei megjelennek fotóin is. Az ember nem csak szavakban kommunikál, a testbeszéd többet árul el a szavaknál, a szemlélő ugyanúgy megpróbálja őket értelmezni, ahogyan egészében a képet is. Nagyon izgalmas végigjárni a kiállítást, elidőzni a képek előtt, hiszen igazi élményt nyújtanak, kalandozást a képzelet világában …

Mécses Éva Hilda, művészettörténész (MNM Rondella Galéria)

Szeretgom, 2015.07.24. 21:38

https://www.szeretgom.hu/content/80269-eifert-kiallitasrol

Eifert kiállításról

Egy “különös” fotókiállítás helye volt ma a Rondella. Eifert János fotókiállításának a megnyitóján áramszünet lepte meg a vendégeket. A rendezők gyors helyzetfelismerését dicséri az, hogy gyorsan cselekedtek, és a vendégek segítségével, leakasztották a képeket a falról, és a várkapu hídján ejtették meg a sikeres megnyitót.

Eifert János fotóművész kiállítása nyílt meg 2015. július 24-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, Hármasképek/Triptichons címmel.

Eifert János kiállítása a Rondella Galériában

A kiállítás nagyon sikeresnek tekinthető, sokan keresik fel a galériát, hogy megnézzék Eifert János fotóit. Sok külföldi látogató fordul meg Esztergomban, akik közül rengetegen érdeklődnek a kiállított munkák iránt. Eifert János munkássága során nemzetközi elismertségre tett szert, számos országban állította ki fotóit, ezért kiállításait nagy érdeklődés övezi. Nem csak a bemutatásra került anyag érdekes, már a kiállítás megnyitója is nagyon izgalmasra sikerült, mivel a galériában áramszünet volt, így egy spontán ötlet nyomán minden vendég leakasztott egy képet a falról és kivitte a vár udvarára. Az inspiráló történelmi környezet igazán hangulatossá tette a megnyitót, különleges hátteret adva az önmagukban is lenyűgöző fotóknak. Ebben a környezetben igazán tudnak érvényesülni Eifert János alkotásai, melyekben a természet, az emberi test ábrázolása és a mozdulatok harmóniái sűrűsödnek egységes egésszé. Eifert János kiállítása 2015. augusztus 16-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 16:00 óra között.

A művész megfogalmazása szerint az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkezik ez a kiállítás. Az emberi érzelmek, gondolatok és a képzelet szövevénye maga az élet, ami túlmutat a valóságon, de az emberekben benne él. A képek magát az embert tárják a nézők elé, erős érzelmeket keltve a szemlélőben, színekkel, formákkal, egyéni képkivágásokkal. A címből is kiderül, a kiállításon látható alkotások triptichonok, vagyis három képből állnak, melyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók egymással. A hármas tagolás segíti a nézőt elmélyülni abban, amit a képeken lát, különféle nézőpontból megvilágítva ugyanazt a gondolatot. Néhány képet az erős színhatás tesz sokkolóvá, máshol a modellek különleges pozíciói szegezik a látogatók tekintetét a képre. Nehéz elsétálni ezek mellett az alkotások mellett úgy, hogy ne állnánk meg percekre, befogadni a képek mondanivalóját, szemlélni a különleges formákat, a színeket és mozdulatokat. A modellek szinte beszélnek hozzánk a képekről, mozdulataikon, arckifejezéseiken keresztül. Nem is csoda, mivel Eifert János ezeknek a mozdulatoknak a mestere, táncművészeti ismeretei megjelennek fotóin is. Az ember nem csak szavakban kommunikál, a testbeszéd többet árul el a szavaknál, a szemlélő ugyanúgy megpróbálja őket értelmezni, ahogyan egészében a képet is. Nagyon izgalmas végigjárni a kiállítást, elidőzni a képek előtt, hiszen igazi élményt nyújtanak, kalandozást a képzelet világában …

Mécses Éva Hilda, művészettörténész (MNM Rondella Galéria)

Pivonka Kriszta, Olasz Ágnes, Mécses Éva Hilda, Molnár László felvételei

Hello Esztergom, 2015. július. 22.

http://www.helloesztergom.hu/eifert-janos-fotokiallitasa-a-rondella-galeriaban/

Eifert János fotókiállítása a Rondella Galériában

Eifert János fotóművész munkái kerülnek bemutatásra a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában HármasKépek / Triptichons címmel július 24-én 18 órakor. A kiállítást Balla András (MMA) nyitja meg.

Milyen unalmas lenne az irodalom – és milyen keveset tudnánk a világról -, ha pusztán lexikonokat, enciklopédiákat, szakcikkeket olvasgatnánk. Ha nem lenne regény, novella, vers, mese vagy színmű – vagyis ha nem léteznének az írók, művészek, mesemondók képzeletében megszületett történetek, az Óperenciás tengeren túli tájak, seholsincs figurák, soha el nem hangzott párbeszédek –, a valóságról jóval kevesebbet tudnánk. Hasonlóan van ez a fotográfiában is: noha fontos és becsülendő az események, történelmi pillanatok pontos és hiteles rögzítése, precíz dokumentálása, az ember és ember, az ember és természet kapcsolatát, az életünket meghatározó és befolyásoló jelenségeket, a test és lélek viszonyát sokkal érzékletesebben mutathatjuk meg a szubjektív fotográfiával, amelyet megélt tapasztalásaink, értelmünk és képzeletünk irányítanak. Ehhez persze másfajta „képnyelv” szükséges, amely a maga illúziókeltésével egyfajta egyensúlyozás a valóság és a képzelet életveszélyes peremén. A bemutatásra kerülő HármasKépek / Triptichons „kísérleti adás”, amely az új formanyelvet teremtő analóg-digitális „képnyelv” segítségével hétköznapi történetekben keresi a rendkívülit, a szenvedéllyel szeretni valót, a költőiséget.

A HármasKépek / Triptichons az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkező kiállítás, amelyek formabontó szerkezetükkel egy különleges, ugyanakkor hétköznapi világba engednek bepillantani. Egyediek. Megismételhetetlenek. Szürreálisak. Költőiek. Érzelmekkel és gondolatokkal feltöltöttek. Különlegesek. ÚjraKépek.

(www.eifert.hu)

PROMENAD.HU / 2014. augusztus 21.  http://promenad.hu/cikk/muveszeti-fesztival-esztergomban-eifert-janos-kozremukodesevel-145980

Közélet és Művelődés

Feltöltő: Megyeri József / 2014-08-21 06:50:23

A fesztivált egy különleges céllal meghirdetett nemzetközi művésztelep vezette be. A REANIMATIO, azaz az újjáélesztés jegyében az alkotótelepre meghívott művészek ugyanis a 4 hetes program ideje alatt, megadott témában különböző technikákkal, szabad felfogásban készítették alkotásaikat.

Az alkotófolyamat és az elkészült munkák célja pedig az volt, hogy Esztergomban a Bazilika lábánál egy festői szépségű utcában egy elhagyott épület és annak terei életre keljenek és a ház, mint alkotás funkcionáljon.

Egy szűk fotográfus csapatnak egyedi lehetőségként most alkalma nyílt bekapcsolódni ebbe az alkotófolyamatba. A kreativitásáról híres kitüntetett fotóművész Eifert János mentori vezetésével, valamint nemzetközileg is elismert modellek segítségével a csapat – Aminger Mónika, Bajkó Csaba, Józsa Károly, Kelemen Sándor, Kis László, Papp Zoltán, Rostás János és Szaszkó Antal – magas művészi értéket képviselő fotográfiai anyaggal járult hozzá a ház újjáélesztéséhez. Közös kiállításuk három helyszínen – Kaleidoszkóp Ház, Reanimatio Ház, El Greco Galéria – volt látható.

A fesztivál első napja, augusztus 19-én a Reanimatio háznyitóval indult, amelyben közreműködött a Méhkas Dia Projekt zene: dj Zöld. Gép Katalin köszöntője után Eifert János fotóművész, Ferencz Dániel Street Art művész, Boldog Vince Urban Artist, Szük Norbert képzőművész, Őry Annamária festőművész és Majorosi Hajnalka festőművész bemutatták a projektet. A későbbiekben a Pavement koncert, a Happy Dead Band koncert, a Bár Mi Áron chanson show, a Desenvoltura koncert és a “First Aid 4 Souls” audiovizuális táncest szórakoztatta a közönséget.

Másnap, augusztus 20-án a Vízivárosi Templomban az “Énekek éneke” (hegedű: Bakai Márton, narrátor: Égő Áron), a nagyszínpadon a Renton and the Error Jam (SK), a Szeder koncert, és a Jóvilágvan koncert következett, majd a Méhkas Dia Projekt fényfestés és a Táncest (zene: dj Zöld) zárta a napot.

Gép Katalin

Kaleidoszkóp Ház

Fotók: Eifert János

REANIMATIO – A fotós szemével

HELLO ESZTERGOM, 2014. augusztus. 13.

http://www.helloesztergom.hu/reanimatio-a-fotos-szemevel/

Interjú Eifert Jánossal

A Kaleidoszkóp Ház szervezésében zajló Reanimatio Nemzetközi Művésztelepről korábban már részletesen beszámoltunk. A napokban a Pázmány Péter utca 6. szám alatt a fotósoké a fő szerep, Eifert János fotográfus művész érkezett a házba, aki egy többnapos workshop keretében az aktfotózás művészetébe vezeti be a jelentkezőket. A program jelentőségéről, a városhoz való viszonyáról beszélgettünk vele.

Hogyan került kapcsolatba a Házzal? Járt már itt korábban is vagy ez az első találkozás?

A Házzal ez az első találkozásom, ennek a programnak a szervezése kapcsán, viszont azt kell mondanom én már régóta Esztergom „drukker” vagyok. Fiatal koromban szokás volt, hogy a fotóklubok meghívták azokat a fotósokat, akik valamilyen nemzetközi vagy hazai kiállításon vagy pályázaton díjat nyertek, ennek kapcsán bemutatták a díjazott képeket, a művész beszélt róluk, bemutatta alkotásait. Én így tanultam meg beszélni a műveimről és ez annyira jól sikerült, hogy ettől kezdve sorra jártam az országot és előadásokat tartottam. Számos folyóiratnak voltam a munkatársa, valamint könyveket és tanulmányokat írtam, a Fotográfia című könyvem magyarul és németül is megjelent. Legutóbb a Képírás – Fotóakadémia jelent meg a Kossuth Kiadónál, ez egy nagyon jó tankönyv is, mert nem csak az én fotóim illusztrálják, hanem még 270 kép, melyet a világ és hazai művészek legjobbjaitól kértem és kaptam. Többek között Balla Andrástól és Kovács Melindától, őket is régóta és jól ismerem. Az én fiatal koromban itt Esztergomban óriási, nyüzsgő művészeti élet volt, tehát nem volt számomra ismeretlen a hely, az emberek, a környezet, egyedül a Kaleidoszkóp Ház, mely egy új, üde színfoltja a városnak és a művészeti életnek.

Mi a véleménye a jelenleg folyó esztergomi művészeti életről, illetve konkrétan a művésztelep ötletéről, megvalósításáról?

Nagyon örülök, maga az ötlet már ősidők óta kitalálódott, csak ezt a találmányt nem mindenütt sikerül újra feltalálni, és életben tartani. Itt sikerült, éppen ez folyik, látjuk a festett falakat, az udvart, fantasztikus és annak külön örülök, hogy a festészet és vizuális művészetek mellé a fotóművészetet is meghívták. Személyemben egy olyan workshopot tartok, amely nem a kereskedelmi, népszerű, újságoknak eladható pucér nő ábrázolást helyezi középpontba, hanem a nemesi értelemben vett aktot, mint a fotóművészet egyik ágát hangsúlyozza.

Helyi vagy környékbeli fotósok jelentkeztek nagyobb számban a workshopra vagy vannak messzebbről érkezők is? Ön mit tapasztal, hogyan hatott rájuk ez a környezet?

Őszinte leszek, Esztergomból egy jelentkező sem érkezett, Budapestről és más városokból igen, a program hirdetésének lefedettsége országos volt. A jelentkezők, akik most itt vannak, a fotóik alapján mondhatom, hogy azok az amatőr fotográfusok, akik komoly esztétikai és technikai tudással és eszközökkel rendelkeznek. Művészi kvalitásuk nagyon jó színvonalú és be lehet őket lelkesíteni egy nemes ügy érdekében. Azt próbálom elősegíteni, hogy a saját egyéniségük, látásmódjuk erősödjön és ne engem, az én beállításaimat, megoldásaimat, amit példaként mutatok; utánozzák. Az a fontos, hogy ennek alapján merjenek belenyúlni a kompozícióba, merjenek rendezni, a modellt mozgatni, a környezetet átalakítani, ahogy egy korszerű, modern fotográfiához szükséges. Nagy tapasztalatom van, rendszeresen tartok workshopokat itthon és külföldön is, és mondhatom, hogy ez is szabadversenyes területté vált, aki nem tudja az értékeket felmutatni, nem tudja az embereket belelkesíteni és főleg, ha a keze alatt dolgozók nem készítenek olyan fotókat, melyekkel pályázati díjakat, sikereket érnek el, akkor nem jönnek vissza. Tulajdonképpen számomra ez a legjobb üzlet, természetesen nem a szó szoros értelmében, nem a kereskedelmi értelemben vett üzletről van szó, inkább jó visszajelzésnek mondanám, hiszen nem hívnának vissza, ha nem végezném jól a feladatom.

Ön is készít az itt tartózkodása alatt fotókat, és ha igen, akkor hol láthatja ezeket az esztergomi közönség?

Természetesen én is fényképezek, sőt ugyan olyan felelősséggel, mint akik részt vesznek a workshopon. Nekem meg kell mutatnom, be kell bizonyítanom, hogy nem csak a szám jár, hanem hogy az adott környezetből, modellel, fényviszonyokkal mit lehet és mit érdemes csinálni. A képeim akkor kerülnek kiállításra, mikor a többieké is, ez szokás nemzetközi versenyeken is, hogy a zsűri képei is kiállításra kerülnek. Természetesen ők nem vesznek részt a versenyen, elkülönítve jelennek meg képeik, de ez egyfajta hitelességet, feljogosítást ad; aki ilyen képeket tud csinálni, az ért mások elbírálásához is. A facebookon és a weboldalamon is lehet látni a képeket, www.eifert.hu.

Nagyon szépen köszönöm a válaszait és a türelmét, további jó munkát kívánunk önöknek.

Eifert János felvételei

Gyöngyösi Zsófi  felvételei

Nyári Andrea felvétele

Nyári Andrea és Eifert János felvételei

REANIMATIO

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A MŰVÉSZET EREJÉVEL

HÁZNYITÓ

AZ ESZTERGOMI KALEIDOSZKÓP HÁZ KULTURÁLIS KÖZPONT SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT/TITEKET A REANIMATIO HÁZ MEGNYITÓJÁRA, MELY EGYBEN “A KALEIDOSZKÓP HEGY A VÍZIVÁROSBA MEGY” FESZTIVÁL MEGNYITÓ ESEMÉNYE IS.

2014 AUGUSZTUS 19. KEDD 16.00

KÖSZÖNTŐT MOND: GÉP KATALIN / A PROJECTET BEMUTATJÁK: EIFERT JÁNOS, FOTÓMŰVÉSZ / FERENCZ DÁNIEL, STREET ART MŰVÉSZ / BOLDOG VINCE, URBAN ARTIST / SZÜK NORBERT, KÉPZŐMŰVÉSZ ŐRY ANNAMÁRIA, FESTŐMŰVÉSZ / MAJOROSI HAJNALKA, FESTŐMŰVÉSZ / KÖZREMŰKÖDIK: A MÉHKAS DIA PROJECT

2500 ESZTERGOM, PÁZMÁNY PÉTER U. 6.

Először 2005-ben Székesfehérváron, a fényírók fesztiválján találkoztunk . Később a REANIMATIO programjában, a MÉHKAS DIAPROJEKT  moderátoraként hozott össze bennünket a sors, 2014. augusztusában. De ki is ez a lángoló-hajú DJ Zöld, azaz Szepesi Imre?

Ezt írta róla egy online magazin: “Játszott stílusok: eklektikus, bossa, nu-jazz, funky, stb. Aki tavaly ott voltak mai napig emlegetik a spontán nyitó bulit szombat este illetve az éjszakai tábortűzes partyt a pálya közepén. Sok embernek már nem kell bemutatni de aki most hall dj zöldről elöszőr itt olvashat egy próbálkozást arra hogy meghatározuk a stilusát. 1978-óta gyűjt lemezeket és lemezgyűjtőből vált dj-vé a 90-es évek elején, amikor a partykultúra kialakult hazánkban. Szenvedéllyel teli, sajátos, eklektikus stílusát sokan kedvelik. Szettjeibe előszeretettel csempész magyar lemezekből részleteket, dalokat, ezáltal sajátos íze van előadásainak. A hagyományos dj technikát kedveli, a számokat legtöbb esetben teljesen lejátsza. A stílusok orgiája – amit képvisel – van akit magával ragad, van akit felháborít. Ugyanígy a kommercionális zenék használata is néha hasonló reakciót vált ki a közönség soraiban. De számára fontos a jó zene és nem zavarja, ha az népszerű. Szeret kis klubokban játszani, ahol a kontaktust tud kialakítani a közön-séggel. A kiállításmegnyitók, kávéházak, teaházak hangulata lemez-gyüjteménye nyugottabb darabjait igénylik, de ezek is az “esetei”. Szeret más művészeti ágakkal közös projectekben is részt venni, például költőkkel (Versek lantkísérettel cd-n), filmzenében (Szalai Péter Téltemetés c. filmjén), vagy performance zenei hátterén (Black Dance Clip). Inspirálja ha a közönség a helyszínen is reagálni tud ezekre a kísérletekre. Szeret összeállítani különböző programokat egy koncepció köré. Így jött létre a Filmzenék Bakelitről táncest, a Sokáig éljen a kommersz táncest, és az Eklektikus tánczene.“

Eifert János felvételei

Művészi aktfotográfia workshop

ESZTERGOM

Mentor: Eifert János fotóművész

2014. augusztus 8.-11.

A workshopnak egy különleges céllal meghirdetett és a napokban elindult nemzetközi művésztelep ad otthont. A REANIMATIO, azaz az újjáélesztés jegyében az alkotótelepre meghívott művészek a 4 hetes program ideje alatt, megadott témában különböző technikákkal készítik alkotásaikat. Az alkotófolyamat és az elkészült munkák célja pedig, hogy Esztergomban a Bazilika lábánál egy festői szépségű utcában egy elhagyott épület és annak terei életre keljenek és a ház, mint alkotás funkcionáljon.

https://www.facebook.com/reanimatioesztergom?fref=ts

Egy szűk fotográfus csapatnak egyedi lehetőségként most alkalma nyílt bekapcsolódni ebbe az alkotófolyamatba. A kreativitásáról híres kitüntetett fotóművész Eifert János mentori vezetésével, valamint nemzetközileg is elismert modellek segítségével te is leteheted kézjegyed ezen a különleges helyszínen és hozzájárulhatsz a ház újjáélesztéséhez. Azonban a workshop nem csak a helyszíne miatt egyedi és különleges, hanem ezúttal az elkészült képek legjobbjait egy héttel később a ház megnyitása alkalmából rendezett tárlaton a közönség is láthatja majd. Ugyanis a művésztelep záró programjaként a szervezők egy kortárs művészeti utcafesztivált rendeznek augusztus 19-20-án az esztergomi Pázmány Péter utcában, amely keretében megnyitják a művésztelepet a közönség számára.

Amit a workshop nyújtani tud:

− Naponta 2×3 óra intenzív művészi fotózás

− Egyéni és közös konzultációs lehetőség, képértékelés Eifert Jánossal

− Egyedi fő helyszín a művésztelep alkotói környezetében és különleges alternatív helyszínek (Kaleidoszkóp ház művészien kialakított terei és barlangterme vagy a Duna part Esztergom környékén)

− Kiállítási lehetőség a művésztelepen, illetve később a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériájában

− Kis létszámú, a kreatív alkotás lehetőségét és örömét biztosító csoportok (tervezett napi létszám 10 fő)

Modellek:

Müller Fanny

Gyöngyösi Zsófia

A kifejezetten jó hangulatú és rendkívül inspiráló környezetet kihasználva, célunk egy egyedien megfogalmazott és magas művészi értéket képviselő fotográfiai anyag megalkotása, ezért a workshopot tapasztalt, haladó fotósoknak ajánljuk. A helyek száma korlátozott, ezért érdemes mielőbb jelentkezned és a workshop díjának kifizetésével bebiztosítani a helyed.

Gyere mind a négy napra és nem maradsz ki semmiből, de ha csak egy szabad napod van, akkor is szívesen látunk.

Workshop díja:

1 nap – 30.000 Ft

2 nap – 50.000 Ft

4 nap – 79.990 Ft

A workshop ára tartalmazza a modellek díjazását, így arra nem kell külön készülnöd, továbbá biztosítunk frissítőt (víz, üdítő, gyümölcslé), egyszerű snack-et (pl. pogácsa) és egy meleg ebédet. Díjmentesen rendelkezésre áll korlátozott létszámú hostel jellegű szálláslehetőség a szomszédos Kaleidoszkóp házban, de a közelben panziók is igénybe vehetők éjszakánként 5.000 – 10.000 Ft-os áron (igény szerint utána nézünk és segítünk a foglalásban).

Gyere, csatlakozz a csapathoz és legyél részese ennek az izgalmas programnak! Az élményt, a jó hangulatot és az egyedi alkotói lehetőséget garantáljuk! Jelentkezés után a fizetési feltételekről külön tájékoztatunk.

Jelentkezés:

reanimatioesztergom@gmail.com

06-30-377-0891

ROCK FOREVER

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi  Vármúzeumának Rondella Galériája bemutatja  Dr. Nagy Attila fotóművész ”Rock Forever” című kiállítását.

Megnyitó: 2014 Június 20. Péntek 19.00 –  Megnyitja: Eifert János fotóművész –  Gitáron közreműködik: az egykori zenésztárs Madarász Gábor

Megtekinthető: 2014 Június 20 és Július 16 között.  A Galéria nyitva tartása: K-V / 11.00-16.00 ( 2500 Esztergom, Szent István Tér 1.)

„Azt mondhatjuk, hogy a jazz a szabadság mércéje… És e zene annyira szabad, hogy sokak szerint ez az egyetlen tökéletes módja a szabadság kifejezésének.” – Duke Ellington

„A jazz az élet, az emberi élet dicsőítése. Az élet teljességét ünnepeli. Annak képtelenségét, esetlegességét, nagyszerűségét. Az értelmét. A benne rejlő szexualitást. A mélységet. És azzal foglalkozik, ami a lényege… a leglényege.” – Wynton Marsalis

„A jazz egy zenei stílus, amelyre jellemző a blue note-ok, szinkópák, szvingelés és párhuzamos ritmusok alkalmazása. A stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció, az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára.

Gyökerei a nyugat-afrikaiak kifejezésmódjában, az afro-amerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime) valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg.” – Wikipedia

“Szóval, mi a jazz? A válasz Nagy Attila fényképeiben is megtalálható. Érzékenységgel, ráérzéssel, szenvedéllyel készült fotói technikai és esztétikai tökéletességgel jelennek meg előttünk. Szemmel látható, hogy nemcsak fotográfusként, hanem előadóművészként is közel került témájához. Hitelességét és őszinteségét éppen ezek garantálják. A tehetségét természetesen nem kezelhetjük mintegy mellékes körülményként, istenadta ajándékként: megdolgozott érte, tanulással és önképzéssel fejlesztve az adottságait. De nézzük képeit, és ne csak beszéljünk róla. Egy rögtönzött tárlatvezetésre invitálom Önöket, kérem tartsanak velem…” (Eifert János)

Nagy Attila, Móger Ildikó és Nagy Attiláné felvételei

Bihari Antal (KTV Esztergom) operatőr, rendező „forgatott” egy szép anyagot a könyvbemutatómon, az esztergomi El Greco Galériában. Ezt, a Körzeti Televízió Esztergom által bemutatott anyagot a YouTube-on is láthatjuk: http://youtu.be/m09GgvujIk8

 Molnár Zoltán, Balla András, Antal Béla és Eifert János felvételei

Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója vásárolta meg a Black Dance c. képemet, amivel a Kerengő Galéria “10 év – 10 fotós” kiállításán találkozott. Hogy a kiállítás ne legyen hiányos, Esztergomból, az El Greco Galériából elhoztuk a korábbi kiállításomról ott “parkoló” 135×250 cm méretű példányt. Antal Béla, a kávéház és galéria tulajdonosa autóján vitt el bennünket az állomásig, majd vonattal vittük a nagyméretű képet a Nyugati pályaudvarig, aztán villamossal, busszal a Várba. A nagy rohanásban azért egy-két esti városképet is készítettem a gyönyörű Esztergomról.

Esztergom esti fényben (Eifert János felvétele)

El Greco Kávéház és Galéria (2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 15.). Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész SZÍNEK és GESZTUSOK című kiállításának megnyitója. Köszöntőt mond Tétényi Éva polgármester, a kiállítást megnyitja dr. Bárdos István művelődéstörténész. A kiállítás megtekinthető 2010. november 6 – 2011. január 10-ig – www.elgrecocafe.hu

(Molnár László, Móger Ildikó, Melocco János Tamás, Antal Béla és Eifert János felvételei)

A megnyitóbeszéd:

Tisztelt Polgármester Asszony!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

       Engedjék meg, hogy bevezetőül az 1970-es évek végi, nyolcvanas évek eleji prágai bolyongásaim egyik meghatározó élményét idézzem. Akkor és ott, a gótika, a reneszánsz és a barokk pompájától eltelve szívesen ültem be azokba a kis presszókba, amelyeknek falán a kortárs prágai alkotók művei győztek meg arról, hogy az értékek nem a múltban, hanem a jelenben keletkeznek. Az El Greco panzió kávézójába betérve hasonlót élhet át minden vendég.

       Itt és most, a mai magyar képző- és fotóművészet két reprezentánsa, Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész alkotásai bizonyítják, hogy Magyarország élő és izgalmas kortársművészete, összhangban van az európai folyamatokkal, és méltó folytatója a legnemesebb hazai fotó- és képzőművészeti hagyományoknak.

Eifert János élete, sok kortársához hasonlóan, az 1960-as években reneszánszát élő néptánc révén vált eggyé a művészettel. A zenével, ritmussal, fénnyel, és a folklór mély rétegeivel egységet alkotó néptánc hivatásos művelőjeként 17 éven át járta a világot.

Ezekben az években jegyezte el magát egy életre a fotográfiával, amelyet éppen olyan igényességgel művel, mint a táncot.

Fontosabb kiállításainak szinte végtelen sorát az 1972-ben Budapesten bemutatott „A színpad varázsa” nyitja és az 1975-ös esztergomi „India és a Közel-Kelet” folytatja. Ezt követően egyéni kiállítással nem jelentkezett városunkban, de másokkal közösen igen. 2004-ben az esztergomi Fotográfiai Biennále Akt Art anyagában 14 műve került a falakra. Most pedig Kovács Tibor festőművésszel együtt jött el hozzánk az El Greco Galériába.

Eifert János és Kovács Tibor egymásra találása nem véletlen, hisz mindketten tanítanak, mindkettejük témája az ember a ritmus, a mozgás, és a gesztus. Mindketten készek arra, hogy vállalják a csak a minden mesterségbeli tudás birtokában lévő művész által vállalhatót, a bevett szabályok felrúgását.

A rendkívüli kommunikációs képességekkel rendelkező, a fotográfia szinte minden ágát kiemelkedő színvonalon művelő Eifert János nem természetfotóival, nem riport képeivel, nem portréival, nem diaporámáival, nem fotovideóival, hanem egy, a mostani alkalomhoz illő, és szinte minden általa művelt fotográfiai műfajhoz kötődő összeállítással vesz részt e közös produkcióban.

Ebben a válogatásban minden benne van, ami művészetére jellemző. Felvillannak a nem aczéli, hanem eiferti 3T, nevezetesen, a tánc a test és a természet képei. Jelen vannak a fő témák a fák, a föld, a víz, és a tűz. A kiállítás uralkodó kompozíciós rendje a triptichon. Ez feszes ritmust ad annak a táncban, testben megnyilvánuló gondolatiságnak, amely végigkísér bennünket Dante Poklán és Paradicsomán át vezető emberi utunkon egészen a Fekete tánc drámájáig.

A kiállítás képein jelen van szürrealizmusa, és ha áttételesen, de megidéződnek diaporámái is.

Ez utóbbit a roncsolt vagy más néven ÚjraKépek sorozat darabjai képviselik. E képekre eredeti állapotukban egy diaporáma program készítéséhez lett volna szüksége. A tároló helyként szolgáló szuterén azonban beázott és a diaképek oly mértékben sérültek, hogy majdnem a szemétben végezték. Egy villanás! Hátha mégis megőriztek valamit értékükből. És lám, a természet nem tönkretette, hanem más esztétikai dimenzióba emelte azokat.

A természet által újraalkotott képeket a többivel összevetve, úgy érezzük magunkat, mint Platón barlangból feljövő, majd oda visszatérő embere. A különbség annyi, és ez nem lényegtelen, hogy nem tudjuk eldönteni, a fényben látottak, vagy a sötéthez lassan alkalmazkodó szemünkkel érzékelhetők a jobbak.

A ritmus, a színek és a gesztusok által közvetített világ az a pont, amelynél találkozik Eifert János és Kovács Tibor művészete.

Kovács, a XXI. század érzékeny lelkű művészeként, azok közé tartozik, akik kiábrándulva a XIX-XX. század materializmusából, realizmusából, visszatértek Platón és Szókratész idealizmushoz. A szellemmel, az érzelmekkel, a gondolatokkal váltották fel az anyag primátusát.

A 90-es évektől számíthatjuk mostani alkotói korszakát. Ennek jellemzője az egyéni, lírai látásmódot tükröző tematika, és technika. Már első pillantásra magával ragadnak bennünket a kiállított képek élénk színei. Az arctalan, ám a nemi jelleget, az életkort és a kapcsolatok érzelmi világát határozottan megjelenítő, lekerekített formákból felépített alakjainak gesztusai. E gesztusok jelentését, az érzelmi viszonyok megértését segíti a pointilista technikát egyéni módon alkalmazó, nagy foltokban felvitt, vibrálással élénkített faktúra.

       A színek és gesztusok egységéről, egymást erősítő funkciójáról szólva azt vallja Kovács Tibor, hogy idézem: „Alkotásaimban minden alak él: él a színekben és a mozdulatokban. Minden gesztus egy emberi érzelem projekciója. A minket körülvevő világ elvont megjelenítése, geometriai formákká redukált alakok gesztusokban megnyilvánuló expressziója. Színek és gesztusok, pillanatnyi állapotok. Olyan gondolati világ ez, mely színekben és formákban ölt testet. Magyaráz, gondolkodtat és felszólít!” idézet bezárva.

Időtlenséget sugárzó figuráinak gesztusait felerősíti színeinek szimbolikája.  A várakozó magány sajátosságait idézi az „Akt” űrbéli csendet és nyugalmat sugárzó kék hátterével. Ennek szinte folytatása „Hívó”.  A kibontakozó kapcsolatok gesztusai és színei a „Közeledés”, az „Érintés”, és a „Tartózkodó szeretet”, a „Csendes harmónia” című képen jelennek meg.  Az együttlét öröme a „Ritmus” önfeledt táncában egymáshoz simuló üzenetében, a Csendes harmóniában, és a „Tükör előtt” nyugalmat, békét sugárzó zöldjében oldódik fel.  Az elválást követő magány az „Emlékek mélyén”, a „Távolodva” és a „Visszatekintő”, az expresszív erejű „Kárhozat” és az ember földi létének végső állomására utaló „Kereszt” című képeken jelenik meg.  Az emberi élet rezdüléseinek lényegét foglalja össze a „Kapcsolatok” tabló. Az előtérben áramló figurák számára jó háttér, a kék ég, a földi létre utaló izzó nap és a nagy foltban felvitt óarany. Ez előtt, jobból balra, a gyász, a szerelem, a gyermekáldás, stációit megélve, lépnek a férfi és nőalakok egyre magasabbra, ahol köztes állomásként a tisztító tűz, majd a döntésre kényszerítő hydrán túlhaladva, minden földi esetlegességet maguk mögött hagyva, eljutnak a békét, boldogságot, nyugalmat sugárzó szellemi létbe.

            Lehetséges, hogy a konzervatív gondolkodású művészetkedvelők felteszik a kérdést: miért jelennek meg együtt a fotográfiák a hagyományos olajképekkel? A válasz egyszerű. Mára a vizuális művészetek különböző ágai, egyenrangúvá váltak. Miként a mostani kiállítás is bizonyítja, e két művészeti ág nem kizárja, hanem együttes térben felerősíti egymás hatását.

            E gondolatok jegyében a kiállítást szíves figyelmükbe ajánlom. Nézzék nyitott szemmel és fogadják nyitott lélekkel ezeket az alkotásokat. A művészeknek és a kiállítás rendezőinek gratulálok. Kérem, tekintsék meg a kiállítást.

Esztergom, 2010. november 6.

Dr. Bárdos István

   Eifert János felvételei

Esztergom. A kiállítást felraktuk, és maradt egy kis idő a sétára. Ragyogó napsütés, a fák és bokrok az őszi színek képrázatos pompájában ünnepelnek. Ildikóval felsétáltunk a Bazilikához, ahonnan szép rálátás a Dunára, az átívelő Mária Valéria hídra. A várost jól ismerem, többször fényképeztem még a levegőből is. Most azonban többre nincs időnk, a tudnivalókat is az internetes “útikönyvből” halászom le…

Esztergom (németül Gran, szlovákul Ostrihom) fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.

Esztergom neve egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).

Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán: németül Gran, a római korban latinul Solva, középkori latinul Strigonium, spanyolul: Estrigonia,, szláv nyelveken: Strihom, szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон, románul: Strigoniu, törökül Estergon, görögül: Έστεργκομ, ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám.

A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a magyar Sionnak, vagy a magyar Rómának hívni. A német Gran a közeli Garam folyónévből ered. 

Esztergom (németül Gran, szlovákul Ostrihom) fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.

Esztergom neve egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).

Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán: németül Gran, a római korban latinul Solva, középkori latinul Strigonium, spanyolul: Estrigonia,, szláv nyelveken: Strihom, szlovákul: Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон, románul: Strigoniu, törökül Estergon, görögül: Έστεργκομ, ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám.

A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a magyar Sionnak, vagy a magyar Rómának hívni. A német Gran a közeli Garam folyónévből ered.

Kiállított képeim:

Szurokba hullott levelek (17×17 cm) Cibachrome

Téli üzenet. A levél (17×17 cm) Cibachrome

Téli üzenet. A város (17×17 cm) digitalis print

Cseppek az ablakban (17×17 cm) digitalis print

Anyám kertje (17×17 cm) digitalis print

Halott levél (15×18,5 cm) digitalis print

Három kocka (15,x18,5 cm) digitalis print

Téli erkély (12,5×12,5 cm) digitalis print

Tetőbádog I-III. (12,5×12,5 cm) digitalis print