Közel hozzuk a természetet… 34.0

Fotóworkshop Zalában, Eifert János és Olasz Ágnes szervezésében
Zalai dombság, 2021. július 9-11.

A Zalai dombság gazdag természeti látnivalókban. Ködben úszó völgyek, zöldellő erdők, a tisztásokon legelő őzek, szarvasok és felrebbenő madarak kerülhetnek látószögünkbe.

A Börzöncei szőlőhegy, amely Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Szent Lőrinc-kápolna környezetében, a Szerelem-völgy kapujában. Gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje. Elhagyott és élő pincék, szőlők, az elmúlás és a túlélés jelképei…

Felkeressük a Veleméri Szentháromság-templomot, a Fény templomát, és a Szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templomot. A fotós programunkban szerepel még Bocska, ahol Vigh István tanyáján lovakat fényképezünk, továbbá Szentliszló, ahol kora hajnalban, a Berekben, a Válicka-patak völgyében barangolunk, és az esti összejöveteleinket tartjuk.

A „szép esték” egyéni bemutatkozásokat, képelemzéseket és szakmai-művészi beszélgetéseket jelentenek. A bemutatkozásokhoz hozzatok képeket magatokkal.

Közel hozzuk a természetet – ez nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem célja meditatív fényképezésünknek, mely során nemcsak a természethez, hanem önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Azáltal, hogy nem rohanó tempóban, szinte teljesítmény-kényszer hatására fényképezünk, megtanulhatjuk, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat, hanem a gondolkodás művészete is. És ha kiállításra érett képek készülnek, az sem olyan nagy baj.

A képzelet világából térjünk vissza a valóságosba, vagyis itt az előzetes program:

2021. július 9. péntek
      Érkezés 17-19 óra között Olasz Ági otthonába (8893 Szentliszló, Ady út 10.), a szálláshelyek elfoglalása, majd ismertetjük a részletes programot. Ezt követően vacsora, tapasztalatcsere, hozott képek bemutatása, vidám borozgatás.

2021. július 10. szombat
      Korai kelés, hajnal öt órakor. Autóba ülünk, irány Bocska, ahol Vígh Pisti jól ismert tanyáján fényképezzük a lovakat. Visszaúton a Börzöncei szőlő-hegyen fényképezünk. A régi pincék sora, a Szent Lőrinc-kápolna és környéke, a táj jellegzetes hangulata lehetnek témáink.

Az étkezések időpontja az elfoglaltságainkhoz igazodnak.

Délután a Veleméri Szentháromság-templomot, a Fény templomát látogatjuk meg.
Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada.
1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban.

Velemér után felkeressük a Szentgyörgyvölgyi Református Templomot. A barokk stílusú református templomot 1787-ben emelték. Legnagyobb értéke a templomhajóban a festett kazettás famennyezet, amelyen 88 darab téglalap alakú, kékre festett, bárányfelhőkkel díszített fatábla látható. Az egységes kék és fehér felhőtenger közepén két, virágmotívumokkal és koszorúval díszített egybefoglalt tábla figyelhető meg.

Este képek letöltése, kiértékelése, szakmai beszélgetés. Egy pohár bor is belefér…

2021. július 11. vasárnap
      Korai kelés, mert megyünk a Berekbe. Ködben úszó tájat, gyönyörű fényekkel megvilágított vadakat fényképezhetünk. Ha nincs szerencsénk, mert a szél felőlünk fúj, vagy ha nem maradunk csendben, az állatok még elő sem bújnak. Ez esetben marad a tájfényképezés, ami szintén nagy élmény, egy megismételhetetlen csoda.

Visszatérve reggeli, esetleg pihenés, némi alvással, aztán kreatív fotózás a kertben, a természetben.

Ebéd után a képek letöltése, kiértékelése, majd „táborbontás”, hazautazás.

Közel hozzuk a természetet… 25.0
Fotóworkshop Zalában, Eifert János és Olasz Ágnes szervezésében
Zalai dombság, 2020. június 19-21.

A Zalai dombság gazdag természeti látnivalókban. Ködben úszó völgyek, zöldellő erdők, a tisztásokon legelő őzek, szarvasok és felrebbenő madarak kerülhetnek látószögünkbe. A Börzöncei szőlőhegy, amely Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Szent Lőrinc-kápolna környezetében, a Szerelem-völgy kapujában. Gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje. Elhagyott és élő pincék, szőlők, az elmúlás és a túlélés jelképei… Börzönce mellett a fotós programunkban szerepel még Bocska, ahol Vigh István tanyáján lovakat fényképezünk, továbbá Szentliszló, ahol kora hajnalban, a Berekben, a Válicka-patak völgyében barangolunk, és az esti összejöveteleinket tartjuk.

A „szép esték” nemcsak egy-egy pohár bort, hanem egyéni bemutatkozásokat, képelemzéseket és szakmai-művészi beszélgetéseket jelentenek, miközben letöltjük képeinket és feltöltjük akkumulátorainkat is.

Közel hozzuk a természetet – ez nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem célja meditatív fényképezésünknek, mely során nemcsak a természethez, hanem önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Azáltal, hogy nem rohanó tempóban, szinte teljesítmény-kényszer hatására fényképezünk, megtanulhatjuk, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat, hanem a gondolkodás művészete is. És ha kiállításra érett képek készülnek, az sem olyan nagy baj.

A képzelet világából térjünk vissza a valóságosba, vagyis az előzetes program:

2020. június 19. péntek
Érkezés 17-19 óra között Olasz Ági otthonába (8893 Szentliszló, Ady út 10.), a szálláshelyek elfoglalása, majd ismertetjük a részletes programot. Ezt követően vacsora, tapasztalatcsere, vidám borozgatás.

2020. június 20. szombat
Korai kelés, hajnal öt órakor. Autóba ülünk, irány Bocska, ahol Vígh Pisti jól ismert tanyáján fényképezzük a lovakat. Visszaúton egy kis tájfényképezés, tájékozódás.
Az étkezések időpontja az elfoglaltságainkhoz igazodnak.
Délután a Börzöncei szőlő-hegyen fényképezünk. A régi pincék sora, a Szent Lőrinc-kápolna és környéke, a táj jellegzetes hangulata lehetnek témáink.
Este képek letöltése, kiértékelése, szakmai beszélgetés. Egy pohár bor is belefér…

2020. június 21. vasárnap
Korai kelés, hajnal három órakor, mert vadlesre megyünk a Berekbe. Ha szerencsénk van, szarvasokkal, őzekkel és vaddisznókkal találkozhatunk. Ha nincs szerencsénk, mert a szél felőlünk fúj, vagy ha nem maradunk csendben, az állatok még elő sem bújnak. Ez esetben marad a tájfényképezés, ami szintén élmény lehet.
Visszatérve reggeli, esetleg pihenés, némi alvással, aztán kreatív fotózás a kertben, a természetben.
Ebéd után a képek letöltése, kiértékelése, majd „táborbontás”, hazautazás.

———————————————————————————————————————-

Részvételi díj (3 nap, 2 éjszaka szállás, teljes ellátással, programokkal és oktatással):

58.000,- Ft

Maximum 8 fő! Négy fő alatt a workshopot nem áll módunkban megtartani. Ezért kérjük, jelezd a részvételi szándékodat az FB-n.

Miután a résztvevők száma limitált, regisztrálni nemcsak az FB-n „ott leszek” kattintással, hanem a részvételi díj 50%-nak az átutalásával lehet, legkésőbb június 12-ig, az alábbi számlaszámra:

Eifert János
10400205 80495751 48511017

A közlemény rovatban kérjük a résztvevő nevét feltüntetni!

A szálláshelyek lefoglalása érdekében kérünk Benneteket, mielőbb jelezzétek részvételi szándékotokat!

————————————————————————————————————————-

Amennyiben a koronavírus-járvány miatt a korlátozásokat nem oldják fel a tervezett időpontig, a programot töröljük, és az addig befizetett előleget visszautaljuk.

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
Információ:
Olasz Ágnes, mobil +36 30 190 9229

.

.

.

.

Equus caballus

Néhány napja, kora reggelenként fényképezzük a lovakat Bocskán, Vígh Pisti lovas-tanyáján. A hűvös hajnal még megköveteli a télikabátot, a sapka, sál és kesztyű is jól esik a didergős időben. Lassan felkél a Nap, vörös fénnyel koszorúzza a lovak sörényét és a fák koronáját, meleg sugaraiban a zúzmarás fű is feloldódik lassacskán. A lovak egyike-másika még állva alszik, a többiek lassan araszolva a mezőn, ropogtatják a friss füvet. A nagy csendben csak ez a zaj hallatszik, no meg a madarak csivitelése, a méhek zümmögése, időnként a távolból kutyaugatás. A fényképezőgépem kattanása szinte robajként hat a természet csendjében.

Ahogy a nap magasabb fokra hág, az élet is megmozdul, a kabát pedig lekerül. A libák hangos gágogással totyognak át a legelőn, István és Zsófi is megjelennek. Hangjukra az állva-alvók is kocognak az istállók felé, friss széna kerül eléjük, most azt ropogtatják. Reggeli után lesétálnak a tavacskához, itatás. Felélénkülnek, játszanak, vágtatnak, évődnek egymással, engem is üdvözölnek.

Évek óta fényképezem őket, már megszoktak, talán be is fogadtak. Én mindenesetre jól ismerem őket, a nevükön szólítom őket. Puszedli, Gesztenye, Vacak, Sziporka, Cirók, Kiasasszony, Szittya, Lili, Levendula, Kitty, Tarka, Atakám, Kara, Kincs és Szofi most is itt vannak körülöttünk.
Istvánnal, a tanya-gazdával szívesen beszélgetek. Ma is szóba került sok minden, a korona-vírustól a magyar történelemig, az indiánoktól a lovak természetéig széles spektrum rajzolódik a világról.

Hát a lovakról most a legtöbbet beszélgettünk, Vígh Pista barátom ennek a tudósa…

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).

A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a harmadidőszakban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a lófélék, a tapír és az orrszarvúak.

Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a botaji kultúrában kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak.

A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A kereszténység felvétele után ez jelképessé vált. A kelták szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.

A középkorban átvett kínai találmány, a járom az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta. A legtöbb ismert fajta tenyésztése legkorábban a 16. századra megy vissza. Kevés fajta öregebb ennél, ilyen például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első írott törzskönyvek karthauzi szerzetesektől származnak Dél-Spanyolországból.

A történelem során a ló inkább munka- és fegyvertárs volt, mint táplálék. Különböző célokra különböző fajtákat tenyésztettek ki, amelyek vérmérsékletük szerint több típusba tartoznak. Lehetnek hidegvérűek, melegvérűek, nemesvérűek, pónilovak.
Használták és ma is használják őket munkához, harchoz, sporthoz és szabadidős tevékenységekhez. Sok helyen a lovak munkáját gépek vették át, de vannak olyan körülmények, ahol a ló még mindig jobban megfelel a célnak, mint egy gép, ezért ott lovakkal dolgoznak. A lovaglás mind fizikai, mind mentális, mind lelki állapotunkra gyógyító hatással bír.

A legrégibb ismert lóábrázolások 30 ezer évesek, a dél-franciaországi Chauvet-barlangban találhatók Vallon-Pont-d’Arc közelében. A lovasnépek számos ábrázoláson örökítették meg lovaikat. Megtalálhatjuk őket ősi hun-szkíta királysírokban, Kínában vagy Oroszországban. Kiemelkedő helyet foglaltak el különböző népek vallásaiban, mind hátasként, mind kocsihúzóként, mind önmaguk jogán. (Wikipedia)

Olasz Ági, Kovács Gábor, Gime és Eifert János felvételei

Ember és természet

Fotóworkshop Eifert Jánossal és Olasz Ágival

Szentliszló, Börzönce, Bocska (Zala megye), 2018. április 13-14-15.

A Börzönce hegyi pince Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Kápolna környezetében. A vidék gazdag természeti látnivalókban, gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje.

A résztvevőknek napi négyszeri étkezést biztosítunk, amelyek Olasz Ági konyháján készülnek. Reggelire és uzsonnára saját készítésű házi lekvárt (bodza, josta, ribizli, birs, szilva, kajszibarack, őszibarack, vadszilva, naspolya, meggy, cseresznye), kacsa- és mangalicazsírt, tökmagolajat, különleges pogácsákat, forrásvizet, gyógyteákat, házi bodzaszörpöt, zöldségeket és gyümölcsöket kínálunk.

Program:

Április 13. Péntek:

Késődélután, kora este érkezés, szálláshelyek elfoglalása.

Csillagfényképezés Börzöncén

Vacsora

Április 14. Szombat:

Hajnali fotózás Szentliszlón, a Váliczka-patak völgyében

Reggeli

Képelemzés-képértékelés.

Ebéd

Szabad témák fényképezése

Vacsora

Esti beszélgetés, képek letöltése, átnézése

Április 15. Vasárnap:

Fotózás a bocskai lovastanyán (ló és ember kapcsolata)

Reggeli

Fényképezés a Váliczka-patak környékén

Ebéd

Képértékelés Eifert Jánossal.

17 óra után készülődés hazafelé.

A „köztes” időben elméleti kérdésekkel is foglalkozunk. Mi a természetfotó, és hogyan sajátítható el technikája, tanulható meg esztétikája?

A természetfényképezés sokszínű és sokágú terület, amelybe a tudományos értékű, dokumentatív ábrázolás éppúgy beletartozik, mint a művészi elképzeléseket célzó kreatív fotográfia. Értelem és érzelem, hasznosság és szépség jellemzi: a természet- és környezetvédelem érdekeit, tudományos célokat szolgáló, szakirányú fénykép éppúgy megjelenik esztétikai értékeket hordozó megfogalmazásban, mint a művészi ihletésű képek, amelyek a szakemberek számára is fontos információkat hordozhatnak.

Eifert János, Olasz Ági és Dajka Margot Judit felvételei

Közel hozzuk a természetet… 4.0

Kreatív Fotóworkshop Zalában, Eifert János és Olasz Ágnes szervezésében

Zalai dombság, 2017. augusztus 18-20.

A Zalai dombság gazdag természeti látnivalókban. Ködben úszó völgyek, zúzmarás erdők, a tisztásokon legelő őzek, szarvasok és felrebbenő madarak kerülhetnek látószögünkbe. A Börzöncei szőlőhegy, amely Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Szent Lőrinc-kápolna környezetében, a Szerelem-völgy kapujában. Gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje. Elhagyott és élő pincék, szőlők, az elmúlás és a túlélés jelképei… Börzönce mellett a fotós programunkban szerepel még Bocska, ahol lovakat fényképezünk,  továbbá Szentliszló, ahol kora hajnalban, a Berekben, a Válicka-patak völgyében fényképezünk, és az esti összejöveteleinket tartjuk. A „szép esték” nemcsak egy-egy pohár bort, hanem egyéni bemutatkozásokat, képelemzéseket és szakmai-művészi beszélgetéseket jelentenek, miközben feltöltjük akkumulátorainkat is.

Közel hozzuk a természetet – ez nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem célja meditatív fényképezésünknek, mely során önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Azáltal, hogy nem rohanó tempóban, szinte teljesítmény-kényszer hatására fényképezünk, megtanulhatjuk, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat, hanem a gondolkodás művészete is.

A képzelet világából térjünk vissza a valóságosba, vagyis a program:

2017. augusztus 18. péntek

Érkezés 17-19 óra között Olasz Ági otthonába (8893 Szentliszló, Ady út 10.), majd ismertetjük a részletes programot. Ezt követően vacsora, majd a szálláshelyek elfoglalása Szentliszlón és a Börzöncei Panzióban.

Augusztus 19. szombat

Korai kelés, Bocskán, Víg Pisti jól ismert tanyáján fényképezzük a lovakat.

Étkezések időpontja az elfoglaltságainkhoz igazodnak

Délután szarvaslesre megyünk a berekbe. Este  képek letöltése, kiértékelése, szakmai beszélgetés

Augusztus 20. vasárnap

Korai kelés, vadlesre megyünk. Reggeli után, kreatív fotózáson veszünk részt a börzöncei hegyen.

Étkezések időpontja az elfoglaltságainkhoz igazodnak

Ebéd után táborbontás, hazautazás

Eifert János felvételei

A Börzöncei hegyi Pince – szálláshelyünk – Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Szent Lőrinc-kápolna környezetében, a Szerelem-völgy kapujában.

GPS koordináták: 46° 34′ 46.7004″ N, 16° 53′ 22.1388″ E

A vidék gazdag természeti látnivalókban, gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje. Elhagyott és élő pincék, szőlők, az elmúlás és a túlélés jelképei… Börzönce mellett a fotós programunkban szerepel még Bocska, ahol lovakat fényképezünk, és külön igény szerint lovagolni is lehet, továbbá Szentliszló, ahol kora hajnalban a Berekben, a Válicka-patak völgyében fényképezünk, és az esti összejöveteleinket tartjuk. A „szép esték” nemcsak egy-egy pohár bort, hanem egyéni bemutatkozásokat, képelemzéseket és szakmai-művészi beszélgetéseket jelentenek, miközben feltöltjük akkumulátorainkat is. Valkonya picinyke zsákfalu, ahol ellátogatunk egy igazi ökogazdaságba, ahol birkákat és kecskéket tartanak és isteni juhsajtot készítenek. Közel hozzuk a természetet – ez nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem célja meditatív fényképezésünknek, mely során önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Azáltal, hogy nem rohanó tempóban, szinte teljesítmény-kényszer hatására fényképezünk, megtanulhatjuk, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat, hanem a gondolkodás művészete is. Témáinkat nemcsak a rohanó világban, az orrba verős pillanatokban találjuk meg. Megörökítésre érdemes lehet egy fűszál, harmatcsepp, vagy lehullott falevél is. Ilyenkor elfelejtkezünk az időről, megszűnik számunkra a külvilág. Mindez egy levélért?  Igen, akár egy levélért is. Akkor és ott számunkra ez többet jelent, mint aminek látják mások. A levél erezetében – képzeletünkben – a forrás patakká, folyóvá duzzad, amely tengerbe, óceánba torkollik. A feszülő víztükör – a pocsolya kis darabja – fákat, hegyeket, az égboltot, a napot és a csillagokat tükrözi. A mindenséget. A teljességet. A tökéletességet. Ezt akarjuk megragadni, egyetlen felvételbe sűríteni, hogy megmutathassuk másoknak is.

Papp László, Csörögi Dóra, Olasz Ági és Eifert János felvételei

Eifert János felvételei