A Federation International de l’Art Photographique, azaz a FIAP 25. alkalommal rendezi meg a Monochrom Fotográfiai Biennálét. Erre a kiállításra minden tagországból – így Magyarországról is – tíz alkotást küldhetett be a MAFOSZ. Az ország-kollekció összeállítását nyílt pályázat előzte meg. A Svájcban augusztus végén, szeptember elején látható tárlaton Ágg Károly (SOTE Aesculap Fotóklub, Budapest), Dobosy László AFIAP (Diósgyőri Vasas Fotóművészeti Kör), Eifert János (Magyar Fotóművészek Szövetsége), Horváth Endre (Soproni Fotóklub), Huth László (Főnix Fotóművészeti Kör, Székesfehérvár), Járfás Erzsébet (Székesfehérvári Fotóklub), Juhász Miklós EFIAP (Diósgyőri Vasas Fotóművészeti Kör), Jung Zseni (Magyar Fotóművészek Szövetsége), Siklós Péter (SOTE Aesculap Fotóklub, Budapest) és Szabó László (Főnix Fotóművészeti Kör, Székesfehérvár) művei szerepelnek majd. A rendezők negyvennégy ország kollekcióját pontozták. A magyar anyagot a 14. helyre sorolták 190 ponttal, az ausztrál és a belga fotókhoz hasonlóan. A legmagasabb minősítést a törökországi kollekció kapta 246 ponttal.

Csaba István: India a lélek birodalma, Városi Művelődési és Zenei Központ (5000 Szolnok, Hild tér 1.), 1999. szeptember 24 – október 8.

A kiállítást Mrs. Lakshmi Puri, India magyarországi nagykövete és Eifert János a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe. A rendezvény ideje alatt INDIA HANGJAI zenei bemutató hallható, indiai és tibeti hangszereken. Vendégek: Jeszenszky István (sarod, ének), Bácskai Gabriella (tanpoura, ének), Gerhard Rosner, Ausztria (tabla). A kiállítást a Jászkun fotóklub rendezte

Szolnokon, a Városi Művelődési és Zenei Központban megnyílt Csabai István “India a lélek birodalma” című kiállítása, amelyet Eifert János mutatott be.

Miért irigylem Csabai Istvánt?

Kíváncsi ember vagyok, fotográfus. Foglalkozásom egyben szenvedélyem is, ezért szerencsésnek érezhetem magam. Hivatásomnak köszönhetően a világ harminckét országában fényképezhettem, India meghatározó élménye életemnek. Bár több díjazott képet, látványos kiállítási anyagot, sajtóban, könyvekben jól publikálható fotókat készítettem ott, igazán sose lehettem elégedett ezekkel, mert a legfontosabbat, éppen azt, ami a meghatározó élményt jelentette számomra, nem tudtam megfogalmazni. Csabai Istvánt azért irigylem, mert ő nálam is szerencsésebb ember. Ö is kíváncsi fotográfus, foglalkozása neki is szenvedélye, ő is fényképezett Indiában, és ez neki is meghatározó élményt jelentett. A különbség csak az, hogy a képein mindez “visszajön”. Élményszerűen sikerült megfogalmaznia a megfogalmazhatatlant, láttatni a láthatatlant, és egy morzsát visszaadni ötezer év kultúrájából, egy milliárdnyi ember karakteréből. A titok csak ennyi. Ezért irigylem, és végtelenül tisztelem Csabai Istvánt…

 Eifert János fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke

Dr. Gellért Géza: Emlékeim Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1999. szeptember 9-30. Bevezetőt mond Dr. Ambrus Zoltán, a könyvtár igazgatója, a kiállítást megnyitja Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke

Dr Gellért Géza 1923-ban született Békéscsabán. A helyi Evangélikus Gimnáziumban érettségizik, majd a budapesti ELTE jogi karán diplomázik. 14 éves, amikor első box-gépével fényképezni kezd. Idővel a békéscsabai Mirál Fotó-nál szerez professzionális ismereteket. 1945 óta vesz részt nemzetközi fotóművészeti kiállításokon. Közel 100 hazai és 80 nemzetközi kiállításon mutatták be műveit, többek között Portugáliában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztráliában kapott díjakat. Fotói megjelentek hazai és külföldi katalógusokban is. Alkotó energiáját megosztja a jogászi és a fotóművészeti tevékenysége között. Munkássága elején a „magyaros stílus” képviselője. Megközelítésmódjában és témaválasztásában is az irányzat sajátos jegyei fedezhetők fel képein. 1950-es években már rendszeresen dolgozik nagyformátumú színes nyersanyagra. Budapestről készült felvételei fotóművészeti értékük mellett, várostörténeti jelentőségűek. Az utcán ellesett mindennapi pillanatok és a beállított jelenetek, jól megférnek abban a kifinomult stiláris egységben, amely alkotói módszerét jellemzik. Életművében a legváltozatosabb fényképészeti műfajok találhatók meg az emberábrázolástól a csendéletig.