Megnyílt Eifert János kiállítása Vásárhelyen

DELMAGYAR.HU, 2024.01.22.

A vásárhelyi származású fotóművész, Eifert János ezúttal is többet mutat a tényszerűen rögzített pillanatnál. Egy Zala vármegyei lovastanyán készült fényképeiből nyílt különleges tárlat a vásárhelyi Németh László Általános Iskola és Gimnázium aulájában. 

„Egy frászt nincs képzelőereje, szíve és lelke az állatoknak. Leginkább az ragadott meg a lovakban, hogy az emberhez hasonlóan éreznek, szeretnek, gyűlölnek, vagy veszekednek éppen. Csodálatos, lenyűgöző a világuk – mondta a hamarosan 81 esztendős hódmezővásárhelyi származású fotóművész, Eifert János Equus Caballus című kiállításának megnyitója előtt a Németh László Általános Iskola és Gimnáziumban. A mester ugyanis visszatért szülővárosába, hogy fotográfiákon is megmutassa mindazt a közönségnek, amit ő évekkel ezelőtt megélt azon a bocskai lovastanyán. Mesélte: pontosan tudta, hogy a kelő nap első sugarai mikor köszöntik a Zala vármegyei község völgyét, ahol még a csillagos égbolt alatt is követte a lovakat. Szerinte emberileg és szakmailag ugyancsak tanulságos volt köztük lenni. 

“Állítom, hogy aki lovakat jól tud fényképezni, az az embereket is jobban meg tudja örökíteni. Mert az állatokhoz csak is érzékenyen, empátiával lehet közelíteni, amit a tapasztalatom szerint meghálálnak “

– magyarázta. 

Az emberi test, a tánc és a természet elkötelezett fotográfusa 1943-ban született Hódmezővásárhelyen. A fényképezést 1968-ban kezdte a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosaként, a csapat külföldi turnéin. Hihetetlen energiával alkot: 257 önálló kiállítása volt már, 3000 csoportos tárlaton vett részt, a világ 40 országában fényképezett és legalább ennyi helyen megfordult kiállítóként is. Az ember és a természet kapcsolata a kezdetektől kíséri szakmai életútján, évtizedek óta fotózza az ember egyik legősibb társát, a lovakat. 

“A világ egy nagy mozgás és úgy vélem, nem a holtpontokon, inkább a ritmust, a lendületes pillanatokat, pontokat érdemes rögzíteni ” – mondta Eifert János, aki saját bevallása szerint mostanában is különösen aktív. 

“Folyamatosan foglalkoztatnak az emberek, a művészetek, inspirál egy jó beszélgetés, találkozás. Valóban, ezek a harcos évtizedek a legaktívabb alkotói korszakomat jelölik” – hangsúlyozta. (DÉLMAGYAR.HU)

Eifert János fotóművész TEST A LELKE MINDENNEK című fotókiállítása

Megnyitó időpontja: 2022. október 21. 18:00 óra

A kiállítást megnyitja: Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész

A kiállítás megtekinthető: 2022. október 21. – november 12.
Hétköznap és szombaton, 10-18 óráig

Polgár Centrum – Újpest Galéria
1042 Budapest, Árpád út 66. Tel.: 1-379-3114
www.ujkk.hu, facebook.com/ujkk.hu

.

.

.

 .  . 

.

.

.

 .  . 

.

.

 .  .

.

.

.

.

.

 .  .  .

.

.

Népújság, Marosvásárhely, 2022. augusztus 23., kedd

Látni és láttatni a valóság és képzelet határán

Eifert János fotóművész kiállítása Marosvásárhelyen

Nem túlzás azt állítani, hogy a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub vendégeként Magyarország – és nem csak – egyik legismertebb fotóművésze állította ki munkáit. Eifert János Ars poetica c. kiállítását Nagy Lajos fotóművész nyitotta meg, miután Both Gyula, a Marx József Fotóklub elnöke köszöntötte a vendéget. Az alkotó igazi fotóművészeti leckét tartott, szinte mindegyik munkáról beszélt, elárulta elkészítésének titkát és azt az üzenetet, amelyet a fényíró „megrajzolt”. A tárlaton különlegesen érdekesek az aktfotók, a triptichonok és a szokványostól eltérő módon – nem szabványkeretben, óriásmolinón – tálalt felvételek és sok más. 

Nem véletlenül áll Eifert János fotóművészetének középpontjában az emberi (női) test, hiszen 1960 és 1977 között a Honvéd Együttes hivatásos táncosa volt, és itt a testábrázolás mozgásformái jelennek meg. A táncművészettel felhagyva is közel maradt a témához, hiszen számtalan alkotása nemcsak a test szépségét, eleganciáját fejezi ki, hanem – amint a marosvásárhelyi tárlaton is elmondta – absztrakt érzéseket – mint az öröm, a szomorúság – is megörökített, a Szűcsök bástyájában látott néhány alkotáson az emberi lét, a test univerzalitása is megjelenik a négy alapelem (föld, tűz, víz, levegő) kíséretében. Eifert János igazi „ravasz” alkotó, aki fényképein továbbgondolja az ábrázolt világot. Játszik a perspektívával, a formákkal, a fényekkel, mindeniknek külön, de egyben is megvan a célzott helye a fotón. Szöveggel, idézetekkel egészíti ki az egyszerűnek tűnő alkotást, így új ablakot nyit a gondolat továbbfonására. A nézőre bízza a képelemek rejtett vagy nyilvánvaló üzenetének megfejtését. Eifert János a vásárhelyi kiállításon, munkái között sétálva elmondta, az az igazi fotóművész, akinek a képei előtt akár egy évszázaddal a halála után is legalább néhány másodpercre megáll a néző. Tegyük hozzá, ezt a hatást különösön nehéz ma elérni, hiszen a fotós a felvételkészítést követően már nem a sötétkamra varázsában alkot. A különböző képfeldolgozó programok ismerete nem akadály, ugyanakkor vizuális igényeinket is kielégítik a telefonos keccintések. De mindez nem elég maradandót alkotni. Ahogy a kiállított pannón lejegyezte, tulajdonképpen Eifert János ars poeticája minden fotóművészé lehet: „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni: ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és valóság határán.”

Valójában az az igazi művészi alkotás, amikor a nézőben is elmosódik a határ a valóság és a képzelet között, és saját emlékezeti, tapasztalati tárához viszonyítja a látottakat, elsajátítva, tovább gondolva mindazt, amit lát. Eifert János alkotásai ilyenek. Nem csak „három másodpercet” érdemes megállni előttük, hanem többet is. És oda kell figyelni a részletekre is. Mert amint a tárlatnyitón a mester elmondta, ezek az apróságok sokat emelnek egy-egy fotó művészi értékén, vagy ronthatnak is. Azt is bevallotta, megtörtént, hogy többhetes kínlódás után a neki tetsző munkát másként értékelte a közönség. Ilyenkor a miértek merülnek fel egy alkotóban. De pontosan az ezekre keresett, időnként megadott válaszok teszik egyetemessé mindazt, amit belegondolt, és fénnyel megírt a fotóművész. Eifert János kiállítása elrendezésében is művészet. Nem mindegy, hogyan, hova, milyen megvilágításban, társításban, sarokban vagy kiemelt helyen áll az alkotás. Erre is érdemes odafigyelni. Tegyük hozzá, mindez csak egy nagyon kis szelete annak a több évtizedes munkának, több ezer alkotásnak, amelyek eljutottak szerte a nagyvilágba. Néhány fotót a kiállatottakon kívül a tárlatnyitóra érkezettek kivetítve is láthattak, és talán egy alkalom nem is lett volna elég ahhoz, hogy mindegyiket megnézzék a jelenlevők, netán ha az alkotó még egy-két kulisszatitkot is elárul, egy hetet tartó – egyáltalán nem unalmas – tárlatmegnyitót is szervezhettek volna a vendéglátók. S hogy miért ezek a szuperlatívuszok? A választ erre néhány szakmai adat, referencia adja meg. Eifert János 1978-tól dolgozik fotósként, képszerkesztőként. A Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumának, mesterkurzusának vezető tanára, 1998-2003 között elnöke. Műveivel a világ rangos nemzetközi diaporámafesztiváljain számos díjat, grand prix-t nyert. Magyarországi nemzetközi fotókiállítások és fesztiválok művészeti vezetője, a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadója és társalapítója, első művészeti vezetője; a Hungart alelnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, az Artphoto Galéria internetes kiállítóhely art direktora, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának művészeti vezetője. Több fotómagazin szerkesztője, alkotója. Eifert Jánosnak 247 önálló kiállítása volt, 2000 csoportos tárlaton szerepelt világszerte. Kell-e ennél jobb ajánló?

Eifert János ott van a nagy magyar fotográfusok sorában, Brassai (Halász Gyula), André Kertész, Moholy Nagy-László, Robert Capa (Friedmann Endre), Kornis Péter, Keleti Éva és mások mellett. Nemcsak fotográfusoknak, a vizuális művészetek kedvelőinek, hanem bárkinek ajánlott megnézni a kiállítást. A kiállítás önmagában is fotóművészeti lecke.

A tárlat egy hónapig, szeptember 18-ig látható.

Fotók: Vajda György

.

Augusztus 18-án 18 órakor nyílt meg a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában Eifert János Balogh Rudolf-díjas fotóművész Ars poetica című művészfotó-kiállítása. Both Gyula a Marx József Fotóklub elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd rövid ismertető után Nagy Lajos fotóművész nyitotta meg a kiállítást, amelyet rendhagyó módon a művész tárlatvazetése követett.

  . 

.

.

 .  

.

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Nagy Lajos fotóművész, 2022. május 16-án, 18:00 órakor

.

 .  . 

.

.

Eifert János életrajzi előadása a Vigadó Művelődési Ház Nagytermében
2022. május 17-én, 18:00 órakor
jegyár: 10 Lej

.

.

 . 

 . 

X. BUDAVÁRI BACH FESZTIVÁL 2021
NEMZETKÖZI ORGONAFESZTIVÁL
BUDAVÁRI EVANGÉLIKUS TEMPLOM

LEÁRADÓ FÉNY
Eifert János fotóművész és Kiss Viktor festőművész
kiállítása a templomtérben (1024 Budapest, Bécsi kapu tér)
2021. november 23 – december 15.
Zenés megnyitó: November 23-án 19 órakor

EIFERT JÁNOS fotóművész és KISS VIKTOR festőművész alkotásai teszik teljessé vizualizálva a X. Budavári Bach Fesztivál csodálatos koncertjeinek zenei varázsát a templomtérben, melynek ünnepélyes megnyitójára mindenkit szeretettel várunk. Orgonán közreműködik a házigazda, Bán István.

A belépés díjtalan, kedves adományaikat a fesztivál támogatására a fellépő művészek és a szervezők nevében köszönettel fogadjuk.
Tisztelettel kérjük, hogy védettségi igazolvánnyal érkezzenek, használjanak maszkot és figyeljenek egymásra!

FŐVÉDNÖKÖK
DR. FABINY TAMÁS, elnök-püspök, MEE
V. NASZÁLYI MÁRTA, polgármester, I. kerület
FŐTÁMOGATÓ
I. kerület Budavári Önkormányzat
FESZTIVÁL-IGAZGATÓ
BÁN ISTVÁN – bachorgona@gmail.com
BUDAI VÁR (BUDA CASTLE) 1014, BÉCSI KAPU TÉR

EIFERT JÁNOS (1943-)
Magyar Fotóművészek Világszövetsége Életmű-díja,
Balogh Rudolf-díj

Szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik
legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Sokoldalú,
folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-,
aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták
meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és
szakértőként is tevékenykedik. 242 önálló kiállítása volt,
kétezernél több csoportos kiállításon szerepelt világszerte,
több száz díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt
ki képeivel.

KISS VIKTOR (1977-)
Festőművész, a Napút Művészeti Akadémia közösségének
alkotója, a Waldorf Művésztanár-képzés tanára.
1998-tól rendez kiállításokat, eleinte tájképfestőként,
később a Napút alkotócsoport tagjaként egyre inkább
transzcendens, szakrális témákat állítva a középpontba.
Képein kitart az ábrázolás mellett, a színek elsődlegességét
hangsúlyozva.
40 egyéni és csoportos kiállításon vett részt képeivel itthon
és külföldön (Svájc, Ausztria, Bulgária), országszerte
tart festészeti kurzusokat, előadásokat.

Kiállított képek:

Eifert János
Black Dance
Budapest, Hungary 2009

Eifert János
Angyalok tánca / Dance of the Angels
Budapest, Hungary 2003

Eifert János
Tűztánc / Fire Dance
Sebesvíz, Hungary 1991

Eifert János
Fák tánca / Dance of trees
Mártély, Hungary 1984

Eifert János
A Föld álma / Dream of the Earth
Budapest, Őrség, Hungary 1984

Eifert János
Meg/Kitalált udvar / Find /Made up court
Zágráb, Croatia 2006

Eifert János
Fénytvirágzó fa
Kékestető, Hungary 1967

Eifert János
Fák temploma / Temple of Trees
Versailles, France 1984

Eifert János
A Világ végén / At the End of the World
Balatonfelvidék, Hungary 1982

Kiss Viktor
Feltámadás sárgában / Resurrection in yellow

Kiss Viktor
Az I. világháború emlékére / In memory of World War I.

Kiss Viktor
Tűz-felhők / Fire clouds

Kiss Viktor
Másvilági vándorlás / Otherworldly migration

Kiss Viktor
Újjászületés Csontváry Tátrájában / Rebirth in the Csontváry Tatras

Kiss Viktor
Gyógyítás / Healing

Kiss Viktor
Ígéret / Promise

Kiss Viktor
Jó hír / Good news

Kiss Viktor
Szárnya szegetten / Wings hemmed

Kiss Viktor
Föld alatti vizek / Groundwater

Kiss Viktor
Hevesi dombok este / Hevesi hills in the evening

EXPOZIȚIE DE ARTĂ FOTOGRAFICĂ
FOTÓMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS

EIFERT JÁNOS
Test és Lélek – Trup și Suflet

13 noi. – 26 noi. 2021

vernisaj: sâmbătă, 13 noiembrie 2021, ora 16:00 Castelul Károlyi Carei
kiállításmegnyitó: 2021. november 13. szombat, 16 óra, Károlyi-kastély Nagykároly

MASZOL.RO, 2021. november 14.

https://maszol.ro/kultura/Eifert-Janos-fotoi-testrol-lelekrol

Eifert János fotói – testről, lélekről

Balog Anita 2021. november 14., vasárnap, 19:24

Világhírű fotóművész munkái láthatók november 26-ig Nagykárolyban.

A nagykárolyi Károlyi-kastély ad otthont a helyi Vasile Vénig László Fotóklub szervezte, a többszörösen díjazott magyarországi fotóművész, Eifert János, Test és Lélek című kiállításának. A november 26-ig látható fotótárlat a záróeseménye a minden évben megrendezett Nagykárolyi Fotográfiai Ősz rendezvénysorozatnak. Október 13-án a legtöbbet díjazott romániai fotósként szamon tartott kézdivásárhelyi Nagy Lajos 70. születésnapja alkalmából összeállított tárlat anyagát láthatta közönség, majd október 30-án a helyi fotóklub kilenc tagjának idén készült alkotásaiba kaphatott betekintést.

Eifert János munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. A nagykárolyi kiállítás anyagát elsősorban az akt dominálja.

„Az aktfotózással a nyolcvanas években kezdtem foglalkozni feleségem, Jung Zseni hatására, aki a magyar akt- és portréfotózás meghatározó alakja. Közös workshopokat szerveztünk, ezeken kaptam kedvet igazán az akthoz. Karcos, morcos, riportbeli ábrázolásmóddal indultam, ebből alakult ki a stílus és szemlélet, amit ma képviselek. Számomra az aktfotózás nem csupán a szép emberi test ábrázolásáról szól, hanem sokkal többről: jelképek, szimbólumok használatával beszélek a képeken keresztül születésről, életről, halálról az aktfotókon keresztül” – nyilatkozta a MASZOL-nak a fotóművész.

Az 1943-ban született Eifert János a világ 40 országában fényképezett, páratlan értékű archívummal rendelkezik. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, interneten.

A FIAP, a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége – amely 85 országot és közel egymillió fotóst foglal magába – 1992-ben ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság), 2020-ban EFIAP/b (Kiváló Művész) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. 2018-ban a PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, és a PSA által adományozott EXCELLENCE (EPSA) díj tulajdonosa. 2021-ben a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Életmű-díját, valamint a magyar fotográfia legrangosabb szakmai elismerését, a Balogh Rudolf-díjat kapta meg.

Hosszas egyeztetés során sikerült elhoznunk Eifert János kiállítását Nagykárolyba. Már a tárlat berendezése során is rengeteget tanultunk a kiváló alkotótól, aki a megnyitón tartott tárlatvezetésen engedett mélyebb betekintést igazán az alkotói folyamatba és a művészi látásmódjába. Nyíltan beszélt a képek készítésének körülményeiről, jó tanácsokat és plusz inspirációt adva a megnyitón jelen levő fotósoknak” – tudtuk meg Bikfalvi Zsolttól, a kiállítás szervezőjétől.

(Nyitókép: Bagossi Andrea)

The Exhibition Centre of the Fédération Internationale de l’Art Photographique’ (FIAP) in Novi Sad, Serbia opened on Friday 1th October 2021 on the Web site of FIAP EC NS https://www.fiapecns.com exhibitions:

„Body Poetry“ – Janos Eifert, AFIAP, ESFIAP, EPSA, Hungary

and „Poetic of Reflection“ – Vojislav Vojo Pesterac, MF FSS, EFIAP/d2, Hon.FtGM, Serbia

Exhibition is held under FIAP Auspice number: 21/070

The exhibition will be open until Tuesday 30 November 2021

Eifert János EQUUS CABALLUS

című fotókiállítása

A megnyitó időpontja: 2021. június 21. hétfő 19:00 óra

A kiállítást megnyitja: Eifert János

A kiállítás megtekinthető: 2021. június 21 – július 18.

hétköznap 08-20 óráig, hétvégén programoktól függően

Helyszín: Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Ház (1042 Budapest, István út 17-19.)

Telefon: 06 1 231 7070 – www.ujkk.hu, facebook.com/ujkk.hu

—————————————————————————————————————

Naplórészlet:

“Néhány napja, kora reggelenként fényképezzük a lovakat Bocskán, Vígh Pisti lovas-tanyáján.

A hűvös hajnal még megköveteli a télikabátot, a sapka, sál és kesztyű is jól esik a didergős időben. Lassan felkél a Nap, vörös fénnyel koszorúzza a lovak sörényét és a fák koronáját, meleg sugaraiban a zúzmarás fű is feloldódik lassacskán. A lovak egyike-másika még állva alszik, a többiek lassan araszolva a mezőn, ropogtatják a friss füvet. A nagy csendben csak ez a zaj hallatszik, no meg a madarak csivitelése, a méhek zümmögése, időnként a távolból kutyaugatás. A fényképezőgépem kattanása szinte robajként hat a természet csendjében.

Ahogy a nap magasabb fokra hág, az élet is megmozdul, a kabát pedig lekerül. A libák hangos gágogással totyognak át a legelőn, István és Zsófi is megjelennek. Hangjukra az állva-alvók is kocognak az istállók felé, friss széna kerül eléjük, most azt ropogtatják.

Reggeli után lesétálnak a tavacskához, itatás. Felélénkülnek, játszanak, vágtatnak, évődnek egymással, engem is üdvözölnek. Évek óta fényképezem őket, már megszoktak, talán be is fogadtak. Én mindenesetre jól ismerem őket, a nevükön szólítom őket. Puszedli, Gesztenye, Vacak, Sziporka, Cirók, Kiasasszony, Szittya, Lili, Levendula, Kitty, Tarka, Atakám, Kara, Kincs és Szofi most is itt vannak körülöttünk.

Istvánnal, a tanya-gazdával szívesen beszélgetek. Ma is szóba került sok minden, a korona-vírustól a magyar történelemig, az indiánoktól a lovak természetéig széles spektrum rajzolódik a világról. Hát a lovakról most a legtöbbet beszélgettünk, Vígh Pista barátom ennek a tudósa…

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai.

Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).”

Eifert János

Kedves ismerősök, és ismeretlenek,
szeretettel várunk mindenkit a mikrodimenziónkba, ahol a legnagyobb múzsánk, maga a természet állt modellt az alkotóknak. Vásznat, textíliát, objektívet, mohát és színeket nem kímélve prezentáljuk a saját magunkhoz, és a külvilághoz való kapcsolódásunkat. Lesz minden mi szemnek kedves, és a fülnek dallamos.

A kiállítótermet a Török utca 4-es szám alatt található Preagora csomagpont üzletében találjátok meg, a Margit Híd budai hídfő megállótól pár percnyi sétára.
A jelen helyzetre való tekintettel gigantikus ceremóniamegnyitóra nem kerül sor, ám egy kis bemutatkozás keretein belül február 19-én, pénteken két órától hatig lehetőség adódik az alkotókkal közelebbről is megismerkedni.

A helyszínen a maszk viselete feltétlenül szükséges, és egyszerre maximum tíz fő jelenlétére van lehetőség.
A kiállítás megtekinthető: 2021. 02. 19.-2021. 04.02.
Hétfőtől péntekig 10:00-tól 18:00-ig.

A kiállító alkotók:
Eifert János | Sipos Aliz Menta | Rónai Lilla | Pusztafi Panna Pálma
http://www.eifert.hu/

Főoldal

.

.

Dear firends, old and new,
we welcome everyone to our microdimension, where our greatest muse, nature itself, was a model for creators.
We present our connection to ourselves and the outside world without sparing canvas, textiles, lenses, moss and colors.
There will be all that is pleasureable to eyes and melodic to ears. You can find the exhibition hall in the Preagora pickup point at Török street 4, just a few minutes’ walk from the Margit híd budai hídfő stop.

In regard to the current situation, there won’t be organized a gigantic ceremonial opening, but as part of a small introduction on Friday, February 19th, from two to six in the afternoon, there will be an opportunity to get to know the creators closer. It is absolutely necessary to wear a mask on site and a maximum of ten person can be present at a time.

The exhibition can be visited: 2021. 02. 19. -2021. 04.02.
Monday to Friday from 10 am. to 6 pm.

The exhibiting creators:
János Eifert | Aliz Menta Sipos | Lilla Rónai | Panna Pálma Pusztafi

.

.

.

  . 

.

Eifert János: Levél / Leaf

.

  .

.

.

 . 

.

.

.

Eifert János: A Világ végén (1984)

Vásárhelyi Látóhatár, XI. évf. 32.szám, 2020/2.

Visszapillantás

Eifert János fotóművész Visszapillantás című életmű kiállításának megnyitása

Feledy Balázs

Ezen a kiállításon nem lehetnek az első szavak másé, csak Eifert Jánosé… Egy nagyon fontos mondata így hangzik, s ezt ars poeticaként írta le: „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni: ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén.”

Már itt a megnyitás kezdetén emeljünk ki ebből a szövegből alapvető szavakat, fogalmakat. Játék! Igen érezzük mindig János képein a megközelítés játékosságát is, de ahogy ő is teszi, mi is tegyük mellé azonnal: nagyon komoly játék. A komolyság és a játékosság együttessége csak nagy művészeknek sikerül. Neki igen! És ír a világ megismeréséről (igaz, ha képeit nézzük!), ír a szabadságról (ha valamiről szólnak képei, akkor erről is!) és ír a saját képi nyelvről, ami, ha valakinél egyértelműen igazolható, akkor az az ő munkáinál mindenképpen. A nézni-látni- láttatni három fogalma szintén jellemzi egész alkatát, művészetét, hitvallását, s használja a régiesnek tűnő, de hiteles képíró kategóriáját, fogalmát, valamint – számomra talán – a legfontosabbal zárja: miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén! Erről még szó lesz.

Nos, félelmetesen nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki képesnek tartja magát arra, hogy ismertesse Eifert János sokirányú művészi munkásságának főbb értékeit kiállítása kapcsán. Olyan – immár – monumentális méretű (s ezt ez a kiállítás is igazolja!), például csak fotográfiai tevékenysége, s annak olyan sokféle terrénuma, elágazása van, hogy csak ennek a felvillantása is rendkívül szigorú tömörítő képességek mozgósítását kívánja.

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön is egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni.

Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat, s erről ez a mai kiállítás is szuggesztív benyomást ad.

Ha egy kicsit szűkítenünk kell, s koncentrálnunk a lényegi tematikákra, akkor egyetérthetünk saját meghatározásával, mely szerint ő a három „T” fotósa: „tánc, test, természet”. Nyomatékosítsuk, amit persze mindenki tud, hogy Eifert János 1943-ban itt született Hódmezővásárhelyen. Élete első tizenhét évét itt élte le, de szülővárosához azóta is ragaszkodik, mely a kezdetét adta fényképészeti tevékenységének is, mely folyamatosan témát adott számára művészi pályáján, s melynek díszpolgára is. Vásárhely, annak egyedi szépsége természetszerűen befolyásolta fotográfiai pályáját. Mártély bukolikus természeti világában készítette első képeit.

A jó tornász, mozgékony, kitűnően táncoló fiatalembert aztán, még vásárhelyi érettségije előtt elcsábította a tánc hivatása, s 1960–tól a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosa lett, egészen 1977-ig. A külföldi turnékon kezd el intenzíven fotografálni, a múlt század hatvanas éveiben. Amikor táncos pályája csúcsán abbahagyja e hivatása gyakorlását, azt már a fotó miatt (is) tette, igaz, akkor már országosan is ismert fotográfus. A tánc mint hivatás intenzív gyakorlása azonban lehetővé teszi, hogy rögtön levonjuk egész fotográfusi későbbi pályájára vonatkozó egyik legfontosabb következtetésünket. Nevezetesen, hogy az örökké mozgó, alias örökmozgó fiatalember ugyanilyen művésszé válik: a mozgás megragadására, a mozgás pillanatának rögzítésére azonnal képes.

Eifert pályája kezdetén, amikor már hivatásos fotósként dolgozott, tevékenysége fő sodrát riportfotográfusi munkássága jelentette. Ikonikus képévé vált az 1970-ben készített Vágta, e kiállításnak is jeles darabja Két kuvasszal futó fiatalembert vett lencsevégre úgy, hogy a hozzá közelebb lévő kutya oldalra nézve szinte a fényképész szemébe pillant a rohanásban. Ez irányú képességei egyik jeles bizonyítéka a nemzetközi sikereket is arató kiemelkedő sorozata A kertész kezei című fekete-fehér kollekciója, melyet 1978-ban készített. Ennek egyik darabja, a palántát szinte óvó kezekkel gondozó idős kertész vaskos, barázdált tenyereinek

Eifert pályaindulása kezdetétől számít tehát portré-fotósnak (is). Nyilvánvalóan nála is érintkeznek és összefolynak a különböző műtípusok, így a riport fotó természetesen lehet portré is és ez fordítva is igaz. Eifert János a portré fényképezés teljes spektrumában otthonosan mozog és soroljuk ide a pályaindulásától máig ikonikus képének számító Marcel Marceau felvételt, amely ugyan sorolható a táncképek, az életképek, sőt még a riportfotók közé is, de leginkább ez portré, méghozzá a leglényegibb.

Eifertnek a francia pantomimművész 1968-as, Erkel Színházbeli fellépése kapcsán sikerült őt lencsevégre kapnia. Ez az ikonikus kép itt is jelentőségének megfelelő elhelyezést nyert.

A hagyományosnak nevezhető portréfotók sorából hadd emeljük ki a Fodor József festőművészről készített képeket, képet, amely csak témájában hagyományos, beállításában, megoldásában kivételesen egyedi és megragadó.

Első pillantásra azt gondolnánk, hogy Eifert Jánost, aki leginkább az emberi test fotográfusa, igazán nem foglalkoztatja a természetfényképezés. Ám ez messze nincs így. Egyrészt szocializációja ültette el benne az egész életére szóló mély érdeklődést, másrészt olyan sok helyén járt a világnak, s olyan természet megfigyelőnek bizonyult minden helyszínen, ami ritkaság kortársai között.

Magától értetődően kezdettől fogva művészi, fotográfusi érdeklődésének előterében áll a tánc megjelenítése. Elevenítsük fel egy másik meghatározó képét 1971-ből, amely a Cirkusz címet viseli, s központjában Köllő Miklós látható a Dominó Pantomím együttes „kavargásában”. Kivételesen elkapott atmoszférikus pillanat kivételes megörökítése. Személyes vonatkozásai miatt is meghatóan gyönyörű kép a Lőrinc Kati Katával című kép, melynek mozgás pillanata inkább a repülés pillanatát örökíti meg, mely a testek repülésével együtt a boldogság szárnyalását is jelzik…

Az ő pályáját is döntően befolyásolta az analóg technikáról a digitális technikára való átállás. Talán máig hatolóan nagy a vita, hogy a digitális technika magának a fotóművészetnek hozott-e új esztétikai lehetőségeket?

A technika önmagában való ismerete és alkalmazása még nem garantálja a művészi minőséget, de az is kétségtelen, hogy ma már szinte a fotóművész létezése alapfeltétele, hogy haladjon a korral, figyelje a robbanásszerű fejlődést. Eifert János ezt teszi.

Legalább egy mondattal utalnunk kell csendélet képei rendkívüliségére, melyeket nyugodtan nevezhetünk műfajteremtő munkáknak, s szintén jelentős helyet foglalnak el e kiállításon. Kétségtelen, hogy Eifert művészetének fókuszpontjában vannak a tánccal, a mozgásművészettel, mozdulatművészettel kapcsolatos képei, melyek sora és íve, működése évtizedei alatt tehát nagy változáson ment keresztül. Egyre inkább képes meghökkentő látványt teremteni, melynek egyik forrása az eredetien berendezett (vagy virtuálisan megtervezett) fotó-tér, annak eszköztára, az alanyok – jellemzően női figurák – beállítása, koreografálása, testük megfestése, az emberi test szépsége, formái, fényei, környezethez „igazítása”, kezükbe adott drapériák, leplek bekomponálása, bonyolultan megszervezett világítási effektusok alkalmazása. A másik forrás a digitális képalkotás által az utólagos újrateremtés, a fotóshop kreatív alkalmazása, mellyel rendkívül ötletgazdagon él. így jönnek létre olyan képek, melyek stílusbelisége csak a szürrealizmus kifejezéssel írható le, melyekre – mivel sok évtizedes kategóriáról van szó – nyugodtan alkalmazhatjuk a posztszürrealizmus kifejezést.

Természetesen szorosan összefügg tánc-ábrázolásaival akt-fotográfusi tevékenysége, amely átível szinte munkássága egészén. Nagy szerepet kap a női testet (testeket) körbevevő (körbeölelő!) architektúra, a falak, üvegek, ablakok, adott esetben lágy természeti formák, melyekhez szervesen kapcsolódnak a függönyök, drapériák, lepedők vagy inkább: leplek, néha tárgy-rekvizitumok. E képei az erotikum és az esztétikum szimultán esszenciái.

Élete, pályája Hódmezővásárhelyről indult, s a városhoz ma is erős a kötődése. Egyik „öreg” barátja Szenti Tibor, itt élő néprajzkutató így írt Eifert Jánosnak: „Mindketten vásárhelyiek lévén fiatal korunk óta tart az ismeretségünk és a barátságunk. Mint egyes humán szakmák dokumentum fotósa, mindig fölnéztem rád, aki elhivatottságból és belső erőtől hajtva magas művészi szinten alkotsz. …Kevés olyan magyar fotóművész van, aki annyi nemzetközi kiállításon vett részt és kapott díjat, mint Te, aki ezzel nemzetünk fotóművészeti elismerését gazdagítottad.”

 A bevezetésben idézett gondolatmenete befejező félmondata így hangzik, a művész „… egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén.” Nos, ez talán a legkülönösebb, melyet teljesíteni tud. A valamikori fotográfia megkülönböztető jegye minden más művészeti ágtól az volt, hogy a fénykép azt örökíti meg, ami az objektív előtt a maga valóságában is látható, érzékelhető. Ám Eifert János úgy fotografál, hogy valóban: egyensúlyoz a képzelet és a valóság peremén. Képei a valóságot is megjelenítik, ám a képzeletet is láthatóvá teszik, képeiből a képzelet fotográfiája is megszületik, melynek csak kiindulása a valóság, végső műteremtője a fantázia, a képzelet. Eifert János művészi ars poeticája így válik megvalósult művészi eredménnyé.

S végül nem hagyhatok ki egy fontos szójátékot, mely több is annál. Az igazi valóságos képíró művész (aki válogatója, szervezője volt saját kiállításának) társkurátora Képíró Ágnes művészettörténész volt. A megvalósult kiállítás a két Képíró kivételes szimbiózisát, sikerét bizonyítja.

Alföldi Galéria, 2020. február 23.                                                                                                         Feledy Balázs

.

.

.

.

.

.

.

Nem marad zárt ajtók mögött Eifert János és Barabás Márton kiállítása

Írta Papageno  2020. november 14.

Két izgalmas kiállítás nyílt meg a FÉSZEK Galériában az elmúlt napokban két olyan alkotó műveiből, akik rendszeres kiállítók e falak között. Bár a koronavírus-járvány elleni védekezés következtében jelenleg egyik sem látogatható, jó hír azonban, hogy az intézkedések miatt mindkettőt meghosszabbítják, ráadásul a művészklub Facebook-oldalán a látogatási tilalom alatt folyamatosan bemutatnak egy-egy alkotást Eifert János fotóiból és Barabás Márton szobraiból.

Eifert János: Visszapillantás (1964-2020)

„A jó fénykép nem csupán az esztétikai és technikai szabályok betartása következtében jó, hanem mert azon túl mondanivalójával, tartalmával képes megragadni az ember figyelmét. Ha ez megtörténik, valószínű, hogy a képnek van ereje” – fogalmazott Eifert János, az egyik legmeghatározóbb kortárs fotóművész. A 2020-ban létrejött FÉSZEK Fotóklub alapító tagja, művészeti vezetője, aki vallja, hogy a „csendes, halk, filozofikus mondanivalójú képek sokszor értékesebbek, mint a harsány látványra törekvő munkák”. A fényképezést 1968-ban kezdte, a Honvéd Együttes hivatásos táncosaként, a társulat külföldi turnéi során. Kezdetben a tánc volt képeinek fő motívuma, s ez meg is maradt fontos szegmensnek – 2005-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége is elismerte őt -, de életművében a portrétól az akton át a természetfotókig széles a tematikus skála.

Több száz csoportos és egyéni tárlaton, szerte Magyarországon és a világ minden pontján bemutatták munkáit. Jó néhány albuma is megjelent, emellett kollégái albumaihoz, kiállítási katalógusokhoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, valamint vezetett mesterkurzusokat, alkotótáborokat, tartott előadásokat. Diaporámákat is készít, amelyekért csakúgy, mint fotóiért több száz díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát érdemelt ki. Munkássága elismeréseként megkapta többek között a Fotóművészeti Alkotói Nagydíjat, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége Kiváló Művésze kitüntetését. A legnevesebb fotóművészeti egyesületek tagja, Hódmezővásárhely Díszpolgára, a Zuglóért Emlékérem kitüntetettje.

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége, aki páratlan életművel ajándékozott meg bennünket és örömünkre, ennek egy kis töredékét láthatjuk a Feszek Galériában megrendezett életmű-kiállításon.

Eifert János olyan alkotó, aki otthonosan mozog a kamera mindkét oldalán. Sikeres volt táncművészként, az objektív előtt és világhírű és elismert lett a kamera mögött is. 1968-ban kezdett fotózni külföldi turnékon, és lett keresett fotográfus, szerkesztő, illusztrátor, oktató és felsőszintű fotóművészeti szervező. Számos nemzetközi workshop felkért előadója, vezetője. Bátran mondhatom, hogy nincs a fotográfiának olyan területe, ahol nem dolgozott sikerrel és nem alkotott maradandót. Diaporámákat készített, díjakat gyűjtött be, később fotográfiát oktatott, és oktat a mai napig. A táncot, a női szépséget, az aktot, a mozgás és a természetfotókat kedveli, e témakörökben számos könyve jelent meg. (Chochol Károly)

Barabás Márton: Vas szobrok

Barabás Márton Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Kádár György, Kokas Ignác, Kocsis Imre növendékeként folytatta. Kezdetben a hagyományos tájképfestészet keretein belül kereste a megújulási lehetőségeket, de kiváló volt arcképfestőként is, akárcsak nagyapja vagy korábbi oldalági rokona, Barabás Miklós. Tanulmányainak befejezése után a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj segítette pályakezdését, majd 1978-1991-ig bekapcsolódott a Makói Grafikai Művésztelep munkájába.

Már korán foglalkoztatták a térszervező kompozíciók is. A szakirodalom példaként említi erre Ikarus konténer című alkotását, amelyet 1978-ban állított ki egy Stúdió-tárlaton. Korai alkotói periódusát alapvetően a fotóhasználaton alapuló hiperrealista művek jellemezték, e munkáiban a képzelet és a valóság kettőssége teremt feszültséget. Az 1980-as években a geometrikus absztrakció irányába fordult, de ugyanekkor a kollázstechnika segítségével szobrokat megidéző táblaképsorozatot alkotott. Ennek segítségével meghonosodott művészetében a háromdimenziós képszobrok alkotása, a festmény és a nonfiguratív szobrok határterületén álló alkotások születtek. Nagy találékonysággal válogatta meg anyagait alkotásaihoz, hangszeralkatrészeket, főleg zongorabillentyűzeteket, kalapácsrendszereket és rétegelt lemezeket használt fel, amelyekből gyakran állatfigurákat megidéző alakzatokat teremtett.

Munkássága a 20. század harmadik harmadának magyarországi neoavantgárd vonulatába illeszkedik egyrészt, másrészt Erdélyben az 1980-as évek elején jelentkezett kísérletező művészek munkáival, így az Ötödik Évszak című kiadványban bemutatott művekkel mutat erős rokon stílust. Festményeiből, síkplasztikáiból, installációiból sikeres kiállításai voltak, például 2002-ben a brassói Művészeti Múzeumban, majd 2008 nyarán a Székely Nemzeti Múzeumban. Az utóbbi egy-másfél évtizedben a könyvművészettel, azaz a könyvvel, mint műalkotás-tárggyal is foglalkozik; a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának alelnöke.

Barabás Márton a klasszikus szobrászat tömegalakítási, tömegteremtési szabályait tudatosan elvető kompozíciói a térszemlélet terén kapcsolódnak vissza a hagyományokhoz, de úgy, hogy gyökeresen megújítják azokat: a tér dimenzióinak a lehető legintenzívebb birtokbavételére, a tér intenzív áthatására, a mű és tere azonosságának és eltérő minőségű, de mégis feszült egységének megteremtésére törnek ezek a munkák. A Barabás Márton alkotta térvonal öntörvényű, új valóság, csakis önmaga, behelyettesíthetetlen és bárhonnan megközelíthető, akármelyik nézőpontból szemlélhető – minden nézete főnézet –, a tér dinamikus erőit indukáló és virtuálisan hangsúlyozó műalkotás. A művész által megrajzolt térvonal maga a szabadság érintése: a szabadság nagyszerűségét és korlátainak abszurditását összpontosító, dinamikus, az éteri elvontságok szférájába emelt plasztikai tárgy. (Wehner Tibor)–––

Visszapillantás (1964-2020)
Eifert János kiállítása a Fészek Művészklubban (1073 Budapest, Kertész utca 36.)
A kiállítást Lőrinc Katalin nyitotta meg, 2020. november 3-án, 18 órakor.

Miután az Országgyűlés elfogadta a rendkívüli jogrend bevezetésére irányuló törvényjavaslatot, így november 10-től, éjféltől életbe léptek azok az intézkedések, amelyekkel lassítani lehet a koronavírus-járvány terjedését.  Ausztriához hasonló intézkedések léptek hatályba a járvány terjedésének lassításáért, többek között kijárási tilalom jön, nem lehet rendezvényeket tartani, bezárnak a stadionok, a fitnesz termek, a színházak és a múzeumok, és részben ismét digitális oktatás lesz.
A Fészek Művészklubban Eifert János Visszapillantás c. kiállítása is bezárt, a képeket csak online lehet megtekinteni.

 . .   .   

 . Eifert János: Időutazás / Disambiguation (2012)

 . 

.

Eifert János: Haldokló sellők / Dying mermaids (2017)

Eifert János: Két dühös ló története / The story of two angry horse 2. (Bocska, 2018)

Eifert Janos: A Föld álma / Dream of the Earth

Eifert János: Cirkusz / Circus (1971)

Tánc/Test/Tanulmány – Dance Study ( 2009)

Eifert János: Akt sorozat tanulmány / Nude series Study (Budapest, 2010. november 27.)

Eifert János: Geometria / Geometry (2013)

Eifert János: Kettőstudat 3. / Dual Consciousness 3. (2019)

Eifert János: Kettőstudat / Dual Consciousness 11 (2020)

Eifert János: Földanya / Mother Earth (Wien, 1991)

Eifert János: A Fény elűzi az árnyékot / Light shifts the Shadow (Budapest, 2014)

Eifert János: Holdfény szonáta / Moonlight Sonata (2018)
.

Eifert János: A kör és négyzet érzékisége / Circle and square sensuality (2018)

Eifert János: Fenyvesi Lajos Félix, költő / The Poet (2017)

.

Eifert János: Öreg halász kis hallal / Old fisherman with small fish (Szicília, Trapani, 2019)

Eifert János: Iraki asszonyok / Women from Iraque (Bagdad, 1975)

Igor Mitoraj: Ikarusz (La Defense, Párizs, 2004)

Mester és tanítványai

Eifert János mesterkurzusának kiállítása

Napfény Galéria, 2020. október 20 – november 29.

Corvin Művelődési Ház-Erzsébetligeti Színház (1165 Budapest Hunyadvár u. 43/c.)

FOTÓHÓNAP 2020

https://www.fotohonap.hu/

https://www.fotohonap.hu/kiallitasok/mester-es-tanitvanyai-eifert-janos-mesterkurzusanak-kiallitasa

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Nemcsak fotográfusként, hanem tanárként, előadóként és szakíróként is tevékenykedik.

Néhány éve otthonában, saját iskolájában, mesterkurzusain fogadja a tehetséges amatőr fotográfusokat. Programja, pedagógiai módszerei öt évtized gyakorlatára építkeznek, és az egyéniség kibontakoztatását tartja a legfontosabbnak, nemcsak a technikai és esztétikai, valamint gyakorlati ismeretek átadását. Kezei közül kikerült fotográfusok ott találhatók a hazai és nemzetközi színtér élvonalában.

A kiállításon a mester és tanítványai friss munkái láthatók, és tematikájukban a fotóművészet minden műfaja képviselteti magát: portré, tájkép- és városkép, csendélet, akt, riportfotó – mindez egyéni stílusban és változatos technikával.

Kiállítók:

Aczél Péter, Baán Katalin, Bertók Béla, Bögölyné Molnár Szilvia, Burkus Alexandra, Csicseriné Papp Mária, Csorba Károly, Csörögi Dóra, Dajka Margot Judit, Dudás Ági, Dudás Emil, Ecsedi Ircsi, Eifert János, Fekete Attila Fattila, Garami Ágnes, Gimesi András Gime, Göndör László, Kiss Auróra Minna, Kostyál Zsigmond, Kovács Gábor, Kovács JuJu Judit, Kozma Cecília, Kristó Annamária, Lehoczki Gyöngyi, Medgyesy Gábor, Olasz Ágnes, Paiss László, Pinke Éva, Peti Péter, Piller Sándor, Rajkai György, Ritter Antal, Roszkos János, Sági Ági, Seiner Krisztián, Sopronfalvi Ildikó,  Tarr Annamária, Tóth-Piusz István, Vas Péter, Zih Katalin

SZENTENDRE ÉJJEL-NAPPAL NYITVA

2020. augusztus 28 – 30.

MANK

Állandó programok

Találkozó a Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival – lehetőség nyílik a Szentendrei Régi Művésztelepen alkotó művészek mindennapjaiba betekinteni. Bemutatkoznak az alkotóházak és a művésztelepek – a Szentendrei Régi Művésztelep kertjében adunk ízelítőt a Szigligeti, a Zsennyei, a Galyatetői, a Kecskeméti, a Hódmezővásárhelyi és a Mártélyi Alkotóház és a Szentendrei mellett a Hódmezővásárhelyi Művésztelep színes, több évtizedet felölelő, a magyar művészeti életet meghatározó múltjába és jelenébe.

Egésznapos aktivitások

StreetArt

Itt jártam! Hagyj nyomot a MANK Galéria előtt elhelyezett hosszú táblán.

Rajzolhatsz, írhatsz vagy festhetsz, és egy rendhagyó műalkotás létrehozásában vehetsz részt.

Fedezd fel Szentendre kincseit! – Műgyűjtés másként

Családi kalandjáték a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Ferenczy Múzeumi Centrum együttműködésében.

A játékban részt vevő múzeumok és galériák:

MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.: ÚjMűhely

Galéria, MANK Galéria, Szentendrei Régi Művésztelep

Ferenczy Múzeumi Centrum: Czóbel Múzeum, Kmetty Múzeum, Kovács Margit Kerámiamúzeum

Kiállítások a fesztivál ideje alatt

Válogatás a 25 éves a Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep munkáiból

Tria mala – Három veszedelem: tűz, tenger, asszony – Gallai Judit Ágnes képzőművész kiállítása

Vértes György magyar könnyűzenei fotós munkáinak kiállítása a Szentendrei Régi Művésztelep Jeges Ernő Műtermében

Szobrok a kertben – Szabadtéri szoborkiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep kertjében

Eifert János fotóművész portréfotóiból álló kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep kertjében

Augusztus 29., szombat

10:00 – 13:00 Alkossunk közösen!

A Szentendrei Régi Művésztelep művészei vezetésével bárki belekóstolhat a művészet alkotó világába, és megtanulhatja, hogyan kell a vászonnal bánni. A foglalkozást Knyihár Amarilla festőművész vezeti.

13.00 – 17.00 Fotóművészeti workshop

A workshop keretében a portréfotózás történetéről, technikájáról, egyedi megoldásairól

tartunk előadást, miközben a résztvevőknek lehetőségük lesz a gyakorlatban is bekapcsolódni

az alkotás folyamatába. A foglalkozást Eifert János fotóművész vezeti.

A fotográfia és a képzőművészet párhuzamai

Eifert János fényképeivel találkoztak a mártélyi alkotótábor résztvevői

Július 25-én nyitotta meg kapuit a Tisza holtága mellett a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor, amelynek résztvevői felkeresték Hódmezővásárhelyen az Alföldi Galéria Eifert-kiállítását, ahol megállípthatták, milyen sok párhuzam figyelhető meg a képzőművészet és a fotóművészet között.

A Kossuth téri kiállítóhelyen augusztus végéig látogatható a vásárhelyi születésű fotóművész, Eifert János Visszapillantás (1964-2020) című, a galéria tíz termében mintegy másfélszáz fotót bemutató életműkiállítása.

– Eifert János alkotásai inspirálók a képzőművészek számára – fogalmazott Mucsi Zoltán, az alkotótábor vezetője, kiemelve, hogy e két művészeti ág rokonok, s az Eifert-képek színvilága, kompozíciói, vagy akár témái is hatással lehetnek a festőkre, grafikusokra, vagy szobrászokra.

Mint elmondta, az idei táborban az ország minden területéről mintegy százan vesznek részt: amatőr és professzionális művészek, fiatal alkotók és idősebb művészetbarátok. Idén az egyéni alkotás lehetősége mellett szakmai előadások és zenei produkciók is gazdagítják a táborozók élményeit, valamint a jövő héten szakmai zsűri válogatja ki azokat az alkotásokat, amelyeket 2021 tavaszán az Alföldi Galériában láthatnak majd a látogatók a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola beszámoló kiállításán.

Arany-Tóth Attila

KULTÚRA.HU, 2020. március 4.

https://kultura.hu/ez-az-eifert-kitalalt-megint-valami-marhasagot-de-ettol-izgalmasabb-lett-a-kep/?fbclid=IwAR2xf9g8kHYf3p6GlNeB7_T_o77hkBavlxuovythKbU3VPHqgjJGYPHeeW8

ART&DESIGN

Pál Amanda

„Ez az Eifert kitalált megint valami marhaságot, de ettől izgalmasabb lett a kép”

Eifert Jánossal a tökéletes exponálási pillanatról, a művészeti megújulás szerepéről és a fotózás demokratizálódásáról beszélgettünk.

Élete legnagyobb és legfontosabb tárlatának nevezte Visszapillantás címmel nyílt életmű-kiállítását Eifert János a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában. A nemzetközileg is ismert fotóművész számára fontos volt, hogy az öt évtized alatt született műveiből készült válogatást szülővárosában, Hódmezővásárhelyen mutassák be.

Képírónak nevezte magát egy interjúban. Ez a fotóművész szinonimája, vagy valami mást jelent önnek?

Lényegében szinonima. A fényképész, fotográfus, fotóművész elnevezésére – ahogy én számoltam – a magyar nyelv 27 kifejezést ismer. A fotográfia jelentése a fényírás, mely a görögből alakult ki, ez adta az ötletet a képíró kifejezéshez. Ehhez kapcsolódik, hogy a művészetek az egymás közötti falakat az utóbbi néhány évtizedben lebontották. Sok fotóművész kollégám a képekre fest, ragaszt, kollázst és montázst készít. A vizuális művészetekben manapság már csak a technika jelenti a különbséget. Úgy érzem, a filmek esztétikájából tanultam a legtöbbet. Az a vizuális nyelv, amit a fotográfiámban használok, például Sára Sándor szellemi értékéhez közelít.

Fénnyel ír és fénnyel fest?

Igen, ezért is használom szívesen a képíró kifejezést. De nem a megnevezés, a címke a lényeg, hanem a tevékenység tartalma. Amikor a művész a mondanivalóját a legegyszerűbb, legerőteljesebb eszközökkel akarja elmondani. Már nem elég, hogy a fénykép a régi fotólexikonban megfogalmazottak szerint legyen tökéletes. Egy éles, színhelyes, kiegyensúlyozott kompozíciójú kép ettől még unalmas is lehet: ha nem élményszerű a befogadó számára, akkor továbbsiklik a szem. Megfigyeltem, hogy van olyan, aki nem a rendező által kitalált a sorrendben járja végig a kiállított képeket. Egy megragadja a figyelmét, és az szinte mágnesként vonzza. Zsűrizési tapasztalataim alapján szoktam mondani, hogy

ha egy kép négy másodperc alatt nem képes megragadni a néző figyelmét, akkor az kihullik az emlékezetből.

De ha mégis sikerül mágnesként rátapadni, akkor egy párbeszéd alakul ki a fotó és a befogadó között. Még az is előfordulhat, hogy a néző fölfedezi, hogy a képeken több értelmezési réteg létezik. Ha ezt eléri az ember, akkor az már nagyszerű dolog.

Ezért mondják akkor azt önre, hogy szeret kísérletezni, és nem megmaradni egy sikeresnek ítélt technikánál?

Nem szenvedélybetegség az állandó kísérletezésem, hanem abból indulok ki, hogy egy bizonyos képnyelv hat a befogadóra. Még az újszerű, divatos forma is kopottá és unalmassá válhat egy idő után. Ezért minden művészetben fontos a megújulás. Kitalálni, hogy mi kelti föl a figyelmet, és mi köti le a nézőt, különben a mondanivalót, az érzéseket nincs alkalma átélni. A mai napig készítek ikonfotókat. A fotóművészetnek ez az egyik legmeghatározóbb, legfényképszerűbb műfaja. De állítom, hogy a mai világban – ahol szinte élőben kapja mindenki a mobiltelefonon keresztül az információkat, és a másnapi újság a fotóval már utánlövésnek számít – bármennyire is jó riportfotó született, ilyen körülmények között nehéz a befogadói figyelmet megragadni. Más eszközökkel kell dolgozni, hogy a néző rájöjjön, akár több rétegben is el lehet rejtve a lényeg. Nem kell mindig a fotóiskola vizsgadolgozatának szintjén választ adni. Szóval számtalan lehetőség van, és amivel csak tudok, élek. Hol megbotránkoztatom ezzel a nézőket, hol pedig azt mondják, hogy ez az Eifert kitalált megint valami marhaságot, de ettől izgalmasabb lett a kép.

„Nem a drága gép teszi naggyá a fotóst, hanem az, hogy tudja, mikor kell exponálni” – ezt egy 2006-os kiállítás megnyitóján említették. Honnan tudja, hogy mikor kell megnyomni azt a gombot? Érzi?

Az ember bármennyire gyakorol, tanul vagy tapasztal, tudja, hogy a döntő pillanatot kell megragadni. Nagyon találó megfogalmazás, hogy a fotóművészet a pillanat művészete.

De ez csak annyiban igaz, hogy a kép rögzítése a pillanat töredéke alatt történik. Azonban míg az ember eljut oda, hogy megnyomja az exponáló gombot, lehet, hogy napok, hónapok, évek és évtizedek tapasztalata, emberi érettsége, és talán rosszul hangzik, de attól még így van: a társadalmi közeg is, amiben él –

ezek mind befolyásolják azt a pillanatot, amit exponálásra választunk. 

De szoktam úgy is helyesbíteni, hogy a fotóművészet nem csak a pillanat művészete, hanem a gondolkodás művészete.

A hódmezővásárhelyi kiállításra az öt évtizedes pályafutásából válogatta a műveket. Melyeket ajánlana a Kultúra.hu olvasóinak figyelmébe?

Talán furcsának tűnik, de az elmúlt évtizedben készült képeimet. Egy nagyon érdekes és izgalmas világot és eszközhasználatot sikerült érvényesíteni. Majdnem igaz ebben az esetben az ars poeticám szerinti gondolat, hogy a képíró (fotográfus) segít nézni, látni, láttatni, miközben a képzelet és valóság peremén egyensúlyoz. Ez azt jelenti, hogy nem riportképeket készítek, hanem valami olyat, ami talán hosszabb időre segít megmutatni azt, hogy milyen fantasztikus a világ, feltárva a háttérben az érzelmi és gondolati kapcsolatokat is. Az utóbbi néhány évben pont ezekkel az új képekkel voltam sikeres a nemzetközi szalonokon, pályázatokon.

Manapság a környezetünk képekkel túlterhelt, de ezek már sokkal minőségibbek, mint korábban. 

Ma már egy autót nem lehet olyan olcsó megoldással eladni, hogy mellé állítunk egy meztelen nőt. Már itt is a legigényesebb, legművészibb és legötletesebb megoldások tudnak csak eredményesek lenni. Amit akár egy reklámfilmben látunk, az mind esztétikai minőségű, amely visszahat a napi rendszerességgel képeket készítő fotós szemléletére. Ma már egy egyszerű családi kép is sok esetben olyan, hogy elhűlök: milyen fantasztikus, hogy ilyen tehetséges emberek vannak!

SZEGED.HU, 2020. február 23.

https://szeged.hu/hirek/33199/monumentalis-tarlat-mutatja-be-a-kepzelet-fotografusa-eifert-janos-eletmuvet-az-alfoldi-galeriaban?fbclid=IwAR1VyTPP2WsvJkgPCBQB1TxPaNMqgvt8fO_dcpIPIdOhWxiOwxfdK__KeZc

Monumentális tárlat mutatja be a képzelet fotográfusa, Eifert János életművét az Alföldi Galériában

Visszapillantás címmel nyílt meg a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában a vásárhelyi születésű Eifert János fotóművész életműkiállítása. A galéria tíz termében másfélszáz fotó mutatja be pályáját az 1964-es első kattintásaitól napjainkig.

– Hódmezővásárhelynek mindig is fontosak voltak alkotóművészei, akik büszkék vásárhelyi gyökereikre – fogalmazott köszöntőjében Berényi Károly alpolgármester. – Eifert János vásárhelyiségéhez és munkásságának egyetemes értékéhez kétség nem férhet, tevékenységét a számtalan szakmai elismerés mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címe is fémjelzi.

– Egyensúlyozás a valóság és a képzelet határán – így határozta meg Eifert János monumentális életművének legfőbb értékét megnyitójában Feledy Balázs művészeti író.

Az Alföldi Galéria tíz termében a fotóművész szám szerint 238. önálló kiállításán láthatók riportfotói, portréi, csendéletei, a tánc- és aktfotói, természetképei, amelyek igazolják a művész szerteágazó sokoldalúságát.

A Búvár utcai szülői ház, a bátyjától kapott első fényképezőgéppel készült első kattintások után 17 évesen került a Honvéd Művészegyüttesbe, ahol a táncot belülről ismerő fotósként a mozgás pillanatának megragadása foglalkoztatta, és a színpad varázsa a vásárhelyi tárlat világát is áthatja.

Eifert János, a képzelet fotográfusa – fogalmazott Feledy Balázs, aki különösen izgalmasnak értékelte az alkotónak a riportfotó és a természetfotó határán készült felvételeit. Bár a képzeletet nem lehet lefotózni – tette hozzá a művészeti író –, de a fényképészeti eszközök és a számítógépes kreativitás olyan módon tágítják ki Eifert fantáziájának birodalmát, hogy általuk teljesen új dimenziókat tár a fotográfia elé.

Az április 19-éig látható kiállítás megnyitóján Lőrinc Katalin táncművész és Roszkos János harsonaművész közös performanszát is láthatta a közönség, majd Eifert János alkotói tárlatvezetés keretében avatta be alkotói világába a látogatókat.

* * *

PROMENAD.HU, 2020. február 23.

https://www.promenad.hu/2020/02/23/eifert-janos-a-kepzelet-fotografusa-monumentalis-eletmutarlat-az-alfoldi-galeriaban/?fbclid=IwAR3samub2LL9jEHQIgncbLcyf8RjtbX0vtcQNgbPpf_vkKbrkLTr9pDt62c

Megyeri József

Eifert János, a képzelet fotográfusa – Monumentális életműtárlat az Alföldi Galériában

Visszapillantás címmel nyílt meg vasárnap a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában a vásárhelyi születésű Eifert János fotóművész életműkiállítása. A kiállítóhely tíz termében másfélszáz fotó mutatja be pályáját az alkotó az 1964-es, első kattintásaitól napjainkig.

– Hódmezővásárhely számára mindig is fontosak voltak alkotóművészei, akik büszkék vásárhelyi gyökereikre – fogalmazott köszöntőjében Berényi Károly, Hódmezővásárhely alpolgármestere, rámutatva, hogy számukra a város mindig is igyekezett kiállítási lehetőséget teremteni. Mint fogalmazott, Eifert János vásárhelyiségéhez és munkásságának egyetemes értékéhez kétség nem férhet, tevékenységét a számtalan szakmai elismerés mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címe is fémjelzi.

Egyensúlyozás a valóság és a képzelet határán – így határozta meg Eifert János monumentális életművének legfőbb értékét megnyitójában Feledy Balázs művészeti író. Az Alföldi Galéria tíz termében a fotóművész szám szerint 238. önálló kiállításán láthatók riportfotói, portréi, csendéletei, a tánc- és aktfotói, természetképei, amelyek igazolják a művész szerteágazó sokoldalúságát.

A Búvár utcai szülői ház, a bátyjától kapott első fényképezőgéppel készült első kattintások után 17 évesen került táncosként a Honvéd Művészegyüttesbe, ahol a táncot belülről ismerő fotósként a mozgás pillanatának megragadása foglalkoztatta, s a színpad varázsa a vásárhelyi tárlat világát is áthatja.

Eifert János, a képzelet fotográfusa – fogalmazott Feledy Balázs, aki különösen izgalmasnak értékelte az alkotónak a riportfotó és a természetfotó határán készült felvételeit. Bár a képzeletet nem lehet lefotózni – tette hozzá a művészeti író –, de a fényképészeti eszközök és a számítógépes kreativitás olyan módon tágítják ki Eifert fantáziájának birodalmát, hogy általuk teljesen új dimenziókat tár a fotográfia elé.

Az április 19-i látható kiállítás megnyitóján Lőrinc Katalin táncművész és Roszkos János harsonaművész közös előadását is láthatta a közönség, amelyet követően Eifert János alkotói tárlatvezetés keretében avatta be fotói világába a vernisszázsra érkezett látogatókat.

Fotók: Arany-Tóth Attila

A Tornyai János Múzeum szeretettel meghívja Önt
Eifert János VISSZAPILLANTÁS (1964-2020)
című életmű-kiállítására

Köszöntőt mond:
Dr. BERÉNYI KÁROLY, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város alpolgármestere
A kiállítást megnyitja: FELEDY BALÁZS művészeti író
Közreműködik: LŐRINC KATALIN táncművész és ROSZKOS JÁNOS harsonaművész
Időpont: 2020. február 23-án, 15:00 óra
Helyszín: Alföldi Galéria (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.)

A kiállítás 2020. április 19-ig látogatható

.

.

  SZEGED.HU, 2020. február 23.

https://szeged.hu/hirek/33199/monumentalis-tarlat-mutatja-be-a-kepzelet-fotografusa-eifert-janos-eletmuvet-az-alfoldi-galeriaban?fbclid=IwAR1VyTPP2WsvJkgPCBQB1TxPaNMqgvt8fO_dcpIPIdOhWxiOwxfdK__KeZc

Monumentális tárlat mutatja be a képzelet fotográfusa, Eifert János életművét az Alföldi Galériában

Visszapillantás címmel nyílt meg a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában a vásárhelyi születésű Eifert János fotóművész életműkiállítása. A galéria tíz termében másfélszáz fotó mutatja be pályáját az 1964-es első kattintásaitól napjainkig.

– Hódmezővásárhelynek mindig is fontosak voltak alkotóművészei, akik büszkék vásárhelyi gyökereikre – fogalmazott köszöntőjében Berényi Károly alpolgármester. – Eifert János vásárhelyiségéhez és munkásságának egyetemes értékéhez kétség nem férhet, tevékenységét a számtalan szakmai elismerés mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címe is fémjelzi.

– Egyensúlyozás a valóság és a képzelet határán – így határozta meg Eifert János monumentális életművének legfőbb értékét megnyitójában Feledy Balázs művészeti író.

Az Alföldi Galéria tíz termében a fotóművész szám szerint 238. önálló kiállításán láthatók riportfotói, portréi, csendéletei, a tánc- és aktfotói, természetképei, amelyek igazolják a művész szerteágazó sokoldalúságát.

A Búvár utcai szülői ház, a bátyjától kapott első fényképezőgéppel készült első kattintások után 17 évesen került a Honvéd Művészegyüttesbe, ahol a táncot belülről ismerő fotósként a mozgás pillanatának megragadása foglalkoztatta, és a színpad varázsa a vásárhelyi tárlat világát is áthatja.

Eifert János, a képzelet fotográfusa – fogalmazott Feledy Balázs, aki különösen izgalmasnak értékelte az alkotónak a riportfotó és a természetfotó határán készült felvételeit. Bár a képzeletet nem lehet lefotózni – tette hozzá a művészeti író –, de a fényképészeti eszközök és a számítógépes kreativitás olyan módon tágítják ki Eifert fantáziájának birodalmát, hogy általuk teljesen új dimenziókat tár a fotográfia elé.

Az április 19-éig látható kiállítás megnyitóján Lőrinc Katalin táncművész és Roszkos János harsonaművész közös performanszát is láthatta a közönség, majd Eifert János alkotói tárlatvezetés keretében avatta be alkotói világába a látogatókat. (SZEGED.HU)

.

.

.

Eifert János: VISSZAPILLANTÁS (1964-2020) életmű-kiállítás
Alföldi Galéria, 2020. február 23. – április 19.
———————————————————————-
Eifert János VISSZAPILLANTÁS (1964-2020) című kiállítása az EIFERT 75 sorozat része, amely 2020
májusáig több mint 100 programot foglal magában. E jubileumi eseménysorozat kiemelt része az
Alföldi Galériában, mintegy két hónapon keresztül látható nagyszabású életműtárlat.
Eifert János nemzetközi szinten is jegyzett, Hódmezővásárhelyen született fotográfus munkásságát nem lehet
egységes stíluskategóriákba sorolni: kitűnő fotóriporter, pályája kezdete óta meghatározó táncfotográfus,
mély életképek készítője, de kiemelkedő kvalitásúak aktfotói, portréi, természetképei és
más irányú alkalmazott és autonóm fényképei.
A rangos hazai és nemzetközi díjakkal kitüntetett, Magyar Érdemrend Tisztikeresztje és Hódmezővásárhely
Díszpolgára címmel elismert Eifert János életmű-kiállítása fél évszázad fotográfiáiból
válogat, tematikai csoportosításban. Külön egységekben tekinthetőek meg a fotóművész táncképei,
aktfotói, természetfotói, hármaskép-sorozata, portréi, zenei témájú képei, csendéletei, lovakról
készített fotósorozata, valamint a világ külö nböző pontjain rögzített felvételei.

——————————————————————–
E I F E R T J Á N O S
1943 május 8-án született Hódmezővásárhelyen
1957-1960 a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanulója
1960-1977 a Honvéd művészegyüttes tagja
1977- a Lobogó fotóriportere
1978-1988 a Búvár fotóriportere
1991-1992 a Képes Extra munkatársa
1991-1996 a BOOM képszer kesztője, a FotoVideo és a Foto Mozaik rovatvezetője, az Új Tükör,
a Népművelés, a Muzsika, a Világ Ifjúság a és más lapok külső munkatársa
1984- alkotótáborok vezetője
1997-2002 a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke
1997-2004 a ZOOM Magazin művészeti vezetője
2006 Fotóművészeti Alkotói Nagydíj, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
2012 Magyar Érdemrend Tisztikeresztje
2013 Hódmezővásárhely díszpolgára
2017- Magyar Fotóművészek Világszövetsége – tiszteletbeli tag

———————————————————————————————————————————–

 
———————————————————————————————————————————-
A kiállítás anyagát válogatta és rendezte: Eifert János
Társkurátor: Képiró Ágnes
Létrehozók: Donka Gábor, Elek András, Morvay Tamás
Grafika: Szender Ákos
Nyomdai kivitelezés: Fotoprizma Nyomdaipari Kft., Marker Reklámstúdió, Medivia Kft .
Sajtókapcsolatok: Arany-Tóth Attila

HódPress, 2020. február 18.

https://www.hodpress.hu/2020/02/18/itthon-rendez-kiallitast-fel-evszazad-eifert-janos-fotoin/?fbclid=IwAR1ZMD01QD-RJx9t4ZWWdten_XQCUy2e8I1RKpq-aKGYlJiZGBifKoTexvo

Králik Emese

Itthon rendez kiállítást: Fél évszázad Eifert János fotóin

A hódmezővásárhelyi születésű világhírű fotóművész, Eifert János Visszapillantás (1964-2020) címmel rendez életmű-kiállítást városunkban. A tárlat február 23-án, vasárnap 15 órakor nyílik az Alföldi Galériában.

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. A világ 40 országában fényképezett, könyvei jelentek meg.

Holnap a média képviselőinek a még rendezés alatt álló tárlaton a művész kalauzolásával sajtóbejárás lesz, a vasárnapi eseményig tehát még sok érdekes információval tudunk szolgálni az olvasóinknak.

(fotó: Eifert János Facebook-oldala)