PROMENAD.HU 2015-05-26  06:36:02.

http://promenad.hu/cikk/kipakolt-a-textil-ba-i-evfolyam-a-moholy-nagy-muveszeti-egyetemen-154281?#_=_

Közélet és Művelődés

Megyeri József | 2015-05-26 06:36:02

“Kipakolt” a Textil BA I. évfolyam a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen

Mint “Apuka” kaptam meghívást a lányomtól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, a Textil BA I. évfolyamosok kipakolására, azaz a textilesek szakmai tervezésének (Kapszula kollekció tervezés – egyéni inspiráció alapján) nyilvános kiértékelésére. És ha már ott jártam, a textiltervezésen kívül belekukkantottam a formatervezés, fémművesség, animáció, és a fotográfia szakos hallgatók „kipakolásába” is. Sok ígéretes munkával, tehetséges emberrel találkoztam. Kicsit fáj a szívem, hogy – a korom miatt – nem lehetek közöttük…

Nézegettem a kiállított műveket, belehallgattam a szigorú kiértékelésekbe, és közben kérdezősködtem. Megtudtam, hogy az alapképzési szakon – ahol textiltervezőket képeznek – a képzési idő 6 félév. Harmati Hedvig szakvezető, és az oktatók – Bánsági Petra, Bényei Tünde, Bráda Judit, Csipes Antal, Harmati Hedvig, Józsa Pál, Kele Ildikó, Keszei István, Kiss Tibor, Nagy Adrien, Remete Kriszta, Révész Eszter, Simándi-Kövér Annamária, Szűcs Edit, Varga Anikó – segítik a hallgatók sokoldalú, kreatív tervezői szemléletének kialakítását az art-craft-design vonatkozásokban, megalapozva a hallgatók korszerű szakmai magatartását.

Remete Kriszta oktató elmondja, hogy a textiltervezés (BA) alapképzése öt szakirányban történik: szövöttanyag-tervező, nyomottanyag-tervező, kötöttanyag- és formatervező, öltözéktervező, öltözék-kiegészítő tárgy (bőr) tervező. A képzés célja olyan textiltervezők képzése, akik általános műveltségük és kreativitásuk alapján alkalmasak szakmai területükön tervezési feladatok ellátására, a gazdasági és technológiai követelmények figyelembevételével. Tervezőként a textiles kultúra színvonalának fejlesztésére és a hagyományok megőrzésére, minőségi megújítására törekszenek. Az első év alapozó ismereteket ad egységesen minden hallgatónak. A második és a harmadik évben a művészeti tanulmányok, tervezési tanulmányok mellett a szakgyakorlatok – szakoktatás-műhely ismeretek, a szakági ismeretek adják a szakmai tudáshoz szükséges hátteret. A hallgatók műveltségi szintjének emelésében kiemelkedő szerep jut a szakelméleti, a szaktörténeti tantárgyaknak. Az oktatás folyamatában meghatározó szerepet kapnak a nemzetközi pályázatok, szakmai versenyek, kapcsolatok cégekkel. A bolognai kétfokozatú oktatásban a BA textiles oktatási program és a ráépülő MA képzés lehetővé teszi a hallgatók személyes képzési útjának kialakítását. Cél a sokoldalú, kreatív tervezői szemlélet kialakítása art-craft-design vonatkozásokban, megalapozva a hallgatók korszerű szakmai magatartását.

Kata lányom négyest kapott a kiértékelésen, büszke vagyok rá. Ha én lennék most első évfolyamos hallgató, mondjuk a fotográfia szakon, vajon hányast érdemelnék?

Eifert János

Lajtos Nóra: Sorsszimfóniák (könyv)

Méretek: 125x180x0, Oldalszám: 100 oldal, Nyelv: magyar, Kötésmód: ragasztott puhatáblás, EAN: 9786155465505, ISBN: 6155465505, Borítón Eifert János fotója

Lajtos Nóra költői pályáját 1996-ban kezdte, akkortól publikál verseket különböző országos és regionális folyóiratokban. Első kötete, amely négy versciklusra oszlik, egy olyan lírai világot tár elénk, amely egyrészt vállaltan táplálkozik a magyar poétikai hagyományokból, de intonáltságában és zeneiségében egy sajátos, inkább halk szavú húrokat penget meg.

A fotóügynökségek kialakulása a 20. században és jelene a 21. században Magyarországon I. című kerekasztal-beszélgetés a Mai Manó Ház Napfényműtermében, 2015. május 19.

Résztvevők: Keleti Éva fotográfus; Cseke Csilla, az MTI Fotószerkesztőségének vezetője; Hajnal Péter, az 123RF fotóügynökség magyarországi képviseletének ügyvezetője. Moderátor: Szarka Klára fotótörténész

Eifert János felvételei

Eifert János és Walters Lili felvételei

Mandur László FALTÓL FALIG c. kiállítását Keleti Éva nyitotta meg a Cultiris Galériában, 2015. május 14-én, 17:30 órakor. A kiállítás kurátora: Kincses Károly muzeológus

Mönich László felvétele

Kincses Károly: Metamorfózis

Mandur Lászlóval kicsit/nagyon bonyolult a helyzetem. Elmondtam már egyszer, hogy borzasztó hendikeppel indult nálam, hiszen politikus volt, és én engesztelhetetlen utálatot és haragot érzek minden politikussal szemben, álljon bármely oldalon is. De Balla Demeter nyomatékos kérésére az első közös kiállításuk előtt elkezdtem vele is dolgozni.

Elkértem akkor Mandur összes számba jöhető képét és otthon, zavartalanul végignéztem őket. Többször is. És akkor azt láttam, hogy ez az ember – szerencsére – sokkal inkább érzékeny, a világra figyelő, annak kérdéseire sajátos válaszokat adó fotográfus, mint politikus. Sok száz képét megnéztem azóta, s ez igencsak jót tett a kapcsolatunknak. Mert a fénykép nem nagyon tűri az ilyesfajta billogokat, hogy ezt politikus fotózta, azt meg szabósegéd, emezt meg mozdonyvezető. A fénykép ebből a szempontból (de csak ebből) roppant egyszerű dolog. Vagy jó és figyelemre méltó, vagy rossz és akkor fujj, szóra sem érdemes!

Mandur László képei között elég sok jó van, és innentől kezdve – főleg, miután az is kiderült, hogy felhagyott az aktív politikusi léttel – már nem volt gondom vele. Gyors egymásutánban immár a negyedik kiállításán dolgozunk együtt, és egy rossz szavam nem lehet. És ha nem lehet, akkor nincs is. Mert pontosan ismeri a szabályokat, és konzekvensen tartja magát hozzájuk. Az első és legfontosabb alapelv: a fotós fényképez, a kurátor meg kurál. Nincs köztük érdemi vita, legfeljebb beszélgetés, hiszen tudják, mindkettőnek ugyanaz az érdeke, az elkészül fényképeket úgy válogatni, csoportosítani és a kiállításban helyzetbe hozni, hogy megfelelően tudjanak hatni. Hogy ne egy meg egy meg egy az huszonkettő fénykép legyen egymás mellett gusztusosan, pontosan vízszintbe állítva a falra szegezve, hanem kikerekedjen általuk valami egyszerű vagy bonyolult történet, melynek eleje, közepe és vége van. Amelyet, ha megnéz a látogató, akkor egyet vagy többet a szemébe égetve hazavisz, és otthon sem nyomja meg a delete-et. Nincs ma itt egyéb dolguk, döntsék el ezt a két dolgot: csak mondja ezt ez a két ember vagy csinálja is? Valamint azt, hogy a politikusból valóban fotográfus lett-e?

Eifert János és Mönich László felvételei

Táncfényképezés és születésnapi köszöntés a SideLight Photo Studióban – Budapest, 2015. május 8.

Olasz Ági, Laki Zoltán, Kőműves Kata és Eifert János felvételei

Laki Zoltán, Rostás János, Eifert János, Tóth Brigitta, Csörögi Dóra, Papp László, Kézdi Márk, Bakcsáné Olasz Ágnes , Orbán Andrea, Csörögi Márk és mások (Kőműves Kata felvétele)

Hódmezővásárhelyen, 1943 május nyolcadikán születtem, és „munkával” ünnepeltem saját születésnapomat. Éppen a táncfényképezésről tartottam elméleti előadást és gyakorlati bemutatót, amelynek befejeztével tanítványaim egy Canon EOS fényképezőgépről mintázott tortával és pezsgővel köszöntöttek.

Nem mondom, özönlöttek a köszöntők személyesen, postán, e-mailen és a Facebook idővonalán is, de ez a nem várt ünneplés a SideLight Fotóstúdióban különösen meghatott. Mindenki tudja: életemet – legalább is szakmai-művészi szempontból – a tánc- és a fotóművészet összeforrottsága jellemzi.

A táncfényképezésről szóló előadásaimon szinte minden alkalommal elmondom: „A jó táncfotó nemcsak esztétikai és technikai szempontból tökéletes, kell, hogy gondolatokat és érzelmeket – a tánc lényegét – közvetítse, méghozzá lehengerlő erővel, élményszerűen. Hogy ez sikerüljön, belülről kell ismerni a táncot, benne vagy vele élni, együtt lélegezni. Hiszen a tánc nemcsak egy művészeti ág, amely a test – jellemzően ritmikus, zenére történő – mozgásával fejez ki érzelmeket, épít társadalmi kapcsolatokat, de spirituális tartalommal is bírhat. A tánc persze lehet ünnepélyes, versenyszerű vagy akár erotikus, tehát sokféle. A táncmozdulatok lehetnek közvetlen tartalom nélküliek (mint a balettben vagy az európai néptáncokban), de bírhatnak jelnyelvi vagy szimbolikus jelentéssel, mint számos ázsiai táncban. A tánc kifejezhet gondolatokat, érzelmeket, vagy elmondhat egy történetet is. Ezek között eligazodni, a legfontosabbakat észrevenni kell bizonyos műveltség, vagy inkább szakmai jártasság. Tudnunk kell, hogy mit, miért fényképezünk? A fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is. Az ösztönösség és a tudatosság, az intuíció és a kreativitás együtt kell, hogy megjelenjen munka közben.

Lukianos írta: „… a világmindenség keletkezésekor született meg a tánc is, mint az ősi SZERELEM kísérő tüneménye.” Ha a kozmikus ritmusra, a Nap, a Föld és a többi bolygó összehangolt ritmikus „körtáncára”, a légzés és a szívverés 1:4 arányszámára gondolunk, amely a legegyszerűbb táncgyakorlattól a legösszetettebb színpadi bravúrig meghatározóan jelen van a táncban, akkor ez pontos megállapítás. De a lényeg ennél jóval több, hiszen a tánc nemcsak utánozza a valóságot, hanem maga is eleven valóság, ahogy Noverre mondta a XVIII. században: TERMÉSZET. Titkait csak az élő ember természetéhez igazodva lehet kifürkészni. Az elvont fogalmakat, szimbólumokat is az élő emberi test hordozza, élő időbeli ritmusban, élő háromdimenziós anyagszerűségben. Ezért nevezi Lukács György szellemesen önmagát hordozó visszatükröződés komplexumnak a táncot.

Most éppen a születésnapomra szervezett workshopon nagyszerű táncosok – Csörögi Márk és partnere, Orbán Andrea – közreműködésével készítettük a lendületes tánc-fotókat, az u.n. Street Dance – utcai tánc – stílusában. Szokták még említeni a hip-hop és a funk dance stílusokat is, amelyeknél szintén jellemző a sport és a ritmikus mozgás, a tánc improvizatív összekapcsolódása, valamint a járókelők, illetve a többi táncosok bátorítása, interaktív részvétele is.

A Bál (A Pesti Magyar Színiakadémia I. és II. évfolyam mozgás vizsgája)

Táncos utazás az 1950-es évektől 2000-ig, vendégművészek, és a Pesti Magyar Sziniakadémia közreműködésével.

Pesti Magyar Színház (Hevesi Sándor tér 4., Budapest, 1077)

Szereplők:

Pincér: Gémes Antos,  Kislány: Vida Sára, Kislány felnőtt alakja: Sinkó Réka

Közreműködik:  Farkas Nóra,  Figeczki Vanda,  Kadlót Zsófia,  Kiss Anna Laura,  Schmidt Sára,  Tóth Zsuzsi,  Dobai Attila,  Kanalas Dániel,  Károlyi Krisztián,  Szőke Richárd,  Virág Péter,  Ács Petra,  Benkő Claudia,  Bors Sherin,  Csatlós Fruzsina,  Cserna Lili,  Csikász Ágnes,  Hegyesi Szkilla,  Hollósy Réka,  Somorjai Réka,  Walters Lili,  Gács Bence ,  Vank Richárd

Osztályvezető tanár: Lengyel Ferenc

Osztályvezető tanár: Gémes Antos

RENDEZŐ: GYÖNGYÖSI TAMÁS

Eifert János felvételei

Családi csoportkép az előadás befejeztével, a kulisszák mögött: Lőrinc Kati, Walters Lili, Eifert János, Eifert Kata Nóra

PROMENAD.HU | 2015-05-01  11:14:47 | http://promenad.hu/cikk/az-alkotas-erteket-teremt-153545?#_=_

Közélet és Művelődés

Az alkotás értéket teremt

Idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Menhely Alapítvány Fedél Nélkül című utcalap Év Alkotása Díjátadó Ünnepsége, melynek keretében átadásra kerültek az Év Alkotása-díjak vers, próza és grafika kategóriákban.

A 2015. április 24-én, a Bálint Zsidó Közösségi Házban tartott rendezvényen az otthontalan emberek által 2014-ban beadott pályamunkák legjobbjaiért a díjakat kortárs művészek alkotta szakmai zsűri adta át.

A három órás rendezvényen a díjak átadásán túl beszédet mondott Fekete András, Tóth Krisztina és Eifert János zsűritagok, zenélt nekünk „Branyó”, s az AHA-színpad társulata szórakoztatta a megjelenteket.

Év Alkotása 2014 díjazottjai:

Vers kategóriában – Pethő N. Gábor: Májusi fagy

Próza kategóriában – Leontin Med: Anyám, Éva

Grafika kategóriában – Val Morg: Die Brücke

Különdíj:

Grafika kategóriában – Haziel: Megsárgult emlékek

A zsűri tagjai:

Fekete András zsűri elnök, a Barrus Kiadó volt igazgatója

Tóth Krisztina író, költő

Szász Lilla fotóművész

Kukorelly Endre író

Eifert János fotóművész

A nyertes alkotások megtekinthetők facebook oldalunkon:

http://www.facebook.com/FedelNelkul

Kepe Róbert és Szenográdi Réka,

a Fedél Nélkül koordinátorai

Fotók: Román Péter, Horváth Kriszta, Takács József, Csécsei Ilona, Olasz Ágnes és Eifert János​