János Eifert - Photographer

Archive for May, 2022

Székelyföldi jegyzetek, 2022. május 14 – 20.

Székelyföldi jegyzetek
Mint arról már hírt adtam, ARS POETICA c. kiállításom Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében nyílt meg, 2022. május 16-án. Másnap előadást tartottam ugyanitt, és megismerkedhettem nagyszerű fotográfusokkal, akik invitáltak egy székelyföldi körutazásra. Nagy Lajos, Bede Gábor, Pataki Hajnal és Kőrösi Sándor barátom társaságában és vezetésükkel hatalmas területet jártunk be és közben rengeteget beszélgettünk a benyomásaikról, a múltról és jelenről, történelemről. Közben persze fényképeztem is, a felvételekből napló, jegyzet formájában közreadok néhányat. Jegyzeteim kissé szétszórtak, vázlatosak, olykor tudálékosak, de a képek talán visszaadnak valamit az élményeimből. Fogadjátok szeretettel…
.
.

  Székelyföld, (románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az Erdély területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék).
Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület):
Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld[3] nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett.
Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el,
az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek.
Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben
(arányuk 71,4% volt 2002-ben, 71,72% 2011-ben).

 .  . 

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében.
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá.
Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett.
Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
2002-ben 20 488 lakosából 18 841 magyar, 1607 román, 19 német és 8 cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 18 491 lakosából 16 597 magyar, 1280 román, 9 német és 6 cigány volt. 597 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.

.

Gyimesek (Ghimeş)
Gyimes sajátos “Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt.
A Tatros völgyében (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok) élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak.

Gyimesbükk, a 30-as őrház az Ezeréves határon (Bilibók Ágoston vasúttörténeti múzeuma)
Kalibák a Gyimesekben
Úzvölgyi katonatemető – Székelyföld és Moldva határán a hegyek közt fekvő Úzvölgye osztrák-magyar katonai temetőjében

.

 

Kászon: szűk, hegyi medence Kézdivásárhelytől É-ra a Csíki-havasokban, a Kászon-patak völgyében. Székely lakói valószínűleg a 12. sz.-ban települtek meg.
Kászonszék néven előbb önálló székely szék, majd a 15. sz.-tól Csíkszék fiúszéke volt. Népe szűk hegyi határa miatt elsősorban havasi gazdálkodással és fakitermeléssel foglalkozik. Öt községben: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonjakabfalva, Kászonimpér, Kászonújfalu él. Periferikus fekvése és elzárt helyzete a székely népművészet hagyományos formáit legtovább őrizte meg.

Memorial Trail of the 32nd Border Defense
Csíkszenttamás, Kurta sarok Szentdomokos, Rézteje, Kondrakereszt, Kovás patak, Tatros, Gyimesbükk…

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében, 2022. május 16 – június 25.

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében.
A kiállítást megnyitja: Nagy Lajos fotóművész, 2022. május 16-án, 18:00 órakor

.

 .  . 

.

.

Eifert János életrajzi előadása a Vigadó Művelődési Ház Nagytermében
2022. május 17-én, 18:00 órakor
jegyár: 10 Lej

.

Eifert János mesterkurzusa – Kerti parti 51.0 – Kreatív fényképezés és képelemzés. Budapest, 2022. május 5.

Kerti parti 51.0 – Kreatív fényképezés és képelemzés, 2022. május 5. 18:00 – 21:00

Helyszín: Eifert János mesterkurzusa, 1147 Budapest, Öv utca 152. fszt. 8.

  

Mint már korábban is említettem, a kerti parti egy virtuális szellemi teret jelent, ahol nem a grillezés, az ételek és italok fogyasztása, hanem a fényképezés teszi oldottabbá a hangulatot.
Természetesen a grillezést sem vetjük meg, most azonban a különleges portré-fényképezés, a kreatív fotográfia, a fotóművészet esztétikai és technikai ismereteiről való beszélgetés, és a frissen kipattanó ötletek tehetik élménnyé a jelenlétet. No meg a képelemzés…

Mit értünk kreatív fényképezés alatt? Azt, hogy a hagyományos módszerek és eszközök helyett a különleges, a meglepő, a kipattanó ötletekre építő konceptuális művészet terében mozogva – fénnyel, tűzzel, természeti elemekkel játszva – mesét, kitalált történetet, filozófiai gondolatokat megformáló új pszichikai- és metafizikai karaktert hozunk létre. Egy új gondolatot teremtünk…

A különleges kreatív fényképezéshez akár mi magunk leszünk a modellek, saját arcunkkal, kreativitásunkkal és egyéni ötleteinkkel veszünk részt ebben a különleges játékban.

Közben (fényképezés előtt, közben, vagy után) példákat nézegetünk, és a hagyományos képelemzés, képbírálat, felkészülés pályázatokra is belefér az időnkbe.