János Eifert - Photographer

Archive for augusztus, 2010

Városképek, Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 30.

Hmvhely-Téglaépület-szökőkútnál Eifert János felvételei

Hmvhely-Rapcsák-András-szobor Hmvhely-Kossuth-tér Hmvhely-Raiffeisen-Bank Hmvhely-lakóház

Hmvhely-Ginkgo-Sas-Hotel-udvara Ginkgo-Sas-Hotel-folyosó Ginkgo-Sas-Hotel Hmvhely-Fekete-Sas

Hmvhely-Béla-cigány-szobra Hmvhely-templom Hmvhely-Szentkirály-utca-tábla Hmvhely-VTT-téglajel

Hmvhely-Szentkirály-utca Hmvhely-Tóalj-utca-23 Hmvhely-Plohn-József-fényképész Hmvhely-1714

Hmvhely-Emlékpont-épület Hmvhely-Emlékpont-Múzeum Hmvhely-Emlékpont-katonák Hmvhely-L-Zsuzsanna

Hmvhely-Emlékpont-Lenin-szoborral

Sétálok a megszépült, újjászületett városban: Kossuth-tér, Rapcsák András egykori polgármester szobra, Magyar Hitel Bank, Református templom, Zrínyi utca, Ginkgo-Sas Hotel, Fekete Sas étterem, Béla cigány szobra, Szentkirály utca,  Tóalj utca, Bagolyvár étterem, Oldalkosár utca, Kaszap utca, Andrássy utca, Emlékpont Múzeum…

Hódmezővásárhely megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és az ország második legnagyobb területű városa, 1950 és 1961 között megyeszékhely. 2010. június 19.-től a város a Magyar Örökség díj része.

Hódmezővásárhely története és jelene

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelemből és földművelésből élt. Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemző nagyhatárú mezőváros. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiűzése után indult meg a lassú visszatelepülés. Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezővásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte. A második világháború után a városban is megtörténtek azok az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe, a kertváros városrész ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz és a mezőgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. A rendszerváltozás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével Hódmezővásárhely erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. Az akkor megfogalmazott fejlesztési koncepciót sikerült csaknem teljesen megvalósítani. A ‘90-es évek közepére Hódmezővásárhely fejlődését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Európa Díjat kapott a város, csatornázás terén messzemenő eredményeket ért el. Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejeződik. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, valamint gyógyszálló építése kezdődik meg ez év őszétől. Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetővé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetőségeit. Nagy jelentőséggel bír a Hódmezővásárhely – Algyő közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülő és a nehézgépjármű-forgalomtól ezáltal tehermentesítő autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe.
A város további eredményes és kitartó munkával és erőfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedőbb és legdinamikusabban fejlődő településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai.  (http://www.hodmezovasarhely.hu)

Vásárhelyről elszármazottak találkozója, Ginko Sas Hotel konferenciaterme, Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 29.

    

Vásárhelyről-elszármazottak-találk-Lázár-János-beszélget Vásárhelyről-elszármazottak-találk-Eifert-János Vásárhelyről-elszármazottak-találk-Lázár-János-beszámolója

Halla-József Dr-Gyulai-József-professzor Schleiffer-Ervin-szállodaigazgató Tárkány-Szűcs-Attila-Microsoft

Hmvhely-Dömötör-és-Szénási-Sándor Prof.-Dr.-Gyáni-Gábor Prof.-Dr.-Sipka-Sándor Dr-Imre-László-akadémikus

Ambrus-Sándor-fazekasmester Benyhe-Lajos Dr-Péter-László-egyetemi-tanár-irodalomtörténész Vincze-Sándor-volt-osztálytársam

Vásárhelyről-elszármazottak-találk-fekete-sas

Azt szeretnénk, ha ezek az összejövetelek a kötelező nosztalgiázáson túl a város aktuális problémáiról is szólnának az őszinteség és a partnerség jegyében – mondta el a Vásárhelyről Elszármazottak idei találkozóján a Ginkgo Sas Hotelben dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő. A városvezető kifejtette: a város csak akkor lehet a változások nyertese, ha kezdeményező szerepet vállal.

A találkozó céljának kell, hogy legyen, hogy azok, akik a városból elszármaztak, segítséget és támaszt jelenthetnek szellemiségükkel, hozzáadott értékükkel a város előtt álló feladatok megoldásában – szögezte le dr. Lázár János, hozzátéve: ez egy segítségkérő tanácsozás. A jövőben kétévente megrendezésre kerülő találkozón a visszaemlékezésen és a város eredményeinek megemlítésén túl igyekeznek megoldást találni arra, hogy a jelenlévő és jelen nem lévő elszármazottak tudásával, tapasztalatával, kapcsolatrendszerével hogyan lehet a város előtt álló feladatokat könnyebben megoldani, ezért most értékteremtő és minőséget képviselő embereket hívtunk Hódmezővásárhelyre – folytatta gondolatmenetét dr. Lázár János. (Promenad.hu)

Lecsó agglegény-módra, Budapest, 2010. augusztus 28.

  

A lecsó (szlovákul lečo, németül letscho, lengyelül leczo, oroszul Лечо) a hagyományos, nagy magyar ételklasszikusok közé tartozik. Általában főfogásként szokták tálalni. Rengeteg fajtája van, a tojásostól egészen a rizsesig, de mindegyikben megtalálható a vöröshagyma, zöldpaprika és a paradicsom, mint alapvető összetevők. Ez utóbbi kettő miatt szezonális étel.

Egyes főfogások ízesítőjeként is alkalmazzák: készítenek lecsós hússzeleteket, lecsós májat, vagy lecsós debrecenit. Ezek tálalásakor a köret (általában főtt rizs vagy burgonya) tetejére kerül a húsféleség és ezt öntik le lecsóval. Én most a legegyszerűbbet, tojásos lecsót készítettem. Kevés munkaráfordítással, húsz perc alatt elkészült.

Lecsóhoz-zöldpaprika Lecsóhoz-paradicsom-paprika Lecsóhoz-hagymát-pirítunk-szalonnával

Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg paradicsom, 80 dkg zöldpaprika, 2 nagy fej hagyma, 5 dkg füstölt szalonna, 2 evőkanál olaj, 1 kávéskanál enyhén csípős pirospaprika

Elkészítés: A paradicsomot leforrázzuk, meghámozzuk, gerezdekre vágjuk. A zöldpaprikát megmossuk, kicsumázzuk, ereit és magjait eltávolítjuk, majd vékony szeletekre vagy ujjnyi vastag karikákra szeljük. A hagymát meghámozzuk, és apróra felkockázzuk. A szalonnát ugyancsak apró kockákra vagy vékony csíkokra vágjuk.

Az olajhoz adjuk a szalonnát, és mérsékelt tűzön zsírjára pirítjuk. A hagymát a zsiradékban halványra pirítjuk, majd lehúzzuk a tűzről, megszórjuk a pirospaprikával, rádobjuk a paradicsomot, ízlés szerint sózzuk. Visszatesszük a tűzre, és néhány percig fedő nélkül forraljuk. Beleforgatjuk a zöldpaprikát, és félig lefedve, mérsékelt tűzön puhára főzzük, végül utánasózzuk. A tojást ráütjük, kissé összekeverjük, majd tálaljuk. Jó étvágyat.

Lecsó-edényben Photo: Eifert János

TV-interjú a Városligetben, Budapest, 2010. augusztus 26.

Zoom-objektív Király-domb Rozsnyai-Aladár-szerkesztő-operatőr

Rövid TV-interjú készül, a rendező-szerkesztő-operatőr Rozsnyai Aladár. A Városligetet választjuk helyszínül, a háttérben a Király-domb látszódik. Téma az ember és természet kapcsolata, az egykori harmónia megbomlása, a fotográfus hitvallása a természetről. Az Olaf Palme sétány aszfaltján egy halott madár fekszik, jelképi erejével teljesen megdöbbent…

Madárhalál-Városliget 

Madárhalál (Photo: Eifert János)

Baleseti Kórház, Budapest, 2010. augusztus 25.

Baleseti-Kórház-üvegtéglák Baleseti-Kórház-üvegtéglán-át Baleseti-Kórház-betegfelvétel 

Ildikó-műtét-után 

Ildikó a 10. műtétje után, már a kórteremben, az altatásból lassan ébredezve…  A Baleseti Kórház szeptikus osztályán a bal humerus szeptikus álízülete miatt végeztek korábban műtéti sorozatot. A röntgenfelvétel szerint álízülete nem gyógyult.  Augusztus 8-án ismételt műtét céljából feküdt be a kórházba. Előkészítést követően az álízületet feltárták, és Dr. Vámos, Kocsis, Gulácsi a humerikus törését rögzítő fixateur externe-t eltávolította. A fixateur lebontása után a fizikális vizsgálat, illetve a localis lelet alapján a Rtg. felvétellel ellentétben az álizület kötött volt, ezért a tervezett műtéttől (resectio) az orvosok eltekintettek. A második postop. napon Ildikó egy rossz mozdulatot követően felkarjában reccsenést érzett, az elvégzett vizsgálatok refracturat igazoltak. Vámos doktor vállsapkás gipszbe helyezte Ildikó karját, és megrendelte a szögletstabil titán lemezt, illetve csavarokat. Az MRSA felszabadítását elvégezték, a fertőzés már nem igazolódott. Az implantatum megérkezése után Dr. Vámos Gábor, kezelőorvosa Ildikó álizületét resecalta, szögletstabil titan lemezzel végzett synthesist, majd harmadik ülésben spongiosa plastica megtörtént. Naponta kötözték, gyulladásos jelet localisan már nem észleltek, antibiotikum adását nem tartották szükségesnek. Szívódraint eltávolították. Gyógytornász irányítása mellett, irányított tornát elkezdték, radialis funkció végig megtartott volt. Transfusiot nem kapott. Elbocsájtás után orvosi javaslat: naponta kötéscsere, Hydrogenes, Betadine-es ecsetelés, drain megszívása, jegelés, a végtag kímélete. Gyógytorna folytatása. Kötszer, Grassolind 10×20 cm, Zetuvit 10×20 cm, Paha-Haft 10×4 m vényre felírva. Kontroll: 2010. szeptember 9.

(Eifert János felvételei)

Uzsoki utcai Kórház, Budapest, 2010. augusztus 13-18.

Uzsoki-Kórház-csarnok

Uzsoki-Kórház-erkély Uzsoki-Kórház-betegmozgatás Uzsoki-kóház-főbejárat Uzsoki-Kórház-Kata-kártyázik

Uzsoki-kórház-Kata Uzsoki-Kórház-vizsgáló Uzsoki-Kórház-Kati-és-Kata Uzsoki-Kórház-zárójelentés

Uzsoki-Kórház-Kata-Pocival Eifert János felvételei

Kata lányom jobb oldali peritonsillaris tályog okozta magas láz és torokfájás tüneteivel acutan utalták a kórházba, és az Uzsoki utcai Kórház Fül-Orr-Gége, és Fej-nyaksebészeti osztályán kezelték néhány napig.  Ritka szép kórház, mintha Nyugaton lennénk. Naponta többször is meglátogattam, kártyáztunk, beszélgettünk, elütöttük az időt. Volt úgy, hogy kiszökött az osztályról, hogy a bejáratnál Poci kutyát megsimogathassa. Ma nagy az öröm, mert érte mehettem. Ahogy a zárójelentés írja: „A mai napon tanácsokkal ellátva otthonába bocsájtottuk, ez év szeptemberében-októberében mandulaműtét javasolt. Kontrollra 2010.08.24-én 09.10 órára előjegyezve. Dr. Kóta Zsuzsanna osztályvezető főorvos.”

Uzsoki-Kórház

A Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza az észak-pesti régió meghatározó egészségügyi intézménye. A XIV. kerület, Zugló közel 116 ezer felnőtt lakosának fekvőbeteg gyógyintézete. A kerületi ellátáson túl, számos szakterületen (pl.: szemészet, fül-orr-gége, urológia, neurológia, stb.) a szomszédos kerületek betegeinek is kórházi hátteret biztosít. A kórház egyes manuális szakmákban (sebészet, érsebészet, traumatológia) részt vesz a központi fővárosi ügyeleti rendszerben. Az onkoradiológia vonatkozásában a főváros lakosságának felét és három megye szükségleteit elégíti ki, közel 2,5 millió ember daganatos megbetegedéseinek korszerű sugárkezelésével.
Az Uzsoki utcai Kórház ma 914 fekvőbetegággyal, 16 gyógyító-, 4 diagnosztikus osztállyal, számos részleggel működik 4 telephelyen.
Az Uzsoki utcai főépületben találhatók a szemészeti-, sebészeti-, nőgyógyászati-szülészeti-, fül-orr-gégészeti-, urológiai-, ideggyógyászati-, az I. és III. belgyógyászati-, radiológiai- és izotópdiagnosztikai osztályok, valamint külön épületekben az onkoradiológiai-, II. belgyógyászati-, tüdőgyógyászati osztályok, a központi laboratórium és a patológia. 

A mi Magyarországunk! Fotókiállítás a Cultiris Kulturális Képügynökség kínálatából, MÚOSZ, Magyar Újságírók Országos Szövetsége új székháza, Budapest, 2010. augusztus 12 – szeptember 17.

Cultiris-logo

A mi Magyarországunk!

Híres képek – neves alkotók

Fotókiállítás a Cultiris Kulturális Képügynökség kínálatából

Helye: MÚOSZ, Magyar Újságírók Országos Szövetsége új székháza (Budapest, VI. ker, Vörösmarty u. 47/A)

MÚOSZ-logo

A kiállítást megnyitja Szamódy Zsolt a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke és Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó Zrt elnök -vezérigazgatója.

2010. augusztus 12-én 18 órakor A kiállítás megtekinthető szeptember 17- ig, 9-19 óráig.

A méltán világhírű tudósok, művészek mellett, a magyar fotográfusok is méltán vívták ki elismertségüket idehaza és a nagyvilágban. Alkotásaikkal, amelyekkel egy megismételhetetlen pillanatba sűrítették mondandójukat, tükröt tartanak elénk és olyan időutazásra késztetnek, ahol szavak nélkül is értjük egymást.

A két éve alakult Cultiris Kulturális Képügynökség, több mint 500 000 képes anyagábol, amely mintegy 100 000 magyar fotót is tartalmaz, 9 közgyűjtemény anyagát és 112 neves fotós műveit kínálja az érdeklődőknek, most olyan válogatást mutat be, amely a nagyközönség számára is újdonságokat, különlegességeket tartogat. Budapest építészetéről, híressé lett írókról, művészekről, tudósokról, a  magyar táj sokszínűségéről, népszokásokról, tárgyi kultúránkról, természeti csodáinkról, növény és állatvilágunkról.
Az archív felvételek és a közelmúltban készült képek egyaránt arról a világról, arról az országról mesélnek, amelynek múltját kutatjuk, jelenét éljük és jövőjét álmodjuk.

A kiállító fotográfusok és intézmények:

Ács Irén, Lugosi Lugo László, Balogh Zoltán, Matyasi Gábor, D. Németh Dániel, Nagy Gergely, Egyed Péter, özv. Bienenfeld Zsigmondné, Eifert János, Patyi Árpád, Escher Károly, Palcsek István, Gink Károly, Pécsi József, Gordon Eszter, Perényi János, Hász András, Rigó Tibor, Hemző Károly, Roboz László, Inkey Tibor, Sugár Kata, Járai Rudolf, Szalay Zoltán, Jekkel Csaba, Szabóky Zsolt, Kaiser Ottó, Szabó Zoltán, Kálmán Kata, Szebeni András, Kasza Gábor, Szilágyi Lenke, Keleti Éva, Tóth József Füles, Kleb Attila, Tóth Zsuzsanna, Korniss Péter, Zsila Sándor, Lehotka László  

Magyar Fotográfiai Múzeum, Közlekedési Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Testnevelési és Sportmúzeum, Néprajzi Múzeum

Nagy Tivadar: A fényrajztól a fotográfiáig. Kerengő Galéria, Budapest, 2010. augusztus 4 – 31.

PrezmeczkyPréziPéter_NAGYTIVADAR_kiállítása_16

Nagy-Tivadar-kiállításmegnyit-Kiss-Gábor-felvétele Nagy-Tivadar-kiállításmegnyitó-Kiss-Gábor-felvétele

Nagy-Tivadar-kiállítása-Eifert-megnyit

Nagy-Tivadar-kiállítása-Móger-Tóth-Nagy-Tivadar Nagy-Tivadar-kiállítása-szlovák-fotósok Nagy-Tivadar-kiállítása-vendégek Nagy-Tivadar-kiállítása-szlovák-fotósok-02

Nagy-Tivadar-kiállítása-hölgyek Nagy-Tivadar-kiállítása-Tóth-Dozvald Nagy-Tivadar-kiállítása-Lökös-Zoli

Nagy-Tivadar-kiállítása-fotósok Nagy-Tivadar-kiállítása-anya-gyerekével Nagy-Tivadar-kiállítása-Dozvald-János PrezmeczkyPréziPéter_NAGYTIVADAR_kiállítása_14

PrezmeczkyPréziPéter_NAGYTIVADAR_kiállítása_23

A képeken: Nagy Tivadar, Eifert János, Tóth István, Móger Ildikó, Turányi József, Pollányi József, Darázs Lajos, Varga Tibor, Patrus Sándor, Patrus Dorka gyermekével, Holop Ferenc, Forró Imi, Prezmeczky Péter, Janigová Nagyová, Laci Eliáš, Erhardt László, Lovassy Edina, Dozvald János, Lökös Zoltán és mások (Kiss Gábor, Prezmeczky Prézi Péter, Móger Ildikó és Eifert János felvételei)

Nagy-Tivadar-Meghivo Nagy Tivadar: A fényrajztól a fotográfiáig. A Kerengő Galéria 89. fotókiállítása, amelyet én rendeztem.  Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2010. augusztus 4 – 21. Megnyitó: 2010. augusztus 4., 17:30

N A G Y  TIVADAR

1955-ben született Komáromban, vegyészmérnöki diplomáját a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen kapta.  Pályafutását  az ógyallai sörgyárban kezdte. Itt kezdett el komolyabban érdeklődni a fotográfia iránt.  Az első fotográfiái tájrészletek, kompozíciók, csendéletek voltak. Az ottani fotókör tagjai segítségének köszönhetően 1980 belépett a komáromi fotóklubba. Rövid időn belül megbízható aktív alkotóvá vált, mivel a kezéből csak minőségi képeket adott ki. 1990-től a fotoklub alelnöke. Fotográfiáival  folyamatosan részt vesz  helyi, országos és nemzetközi pályázatokon. 1983-ban tagja lett a Szlovák Fotográfusok Szövetségének. A fotográfia annyira elbűvölte, hogy 1984-ben elhatározta, hogy hivatásának választja. Először kommunális szinten művelte, majd önálló fényképész lett. 1988-tól videofilmek készítésével is foglalkozik.  Vállalkozása kezdetén az alkotómunkája kissé visszaesett, de később újult erővel alkotni kezdett. 1999-ben megnyerte az 5. Szlovákiai  Petzval  Körversenyt „Az éjszaka fényei 3“ című fotográfiájával.  Fotográfusi pályáját egész életére meghatározta  Tóth István ceglédi  fotóművésszel  való  barátsága,  akivel 1985-ben ismerkedett meg.

A széleskörű alkotómunkájából válogathatunk:
1983-tól részt vesz a Szlovák Fotográfusok Szövetségének tagsági kiállításain -1987- 3. díj, 1982,1984 – Év képe Komárno – Komárom , 1986 - Winnipeg, Kanada, 1987 – Budapest – ezüstérem, Halle – Németország, 1988 – Szolnok , 1990 – Bécs- Európa Klub.  Résztvevője a Premfoto 2002 szalonnak – Nagyvárad, Románia,  2006 – Szekszárd, Magyarország, 2007 – Marchegg, Ausztria,  2009 – Jindřichov Hradec, Csehország.

A 80-as évek végétől részt vesz külömböző szlovákiai és külföldi pályázatok értékelésében – MEDIAWAVE, MAFOSZ, ÁGENS. 1992-2006 között zsűritagként szerepelt Szolnokon a nemzetközi MONFODI szalon kiértékelésében.

Tagja az  EPHAP – European Photogroup of Art and Performance – nemzetközi fotóművészeti társulásnak.  Szlovákiai alelnöke a  Magyar Fotóművészek Világszövetségének. Többször állított  ki  mint  fotográfus szobrászokkal,  festőművészekkel, grafikusokkal. Tagja a  Nyugat-szlovákiai   Képzőművészek  Szövetségének.
Önálló kiállításai:  1984 – Komárno,   2001 – Az elmúlt húsz év – Komárom, Magyarország, 2001 – Nagyvárad,  Románia,   2006 – Dunaszerdahely.