Az idén lenne 100 éves Németh József fotóművész. A MAOE Fotóművészeti Tagozata “Hommage á Németh József” című kiállítása a Duna Galériában (Budapest XIII., Pannónia u. 95. – bejárat a Dráva utca felől), 2011. február 2-20. Megnyitotta: Tóth József Füles. A kiállítást kivitelezte: Mayer József

A képeken: Apáti-Tóth Sándor, Berényi Gyula és felesége, Eifert János, Fekete István, Herbst Rudolf, Ilku János, Izápi Laura, Módos Gábor, Molnár Ferenc, Molnár István Géza, Rákoskerti László, S.Faragó Gyöngyi, Schäffer László, Simon Csilla, Szabó Róbert Gábor, Szentiváni János, Török László, Tulok András, Vajda János, Zsitva Tibor, Chochol Károly, Feledy Balázs, Tajti Eszter, Németh Andrea, Szabó Tihamér, Hoós Jenő és Kovács Árpád, Dozvald János, Borbély Ferenc, Inkey Alize, Rácz Edit, Nagy Lajos és felesége, Fehér László és felesége, Markovics Ferenc, Szmrecsányi Dóra és mások (Eifert János felvételei)

    

    

   

 

Kiállító művészek és képeik: Apáti-Tóth Sándor: AMO 279  – Klasszicizmus féle; Balla András: Emese álma, Európa elrablása; Baricz Katalin: Blanka1, Bp.1998, Bp.1999, Gyermekkorom szilvafája; Berényi Gyula: BGY3, BGY7; Eifert János: OpArt tanulmány / OpArt Study  (Kötschach-Mauthen, Austria, 1992); Akt geometriai elemekkel (Hollókő, 1999), Varázslat (Bécs, 2000); Fekete István: Smoke; Herbst Rudolf: 04,07; Ilku János: 07; Izápi Laura: Lumen 1; Kovács Endre: Magánkiállítás; Martin Gábor: 112; Máthé András: Akt gitárral, Fekvő akt; Módos Gábor: Vénusz, Vonalak, Zsanett 3; Molnár Ferenc: MF1; Molnár István Géza    Ívek; Oravecz Attila: AP7, AP9; Rákoskerti László: Hommage á Németh József; S.Faragó Gyöngyi: Oltár, Tükörkép; Schäffer László: 026x; Simon Csilla: 1667; Szabó Róbert Gábor: Fényben; Szentiváni János: 7780; Török László: Salföldi aznix 2; Tulok András: Eszter; Vajda János: Akt 02.

 

Németh József: Gyönygvirágos akt (1965)

 

 

Németh József (1911-2006)

A két világháború közti időszak volt a magyar fotográfia legsikeresebb korszaka. Nemcsak a hivatásos fényképezés megújulásának, hanem a jelentős létszámú amatőrmozgalom nagy nemzetközi sikereinek, s kiemelkedő fotóművészek munkásságának időszaka is. Ekkor vált ismertté és elismertté a magyar fotókultúra, s alakult ki a kiállító művészek munkáira jellemző formavilág, amelyet világszerte magyaros stílusnak neveztek. Angelo Pál, Aszmann Ferenc, Balogh Rudolf, Csik Ferenc, Csörgeő Tibor, Dulovits Jenő, Haller Frigyes, Járai Rudolf, Kinszki Imre, Klell Kálmán, Ramhab Gyula, Rehák Tibor, Rónai Dénes, Seiden Gusztáv, Szabó Lajos, Szőllősy Kálmán, Vadas Ernő, Vydareny Iván, Zajky Zoltán és mások, köztük Németh József is, nagy sikerrel, és gyakran szerepeltek nemzetközi kiállításokon, képes magazinokban, a hazai és külföldi folyóiratokban, fotószaklapokban, évkönyvekben és albumokban.

Németh József életművében nemcsak  kiemelkedően értékes fotóművészeti alkotásait, ködös, szórt világítású, tónusgazdag tájképeit, műtermi csendéleteit, portré-, zsáner-, valamint aktfelvételeit, szakírói tevékenységét tartjuk számon. Meghatározó módon kapcsolódott a fotótechnika-történet legendássá vált Duflexéhez is.

Dulovits Jenő három szabadalma alapján a Gammában fejlesztésre kerülő kisfilmes fénxképezőgépének formatervezőjeként is jegyezzük.

Németh József a negyvenes évek elején került a Gammához, ahol katonai távcsövekbe való szállemezeket készített, s mellette a fotóosztály tanácsadója, tervezője volt. Ő javasolta Dulovits Jenőnek, aki tükörrel fordította a képet gépében egyenes állásúra, hogy a katonai távmérőkben is alkalmazott úgynevezett pentatetőélprizmát használja erre a célra. Az 1940-es évek elején ez döbbenetesen újszerű és forradalmi megoldás volt, az első ilyen megoldású fényképezőgépek 1949-ben jelentek meg, de csak öt-tíz év múlva terjedtek el, készültek nagyobb mennyiségben.

Sajnos, annak ellenére, hogy Németh József, Dulovits Jenő és Barabás János, a Gamma főmérnöke meggyőződött az ötlet használhatóságáról a gyakorlatban is, a megoldást nem szabadalmaztatták.

Németh József 1945 őszén egy úgynevezett kardán rendszerű nagyfilmes, műszaki gép lehetőségét körvonalazta a Gamma vezetésének, ennek kimunkálását meg is kezdték, de a többszöri cégvezetőváltás miatt a munka leállt. Később Németh József Garas Pállal, a Gamma egykori Kísérleti Laboratóriumának vezetőjével (aki akkor mint iparos dolgozott, önállóan) kezdte el újra  a munkát és az 1950-es évek végére el is készült a műszaki fényképezőgép, amelynek változatát jó néhány kollega is használta Németh Józsefen kívül is.

E rövid írással, a néhány képpel és a lexikon szócikkével csak felvillantani tudjuk a gazdag életpálya kisebb-nagyobb állomásait. Köszöntjük Németh Józsefet, a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díjasát, 90. születésnapja alkalmából.

(Eifert János, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke laudációja, az Életmű-díj átadás kapcsán, 1999)

   

 

NÉMETH József (Budapest, 1911-2006) fotóművész.

Testvére Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, rendező; leánya Németh Andrea fotográfus.

Gyerekkorában kezd fényképezni, érettségi után grafikát tanul Jaschik Álmos magániskolájában, majd elvégzi a Felső Ipariskolát. Önkéntesnek jelentkezik, majd egy év múlva műszaki rajzolóként dolgozik. Munkatársa volt a Térképészeti Intézetnek. Bátyja igazgatása idején a Nemzeti Színház fotósa.

1946-ig a Gamma Művekben grafikusként, fotósként dolgozott. Ő tervezi meg a Dulovits Jenő által konstruált Duflex fényképezőgép külső formáját, névfeliratát. Ő maga is foglalkozik kamera-konstruálással (pentatetőél-prizmáját a Duflexben is felhasználják). 1942–1943: városmonográfiákat illusztrált, de ez az anyag a bombázások idején elpusztul. 1946-től önálló tervező, fotós, plakátokat, reklámanyagokat készít. 1961–1971: MTI fotósa.

40 könyvben, és több folyóiratban jelentek meg képei, szakkönyveket és -cikkeket jelentetett meg, tagja volt a Fotó szerkesztőbizottságának.

A háború előtt különösen a ködös, szórt világítású, tónusgazdag tájképeket kedvelte, később a műtermi csendéletek, portrék, zsáner- és aktképek foglalkoztatták. A klasszikus technika mestereként tartják számon. A megélhetését jelentő reklámfelvételei és a művészi célból megszülető akt-, zsáner- és tájképfotói a legtisztább kompozíciós elvek szerint építkeznek és a legtökéletesebb technikával készülnek.

1958: MFSZ tagja; 1956: MAOE tagja; 1957–1958: a MADOME elnöke; a MÚOSZ tagja; 1988: az MFSZ Senior Alkotócsoportjának tagja.

1958: EFIAP; 1969: Rizzoli-díj; 1971: Balázs Béla-díj; 1981: Pécsi József-díj; 1978: Érdemes Művész; 1988: Kiváló Művész; 1998: Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Reklámszövetség életműdíja; 1999: Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja.

Egyéni kiállítások: 1985: Fotóművészeti G. (kat. előszó: Végvári Lajos); 1986: (Németh Andreával), Budapesti Műv. Közp.

Válogatott csoportos kiállítások: Hazai és nemzetközi kiállításokon 70 érmet, díjat szerzett. 1947: Nemzetközi Fotókiállítás, Bp.; 1998: 1. Országos Fotóhét, Pécs, Reklám a csúcson; 1999: 2. Országos Fotóhetek, Budapest, Senior szemmel.

Könyvei: Szabadfogású birkózás. Bp., 1943; Leica felvételek. Bp., 1945; Olcsó gép – jó felvétel, Bp., 1955; Különleges objektívek. Bp., 1958.

Irodalom: [–]: Új műszaki fényképezőgép. Fotó, 1959/1. 27. o.; Jan Sunderland: ~ kiállítása Lengyelországban. Fotó, 1963/8. 349–355. o.; Csányi Miklós: ~-nél. Fényképművészeti Tájékoztató, 1965/1. 11–30. o.; [–]: A Rizzoli Könyv és Folyóiratkiadó reklámpályázatán elős díjas lett. Fotó, 1969/4. 148. o.; dr. Vajda Pál: Az „Egércsapdától” a „Duflexig”. Fotó, 1970/4. 179. o.; [–]: Két Balázs Béla-díjasunk. Fotó, 1971/6. 267. o.; Végvári Lajos: ~ – Balázs Béla-díj 1971. Fotóművészet, 1971/2. 41–42. o.; Tőry Klára: Beszélgetés ~-fel. Fotóművészet, 1975/4. 11. o.; Kamocsay Ildikó: Együtt dolgozunk… Fotó, 1982/4. 146–150. o.; Michéle Auer–Michel Auer: Photographers Encycloapedia International, 1985.

(Forrás: A fénykép varázsa, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Szabad Tér Kiadó, 1989; Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, Budapest 1999; Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary, Magyar Fotográfiai Múzeum, Frederico Motta Editore, 1999; Fotó, Fotóművészet – Fejér Zoltán, Tőry Klára, Szakáts Margit, Chochol Károly, Stemlerné Balog Ilona, Kincses Károly írásai)