Anyák napja.

Reggel telefonon köszöntöm édesanyámat. Legutóbbi látogatásomkor, búcsúzáskor kezét kezembe fogva, az a gyönyörűen-szomorú Pilinszky-vers jutott eszembe – nem éppen “ünnepélyes” -, amit most felolvasok neki. Meghatódik. Itthon az asztalomon a családi album (most már digitális), nézegetem a képeket, amelyek őt idézik… 1940, 1943, 1944, 1950, 1966, 1982, 1995, 2000, 2003, 2008, 2009…  milyen szép asszony volt, és milyen szép még ma is…

Pilinszky János: Kezed, kezem

Hová rejtsem kezeimet?
Anya, a te kezedet örököltem.
de királyságom, tudom, nem kivánod.

Lemondok hát,
leköszönök a trónról,
odahagyom a kéretlen hatalmat.

Itt a kezed. Ki vagyok fosztva.
Újra semmim sincs, édesanyám.

 

 Néptánc-ruhában, 1940 körül      Diáksapkában, 1940 körül

 

  Anyám, apám, 1942 körül

 

 

 

 Anyámmal, 1943. december      Üzletünk előtt, 1944. július

 

 Félix-fürdő, 1944. aug. Hódmezővásárhely

 

 

   Anyám második férjével, Törzsök Józseffel, mellettük József féltestvérem és én, az ülő sorban a nagyszülők: Bódi Károly és felesége (Hódmezővásárhely, 1950-es évek)

 

      

                                                                                 Illés Mária és Eifert János esküvőjén, Budapest, 1966. június 14.

 

  Anyámmal, Hódmezővásárhely, 1983 (Jung Zseni felvétele) 

 

  Anyám harmadik férjével (Ensel Réső Imre) és negyedik feleségemmel (Lőrinc Kati), Budapesten, a Dózsa Gy. úti lakásunkban, 1995. májusában

 

A képen balról jobbra: Lőrinc Kati, Eifert János, Eifert Kata Nóra, anyám (Ensel Réső-Imréné), Mártély, 1996. március 24.

 

  Anyám unokájával, Eifert Kata Nórával, és fiatalkori esküvői fényképével, a kedvenc meggyfa árnyékában (Hódmezővásárhely, 2003. nyara)

 

Anyám “legfrissebb” fényképe (Magyarországi Baptista Egyház “Filadelfia Otthona”, Kiskőrös, 2009. április 13.)

 

Anyám keze, unokája, Kata Nóra kezével (Hódmezővásárhely, 2003)