János Eifert - Photographer

Kezek / Jelek / Csigavonal [spirál] – Egyetemes, ősi és elemi mozgásjel. A ceruzát fogó gyermekkéz első koordinált mozgása köröket, csigavonalat ró a papírra…

Felhívtam a minap Szenti Tibor barátomat, segítsen megfejteni a nyakamban hordott lánc motívumának jelentését…  kaptam tőle egy e-mailt, benne a gyors válasz, csatolt fájlokban a megfejtés…Kezek-Jelek-Spirál-Eifert-János-Photo-Domonkos-Zsuzsanna-Lisa-Horvath Csigavonal [spirál]
Egyetemes, ősi és elemi mozgásjel. A ceruzát fogó gyermekkéz első koordinált mozgása köröket, csigavonalat ró a papírra. A jel kialakulását természeti formák (indakacs, csigaház, kígyó, bélrendszer), s a talán a világszerte ősidőktől fogyasztott hallucinogén anyagok is elősegítették; a hallucináció kezdeti, ún. geometrikus fázisának jellegzetes mintája a csigavonal.

Spirál-a-havon 2012.12.01-Csiga-metszet (Photo: Eifert János) Eifert János: Samarrai minaré (Irak, 1975)

A csigavonal nem csak díszítmény lehet, hanem épületek („bábeli tornyok”, amilyen az iraki Szamarra 9. sz.-i mecsetjének minaretje), munkaeszközök (fúró, orsó) funkcionális és jelképi jellemzője, rituális mozgásformák (labirintustánc) alakzata, gyerekjátékok (ugróiskola) alaprajza. A síkbeli, kétdimenziós spirál eredendően útjelkép. A csigavonal kétértelmű jel, kétirányúságát a kettősspirál-ábrázolások jelzik. Kozmikus szinten a csigavonal időciklusok (világkorszak, napév, holdhónap) jelképe, a természet évenkénti meghalásának és újjászületésének szimbóluma, vagyis a mitikus „világtörténelemé”, mely a teremtéstől a világ végéig tart.

Út- és időjelkép a térbeli csigavonal is, mely hol egy-, hol kétirányú, egymással ellentétes erők, mozgások kifejezője lehet.

(Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 1994.)

A kéz- és karmozdulatok számtalan variációja segít a közlés megerősítésében, és önálló kommunikációra is alkalmas. Egy részük nemzetközileg is ismert, más részük kultúrafüggő. Jól közvetíti a közlő és befogadó feszültségét egyaránt. A kéz gesztusaival cselekvéseket, gondolatokat egyaránt kifejezhetünk. A köszönés, üdvözlés egyik fontos közlője. Ez is kultúra- és ideológiafüggő: a fasizmus karlendítése, a munkásmozgalomban a forradalmár magasba lendített ökle, keresztvetés, meghajlás keresztbe tett kézzel – mind-mind mást jelent.
A kézen levő ujjak – melyek rendkívül kifinomult végtagunk – segítségével rengeteg jelet lehet közölni. Az ujjakkal való mutogatás változatai:
Felfelé emelt mutatóujj a figyelemfelhívás, míg előre-hátra történő mozgatása fenyegetést, oldalra történő mozgása tagadást, füllentést jelenthet.
A hüvelykujj felmutatása Európában számolás esetén az egyes szám jele. (Az angolszász országokban ez az ötös számot jelenti.) Ezenkívül jelenthet stoppolási szándékot vagy összesúgást is. Amennyiben hirtelen le vagy fel történik a mozgatás, úgy trágár, obszcén értelmezést jelent. A hüvelykujjal való nem felfelé történő mutogatás általában a becsmérlés, lenézés jele. A zárt marokból felfelé mutató hüvelykujj a minden rendben gesztusa, míg ha a hüvelykujjat hirtelen felfelé lendítjük, akkor a másik fél részéről kedvezőtlen reakcióra számíthatunk.
A karikaformára görbített hüvelyk és mutatóujj az angolszász országokban az OK, az a minden rendben kifejezést jelenti. Más országokban nullát, pénzt, jelent. A V jelzés a mutató és középső ujj általi formázása megint többértelmű. Kifelé fordított változata a győzelmet, a kettes számot, míg a befelé fordított változata trágárságot jelent. Az esküre emelt kéz ujjai (általában a mutató és középső ujjal történik) hasonló az iskolások tanórai jelentkezéséhez. A cserkészköszöntés viszont négy felemelt ujjal történik. Az ujjakkal történő gesztusokat az alábbi ábra mutatja be.
Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai (Eszterházy Károly Főiskola, 2011)

Kezek / Jelek / Eifert János (Mexikó, 2008.07.28.) Photo: Lisa Horvath

Kézjelek. A kéz- és karmozdulatok számtalan variációja segít a közlés megerősítésében, és önálló kommunikációra is alkalmas. Egy részük nemzetközileg is ismert, más részük kultúrafüggő. Jól közvetíti a közlő és befogadó feszültségét egyaránt. A kéz gesztusaival cselekvéseket, gondolatokat egyaránt kifejezhetünk. A köszönés, üdvözlés egyik fontos közlője. Ez is kultúra- és ideológiafüggő: a fasizmus karlendítése, a munkásmozgalomban a forradalmár magasba lendített ökle, keresztvetés, meghajlás keresztbe tett kézzel – mind-mind mást jelent.

Gyászoló Eifert János: Várkonyi Zoltán (1975) Eifert János: Marcel Marceau (1968) XXI.-Század-Társaság-összejövetele-13

Eifert János: A kertész keze (Tarnaméra, 1978) Kathakali táncosnő (Bombay, India 1974) Kezem, szívárványfényben (Novi Sad, 2012) Eifert János felvételei

A kézen levő ujjak – melyek rendkívül kifinomult végtagunk – segítségével rengeteg jelet lehet közölni. Az ujjakkal való mutogatás változatai: Felfelé emelt mutatóujj a figyelemfelhívás, míg előre-hátra történő mozgatása fenyegetést, oldalra történő mozgása tagadást, füllentést jelenthet.

A hüvelykujj felmutatása Európában számolás esetén az egyes szám jele. (Az angolszász országokban ez az ötös számot jelenti.) Ezenkívül jelenthet stoppolási szándékot vagy összesúgást is. Amennyiben hirtelen le vagy fel történik a mozgatás, úgy trágár, obszcén értelmezést jelent. A hüvelykujjal való nem felfelé történő mutogatás általában a becsmérlés, lenézés jele. A zárt marokból felfelé mutató hüvelykujj a minden rendben gesztusa, míg ha a hüvelykujjat hirtelen felfelé lendítjük, akkor a másik fél részéről kedvezőtlen reakcióra számíthatunk.

A karikaformára görbített hüvelyk és mutatóujj az angolszász országokban az OK, az a minden rendben kifejezést jelenti. Más országokban nullát, pénzt, jelent. A V jelzés a mutató és középső ujj általi formázása megint többértelmű. Kifelé fordított változata a győzelmet, a kettes számot, míg a befelé fordított változata trágárságot jelent. Az esküre emelt kéz ujjai (általában a mutató és középső ujjal történik) hasonló az iskolások tanórai jelentkezéséhez. A cserkészköszöntés viszont négy felemelt ujjal történik. Az ujjakkal történő gesztusokat az alábbi ábra mutatja be.

Forgó Sándor: A kommunikációelmélet alapjai (Eszterházy Károly Főiskola, 2011)

Eifert János: Ars poetica