Irodalmi Jelen

Turczi István: Erotikon

Beküldte Onagy Zoltán – 2008, december 30 – 07:47

“Irodalmi eseménynek számít, amikor kortárs költő egy egész könyvet szentel az érzékiség, a testi szerelem különféle regisztereinek megszólaltatásához. Ezzel a regényesen izgalmas és sziporkázóan provokatív alkotással a magyar költészet Janus Pannoniustól máig húzódó hagyománya egy alapművel lett gazdagabb. Az egyedi tervezésű album hozzáadott értékét jelentik Eifert Jánosnak a versekkel egyenértékű, érzékeny aktfotográfiái.”

Turczi István író, költő, műfordító, irodalomszervező és egyetemi doktor. A Parnasszus című folyóirat és Kiadó alapító főszerkesztője. A Magyar P.E.N. Club alelnöke, a Magyar Írószövetség választmányának tagja; az Írószövetség Költői szakosztályának elnöke, a World Congress of Poets UNESCO-világszervezet vezetőségi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kuratóriumi tagja, Díjai: lengyel Nemzetközi Költészeti Nagydíj, 2004., Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, 2004. József Attila-díj, 2006. Mongol Kulturális Akadémia Aranyszalagja, 2006. Az idén az irodalom tiszteletbeli doktora címet és diplomát vette át a World Academy of Arts and Culture idei acapulcói kongresszusán. Az Úr 2008. esztendejéről, az év sikereiről, változásairól kérdeztem.
– Kezdjük verseskönyveddel, az Erotikonnal, minthogy ő volna beszélgetésünk alapja, és minthogy hasonlóan szép kiállítású kötetet egyedül a természeti kiadók készítenek. Megjegyzem, a női test – a nő teste – is természeti képződmény. Babits világirodalmi Eratoja óta nem volt egyszemélyes vállalkozás. Honnan jött az elhatározás, hogy kiadatod válogatott szerelmes verseidet, és milyen szempontok szerint állítottad össze?

– Nagyon megtisztelő számomra az Erato felemlegetése ebben a kontextusban. A két „egyszemélyes vállalkozás” azért a tematikai azonosságon túl persze gyárilag eltérő, hiszen Babits az általa fordított erotikus világköltészet remekeit gyűjtötte egy kötetbe Homérosz Aphroditéhez írott Invokációjától, a legfontosabb római költőkön át egészen a 19. századi nagy francia költőtriász, Baudelaire, Verlaine, Rimbaud néhány erotikus gyöngyszeméig. Én pedig a magam kis erotikus világának lírai remake-jeit próbáltam meg összefogni. Maga az album három részre tagolódik: az első, címadó ciklus 17 vadonatúj versből áll; ezek miatt gondoltam azt, hogy helyén való, hiteles megoldás lehet, és nem csak egy újabb, hiátustöltő best of, ha megcsináljuk ezt a könyvet. A másik két ciklusban a régi erotikus, vagy mondjuk azt, szerelmes, nőkhöz írott darabok szerepelnek történetszerűen összefűzve. Alkotótársam, Eifert János aktképeiről sem szabad elfeledkeznünk, akivel tényleg keményen melóztunk azért, hogy kép és szöveg összeédesedjen, azaz erősítsék, ne kioltsák egymást. A Kossuth Kiadó profi hozzáállása, szakembergárdája pedig ahhoz kellett, hogy szép kiállítású, minőségi kiadvány szülessen.

Tovább: http://onagy.nolblog.hu/archives/2008/12/30/Erotikonrol_irodalomrol_dijakrol/