Expoziţie de fotografie şi proiecţii de filme

O inedită expoziţie de fotografie a artistului, de talie internaţională, Eifert Janos va putea fi admirată marţi, 15 octombrie, începând cu ora 17, la Centrul de Cultură şi Artă al Judeţului Sălaj. Expoziţia face parte din activităţile incluse în Festivalul Artelor – “Muza Fest”, festival care în perioada 2-18 octombrie a adus special zălăuanilor un ansamblu de acţiuni culturale menite să satisfacă toate gusturile în materie de cultură: de la concerte de muzică veche şi întâlniri cu poeţii, până la ateliere de artă decorativă, concerte jazz şi diverse expoziţii. Astfel, marţi, începând cu ora 17, în locaţia precizată, zălăuanii interesaţi vor putea admira peste 100 de lucrări de artă fotografică a artistului de etnie maghiară Eifert Janos, lucrări în care acesta aduce în prim plan diverse teme: arta dansului, nudul feminin, natura, satul natal. După cum a explicat artistul, o bună parte din operele sale cuprind ca temă principală dansul, o veche pasiune, acesta fiind, în anii tinereţii un mare pasionat de dans popular. Imediat după vernisaj va avea loc şi o prezentare cu proiecţii. (Magazin Sălăjean, 15 octombrie 2013, nr. 193 (4.088) – Zilah / Zalău, Románia, 2013. október 15.)

Szabó Attila: A Muza Fest zilahi művészeti fesztivál súlypontját jelentő program, a magyarországi Eifert János fotográfus kiállítása október 15-én nyílt meg a Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központban. Idéntől a Muza Fest partnereként, a Balassi Intézet ezt a kiállítást ajánlotta Magyarországnak fesztiválunkon történő részvételeként. A világhírű fotográfus Magyarország egyik reprezentatív művésze, akinek több tekintetben is rendhagyónak számít egyéni kiállítása, legalábbis a zilahi közönség számára. Mindenekelőtt egy hatalmas megtiszteltetés nekünk, zilahiaknak, hogy a fotográfus szakma egyik legnagyobbja vállalta kisvárosunkat, igaz, egy olyan kulturális fejlesztési projektben, mint a Muza Fest, mely nemzetközi szereplőivel egy regionális fesztivállá szeretné kinőni magát önkormányzatok, kulturális közintézmények és civilszervezetek közös programjaként. Noha a fotó műfaja a fesztivál keretében eddig is kiemelt helyen állt az elmúlt öt év alatt (a viszonylagos alulreprezentáltság miatt, ami az általános zilahi művészeti életet illeti), mégis az Eifert anyag elsősorban a tematikailag megragadó, és mesterségileg kitűnő, ráadásul nagyméretű munkák vizuális hatása révén tűnik minden más mellett kiemelkedőnek. A zilahi kiállítás a százkilencvennyolcadik egyéni bemutatkozása a művésznek. Az est extrája volt a művész diaporámás bemutatója, zenei kompoziciókkal együtt szerkesztett képsorok vetítése, amivel, mint műfajjal szintén bejárta a világot.

Eifert kiállításának megnyitóján mit is csinálhatna? Hát táncol! (Bándi Dániel Dávid felvétele)

ARS POETICA “Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének a lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy a gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni, látni – láttatni – ez a képíró (fotográfus) feladata miközben egyensúlyozik képzelet és valóság határán.”

Tárlatvezetés gyanánt a művész bemutatta a közönségnek változatos témavilágú műveiből a legreprezentatívabbakat, a hatvanas évek végétől mindmáig készült munkáinak válogatását: tájfotók, aktok, városi táj, építészeti elemeket megragadó kompozíciók, tánc-fotók, portré, szürrealisztikus montázsok, melyekben úgy a klasszikus eljárások, mint a modern technológiák eszközével alkotja meg meglehetősen drámai hangvételű mondanivalóját. A mozgás dinamikája, melynek táncosként is szakavatott ismerője, maradéktalanul megmutatkozik e fotográfiákban. Különös élmény a test formai, mozgásbeli szépségeinek fényképész szemmel történő bemutatása. Úgy színes, mint fekete-fehér skálán tárul fel Eifert János művészete, az alkotó ember belső világa, egy mélységes humanizmus, ugyanakkor egy jólesően provokáló attitűd is tettenérhető e fotográfiában, mely Eifert számára bevallottan “a gondolkodás művészete”. Így minket is erre felhívó módon ragad magával, a látványtól teljesen lenyűgözve visz táncba és csal játékra, döbbenetes módon elnémítva időnként, de megmosolyogtatva is olykor. Őszinte, önmagát és gondolatait, álmait nyiltan vállaló művészet ez, amiben érezhetően megmutatkozik a rólunk, nekünk szóló művész jelenléte, a velünk párbeszédet folytató ember személye. (Szabó Attila)