ZOOM Galéria

Karai Csaba: Antarktisz

Hatodik földrész. Antarktisz. 36 millió négyzetkilométeren elterülő végtelen kontinens, amelynek nagy részét soha el nem olvadó, több kilométer vastag jégréteg borítja. A föld leghidegebb, legszárazabb és legvadabb helyének tartják, ezért itt állandó település nem található. Népesség, főváros, hivatalos nyelv, pénznem – amit az utazási irodák, útikönyvek precízen közölni szoktak – sincs, beutazó vízumot nem kell kiváltani. Ide eljutni csak terepen dolgozó kutatóként, valamilyen kalandos sportteljesítmény vállalásával, vagy – nem kis költséggel – turistaként lehetséges. Aki mégis eljut a föld eme távoli pontjára, szerencsés, mert nem találkozik zajos forgalommal, nyüzsgő szállodákkal, éttermekkel, hasznos és haszontalan árúkat kínáló áruházakkal, várakozásra késztető bankokkal, hivatalokkal, és egyéb turistacsalogató, vagy őket kiszolgáló „intézményekkel”. Legfeljebb kutatóállomások akadnak útjába, ahol a különböző nemzetek tudósai, felfedezői próbálják megismerni ezt a háborítatlan vidéket. Argentin, ausztrál, brazil, chilei, kínai, francia, német, indiai, japán, dél-koreai, új-zélandi, dél-afrikai, pakisztáni, lengyel, orosz, brit, és amerikai állomások működnek a jeges tájon.
Hatodik földrész. Antarktisz. 36 millió négyzetkilométeren elterülő érintetlen természet. Császárpingvinek, tengeri és rablósirályok, albatroszok, viharmadarak, csérek. A tengeri emlősök közül leopárd- és elefántfókák, kékbálnák. Télen sötétbe borul az egész kontinens, a nap csaknem fél éven keresztül egyáltalán nem jön fel. Ennek ellenére az Antarktisz körüli tengerek hemzsegnek az élettől. A gazdag fauna alapja a világítórák vagy krill, amely tömegesen tenyészik a sarki vizekben. Az Antarktisz tulajdonképpen nyáron elevenedik meg igazán, ilyenkor pingvinek és fókák milliói szállják meg a partvidéket, hogy szaporodjanak. Emellett a fényképezőgéppel, videokamerával „felszerelt” idelátogató lélegzetelállító formájú, méretű és színű jéghegyekkel találkozhat. Ahogyan a ZOOM Galériában bemutatott fotográfusunk is találkozott…
Hatodik földrész. Antarktisz. Karai Csaba amatőr fotográfus, mindössze három éve foglalkozik természetfényképezéssel. Autodidakta módon képezte magát a fotográfia e területén, még tanfolyamokra, workshopokra sem járt. Könyvek, szakfolyóiratok, kiállítások, a legjobbak megfigyelése segítették a tapasztalatszerzésben. Szakmai múltja egymondatnyi: gimnáziumi érettségi, befejezetlen egyetemi tanulmányok az ELTE matematika-fizika szakán, jelenleg bútoripari vállalkozó és amatőr fényképész. Noha vállalkozásához készít reklámfotókat, a természetfényképezés a mindene. A makro-fotográfia különösen kedvelt „műfaja”. 2006. májusában a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában mutatták be képeit, a ZOOM Kiállításnak igen jó visszhangja volt. Nemrég zebrás képével szerepelt a legnagyobb európai természetfotós pályázaton (GDT European Wildlife Photographer of the Year), és szerzett szép elismerést (Highly Commanded) az emlősök kategóriában.
A természetfotózás nála a hazai tájakkal kezdődött, de fényképezett már Afrikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában is. A múlt év januárjában aztán evvel a rövid „múlttal” és nagy-nagy elhatározással befizetett egy brit szervezésű, háromhetes hajóútra, amely a Tűzföldről indulva, a Falkland szigetek és Dél-Georgia érintésével az Antarktisz félszigetig szállította utasait. Közben fényképezett, és láthatjuk, képei révén újra felfedezte nekünk „pingvin-országot”, az úszó jéghegyeket, a leírhatatlanul zord és gyönyörű tájakat, jellegzetes állat- és növényvilágával együtt. Képei által – figyeljük meg jól megválasztott nézőpontjait, perspektivikus hatását, remek kompozíciós érzékét – újra felfedezhetjük a világnak ezt a fantasztikus darabját, amelyet ugyan már sokan és sokszor megörökítettek már, de segítségével most újra sikerült. Örömünkre szolgál felfedezésének eredményeit bemutatni, és hogy felfedezhettünk egy új tehetséget.

Szakmai bemutatását úgy kezdtem: Karai Csaba amatőr fotográfus, mindössze három éve foglalkozik természetfényképezéssel. Reméljük, sokáig még, és kívánjuk, készítsen 36 millió felvételt a hatodik földrész, az Antarktisz mellett a többiről is.

Eifert János

Budapest, 2006. július 27.